Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

3 Péntek, 1988. április 15. Kivitel a Szovjetunióba A Tungsram Egyesült Izzólámpa és Vil- ják külföldi megrendelőknek, többek kölamossági Rt. győri gyára az idén már zött a Szovjetunióba. A fíyőri gyárban több mint 600 millió forint értékben készít ezekben « napokban készül el a Szovjet. , „ , unió reszere az a lampagyarto gépsor, gyartógepeket, berendezeseket. Termekeik amely óránként 1500 halogénlámpát tud jelentős részét — 85 százalékát — szállít- gyártani. Szemüvegek, dioptriák... Eltelt egy óra a tegnapi szmt-ülésen, és az elemző, kritikus hozzászólások után nem tudtam eldönteni, pártvagy szakszervezeti fóruSzmt-ü!és A vitában részt vett még Szilágyi Ágnes, aki konkrétabb tervezetet várt. Bányai Sándor a káderképzés fonazt várják, tegyen javaslatot olyan tartalmi, szervezeti módosításokra, melyek garanciát jelentenek a hibák elkerülésére. A politikai inon ülök-e. Ennek a ma- szervek se döntsenek alap- intézményrendszer eredmégyarázata roppant egyszerű, vető — az állampolgárok nyes működése attól függ, hiszen nem egyébről, mint többségét érintő — kérdé- bogy a part mennyire kéaz országos pártértekezlet sekben a szakszervezetek pes megújítani tevékenyséállásfoglalás-tervezetéről meghallgatása nélkül. To- get A szakszervezetek nölölyt a vita. És mivel a tes- vábbá a szakszervezeti jo- Vekvö önállóságát, működétület tagjainak többsége gosítványokat erősítsék meg; sak jogi feltételeinek javípárttag, igy abba a bizonyos vagy az alkotmányban vagy tásátj az érdekvédelem előszemüvegbe eltérő „dioptri- egy szakszervezeti törvény- ^rbe állítását a városi szakás lencsék" kerültek. Egy- ben. szervezeti bizottság is meszszerre jelent meg az, hogy Sebők János, az szmt tit- szemenően támogatja1, miként látja a párttag és kára arról beszélt, hogy az az szmt-tag. elmélet jobban támaszkodPrieszol Olga, a SZOT al- jon a gyakorlatra. Kerülenelnöke nagyon határozottan dó a tartós és tömeges munmegfogalmazta azt, hogy a kanélküliség. Ez szakszerveszakszervezeti, a párt és ál- zeti álláspont is. A szak- tossagara hívta fel a figyellami funkciókat sürgősen szervezetek funkcióinak gya- "let- Horváth Karoly, az külön kell egymástól vá- korlása sürgeti az alkot- SZf"t titkára azt hiányolta, lasztani. Elképzelhetetlen mánymódositást. Megnyug- bogy a fiatalokról kevés szó ugyanis az érdekek teljes *ató, hogy a párt a jövőben esik. Cselőtei István sürgetazonossága, a vélemények 's támasznak tekinti a szak- íe a bérreformot. Jószai disszonancia nélküli egybe- szervezeteket, és épít azok Sándorné elmoncjta, hogy csengése. tapasztalataira. egyes munkásrétegek lassan Véleménye szerint a szak- Sipos Imre jónak tartja elszegényednek. Harangozó szervezeteknek nagyobb azt, bogy a párt nem vál- József a társadalmi kontroll mozgásteret kell biztosítani; lalja át a tömegszervezetek erősítésére, a pártdemokráés ne csak az állami szer- munkáját. A tagság azt cia szélesítésére hívta íel a vek, hanem a párt is kérje igényli, a szakszervezeti ve- figyelmet. Dudás Józsefné ki a szakszervezetek véle- zetök gyakrabban talúlkozményét nagy horderejű kér- zanak az alapszervezetekkel, désekben. A tagság határo- az aktivistákkal. Az ő vézottabb érdekképviseletet leménye szerint is hiba a követel, emiatt a mozpa- funkcióhalmozás. Egyik lomnak harcosabbá kell v^- megbízatás akadályozza nia. A szakszervezetek moz- másikat. Lassú cs óvatos a gásterületét alapvetően poli- tagság tájékoztatása. Ildotikui határozatok jelölik ki, mos lenne arányosabb terüszükség volna azonban ar- letfejlesztés. ra, hogy akár az alkotmány- A továbbiakban a terveban, akár egy szakszervezeti zet egészére vonatkozó hoztörvényben megfogalmazód- zászólások hangzottak el. janak az alapvető jogok. Ágoston József, az szmt veA fentiek után bármeny- zető titkára többek között nyire is szerettem volna arról beszélt, hogy manapugyanazon a dioptrián át ság tovább kell fejleszteni érzékelni az ülést ez nem a politikai intézményrendsikerült. A hozzászólók több- Süert. Világos, mozgósító sége nem a tervezetben ereíű programra van szükmegfogalmazott szakszerve- S«S- F«' kell lépni a távzeti kérdésekre reflektált, latvesztés ellen. E förténelhanem a dokumentum egé- mi sorsítmiuló idején nagy szére. Akadtak azonban a szükség van a közmegegyemozgalomra kihegyezett vé- zésre. lemények is. Dobóczky Károlyné, az Biró Lajos például el- szmt titkára a városi szakmondta, hogy a tervezetben szervezeti bizottság — fenti a szakszervezetekről általá- témáról rendezett — vitanosságok fogalmazódnak anyagát ismertette a testümeg. Támaszai a szocialista lettel. Az állásfoglalás-terépítésnek? Nem tisztázott a vezetról például ilyen vélepárt és a szakszervezetek menyek születtek: a vágyak viszonya sem. Az á(llami fogalmazódnak meg és nem szervek igénylik a szakszer- a lehetőségek, régi írógépen vezetek véleményét a dön- íródott, néhol túl általános, tések előkészítéseben? Ezt a másutt túl részletező. A párt nem igényli? A párt- párttagok az állásfoglalástól arról szólt, sok jó határozatunk van, de nálunk a végrehajtás, az ellenőrzés igen nehézkesen megy. A vita anyagát az szmt a vezető titkára továbbítja a megyei pártbizottságra es a SZOT-hoz. B. E. Ülésezett a kisteleki pártbizottság Tegnap, csütörtökön dél- tában felszólalt Gémes Feután ülést tartótt az MSZMP renc (Baks), Tóth Sándor Kistelek Városi Jogú Nagy- (Balástya), Varpa Lászióné községi Bizottsága. A testület (Csengtle), Sági Mihály, Szetagjai Pap István első titkár ri Antal 'Pusztaszer), Juhász előterjesztését követően meg- Dezső (Öpusztaszer), Gajzer tárgyalták az MSZMP orszá- Endre, Nagy László, Horváth gos értekezletének állásfogla- István, Kertész László, Csalás-tervezetét, majd megvi- szár András (Kistelek) és tatták a pártbizottság 1988. Papdi József, a megyei taévi munkaprogramját. A vi- nács elnöke is. Megfelelő az exportösztönzésünk? L

ehet annak egy hónapja, hogy ta- Az államközi szerződésen alapuló szocialálkoztam egyik jelentős szegedi lista exportról van szó. Az iménti miértvállalat igazgatójával, és beszélge- re pedig megtalálhatjuk a választ, ha téisúnk során értékeltük a vállalati gon- keressük. dókat leginkább jellemző szimptómákat. A kompetitív árrendszerrel, a napi deSzóba Jcerúlt bankrendszerünk egy csa- vizaszorzóval kialakult egy olyan exportpásra rendet csinálni akarása a hitelek import, de egyben a teljes belföldi értékfelmondása útján, a szocialista export rend, amely éppen az árrendszer közveveszteséges pozíciója, hovatovább, egy-egy títésével a nem szocialista világ értékvállalat teljes gazdasági lehetetlenülésé- rendjét honosította meg a gazdaságban, nek okozója. Ez önmagában nagyon helyes, különösen Nem sokat kellett emlékeimben kutat- az export-import orientált vállalatok szá, , , , mára. Csak ott a probléma, hogy a szonom az igen ismert exportgondok dolga- , , . .__ . . ,., ,H' _ b " cialista export-import ertekrend nem vag ban, igen jól emlékszem arra, hogy még egybe a nem szocialista relációval. A 26 néhány éve általam vezetett nagyválla- forint/Rbl és a napi árfolyamon elszálatunknak is közel 25 éven át vissza-visz- mólt, mondjuk, forint/USD sem a termeszatéróen ugyanez a terület volt a legfőbb gondja. De arra is nagyon jól emlékszem, hogy számos magyar nagyvállalatnak szorította a cipó a lábát. Az említett találkozón a beszélgetés szünetében —melyet egy-egy telefonhívás okozott lési költségelszámolásnál, sem a szocialista export forintelszámolásánál nem áll kapcsolatban egymással. Egész egyszerűen tehát arról van szó, hogy a forint/dollár és a forint/Rbl értékeket kellene egyensúlyba hozni, és nem kezembe vettem az akkori Heti Világgaz- a vállalatok szerint megállapított, hanem daság és a néhány nappal korábbi Vi- kizárólag az árfolyamokhoz igazodó lággazdaság című lapunkat, beleolvasva, pénzügyi híd rendszerét kellene alkalfelfigyeltem néhány mondatára, A VG m^n; Ekkor majd kiderül, hogy veszteexportösztönzés Nagy-Britanniában I." ^es valójában a szocialista export, és című cikkében a szerző arról ír, hogy a hol> mit ken favorizálni a veszteségesek kivitel támogatásának szinte valamennyi rovására. Ha nem így teszünk, akkor eleleme megtalálható a brit gyakorlathan. hal az is amjnek maradnia kell. Az előAz exportösztönzés pénzügyi eszközei zőeket igazolandó, a Hungarohemp Mamellety a legnagyobb jelentősége az úgy- gyar Kenderipari Tröszt üzemi lapjában nevezett kollektív exportösztönzésnek van. (január 28.) olvashatta mindenki az Díjtalan a piaci tanács, melyet bárki aiabb idézett egyik tröszti vezető nyilatigénybe vehet. Mint például: a termék- kozatában: adatbank, nemzetköz; segélyek tenderkiírásai, exportpiac-kutatás költségeinek 50 százalékos költségtérítése. A piacra segítés keretein belül a piaci kilátások feltérképezésével kapcsolatos szolgáltatás, és 12 héten belül az információk birtokában összefoglalják az adott termék exportesé„ ... a legnagyobb változás a szovjet exportponyva gyártási feladatának megváltozása kapcsán jön létre. Ez elsősorban annak a következménye, hogy az idei szabályozás szerint a szovjet ponyvához kapcsolódó termeléskorszerűsítési támogatás nagymértékben csökken. Ezért Iyeit neveket, címeket adnak a konku- vefzteségek elkerülése, miatt a' tröszt renciarol. Persze, ezert mar fizetni kell. de ha a tanulmány megrendelője felkeresi a megcélzott piacot, az útiköltséget r I visszatérítik. Nem folytatom, mert gyakorlatilag szinte le kellene másolnom a cikket, annyi érdekes és, bizony, nálunk is alkalmazható, exporlsegítő tippet ad, hogy ezeket n^egvalósítani többet érne, sok-sok exportfokozó értekezletnél. A külkereskedelmi munkába — mármint a tőkésexporttal kapcsolatos piaci munkában — kiírt versenytárgyalások, tenderek mindig vonzóak voltak. Búr ezeket az exportügyleteket csak nagyon enyhe, inkább a fizetési feltételekben, mint egyébben támogatta gazdaságirányításunk, de mindig igyekeztünk megfogni. Nagy tétel, így a termelés folyamatosságának biztosítása és biztonsága mellett a jövedelmezőség, a kedvezőbb alapanyagbeszerzés, megannyi más fcedvezö feltétel együttes érvényesülése nagy előny egy niaci versenyben levő vállalat számára. És itt van évtizedeken út egy hatalmas állami „tender", a leginkább a nagyvállalatok előtt, és nemhogy törekednének el- . ... ... érni a világban mindenütt előnyt jelentő az úgynevezett kollektív exportosztonzesnngv szériás evártás lehetőségének meg- ne.Vvan,, , . , , , , . szerzését, inkább annak hátrányos hatá- kellene nekünk is cselexedni. sainak elkerülése miatt, hovatovább eayi- Tóth László ke-másika menekül tőle. De hát miért? nyugalmazott vezérigazgató alapvető érdeke az, hogy a lehetőségek mértékéig csökkentse a szovjej, ponyva kibocsátását, és helyette más termék gyártására álljon át. A veszteségek miatt a tröszt csak akkor fogja a korábbi mennyiségű ponyvát elkészíteni, ha arra utasítást kap, valamint az állami szerv intézkedik a veszteségek megtérítéséről i.s Egyelőre, a tervek, szerint. ugyanis várhatóan mintegy másfél millió négyzetméterrel kevesebb ponyva készül 1988ban, mint tavaly." me, egy „állami tender" sorsa, amely mellesleg jelentős hányadában hazai nyersanyagot, azaz kendert tartalmaz. A világban mindenütt a hazai nyersanyag feldolgozását favorizálják. így már inkább érthető, miért nem vonzó a mi „állami tenderünk", miért igyekszik egy-egy vállalat szabadulni attól, amiért talán a legtöbbjüknek versenyeznie kellene. Mit is tesznek a britek az export fokozására? „Az exportösztönzés pénzügyi eszközei mellett a legnagyobb jelentősége Szakvásárok a BNV-n Atűzgátló kapu A Budapesti Nemzetközi kilencven percre garantál- hogy a biztonság a többletVásár területén még ma ja a tűz elzárását. Egyedi ráfordítást nem érné meg a szak- méretre fogadnak el meg- fokozottan tűzveszélyes ternyi tva tartó tavaszi kiállítások egyik kiemelke- rendeléseket, dó bemutatója a hód mező- hőmérséklet- és füstérzékevásárhelyi Fémtechnika lökkel is felszerelik a beVállalaté. Elhozták hagyó- rendezéseket, ezek az autományosnak mondható Schan-door teleszkópos kapuikat, ipari függönyeiket és lengőajtóikat is. Ezen a bemutatón kerül először a szélesebb szakmai közönség kereskedelmi elé a különlegesen hőszigetelt izoport kapujuk. Bemutatják ajtószerü megoldását és tolókapus konstrukcióját is. Osztrák licenc matikus működtetésre alkalmasak. — Mikor kezdődik a sorozatgyártás? — érdeklődtem Kis Kálmán kívánságra melőhelyeken. — Mit vár ettől a szakkiállítástól a Fémtechnika Vállalat? — Van szabad kapacitásunk a gyártásunkban, elsősorban a korábban termelésbe állító^ stratégiai tertermelési és mékeinkból. Belföldre éa főmérnöktől, külföldre tudunk szállítani — Az idén a negyedik a rendelés megérkezésétől negyedévben már korláto- számított három-_négy hónazott számban lekerülnek pon belül. Ezt a szabad kagyártószalagunkról kész paritásunkat szeretnénk kitűzgátló kapuk. Nagyobb tölteni. Célja a mostani bealapján fogják majd a kö- szériák gyártására azonban mutatónak az is, hogy a zeljövőben sorozatban is csak a következő év első szakemberek megismerkednegyedévétől vállalkozunk, jenek új termékeinkkel, és — Régi épületekbe is be. rrn is tájékozódjunk a piaszerelhetök ezek a termékek? — Természetesen, hiszen gyártani, ezzel nagy segítségére lehetnek a tűzkárokkal az utóbbi időben igencsak sújtott magyar iparvállalatoknak. Az osztrák kieléminőségi tanúsítványok alapvető célunk, hogy a szerint ez a termék euró- Magyarországon eddig nem pai színvonalú, a hazai mi- kapható korszerű nositést az ÉMI ezekben a hetekben készíti. A tűzveszélyességtől függően különböző tüzállósáyú kapukat tudnak ajánlani, az egyik konstrukció harminc, a másik hatvan, a harmadik con meglevő, eddig gítetlen igényekről. — Tehát alkalmas ez a találkozás a termékeik használat közbeni szöndázátűzgátló sára is? ajtók hiányát pótoljuk. És — Mindenképpen. Azok a ezért nemcsak az új épít- szakemberek, akik most nákezésekre kell gondolnunk, lünk járnak, elmondják ta— Ugyebár a hagyomá- pasztalataikat néhány hónyos nyílászáróknál drágáb- napja, vagy éppen évek óta bak ezek a termékek? használt fémtechn-kás — Igen, de nem annyival, gyártmányokról is. B.I. Előadás Tegnap reggel a megyei pártbizottság székházában Szabó Sándor első titkár és Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság első titkára fogadta a Szegedre érkezett Csikós Józsefet, a Központi Bizottság alosztályvezetőjét, akivel a sajtóirányítás aktuális kérdéseiről tartottak munkamegbeszélést. Ezután Csikós József a Sajtóházban, a Csongrád Megyei Hírlap, a Délmagyarország, a Tiszatáj, a Magyar Rádió Szegedi Stúdiója, valamint a helyi lapkiadó vállalat vezető munkatársaival találkozott, ahol konzultációs beszélgetésre került sor a lapkészítés és az elektronikus sajtó napi. gondjairól, legfontosabb feladatairól. A kétórás eszmecserét követően a szegedi rádióstúdióba is ellátogatott az alosztályvezető. Kora délután a Somogyi Könyvtárban a Korunk kérdései címmel szervezett társadalomtudományi fórum keretében Csikós József előadást tartott a magyar glasznoszty, gondolatok a nyilvánosságról témakörben.