Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
25 Csütörtök, 1988. április 21. Hz állásfoglalás-tervezetről folytatott viták tapasztalatai Felkészülés a május 20-ai országos pártértekezletre (Folytatás az 1. oldalról.) szerkezet stb.) Ezekre a kérdésekre is tudományosan megalapozott választ várnak. Felhívták a figyelmet arra, hogy az utóbbi néhány hónap gazdasági eredményeiben mutatkozó kisebb mértékű javulást ne értékeljük túl (az 1987-es év első hónapjai a téli időjárás miatt jelentős kieséseket okoztak). A szükséges fordulat megtételén van jelenleg a hangsúly. Szóvá tették, hogy nem elegendő a jelenlegi helyzet romlását csak a gazdasági helyzetre visszavezetni. A politikai reformok, a társadalom demokratizálásának hiánya is előidéz társadalmi feszültségeket és ezek okait fel kell tárni az előrehaladásunk érdekében. Az állami szervek, a gazdasági, a társadalmi szervezetek rendeltetésszerű, önálló, felelősségteljes működését megállapító megfogalmazás mint kívánatos és szükséges alapelv helyeselhető, de mindegyik szervezet tevékenységében hiányosságokat, diszfunkcionális elemeket tapasztalnak. A bekezdés utolsó mondatát a következőképpen javasolják megfogalmazni: „Ezekre támaszkodva és tevékenységünket megújítva előbbre léphetünk." A I'ART VEZETŐ SZEREPÉNEK szükségessége nem képezte vita tárgyát. Ugyanakkor, ha a párt vállalja a politikai intézményrendszer reformjának irányítását, fel kell gyorsítani a párton belüli megújulás folyamatát. Ennek elengedhetetlen kiinduló pontja, hogy a párt újraértelmezze vezető szerepét. A tervezetben a vezető szerep megfogalmazása korszerűtlen, a megváltzott viszonyok és a gyakorlat igényeinek nem felel meg. Jövőbeni tevékenységének leirt súlypontjai csak nagyon általánosan jelzik a változás irányait. Szükséges a vezető szerep igényes, elvi-ideológiai mélyr ségü újraértelmezése, valamint a deklarált elvi-politikai eszközök és formák alaposabb kimunkálása. Ellenkező esetben a vezető szerep gyakorlati érvényesíthetősége kérdésessé válik. A vita során nagy hangsúlyt kapott, hogy a vezető szerep érvényesítésében a párt egészének, minden tagjának szerepe van és szerepet kell kapnia. SZÉLES KÖRŰ EGYETÉRTÉS alakult ki a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek feladatkörének elhatárolását illetően, egyetértve azzal is, hogy a pártnak politikai eszközökkel kell hatást gyakorolnia a folyamatokra. Szükségesnek tartják azonban, hogy a hatáskör mellett a felelősség is megfelelő hangsúlyt kapjon, a konkrét, személyre szóló felelősségig bezárólag. A párttagság álláspontja az, hogy a párt a jövőben is a demokratikus centralizmus elve alapján működjön. Erőteljesen felvetik azonban, hogy ez megköveteli az alulról felfelé történő építkezés érvényesítését is. A gyakorlatban a demokratizmus erősítése és a túlzott centralizáció csökkentésére van szükség. A pártdemokrácia nem lehet korlátozottabb, mint a társadalmi demokrácia, mert akkor a kibontakozó demokratizálódási folyamat fékjévé válik. A munkahelyi és területi pártszervek önállóságának növelésével teljes az egyetértés. Ennek összhangban kell lennie a működési területen lévő állami, gazdasági szervek önállóságával. Pontosabban kell azonban megfogalmazni az adott szintű politikai kérdések eldöntésében és ellenőrzésében a pártszervek szerepét és felelősségét, és meg kell teremteni ennek személyi és információs feltételeit. Egyes vélemények szerint a párt jelenlegi struktúrája túlságosan merev, a mai viszonyok között elképzelhető lenne ennek bizonyos oldása. A PART MEGŰJULASI FOLYAMATÁBAN szükséges az apparátus szerepkörének pontosabb kidolgozása. A pártértekezlet konkrétan adjon választ arra, hogy mely szinteken duzzadt fel indokolatlanul az apparátus. Létszámának, elosztásának kialakításánál a feladatokból, a szervezeti felépítés sajátosságaiból, a mozgalmi jelleg erősítésére való törekvésből kellene kiindulni. LEGNAGYOBB ÉRDEKLŐDÉST a tervezet egyik kiváltó kérdése a választási rendszer fejlesztésére vonatkozó elképzelés. Sokszínű, a részleteket is érintő, egymással szöges ellentétben álló vélemények kerültek felszínre, jelezve, hogy a párt megújulásának egyik nagy fontosságú kérdéséről van szó. Ez a jelenség arra hívja fel a figyelmet, hogy talán a választási rendszerre vonatkozó kidolgozottabb elképzelést önálló témaként pártvitára kellene bocsátani. Szinte teljes az egyetértés abban, hogy az alapszervezeti vezetőségek és tisztségviselők, valamint a közbeeső párttestületek választását az irányító pártbizottságok előzetes állásfoglalásaikkal ne befolyásolják; a küldöttek és a testületi tagok megválasztásában statisztikai szempontok ne érvényesüljenek; szélesíteni kell a többes jelölés gyakorlatát; növelni kell a közvetlen választás lehetőségét. A PARTEGYSÉGET a megye kommunistái a cselekvés nélkülözhetetlen feltételének, a politikai erő döntő fontosságú forrásának tartják. Ugyanakkor látják, hogy az egység megteremtésének körülményei, lehetőségei megváltoztak. Az érdekek pluralizálódásának következtében méginkább megnő a szerepe a toleráns, türelmes politikai vitának. Számítanak arra, hogy a kisebbségi álláspontok a párton belül is egyre inkább markánsan, szervezetten és szívósan megjelennek. Ezért messzemenőkig egyetértenek azzal, hogy a tervezet számol ezek kezelésének formai, szervezeti problémáival is, bár több részkérdésben viták vannak és további pontosítást igényelnek. Általános helyeslés fogadta azokat az elképzeléseket, amelyek a pártnyilvánosság olyan fejlesztését célozzák, mely kiterjeszti az információt a határozatok előzményeinek, okainak, kialakulásának ismertetésére is. A kétirányú véleménycsere és a bizalomerősítés elengedhetetlen feltételének tartják a párt vezetői és a tagság közötti közvetlen kapcsolat szélesítését. A döntési rendszer fejlesztését a párttagság is kulcskérdésnek tartja a megújulás szempontjából. Erősíti azokat a törekvéseket, melyek a tervezetben megfogalmazódtak. Teljes mértékben egyetért a döntési folyamat meggyorsításával, az alternatívákban gondolkodó döntés-előkészítéssel, az előzetes véleményezés kiterjesztésével, a pártviták rendszerének gyakorlattá tételével, az alapszervezetek kezdeményezési lehetőségének növelésével. A tervezet vitájának egyik legexponáltabb kérdése a kádermunka volt. A vélemények nem a leírtakat kérdőjelezték meg, hanem az abban nem szereplő kérdéseket, a korábbi negatív tapasztalatokat vetették fel, illetve a jelentősebb részleteket gondolták tovább. A többség véleménye az, hogy a káderpolitika elvei és a kádermunka gyakorlata között nagy a szakadék, sokak szerint ez bajaink fő forrása. TELJES EGYETÉRTÉS VAN a kádermunka demokratizálására, nyíltságára, a hatáskörök decentralizálására, az időben történő cserékre. a fiatalításra, a többes jelölés gyakorlatának kiszélesítésére, a kölcsönös képviselet csökkentésére irányuló törekvésekkel. A párttisztségek két ciklusban történő betöltésének kiterjesztésével kapcsolatban ellentétes vélemények alakultak ki. Eléggé általános vélemény, mely szerint a két ciklus meghatározása adminisztratív közelítés, ami ellentmond az alkalmasság kritériumának. A politikai megoldást a választási rendszer tökéletesítése, a többes jelölés általánossá tétele jelenthetné. Ugyanakkor elég széles kör támogatja a két ciklusra választhatóság rendszerét. Kivétel nélküli egyetértés volt abban, hogy a szövetségi politikát folytatni ós egyben megújítani egyaránt szükséges. Meg kell fogalmazni a társadalom tagoltságának valóságos helyzetét (milyen osztályok, rétegek, csoportok vannak) és az egyes társadalmi csoportok érdekviszonyainak megfelelő célokat. Építeni kell minden szocializmusért dolgozó ember, csoport tevékenységére. A szövetség erősítésének alapelve a türelmes meggyőzés, az alkotó vita vállalása legyen. Eihhez szükséges az érdekek és a szocializmus építése változó feladatainak pontos ismerete. A párttagság az ideológiai munka megújításának feladatával egyetért. Ügy ítélték meg a helyzetet, hogy bár az utóbbi években a párton belül gyakrabban került sor ideológiai kérdések megvitatására, az előrelépést gyorsítani szükséges. A szocializmus építésének új jelenségei, esetenként zavarai a kérdések sorát vetik fel. Az ezekre adott válaszok sokszor késnek vagy nem eléggé meggyőzőek. A párt és az állam viszonyában tisztázatlanok a pártirányítás elvei, eszközei és módszerei, ezért időszerű a tervezetben megfogalmazott cél, a korszerűsítés igénye. AZ ALKOTMÁNY MÓDOSÍTÁSÁVAL a tervezetben felsoroltak szerint egyetértenek azzal kiegészítve, hogy ebben szabályozzák az országos és helyi népszavazás lehetőségét ós formáját. A módosításon világosan fogalmazzák meg az új intézmények — az állampolgári jogok és kötelességek, öntevékeny szerveződés, gyülekezés stb. — garanciális biztosítékait, annak érdekében, hogy azok ne irányulhassanak szocialista államrendünk ellen. A szakszervezeti mozgalom szervezeti struktúrájának és működésének korszerűsítését egyértelmű igényként fogalmazták meg. A pártnak határozottabban kell támogatni az érdekképviselet intézményes formáinak korszerűsítését. A véleményt nyilvánítók többsége támogatta a szakszervezeti törvény megalkotását, és ennek kapcsán felvetették a munkabeszüntetés jogának rögzítését, valamint azt, hogy a SZOT-nak is legyenek érdekvédelmi jogosítványai a kormánnyal szemben. A Hazafias Népfront szerepével összefüggő megfogalmazást éles kritikával illették. A népfrontnak a dokumentumban meghatározott helye, szerepe méltatlan és visszalépést jelent az eddig betöltött funkciójához képeit. Ezért javasolták megfogalmazni a népfront szerepét a politika alakításában, a nemzeti közmegegyezés megteremtésében, a párt szövetségi politikájának megvalósításában és közjogi szerepének biztosításában. ELŐRELÉPÉST JELENT, hogy a párt szükségesnek tartja a KISZ részvételét a társadalompolitikai döntések előkészítésében és igényli az ifjúságot érintő kérdésekben az önálló javaslatok kidolgozását. Szükségesnek tartották azt is. hogy a KISZ ne csak az ifjúságot, hanem az egész társadalmat érintő kérdésekben dolgozhasson ki javaslatokat (lakásgazdálkolási koncepció, bérreform). Többen megfogalmazták azt is, hogy a párt ifjúságpolitikájának megújítása is szükséges. A szocialista demokrácia kiteljesítésének nem pusztán feltétele, hanem lényegi eleme a társadalmi nyilvánosság. A követelményeknek csak a rendszeres, érdemi és őszinte, a felesleges áttételeket kikapcsoló tájékoztatási rendszer tehet eleget. Fel kell számolni a tájékoztatás bürokratikus módszereit. Legfőképpen a párton belüli nyilvánosságot kell biztosítani és javítani. Lehetővé kell tenni, hogy a párt szervezetei, a párttagság megismerje a párttestületek döntéseit és állásfoglalásait. A párttagság támogatja a gazdasági stabilizációs és kibontakozási programot, azonban a végrehajtást akadályozó intézkedéseket, gyakorlatot keményen bírálja. Élesen felmerült a viták során a megvalósítás garanciáinak, eszközeinek és a felelősség érvényesítésének hiánya, szükségessége, a korábban hozott határozatok végre nem hajtása. A LEGSZÉLESEBB KÓRBEN egyetértés tapasztalható abban, hogy tovább kell folytatni és fejleszteni a gazdasági reformot. Igénylik az egyszerű gazdaságirányítási megoldásokat, a hosszabb távra is érvényes feltételrendszert, melyet a tervezet deklarál, a jelenlegi gyakorlat azonban ezt még nem erősíti. A gazdaság szerkezetének változása és a műszaki fejlődés alapján elkerülhetetlenül fellépő foglalkoztatási gondokat a párttagok többsége megérti. Erősítik, hogy tartós, tömeges munkanélkü. liség nem fogadható el. Aggodalom azért van, hogy hosszú távon, országos méretekben reálisan tartható lesz_e a teljes foglalkoztatás elve. Tudományosan megalapozott állásfoglalást is várnak. A vitában résztvevők helyeselték, hogy az értelmiség társadalmi szerepét a korábbiaknál hangsúlyosabban fogalmazza meg a tervezet. Az „egyre jelentősebb szerep" minősítés viszont azt bizonyítja, hogy a társa, dalmi struktúrában, a munkamegosztásban, az értékteremtő folyamatokban, a társadalmi erőforrások újatermelésében betöltött szerepének megfelelő elismerésében következetlen a dokumentum, illetőleg a politika. Üj értelmiségi politika kidolgozásának, megvalósításának szükségességét fogalmazták meg. EGYETÉRTENEK azzal a párttagok, hogy a kulturális és művészeti életben jelentkező ellentmondások nagy része gazdasági és irányítási zavarok következménye. Ká. rosnak tartják, hogy az igazi kulturális értekek ellenében túl nagy teret kap az álkultúra, az ízléstelen, silány, eszmeileg zavaros mű és alkotás. Ezek ellen határozott fellépést sürgetnek. Sokoldalú, felelősségteljes vita A vitában elsőnek Bleier Katalin kapott szót. Elmondotta: a párttagság egyetértésével találkozott a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének önkritikus hangja, azonban úgy vélik, hogy a helyzetértékelést már korábban el kellett volna végezni. A párt megújulásának szükségességével egyetértenek, ennek garanciáit viszont még nem látják. Sürgető feladat a párttagság bevonása a társadalmilag fontos döntések előkészítésében. A párttagok követelik, hogy több munkás kerüljön be a Központi Bizottságba. Székely Sándor sürgette a korszerű szocializmusfelfogás kidolgozását, ami az ideológiai munka fejlesztésének is feltétele. A Szegeden tartott taggyűlési viták több, egybehangzó megállapítása közül kiemelte a demokratizmus fokozásának igényét a pártban és a társadalomban. A társadalmi közmegegyezés új kialakítására van szükség, amely a különböző érdekek elismerésén és egyeztetésén alapulhat. A párt megújulása magában foglalja a választás korszerűsítését, a viták alkalmazását. A káderkérdések megoldását a párt nem engedheti ki a kezéből. Börcsök Józsefné a munkás párttagok véleményét tolmácsolva kifogásolta, hogy a pártértekezlet állásfoglalás-tervezete nem foglalkozik a munkásosztály helyzetével, szerepével. Ágoston József a szakszervezetek megyei tanácsában lezajlott vita tapasztalatait figyelembe véve hangoztatta, hogy a dolgozók hajlandóak nagyobb feladatokat vállalni a kibontakozásért, ehhez azonban mozgósító programra van szükség. A pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének azonban — a mostani formájában — nincs egységteremtő ereje, a tennivalókat csak részben tartalmazza, túlságosan általános. Rövid távú akcióprogramot kell kidolgozni, amelyet magáénak fogad el a párttagság és a lakosság. Hangoztatta: a munkásközvélemény a tömeges munkanélküliség elkerülését követeli. Nagy Gizella ugyancsak helytelenítette, hogy az állásfoglalás-tervezet nem foglalkozik a munkásosztály szerepével. Követelte, hogy a párton belüli tájékoztatás legyen gyorsabb és tartalmasabb, az alapszervezetek kapjanak az eddiginél nagyobb segítséget politikai munkájukhoz. A párt országos és helyi vezetői többször keressék fel a pártszervezeteket, tartsanak szorosabb kapcsolatot a párttagokkal. Molnár Sándor elmondta, hogy a megyei népfrontelnökség egyetért az állásfoglalás-tervezet fő megállapításaival, azonban azt túl általánosnak tartja. A célokat, feladatokat egyértelműbben szükséges megfogalmazni. A határozatok végrehajtói mellett a döntéshozók felelősségét is érvényesíteni kell. A demokratizmus fejlesztése megköveteli a társadalmi és tömegszervezetek, a népfrontmozgalom szerepének növekedését a politika alakításában, a nagy horderejű döntések előkészítésében. Koncz János követelte, hogy az ideológiai tevékenység nyújtson nagyobb segítséget a pártszervezeteknek mindennapi politikai munkájukhoz. A nagyobb nyilvánosság fontosságát hangsúlyozva elmondta, hogy a párton belüli tájékoztatást fejleszteni kell. A sajtó adjon nyilvánosságot a termelésben, az alkotásban elért eredményeknek, a sikeres kollektíváknak. Szólt arról, hogy az elmúlt években a megyei pártbizottság részletesen elemezte az egyes társadalmi osztályok és rétegek, köztük a munkásosztály helyzetét, most az osztályok és rétegek egymásrautaltságát figyelembe véve az értelmiség szerepére kell nagyobb figyelmet fordítani. Perjési László azt hangoztatta, hogy a pártnak meg kell újulnia, mint ahogyan ez 1956—57-ben történt. Az eddigi módon nem folytathatjuk munkánkat, s a felelősséget mindazoknak vállalniuk kell. akik vezető funkciót töltöttek be az elmúlt időszakban. Nem értett egyet azzal a vitában elhangzott véleménnyel, amely a párt vezető szerepét továbbra is a régi módon képzeli el. Annak a véleménynek adott hangot, hogy a párt képes a megújulásra. A párttagság, a lakosság egységes cselekvéséhez mozgósító erejű programra van szükség. Barna Sándor a szocialista rendszerünk alapjait támadó nézetek és törekvések elleni határozottabb fellépést sürgette. Hangoztatta, hogy ez hatékonyabb eszmei, politikai tevékenységet követel tőlünk és azt. hogy a téves, a szocialistaellenes nézetekkel határozottabban szálljunk vitába. Germánná Vastag Györgyi elmondta: a KISZ-fiatalok kedvezően fogadták azt a lehetőséget, hogy véleményt mondhatnak a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről. Ügy vélik, elemzőbb helyzetértékelésre, kedvezőtlen gazdasági helyzetünk okainak alaposabb feltárására van szükség. A politikai intézményrendszer radikális karszerűsítését követelik, de véleményük szerint a megújuláshoz új vezetőkre van szükség. Idézte Lenint, aki szerint „akié az ifjúság, azé a jövő". Hangsúlyozta, hogy a fiatalok döntő többsége a szocializmus keretei között akarja elérni problémáink megoldását. A fiatalok a teljesítményelv következetes megvalósítását követelik a gazdasági és a társadalmi élet minden területén. Vincze Rókus a keresetszabályozás kötöttségeinek oldását követelte, mert csak ilyen módon lehet megteremteni a dolgozók igazi érdekeltségét. Komócsin Mihály hangoztatta, hogy a párt politizáló jellegét kell erősíteni, viszont csökkenteni szükséges hatalmi jellegét és a pártmunka hivatali vonásait. Vezető szerepét elsősorban a politikai ráhatás eszközével érvényesítse. Elengedhetetlen a párttagság folyamatos bevonása a politika alakításába, mert csak így lehet megteremteni a párttagok nagyobb aktivitását. A párt hatékonyabb politikai tevékenységének szükségességére utalva elmondta, hogy a felszabadulás utáni években havonta tartottak pártnapokat, s a vezetők 5-3 helyen is vállaltak pártnapi előadásokat. Szükséges, hogy az országos és helyi pártvezetők ma is sűrűbben keressenek fel pártszervezeteket, rendszeresebben folytassanak eszmecserét a párttagsággal. A pártapparátus tagjainak többségét képzettnek tartja, de úgy vélte, hogy az apparátus túlnőtt szerepkörén. Elmondta, hogy évtizedekkel ezelőtt, amikor ő a nagyszegedi pártbizottság titkára volt, mindössze nyolc függetlenített funkcionárius dolgozott, viszont több ezer aktivista vett részt a munkában a pártbizottság irányításával. Kifejtette, hogy az állásfoglalás-tervezetnek olyan alapkérdésekkel behatóbban kell foglalkoznia, mint az életszínvonal, a létbiztonság, a teljes foglalkoztatottság alakulása, történelmi utunk, eredményeink, a i A