Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

2 Péntek, 1988. április 15. Tanácskozott a Szeged városi pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról.) kely Sándor szóbeli kiegészítését követően többórás vita alakult ki. Dobóczky Károlyné, a szakszervezetek megyei tanácsánál elhangzott véleményekről szólt, s elmondta, hogy az állasfoglalás-tervezetet sokan túl általánosnak tartják. Szólt arról is, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a párt vezető szerepének hangsúlyozására és a politikai intézményrendszer átalakításának fontosságának. Körmöczi László tájékoztatott arról, hogy a munkásőrség tagjait is élénken foglalkoztatják az állásfoglalás-tervezetben megfogalmazottak. Nagy várakozással tekintenek a pártértekezlet elé, egyértelműen leszögezték tenniakarásukat és kérik a feladatok konkrétabb meghatározását. Piros László szerint a dokumentum kritikus hangjából a jobbító szándék tükröződik, de sokszor szűkszavúan fogalmaz, amely akadályozza az egyértelmű értelmezést. Javasolta. hogy néhány pontban bővebben, konkrétabban fogalmazzák meg az állásfoglalást. Emellett kiemelte: elengedhetetlenül szükséges a tevékeny alkotómunka rangjának visszaállítása. Berta Istvánné azt kifogásolta, hogy nagyon rövid idő állt rendelkezésre a dokumentum áttanulmányozására, és a megfogalmazott célok nem egészülnek ki a konkrét tennivalókkal. Hasonló véleménnyel kezdte hozzászólását Csernai László is. Majd elmondta, az orvos?egyetemen lezajlott vitákból kiderült, hogy a párttagság konkrétabb programot vár, olyat, amely mögé egyértelműen fel tud sorakozni. Szintén erről beszélt Berta István is. Gazdasági életünket elemezve javasolta, hogy legalább az egyes válságágazatokra vonatkozóan fogalmazódjék meg konkrétabb javaslat, majd szólt a döntéselőkészítők felelősségéről. A pártélet belső dolgairól szólva felvetette: fontosnak tartja, hogy Csongrád megyének is legyen képviselője az MSZMP Központi Bizottságában. Fraknóy Góbor hozzászólásában kiemelte, a párt az elmúlt évek során is törekedett arra, hogy az ország társadalmi-gazdasági életét a legjobb irányba befolyásolja. Bizonyítják ezt a korábban meghozott határozatok. De nagy gond, hogy ezek következetes végrehajtása nem történt meg. Hangsúlyozta: a pártértekezleten fogalmazódjék meg, hogy az MSZMP a megkezdett reformok következetes híve, és ellenáll minden olyan törekvésnek, amely a visszarendeződést szolgálná. A pártélet kérdéseit részletezve elmondta: növelni kell a tagság szerepét a párt döntéseinek meghozatalában, és szükséges lenne a közvetlen választási rendszer kidolgozása is. Konya Mária az árpolitika egyes torzulásaira, így például a gyermekruházati cikkek áraira hívta fel a figyelmet, majd Tóth Tamas a KISZ szegedi szervezeteiben kialakult álláspontokról beszélt. Igy például kérte, hogy pontosabban fogalmazzák meg a párton belüli kisebbségre vonatkozó részt, az MSZMP következetesebben hasznosítsa a különböző tudományos kutatások eredményeit, és támogassa a nagyobb nyilvánosság megteremtését. Szólt arról is, hogy követelményként fogalmazódott meg egy reális szocializmuskép kialakítása. Faragó M, Vilmos figyelmeztetett arra, hogy az annyira várt megújulás csak úgy következhet be, ha a maga területén mindenki tudása legjavát nyújtja, s kialakul egy olyan közhangulat, amelyben nemcsak másoktól, fölső fórumoktól várjuk a gondok megoldását. Besenyei Zoltán a felvetésekre reagálva szólt a felelősség kérdéséről, s ő is kiemelte a vitában többszőr is felvetett, a mai kornak megfelelő szocializmuskép kidolgozásának szükségességét. Gárgyán Erzsébet azt kifogásolta, hogy a dokumentum nem tükrözi megfelelő módon a . nagyipari munkásság társadalmunkban betöltött szerepét, és javasolta, hogy olyan konkrét elveket fogalmazzanak meg, amelyek egyértelműen biztosítják a továbblépést, megfogható célt jelentenek a kommunisták számára. Kristó Gyula felvetette: az állásfoglalástervezetben nem tükröződik, hogy a párt számos tudományos intézet kutatására is támaszkodhat, pedig erre nagy szükség lenne, hiszen csak így érhető el, hogy a szocializmusról alkotott elvárások valóban a realitásokat tükrözzék, megtisztuljon .szocializmusképünk. Kérte, hogy szintén a tudomány eredményeire támaszkodva mérjük fel pontosan az ország gazdasági-társadalmi helyzetét, és sokkal jobban vegyük figyelembe az eltérő érdekeket. Szólt arról is, hogy az MSZMP ne ragaszkodjon kongresszusok összehívásakor az ötéves ciklusokhoz, hanem a legfontosabb tanácskozások időpontját igazítsa a kialakult helyzethez, a tennivalókhoz. Hangsúlyozta a politikai intézményrendszer reformjának szükségességét. Mucsi Ferencné arról szólt, hogy szükséges lenne egy új értelmiségi politika kidolgozása, s ezen belül hangsúlyosan figyelembe kellene venni a pedagógusok munkájának fontosságát. Koncz János a vita során többször is felvetődött kérdésre — miért volt szükség a pártértekezlet időpontjának májusi kijelölésére? — válaszolva elmondta: csak igy érhető el. hogy az itt elfogadott határozatokból adódó tennivalókat konkrétan ki tudják dolgozni a különböző szervek az év végére, és januártól már kezdődhessen a feladatok végrehajtása. A szocializmuskép kidolgozására felvetődő kérdések kapcsán elmondta, hogy a tavaly Szegeden megtartott elméleti tanácskozás már ezt a célt szolgálta, s hasonlóan lehet értékelni a közelmúltban Békéscsabán megtartott fórumot is. Ezt követően hangsúlyozta a nyilvánosság fontosságát, azt, hogy a pártban folyó vitát a lehető legszélesebb körben ismertetni kell. Végül elmondta, reális az a kérési, miszerint egyes elméleti problémákkal, igy például a válság fogalmának tisztázásával behatóbban kell foglalkozni. Valkusz Pálné konkrét javaslatot fogalmazott meg a tegnapi tanácskozáson: ki-ki addig maradhasson pártfunkcióban, amíg eleget tud tenni az elvárásoknak, vagyis ne kösse két ciklushoz a dokumentum. Székely Sándor vitaösszefoglalójában elmondta, a tapasztalatok alapján általánosnak tekinthető a szegedi párttagság kórében az a vélemény, miszerint az állásfoglalás-tervezetet át kell dolgozni annak érdekében, hogy alkalmassá váljon a pártértekezleten való előterjesztésre. A párttagok konkrétabb fogalmazást várnak és olyan célmeghatározást, amely alkalmas arra, hogy felsorakoztassa a párttagságot. Törekedni kell a pártvezetők és a párttagok kapcsolatának javítására éppúgy, mint a párt és a tömegek szövetségének erősítésére. A párton belüli információt úgy kell javítani, hogy elérje a várt nyitottságot és nyilvánosságot, s a párt munkastílusának átalakításakor törekedni kell a mozgalmi jelleg erősítésére s a bürokratikus vonások megszüntetésére. Ezt követően a városi pártbizottság első titkára részletesen is kitért a vita során fölvetettekre, imajd elmondta, hogy a jelentésben megfogalmazottakat kiegészítve a városi pártbizottság ülésén elhangzottakkal továbbítják a fölsőbb pártfórumokhoz. Ezt követően a testület a jelentést a kiegészítésekkel együtt elfogadta. Grósz Károly a Diósgyőri Gépgyárban A taggyűlést követően Grósz Károly válaszolt a sajtó jelen lévő munkatársainak kérdéseire. Az eszmecserén szerzett benyomásairól szólva kijelentette: — Nagyon jó szellemű taggyűlésen vehettem részt, higgadt, tárgyilagos és szókimondó felszólalások hangzottak el, elsősorban a tettekről, a munkáról, annak feltételeiről, s a politika lényeges kérdéseiről mondtak véleményt a diósgyőri kommunisták. Nagy politikai érettséggel, s úgy foglaltak állást a helyi dolgokban, hogy abban tükröződtek az ország egészének ügyei is. Ami az állásfoglalás-tervezetet illeti: csaknem minden felszólaló úgy vélte — meggyőződésem szerint joggal —, hogy a dokumentum nagyobb figyelmet fordít a helyzetelemzésre, mint a teendők körvonalazására. A tervezet alapján ebben a pártszervezetben nem érzik világosan, hogy mit vár tőlük a vezetés, hogyan tudnak ők segíteni a problémák megoldásában. Bíráló megjegyzéseket kapott az ideológiával összefüggő témakör is; mint mondották, több helyütt nem fogalmaz eléggé világosan az okmány, néhol bizonytalanság érződik benne, s általában: száraznak,; nehezen érthetőnek mondották a dokumentum szövegét. Egy kérdésre válaszolva immár szélesebb összefüggésben szólt a Politikai Bizottság tagja az országos ér-, tekezletre készülő párttagság hangulatáról, a most zajló eszmecsere tapasztalatairól. Mint mondotta, aktívabbak most a párttagok, mint korábban, s ez nagyon jó dolog. Az eszmecseréken elhangzó vélemények két csatornán jutnak a vezetéshez. Egyrészt az illetékes párttestületek összegezik azokat, s a megyei pártbizottságok tapasztalatai végül a KB Titkárságának az asztalára kerülnek. Másrészt pedig az ilyen közvetlen találkozások, mint a mostani, ugyancsak sok élményt, hasznosítható tapasztalatot adnak a további munkához. Az állásfoglalás-tervezetet kidolgozó munkacsoport megpróbálja majd úgy öszszegezni az országos eszmecserében elhangzottakat, hogy abból a tagság jelentős része ráismerjen saját gondolataira és törekvéseire. Minden javaslat, vélemény persze nem kerülhet be a pártértekezlet elé terjesztendő anyagba, de az igazán fontos az, hogy valamennyi értékes gondolat igenis épülCsiitörtökön a Diósgyőri Gépgyárba látogatott Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Dudla Józsefnek, a Borsod megyei pártbizottság első titkárának társaságában részt vett és felszólalt a gépgyár egyik pártalapszervezetének taggyűlésén. Rigó István alapszervezeti titkár vitaindítója után a 32 tagú, főként forgácsoló szakmunkásokat tömörítő kommunista közösség nyolc tagja fejtette ki véleményét az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről. jön be a pártértekezlet utáni mozgalmi munkába. Grósz Károly kitért arra is, hogy a társadalomban felfokozott várakozás érzékelhető a májusi országos értekezlet iránt. — Ezt a várakozást jogosnak tartom, hiszen nagyon bonyolult, ellentmondásos gazdasági és társadalmi viszonyokat élünk meg riapjainkban, és valamenynyien keressük a kiutat. A felvetődött kérdésekre az emberek különböző válaszokat adnak, s ez önmagában is gerjeszti a várakozást. Ugyanakkor jelen vannak illúziók is, s a túlzott várakozás nem a legideálisabb feltétel a higgadt döntésekhez. De a vezetésnek ezzel számolni kell, természetes jelenségnek kell tekinteni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a pártértekezlet nem Izár le egy időszakot, ellenkezőleg, csupán egy állomásnak tartom azon az úton, amelyen sok esztendőn keresztül halad majd egy aktivan politizáló párt és társadalom. A kormány elnöke kitért olyan konkrét kérdésekre is, amelyek a mostani taggyűlésen is szóba kerültek, s amelyek az egész ország közvéleményét foglalkoztatják. Szólt arról, hogy a diósgyőri kommunistákat érthetően foglalkoztatja a munkanélküliség veszélye, ezért felszólalásában ismertette a kormányzat foglalkoztatáspolitikai törekvéseit. Rámutatott: jelenleg a munkanélküliség veszélye országosan nem olyan nagy. mint amilyen mértékben a közvéleményben jelen van az aggodalom. Az országos számokat tekintve változatlanul jóval több munkahelyet tudunk kínálni, mint amennyi iránt kereslet van. Igaz ugyanakkor, hogy a kínálat és kereslet között sem területileg, sem a szakmai öszszetételt tekintve nincs összhang. Regionális problémákkal tehát valóban meg kell birkózni. Hozzátette: ha igaz lenne a hír, hogy rövidesen több tízezer munkanélküli foglalkoztatásának gondjával állna szemben a kormány, az azt jelentené, BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS TANÁCSKOZÁS A szocialista országokban kibontakozó megújulási folyamat, a kommunista pártok politikájában tapasztalható változás, a Szovjetunióban végbemenő átalakítás kedvező feltételeket teremt arra, hogy a kommunista mozgalom ismét erőre kapjon. A közös célok jegyében formálódik a kommunisták és más baloldali erők, haladó mozgalmak szövetsége és folytatódik, visszafordíthatatlanná vált a demokratizálódási folyamat a mozgalmon belül. A változások jegyében a Béke és szocializmus című elméleti folyóirat tevékenységét is meg kell újítani — hangoztatta a lap jubileumi prágai tanácskozásán csütörtökön elmondott felszólalásában Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. MAGYAR—NDK KÜLÜGYI MEGBESZÉLÉSEK Horn Gyula, az MSZMP KB tagja, külügyminisztériumi államtitkár csütörtökön befejezte kétnapos berlini látogatását. Megbeszéléseket folytatott Herbert KrolikowskJ külügyi államtitkárral, az NSZEP KB tagjával, és más külügyi vezetőkkel Fogadta őt Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere. AQUINO KÍNÁBAN Corazon Aquíno Fülöp-szigeteki elnök csütörtökön délelőtt hi'atalos látogatásra Kínába érkezett. Ezalatt teljes készültségben van a Fülöp-szigeteki hadsereg, hogy megakadályozzon egy esetleges puccskísérletet. Adóelőleg-fizetés az orvosi hálapénzek után A Pénzügyminisztériumban csütörtökön tájékoztatták az újságírókat az orvosi hálapénz adózásáról. Csúcs László főosztályvezető elmondotta: a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróságon állásfoglalás született. amely szerint az orvos és más egészségügyi dolgozó az állami egészségügyi szolgálat keretében nyújtott ellátásért és szolgáltatásért anyagi vagy más előnyt nem kérhet, az ellátást ilyen feltételhez n?m kötheti. Ha azonban a kizárólag és szorosan a gyógyító-megelőző tevékenységével kapcsolatban — annak külön elismeréseként — felajánlott hálapénzt vagy más juttatást az orvos utólag elfogadja, ezzel nem követ el bűncselekményt. Amennyiben ilyen forrásból jövedelme származik, az után adóznia is kell. A személyi jövedelemadózásról szóló törvény előírja, hogy magánszemély bármilyen címen megszerzett vagyoni értéke jövedelemnek számit ami adóköteles. A törvény végrehajtási rendelete szerint a borravaló és a hálapénz nem minősül ajándéknak, ebben az esetben egyébként adómentes, de illetékköteles lenne. Az érintetteknek április 20-áig eleget kell tenniük az adóelőleg-fizetési kötelezettségüknek, vagyis az ilyen címen elért jövedelem 20 százalékát be kell fizetniük. Aki elmulasztja ezt a kötelezettségét, annak vagyoni, jövedelmi helyzetét az adóhatóság öt évre viszszamenőleg megvizsgálja. Ugyanis a hálapénz 1988. január 1-je előtt is adóköteles volt, az általános jövedelemadóról szóló rendelet alapján. Az adóhivatalnál természetesen tisztában vannak azzal, hogy minden érintett egészségügyi dolgozónak más és más a jövedelmi helyzete. Van, aki egyáltalán nem részesül hálapénzben. Mindenkinek tényleges jövedelme alapján kell elkészítenie adóbevallását Ezt az adóhivatal ellenőrizni fogja. Igy megvizsgálhatják az adózó vagyongyarapodásának mértékét, s azt, hogy a vagyongyarapodás forrásai adózott jövedelmek-e. Lehetőség van arra is, hogy becsléssel felmérjék az adózó kiadásait, s azt összehasonlítsák bevallott jövedelmével. Amennyiben bizonyítható, hogy az állampolgár a ténylegesnél kevesebb jövedelmet vallott be, az adóhatóság 50—200 százalékos bírságot szabhat ki. Galántai Pál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettese elmondotta. hogy az adóelőleg befizetésének az adófelügyelőségen vagy a postahivatalokban kapható átutalási postautalványon lehet eleget tenni. A befizetés postai csekken, vagy átutalási betétszámláról is történhet. A pénzt minden esetben a 232-90 605-6359-es számú magánszemélyek személyi jövedelemadó és késedelmi pótléka elnevezésű számlára kell átutalni. Az utalványon vagy a csekken fel kell tüntetni a személyi, vagy ha van, az adószámot. hogy megkezdődött a gazdaság strukturális átalakulása. De, sajnos, itt még nem tartunk. Elmondotta, hogy a kormányzat dolgozik a lakásgazdálkodás korszerűsítésén is. Sokáig nem tartható a lakásépítésre és -fenntartásra adott évi 50 milliárd forintnyi állami támogatás jelenlegi elosztási szerkezete. Hiszen az 50 milliárd nagyon nagy pénz, mégis mindenki elégedetlen. Aki állami bérlakásban lakik, az azért, mert elmarad a felújítás, aki lakást épít vagy házat vásárol, az azért, mert fél a jövőtől, az eladósodástól. Egyesek nagy jövedelemre tesznek szert albérleti díjakból vagy más módon, miközben sokaknak egyszerűen nincs lakásuk. A jelenlegi struktúra tehát nem jó, s a kormány most ennek megváltoztatásán dolgozik, ugyanakkor a KISZ is formálja ilyen irányú elképzeléseit. A kormányzati munka reformjának soron következő lépéseiről szólva a Minisztertanács elnöke a tudomány irányításával kapcsolatos kérdéskör áttekintését emelte ki. Mint mondotta, az év második felében tervezik megvizsgálni a tudománypolitikai bizottság helyét, szerepét, tevékenységének korszerűsítését, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkáját. Egy másik nagy kérdéskör pedig a területpolitikai, településfejlesztési munka, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium ezzel kapcsolatos irányító tevékenységének áttekintése. Emellett a kormány szervezeti felépítésében már eddig tett lépések tapasztalatait is folyamatosan figyelemmel kísérik, ügyelve arra, hogy az új, illetve módosított hatáskörű minisztériumok, irányító szervek megtalálják helyüket a kormányzati struktúrában. Grósz Károly a beszélgetés során rendkívül nagyra értékelte azt a magatartást, amelyet a vállalatok legtöbbje tanúsít az áremelésekkel kapcsolatban. Emlékeztetett rá: amikor a kormány önmérsékletet kért a gazdálkodó szervektől, akkor egyben kötelezettséget is vállalt, hogy nem hoz olyan Intézkedéseket, amelyek tovább nehezítenék a vállalatok helyzetét. Nagyon sok példa tanúskodik arról, hogy a vállalatok megértették az ország helyzetét, segíteni akarnak, döntéseik komoly felelősségtudatról tanúskodnak. Ezzel összefüggésben a kormány elnöke kitért arra is, hogy az új adórendszernek az árakra gyakorolt hatása ellentétben áll a kormányzat előzetes elképzeléseivel, szándékaival. Mint mondotta, jobbítani szerettünk volna, de ez nem következett be. A szándék és a valóság közötti nagy különbség megszüntetésére munkabizottságok alakultak, s a Minisztertanács foglalkozik ezzel a kérdéssel. Jó partner ebben a Magyar Gazdasági Kamara, sokat segít azzal a szándékával, hogy a gazdálkodók és a kormányzat közötti érdekegyeztetés fórumává, ezen belül az áralkuk fórumává váljék. Ez egy korszerű megoldásnak tűnik, és hosszú távon beépülhet az intézményrendszerünkbe, erősítve egyszersmind a vállalati önállóságot is.