Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-28 / 100. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT; EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 100. szám 1988. április 28., csütörtök Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A szervezettebb zöldségpiacért Megyénkben nagy hagyománya van a hajtatásos, korai zöldségtermesztésnek. Időigényes és kockázatos foglalatosság, mert magasak a költségek, s ezZel arányosan vagy — ami a gond a piacon, boltokban — aránytalanul magasak az árak. A vásárló drágán vesz, a termelő bosszankodik, mert nyakán marad az áru. Nagyjából ez a helyzet napjainkban. Számtalan forgalmazást javitó kísérlet után ismét az előrelépés útját keresik az érintettek, ahogy az a tegnap, szerdán Szentesen, a Tóth József Színházteremben megtartott tanácskozáson is elhangzott. Lóczi János, a Szentesi Árpád Zöldségtermesztő Szövetkezet elnöke elmondta, 1975-től a Korai Zöldségtermesztési Rendszer megalakulása óta rendszeres e szakmai találkozó. A témája mindig a legaktuálisabb kérdéseket veti föl, jelen esetben az értékesítést. Raisz Gusztáv, a MÉM miniszterhelyettese országos adatokat ismertetett. Eszerint az üvegházi felületek 40 százalékán, 80 hektáron; a vázas fóliák 80 százalékát, kétezer hektáron és ezer •hektár talajtakaró fólia alatt termesztenek zöldségféléket. A 200 ezer tonnányi, 4 milliárd forint értékű áru a zöldségek területének 2-3 százalékáról, a megtermelt mennyiség 10 százalékát, és a termelési érték egynegyedét adja. Hazánkban az egy főre jutó hajtatott zöldségtermelés 20 kilogramm, a fogyasztás a felénél is kevesebb. Ennek egyrészt a csekély fizetőképes kereslet, a térben és időben egyenetlen kínálat, a magas idényárak az okai, de a termékekből külföldre is jut. Az előzőekből is kitűnik, mekkora a jelentősége a termelés, forgalmazás és felhasználás óhajtott összhangjának. A váltakozva jelentkező túltermelés és hiány elsősorban a szervezetlenség, s csak kisebb mértékben a tudatos spekuláció számlájára írható. A termelési színvonal napjainkra elfogadhatóvá vált. A gazdaságtalan, magas költséggel üzemelő, szénhidrogének energiáját felhasználó növényházi felületeket fokozatosan felszámolták az üzemekben. Fejlesztés csak a termálenergiával rendelkező térségekben, így többek között Szentes környékén indokolt. A technológiai korszerűsítések elsősorban a nagy légterű fóliaházakra összpontosulnak. Nagy szükség van a jó minőségű, tartós fóliára, a szellőztetés, a klíma, a víz- és a tápanyagellátás szakszerű megoldására, az automatizálásra és ezzel összhangban a számítógépek alkalmazására, az árukikészítés megfelelő feltételeinek kialakítására, hűtött tárolókra. Ehhez igen sok tételt importból kell beszerezni, amely csak megfelelő exportkilátások reményében képzelhető el. A növekvő termelést a szabadabb zöldségimport révén belföldön is egyre inkább versenyre késztetik. Az exportpiacokon a kedvezőbb klímájú országok — így például Spanyolország — helyzeti előnyben vannak, a szocialista országok egyértelműen csökkentik vásárlásaikat. A pozíciók javításának útja a fajlagos költségek csökkentése, elsősorban az olcsó termálenergia kiaknázásával és a jobb fajtákkal, hibridekkel elért nagyobb termésátlagok. A választékban a paprika, uborka és paradicsom túlsúlyos, a kedvezőbb értékesítési lehetőség ennek bővítését igényli. Szentesen jó példa erre, hogy kínai kelből egymillió dollárt árultak. A programozott, időben egyenletes szállítás egyik eszköze a sikfólia, melynek előnyei a mostani fagyos hajnalokon is megmutatkozott. Hamarosan Novotex néven új hazai fátyolfóliát hoznak forgalomba, remélhetően olyan áron, hogy a termelőnek megérje alkalmazni. Spilák Ferenc, a Kereskedelmi Minisztérium miniszterhelyettese is adatokkal kezdte az értékelést. Hazánkban 5 millió tonna burgonya, zöldség és gyümölcs terem, ebből a lakossági fogyasztás 2,2 millió tonna. E mennyiségből 1,2 millió tonnát a saját termelés és felhasználás tesz ki, a megmaradó 1 millió tonna szerepel a belkereskedelmi forgalomban. A közepesnél jobb színvonalú fogyasztás az ingadozó kínálat és a magas árak- miatt az utóbbi években valamelyest csökkent. A termékek zömét a kisárutermelés adja, a forgalmazásnak ezt a sajátosságot figyelembe kell venni. A Zöldértek, szövetkezetek a mennyiség 70 százalékát szerződésben kötik le, de végeredményben csak a termés 40 százaléka jut ide. Ebből is látszik, a szerződések szerepét, komolyságát kell mielőbb helyreállítani. E szervezeteknek egyre inkább a termeltetésre kell összpontosítania. Lennie kell egy olyan érdekszövetségnek, mely tisztában van azzal, miből mennyit lehet közös kockázattal értékesíteA tavalyi tapasztalatok szerint a Zöldértek erősítették pozícióikat, 15 százalékkal növelték forgalmukat. A nem szerződött tételeknél a cél, hogy a termelői nagybani piacok normális üzleti alapokon működjenek. Tervezik: a Bosnyák tér helyeit egy megfelelő technológiai szintű űj helyszínt választanak és építenek ki. A termelői és fogyasztói ár között 40 százalékos árrést tartanak kívánatosnak, a résztvevők közötti tisztességes elosztásban. A jobban működő információs rendszer, a kínálatot kiegyenlítő export és import beavatkozás megteremtése a jövő feladata. A tanácskozás részvevői megismerkedhettek a százéves holland aukciók menetével, az árverések feltételeivel. Itthoni alkalmazása körültekintő elemzést igényel, mert enélkül kudarcba fulladhat minden kezdeményezés. Csikai Miklós, a KZR vezetője elmondta, a legtöbb termelési rendszertől abban különböznek, hogy az értékesítést is közösen végzik. Míg 1930-ban 13 taggazdaságukból 13 ezer tonna árut értékesítettek 255 millió forint értékben, addig 1987ben a 26 tagú szervezet 27 ezer tonna primőrt forgalmazott 676 millió forint értékben. Az összes friss export 20 százalékát adták. Jelentős lépés volt a Zöldért szentesi kirendeltségének csatlakozása, ezáltal eszközökkel és árualapokkal egyaránt gazdagodtak. A termelői kereskedelem javítása közvetlen érdekük, ezt szolgálja e gyakorlati bemutatóval egybekötött rendezvényük is. T. Sz. I. Átadták az idei SZOT-díjakat Tegnap a SZOT székházában átadták a Szakszervezetek Országos Tanácsa 1988. évi díjait. SZOT-díj kitüntetésben részesült többek között két szegedi személy: Király Levente színművész és Trogmayer Ottó múzeumigazgató. A kitüntetettekkel való beszélgetést az 5. oldalon közöljük. Grósz Károly befejezte Zala megyei látogatását Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán Nagykanizsán folytatta Zala megyei látogatását. Először a Tungsram Rt fényforrás- és üveggyárát kereste fel, majd a Minisztertar nács elnökének kétnapos Zala megyei programja a nagykanizsai városi pártbizottságon fejeződött be, ahol párttitkárokkal és gazdasági vezetőkkel találkozott. (Grósz Károly nyilatkozatát lapunk 2. oldalán ismertetjük.) A neb tapasztalatai a közétkeztetésben Vizsgálatkor jobb az étel... Megállapításaik szerint legjobbak a feltételek a saját üzemeltetésű munkahelyi konyhákon, közepesnek mondható körülményeket találtak a hivatásos vendéglátó szervezetek étkezdéiben, s főként a felszereltség és a táplálkozásélettani hatások szemszögéből sok a kifogás a diákétkeztetésben. A népi ellenőrök tapasztalatait felhasználják majd annak az átfogó vizsgálódásnak az összegezésekor, melyről a megyei tanács végrehajtó bizottságát tájékoztatják júniusban. E téma ismertetésére akkor részletesebben is visszatérünk. Ezúttal — utalva arra, hogy az utóbbi hónapokban más szervezetek ellenőrzései, helyzetértékelései kapcsán többször írtunk a közétkeztetés állapotairól — a tegnapi neb-ülés vitája után megfogalmazott javaslatok közül említünk néhányat. Az egyik ilyen az 1988. július elsején életbe lépő élelmiszertörvénnyel kapcsolatos. Az ugyanis a közétkeztetést az élelmiszer-előállítás kategóriájába sorolja, azonNincs lényeges javulás a diák- és munkahelyi étkeztetésben, pedig az egy évvel ezelőtti árakhoz képest az előfizetőknek ötven százalékkal többe kerül most az ebéd — állapította meg az a munkabizottság, mely a megyei népi ellenőrzési bizottság felkérésére az egyetemi és üzemi étkezdék, s konyhák közül nyolcat ellenőrzött az utóbbi hónapokban. Importpótló műanyagok Üjabbakkal bővíti importpótló termékeinek választékát a Pécsi Plastex Műanyag- és Textilipari Szóvetkezet, s az idén exportmegrendelést is teljesít: NDK-ban készülő rádióhoz gyárt műanyag elemeket. A mecsekaljai szövetkezet a Malév repülőjáratain használt műanyag étkészletek előállításával évente mintegy huszonötmillió forint értékű importot takarít meg. További tízmillió forintos behozatalt tesz szükségtelenné a Witzmann márkájú műanyag edények hazai gyá-tásának megszervezésével. A hűtőszekrénybe való „szagmentes" ételtárolásra szolgáló fedeles-füles műanyag dobozok gyártásával bővítik ezeknek az edényeknek a választékát. Ülés! tartott a I0T elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott. A testület megvitatta a mezőgazdasági szövetkezetek tavalyi gazdálkodásáról szóló jelentést, amelyet további elemzésre az országos tanács elé terjesztett. Az elnökség megvitatta a gazdasági társaságokról készülő törvény alapvető elveit, és azokról véleményt formált. A testület egyetértett azzal, hogy törvény szabályozza a gazdálkodó szervezetek együttműködésének szervezeti kereteit. Nem tartotta viszont helyénvalónak, hogy szövetkezet alakulhasson át valamilyen társasággá. Ám úgy ítélte meg: a bevált szövetkezeti elvek figyelembevételével működhessenek új szövetkezeti társaságok. Ugyanakkor indokoltnak látta, hogy vagyoni betétként a gazdaságok termőföldet vihessenek — belépéskor — a társaságba. Ehhez azonban — mulatott rá az elnökség — a földek értékelését és egyáltalán a vagyon értékelését szabályozni kell, ugyanis e tekintetben jelenleg nincsenek irányt adó döntések. A tsz-ek azért is üdvözölnék a társasági törvény megszületését, mert az felgyorsíthatná a tőkeáramlást, és lehetővé tenné a tőkeegyesítést Ls amellett, hogy a forgalmazásban mutatkozó ellentmondások jó része a társasági szervezetben is felszámolható lenne. A társasági formák változatosságát tartják szükségesnek a tsz-ek — ez volt az elnökség véleménye. Am ahhoz, hogy az űj szervezetek kellő hatékonysággal, és tagjaik számára is gyümölcsözően működhessenek, meg kell teremteni a kellő közgazdasági ösztönzést; e tekintetben többek között a keresetszabályozás rendszerének korszerűsítését tartotta szükségesnek a testület. A testület szükségesnek tartja, hogy jogrendszerünk — főként a miniszteri szabályozások szintjén — megtisztuljon az önszabályozást, az önkormányzatot korlátozó, vagy befolyásoló elemektől. ban a többi élelmiszerhez hasonló ellenőrzési rendszer kidolgozása nélkül. A neb ezért azt javallja, hogy a Kereskedelmi Minisztérium és a MEM állapodjon meg az űj terület ellenőrzési feladatainak megosztásában. A vendéglátó vállalatnak címzett javaslatok főként a melegítőpultok és hűtők hiányával kapcsolatosak —, hogy folyamatos melegítés nélküli étel, illetve mosogatóban (!) kiolvasztott csirke ezután ne kerülhessen az egyetemisták ebédlőasztalára. A Hódiköt igazgatójának figyelmét arra hívják fel, túl nagy eltérések mutatkoznak az egyes napok ételnormái közt. Az üjszegedi szövőgyárban pedig azt kifogásolták a munkabizottság tagjai, hogy a felnőtteknek készült ételből kapnak az óvodások is — félfél adagot. Néhány, általában érvényesíthető javaslat is megfogalmazódott a vitában. Példaképp: a moslék értékesítéséből befolyt összeget nem „egyéb bevételként" kellene elkönyvelni, hanem vissza kellene adni — a minőség javításával — az ebédet előfizetőknek. Törekedni kellene a belső ellenőrzés hatásfokának javítására, s arra is, hogy olcsóbban szerezzenek be a konyhák vezetői alapanyagokat — nagykereskedőktől, vagy akár őstermelőktől, termelőszövetkezetektől. Felmerült a kérdés: miért ne lehetne egy-egy munkahelyi konyhát magánvállalkozásba adni, illetve szervezni egy olyan hozzáértő társadalmi bizottságot, amely rajtaütésszerűén ellenőrizné egész évben a menzákon felszolgált ételek minőségót. Amely — érdekes módon — a neb-vizsgálat alatt szinte mindenütt javult. . . Q lakásépítési árakról A lakásépítési költségek és árak átlagosan 36—42 százalékkal emelkedtek 1983 és 1987 között — állapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az űj lakások építésekor felmerülő díjak alakulását, és ennek okait feltáró vizsgálatában. Az ellenőrzés során 3 ezer 300 állami, illetve szövetkezeti lakás költségeit és árait; 1000 magánépítő ráfordításait, valamint 200 gazdálkodó és tanácsi szerv lakásépítési gyakorlatát elemezték a KNEB munkatársai. A jelentésben megállapították, hogy az állami és a szövetkezeti lakások építési költségei öt év alatt az országban átlagosan 36 százalékkal, Budapesten pedig 48 százalékkal nőttek. A költségnövekedésnek több mint a felét az építkezéshez felhasznált különféle anyagok, szerelvények, ajtók, ablakok, valamint az energiaárak és a szállítási költségek emelkedése idézte elő. Ezek együttesen az építési költségek 60-80 százalékát adják. Az építési költségek növekedéséhez hozzájárultak a drágább építési díjak, valamint az is, hogy igényesebb kivitelezésű, kedvezőbb alaprajzú, magasabb szobaszámú, jobb minőségű anyagokból készült lakásokat építettek. Az űj hötechnikai követelmények bevezetésével például négyzetméterenként átlagosan 1000 forinttal növekedtek meg az építési költségek. A lakásépítési árakat az utóbbi időben mind jobban növelték az úgynevezett járulékos költségek: a telekárak, a tartós használatbavételi díjak, valamint a közművesítési költségek és a tervezési díjak drágulása. Míg a korábbi években ezek a tételek csak kis mértékben épültek be a lakásárakba, napjainkra már meghatározóvá váltak. Ennek főként az az oka, hogy csökkent a tanácsok költségvetési támogatása, s így arra kényszerültek, hogy ezeken a terheken megosztozzanak az építJtetőkkel.