Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
I Hétfő, 1988. április 25. Felkészülés az országos pártérlekezietre szocialista tulajdon védelme, és ezekben egyértelmű álláspontot kell kialakítani. Kis Lajos a vásárhelyi pártszervezetekben lezajlott viták főbb tapasztalatait ismertetve elmondta: szükséges, hogy a párttagságot, az egész társadalmat érintő kérdésekben döntés előtt ki kell kérni a párttagság, sőt az egész társadalom véleményét. Sípos Mihály a párt- és az állami szervek szerepkörének szétválasztását és pontosabb meghatározását alapvetőnek tartotta a politikai intézményrendszer fejlesztésében. Judik István arról beszélt, hogy a párttagság egyértelmű, határozott állásfoglalást vár a pártértekezlettől. Bódi György az országos pártértekezlet megválasztandó megyei küldötteinek felelősségéről szólt hangoztatva, hogy a megye párttagságának véleményét tolmácsolják majd. A párttagság, a lakosság nagy várakozással tekint a pártértekezlet elé, bízik abban, hogy az tud változtatni az ország sorsán. Kereszty Béla írásban beadott hozzászólásában a társadalom morális állapota-' nak problémáira, a család szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet és a jogalkotás ellentmondásait tette szóvá. Fedor Attila ugyancsak írásban benyújtott hozzászólásában az országunkban kialakult helyzet okainak emberi tényezőivel foglalkozott és az ideológiai munka fejlesztését követelte. A vitában felszólalók többsége foglalkozott a felelősség kérdésével, mozgósító erejű akcióprogram kidolgozását sürgette, s a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének ilyen értelmű átdolgozását követelte. Többen tolmácsolták a taggyűlési vitákban elhangzott kérést, hogy a Központi Bizottságnak'legyen a megyében élő tagja. A vita végén került sor Lázár György felszólalására. Lázár György felszólalása — Azt a megbízatást kaptuk a Központi Bizottságtól, hogy vegyünk részt az ülésen, hallgassuk meg a vitát, és ezen az úton is segítsük elő a Központi Bizottság munkáját, amely majd az állásfoglalás-tervezet véglegesítését szolgálja — kezdte felszólalását, majd igy folytatta: — Én a vitát végighallgatva, megismerkedve az okmányokkal úgy látom, hogy a vita, Szabó elvtárs bevezetője és a beterjesztett okmányok is betöltik funkciójukat. Nagyon jó alapot adnak ahhoz, hogy a többi hasonló pártbizottsági öszszegezés együttes felhasználásával továbbfejlessze, javítsa, pontosítsa, kiegészítse az állásfoglalás-tervezetet, olyanná formálja a Központi Bizottság, amely valóban alkalmas lesz arra, hogy a pártértekezlet afelett érdemi vitát folytathasson. A Központi Bizottság nem formálisan kért a párttagságtól véleményt, hanem azért, mert ügy véli, hogy csak a párttagság véleményének ismeretében, a viták tüzében, a párbeszédek tüzében alakulhat ki, formálódhat ki végül is az az állásfoglalás, amelyről azt mondhatjuk, hogy segíti a párt vezető szerepének jobb érvényesülését, erősíti a párton belüli egységet, amely nemcsak a párttagság részére, hanem az egész közvélemény részére útmutatásul szolgál, olyan feladatokat fogalmaz meg, amelyeknek a végrehajtásával túljuthatunk a mai nehézségeken. Ezután arról beszélt, hogy mostanában sok kritika éri a pártot, s ezzel kapcsolatban hangoztatta: — Mi, kommunisták vagyunk, valamennyien ennek a pártnak tagjai vagyunk, és amikor a pártról van szó, akkor rólunk, mindannyiónkról van szó. Most sok oldalról ér bennünket kritika, talán a leghelyesebben akkor járunk el, ha erre a kritikára odafigyelünk. Ebből a kritikából megjegyezzük azt, amit meg kell jegyezni, vitába szállunk azzal, amivel vitatkozni kell, és legfőképpen változtatunk azon, amin változtatni kell, mert van min változtatni. A továbbiakban arról szólt, hogy a kommunistáknak nem kell lehajtott fejjel járniuk, mert nehéz a helyzet. Hangsúlyozta, a párt ismerte lel a megváltozott körülményeket, és a Központi Bizottság 1986 novemberében foglalkozott a műszaki fejlesztés kérdéseivel, s utána gyorsított ütemben indított akciókat a nehézségek leküzdésére, a gazdaság stabilizálására, a társadalmi kibontakozásra. — A pártkonferenciának nem kell minden programot újra alkotni — mondotta. — A pártkonferenciának a legfontosabb célja megteremteni azt a legkedvezőbb politikai légkört, ami ma megteremthető. Megteremteni a pártnak azt a készségét, hogy ezeknek a programoknak a végrehajtásához fölsorakoztassa a társadalmat. Mert igenis a társadalom ma is és továbbra is a párttól várja azt, hogy az élén haladva a társadalmi folyamatoknak a társadalmat a szocialista úton tovább vezese és kivezesse ebből a mostani helyzetből. Ezután a nemzetközi helyzet alakulásáról beszélt, majd így fejezte be felszólalását: — A pártértekezlet jelentőségét, fontosságát nem szeretném alábecsülni. Nagy horderejű, nagy fontosságú esemény pártunk életében, de egy esemény. Itt már többen megfogalmazták: a pártértekezletnek nem az az alapvető rendeltetése, hogy ott helyben megfogalmazza, megszülje azokat a cselekvési programokat, amelyeknek a végrehajtásával a feladatok megoldásához eljutunk, hanem hogy egy világos platformot, egy irányt jelöljön ki, amit követve azután meg tudjuk oldani a feladatokat. Ha mi az önállóságot igényeljük, márpedig ezt kell igényelnünk, s ha azt igényeljük, hogy a párt politikai eszközökkel dolgozzon, és ne direkt módon, akkor az egyes embereknek, a kommunistáknak sokkal nagyobb önállósággal, sokkal több fejtöréssel kell kikeresni a lehetséges megoldások közül a legjobbakat. Igazából ez jelenti az aktív részvételt és ez adja meg azt a lehetőséget is, hogy politizáljunk. A határozatok végrehajtásának egyetlen jó és régen bevált módszere a társadalmi kontroll, a társadalmi ellenőrzésnek pedig legyen az élő lelkiismerete a párt. A vitát Szabó Sándor foglalta össze. A megyei párttestület megbízta a megyei pártbizottság titkárait, hogy a vita, a módosító javaslatok alapján dolgozzák át és véglegesítsék a megyei pártbizottság állásfoglalását, amit eljuttatnak a Központi Bizottságnak, a megyei pártbizottság tagjainak és nyilvánosságra hoznak az alapszervezeti tájékoztatóban. Ezután zárt ülésre került sor. Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága a Központi Bizottság 1988. március 23-i határozata szerint a városi és városi jogú pártbizottságoknak az alapszervezetekkel egyeztetett ajánlása alapján megválasztotta az országos pártértekezlet „megyei küldötteit. Megyénk küldöttei A küldöttek névsora: Artderle Adám egyetemi docens, a József Attila Tudományegyetem pártbizottságának titkára, Ágoston József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Bakai István, a makói Maros Menti Afész elnöke, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, Bálint László, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezérigazgatója, a városi párlvégrehajtóbizottság tagja, Bertus Pál, a Fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz elnöke, a szentesi városi pártbizottság tagja, Bleier Katalin, a Kontakta Szentesi Gyárának marós szakmunkása, a megyei pártbizottság tagja, Borsos Béla, a nagylaki általános iskola igazgatója, alapszervezeti párttitkár, Dóczi Gábor, a szentesi városi pártbizottság első titkára, Faragó Mészáros Vilmos, a zsombói községi tanács elnöke, a szegedi városi pártbizottság tagja, Gál István, az Alföldi Porcelángyár igazgatója, az üzemi pártbizottság tagja, Germánná Vastag Györgyi, a KISZ Csongrád Megyei Bizottságának első titkára, a megyei pártbizottság tagja, Gémes Pál, a Csongrád-bokrosi Kossuth Tsz elnöke, a csongrádi városi pártbizottság tagja, Gyárfás Mihály nyugalmazott megyei pb-titkár, a megyei fegyelmi bizottság elnöke, Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára, Jáhni László, a megyei rendőr-főkapitányság pártbizottságának titkára, Judik István, az NKFV szegedi üzemének termelőmest.ere, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Kari Csaba, az MTA Biológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, pártalapszervezeti vezetőségi tag, Kis Lajos, a hódmezővásárhelyi városi pártbizottság első titkára, Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Kovács József lakatos, a Hódgép makói gyára pártbizottságának titkára, Kurucsai István, a Magyar Kábelművek kisteleki gyára termelési osztályvezető-helyettese, az üzemi KISZ-bizottság titkára, Majtényiné Túri Katalin, a szentesi városi könyvtár vezetője, alapszervezeti párttitkár, Márton Andrásné, a Szegedi Közlekedési Vállalat címíes.tője, alapszervezeti párttitkár, Papdi József, a megyei tanács elnöke, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke, a városi pártvégrehajtóbizottság tagja. Percnyi János, a szegedi Déri Miksa Szakközépiskola igazgatója, az ágazati párt-végrehajtóbizottság tagja, Szabó Gyuláné, a hódmezővásárhelyi városi kórház intézetvezető főnóvére, a pártbizottság titkára, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára, Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság első titkára, Szilárd János, a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektora, az egyetemi pártbizottság tagja, Szúcs Istvánná, a Mórahalom Városi Jogú Nagyközségi Pártbizottság mb. első titkára, Tápai Józsefné, a Szegedi Ruhagyár segédművezetöje, alapszervezeti párttitkár, Tasi Gábor, a MÁV Szegedi Igazgatóságának pályafenntartási főmérnöke, az üzemi pártbizottság tagja, Tóthné Eke Piroska, a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi gyárának gyártóeszköz-gazdálkodója, alapszervezeti párttitkár, Udvari Péter, a hódmezővásárhelyi Metripond esztergályosa, az üzemi pártbizottság tagja, Vajnai Ernő, a Hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz elnöke, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja és Vass Sándor, a Mindszent nagyközségi pártbizottság titkára. A megyei pártbizottság a küldöttcsoport vezetőjének Szabó Sándort, a megyei pártbizottság első titkárát választotta meg. A megyei párttestület megbízta a küldöttcsoportot, hogy a felszólalók tolmácsolják a pártbizottság állásfoglalását és emellett fejtsék ki személyes véleményüket. A megyei küldöttcsoport munkájában — a központi határozatoknak megfelelően — a Központi Bizottság tagjai közül részt vesznek: Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára. Apró Antal, az Országgyűlés nyugalmazott elnöke, országgyűlési képviselő, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, Hollán Zsuzsanna, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet főigazgató főorvosa. Torpedó az atomtemetőnek? Avagy: futunk a pénz után... Ki ne ódzkodna, ha megtudja, hogy a lakóhelye környékén atomtemető lesz? Talán erről van szó Ófaluban? Fekeden? Dehogy! Hogy pontosan miről, könynyen megtudhatjuk: a független szakértői bizottság elnöki tisztére tudniillik szegedi professzort kértek fel: Szederkényi Tibor tanszékvezető egyetemi tanárt. Tudományegyetemi szobájában egy füzetet tesz elém; Magyarország geológiai alapszelvényei — Mecsek, Ófalu . . . — Mi ez? — Oktatási célokra adta ki a Központi Földtani Hivatal, tőlem rendelték meg, nyilván, mert tudták, hogy ez a kutatási területem, 1974-ben ebből a témából írtam a kandidátusi értekezésemet is. Ha a hulladéktároló építője-beruházója a Földtani Intézetet, vagy a Geofizikai Intézetet kérte volna a szükséges előzetes kutatásokra, ez lett volna a kályha, ahonnan a kutatók elindulnak. És rövid úton kiderült volna, hogy a kijelölt terület alkalmatlan. — Csak nem azt akarja| mondani professzor úr, hogy kutatóintézetet nem is vontak be az előzetes vizsgálódásokba? Hiszen — tudomásom szerint — csak megfelelő földtani ismertség, azt hiszem, úgy mondják, megkutatottság után lehet bánnilyen területen hozzáfogni akár ásványi nyersanyag kutatásához, vagy a terület egyéb hasznosításához. — Igén, ez így van, méghozzá meghatározott kutatási lépcsőket kell betartani, vagyis úgynevezett hálóterv szerint kell haladni. Az atomtemető létesítéséhez nem készült kutatási hálóterv, a hely kiválasztásához nem voltak megfelelő földtani ismeretek. Így történhetett meg, hogy — például — egy fontos alapkutatási feladathoz, a terület szeizmikus, tektonikus jellemzőinek földerítéséhez csak azután fogtak hozzá, amikor már elkészült a részletes műszaki terv és fölvonultak az építkezéshez. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat kapta a megbízást a terület megkutatására és a beruházásra. — Milyen kutatási mulasztásokra bukkant az említetten kívül a független bizottság? — Az időzavar és a kapkodás jelei ott vannak az átvizsgált dokumentumokon. Nem készült megfelelő pontosságú és részletességű geológiai térkép; csak a lokális geológiai ismeretek megszerzésére irányultak a kutatások, pedig a telephely és a környék legalább 10 kilométeres sugarú körzetében 10 ezres méretarányú földtani felvételezésre lett volna szükség. Ha ezzel a térképpel együtt elkészült volna a szeizmo-tektonikai elemzés is, valószínűleg már 1984 nyarára kiderülhetett volna: a terület alkalmatlan. 1983 decemberében született a főhatósági döntés az ellenkezőjéről. — Önök 27 pontban sorolták fel kritikai észrevételeiket. Melyek azok a tények, amelyek alapján alkalmatlannak tartják a kiválasztott helyet? — Leegyszerűsítve: a hulladéktemetőt tűi közelre tervezték az úgynevezett Mecsekalja vonal tektonikus övezetéhez. Ez a zóna több millió éve létezik és mozog, az utóbbi pár ezer évben ráadásul igen aktív. Az utolsó 100 évben négy földrengés pattant ki a vonal mentén cs a 9—9,5 erősségű kecskeméti rengés is a Mecsekalja vonallal analóg tektonikus övben alakult ki. Másodszor: a rézsűk, a domboldalak állékonyságát a földmunkák megváltoztathatják. Rengés vagy földmunka esetén nagyA hír, amit az elmúlt héten olvashattunk az újságokban, szűkszavú: a független szakértők bizottsága alkalmatlannak minősítette a Paksi Atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékanyagok végleges elhelyezésére a Baranya megyei Ófalu—Feked térségében e célra kijelölt helyet. Emlékszem, alig néhány héttel ezelőtt, mikor a helyi tanácsok az első tiltakozó ,,hadmozdulatairól" számoltak be a hírközlő fórumok, köztük a szegedi rádió, ennek adása végén közölte a műsorvezető: sokan telefonáltak aggódva, mert rosszul értették a helységnevet; tessék megnyugodni: nem Szeged, Feked. méretű lejtőmozgás következhet be a területen. Harmadszor: 4—500 méter sugarú körzetben semmiféle élővízfolyás, időszakos vagy állandó forrás nem lehet a radioaktív hulladéktárolók körzetében. Itt 500 méteren belül 7 forrás van, a rézsűkről 3 irányban folyhatnak le a vizek. Az egyik dokumentum szerint, amennyiben valamilyen ok miatt megsérül egy hulladékot tároló kazetta, 720 év alatt jelenik meg a szennyezettség a rézsűkön. A másik vizsgálat szerint: 79 év alatt. A hulladékanyagnak 600 év kell, míg elbomlik, veszélytelenné válik. — Magyarán: egykönnyen megtörténhet, hogy a kész tároló valamilyen földmozgás miatt megsérül, s mivel olyan rétegbe épült, amely átereszti a vizeket, úgyszólván minden irányban kiszivároghat a veszélyes anyag'' — Tulajdonképpen — igen. — Sok pénz van már az épülő hulladéktemetőben? — Erről beszélni — nem tartozik az én jogosítványaim közé. — Egy televíziós riportban lehetett látni, hogy rengeteg építőanyagot halmoztak már a helyszínre és sok földmunkát elvégeztek. — Ez így van. — Elég lesz a független bizottság jelentése az építkezés leállításához? — Nem tudom. A Baranya Megyei Tanácsnak e hónap végén kellene kiadni a területfelhasználási engedélyt. — Mért vállalta ezt a munkát? — Sok évig dolgoztam e tárgyban, a Mecsek geológiája, földrajza számomra szenvedély, hobbi. És állampolgári felelősség is létezik ... Sulyok Erzsébet Á kiváló hivatal Az 1. számú megyei postahivatal nem panaszkodhat amiatt, hogy túlságosan zavartalan az élete; a már régóta tartó fölújítási munkálatok bizonyára nem növelték az ott dolgozók komfortérzetét. Munkájukat ezzel együtt jól végzik, aminek fényes bizonyítéka a szombaton átvett Kiváló Hivatal kitüntetés, melyet egyébként hatodik alkalommal nyertek el. Pontosan miért is kapta a hivatal az elismerést? Elegendő hivatkozni csak néhány mutatóra: bevételi terveiket több mint száztíz százalékra teljesítették, az eladásra szánt sajtótermékeket kivétel nélkül értékesítették, a táviratokat tán még a lehetségesnél is gyorsabban továbbították. Mindezt pedig az engedélyezettnél csekélyebb dolgozói létszámmal hajtották végre; s ha már a dolgozóknál tartunk, föltétlenül megemlítendő, hogy ketten nyújtottak be közülük valamilyen jellegű újítást — amit a hivatal már alkalmaz is. Kiváló Dolgozó kitüntetést egyébként tizenketten kaptak, hárman nyerték el a Szakma Ifjú Mestere címet; Verőczei Márta hírlapkézbesítő elnöki elismerésben részesült. Mindezek az egyéni eredmények — s persze a többi is, a nem felsoroltak — illusztrálják kicsikét, •miért vált érdemessé a kollektív kitüntetésre a postahivatal. Nemcsak az 1. számú, hanem a pályaudvaron található Szeged 2. is, a Hálózatéoitö Üzem pedig Kiváló Üzem lett. F. Cs. Osztrák vámkedvezmény Magyarországnak Az osztrák parlament a múlt héten nagy többséggel úgy döntött, hogy hazánkat is felveszi azon országok közé, amelyeknek vámkedvezményeket nyújt. Ez az intézkedés sok éve időszerű volt már. A késedelem mögött kereskedelmi elzárkózás, elsősorban belpiaci lehetőségeiket féltő mezőgazdasági körök nyomása állt. Ausztria iparcikkeket illetően már régen vámmentesen kereskedik az európai országok egy részével, mint a szabad kereskedelmi társulás (EFTA) tagja. Az EFTA és az EGK közti megállapodás révén ez a vámmentesség kiterjed most már a nyugat-európai közösséggel folytatott kereskedelemre is. Szomszédunk ezenkívül kedvezményes vámokat biztosit a világ országai nagy többségének, a fejlődő országoknak, köztük néhány európai szocialista országnak is. Külkereskedelmének öszszesen 85 százalékára érvényesek ezek a normálisnak mondható feltételek, amelyeket most végre Magyarország is megkapott. Sajátos ellentmondás: bár az osztrák—magyar kereskedelem és gazdasági együttműködés különösen dinamikusan fejlődött, a magyar mezőgazdasági termékek és készáruk elé magasabb vámok tornyosultak a semleges Ausztriában, mint a közismerten elzárkózó Közös Piacon A jelentős vámcsökkentés most versenyképesebbe teheti áruinkat az osztrák piacon. •