Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

10 Szombat, 1988. március 19. Újburgonya, minél előbb Lázár Mihály felvétele A kedvező időjárást kihasználva, a hét közepén megkezd­ték az előhajtatott korai szabadföldi burgonya ültetését a Rúzsai Népszabadság Tsz-bcn. Az 50 hektáros területet rcszesművelők vették birtokukba, s mielőbb végezni sze­retnének a munkával. Sok múlik az igyekezeten, hisz az újburgonya piacra kerülésének első heteiben jobb bevétel­re számíthatnak a termelők Vitázó beruházók Feszült a hangulat a két szegedi központú beru­házási vállalat között. Az indulatok azért szabadultak el ennyire, mert döntés született a Csongrád Megyei és a Szegedi Beruházási Vállalat egyesítéséről. A vég­ső szót ebben a kérdésben demokratikus fórumokon, az ezeket a kis cégeket irányító közgyűléseken, sza­vazással mondták ki. Amikor tavaly a stabilizációs és kibontakozá­si • Ösztön és praktika M egóv-e az életösztön és a védeke- mosná otthon a család szennyesét, ne zés velünk született képessége próbálná megölteni a férj, a gyermek fes>­mindentől? Egyre gyakrabban ke- lett holmiját. Netán ne kísérelné meg 'resgetem a választ erre a kérdésre — varrógép alá szorítani a kisebb igazítás­mint tapasztaltam, sok-sok embertársam- ra. felhajtásra-leeresztésre váró ruhada­hoz hasonlóan. Ki szóban, ki tettben ka- rabokat, esetleg ne próbálkozna szomszéd­paszkodik, védekezik ösztönösen a nehe- asszonyi, kolléganői segítséggel szert ten­zedő életfeltételek ellen, küszködik élet- n, a pulóverkötés egyre kifizetődőbb tu­színvonalának (sokan létminimumuknak) dományára, és ne csökkentené házi haj­tartásáért. Ahány ember, ahány család, ápolással a havi fodrászati dijakat. S ez­annyiféle módszerrel, fifikával és prak­tikával próbálkozik, hogy megoldja a gon­dokat. Vannak, akiktől azt hallom, „drasztikusan meghúzták a nadrágszíjat". Azazhogy, a keresetük lemaradása és az árak elfutása arányában csökkentették a zel a jócskán megnövelt családellátó munkával egyszersmind jócskán ne csök­kentené a saját pihenésére regenerálódá­sára művelődésére és a gyerekeire, csa­ÍÍ^^ ládtagjaira fordított idő mennyiségét... Azazhogy: családfői és asszonytársi jö­vedelemszerző és kiadáscsökkentő erőfe­Ezek a vállalatok a gazda­sági konjunktúra szülöttei. Az építkezések megszaporo­dásának időszakában, 1968­ban alapították őket azért, mert a tanácsok illetékes osztályai már nem tudták kézbentartani a készülő léte­sítmények ellenőrzését. A tanácsok édesgyermekei vol­tak. Egyesítésük tulajdon­képpen megalakulásuktól napirenden volt, de ezt vel hatásosabb érv lenne, ha rületen a küzdelemben lé­preszfzsbol gazdasag.lag a dokumentumok a városon nyegesen kisebb összegek tobbe-kevesbé ™gindokol- kivül elvégzett és eredmé- forogtak volna kockán, mint va, m.nd.g megakadályoztak nyes vállalkozásokat rögzíte- a razdaság más ágazataiban, az alapítok. Fordulatnak nének számit a dologban az új vál- De a döntés már megvan, lalati irányítási formák be- A városi beruházásiak űz- Most a legfontosabb feladat vezetése. Ezzel megszűnt a letpolitikája az, hogy csak a két cég összedolgozása, beruházók kézi vezérlése, de beruházással foglalkozzanak. Kardinális kérdés lett. hogy valamikori irányítójukhoz azt minél nagyobb létesít- melyik tanácsot jegyezzék tapadásuk alig lazult. Ez menyeknél, szolid árakkal alapitóként. Tehát mindkét érthető is, hiszen megbízá- vegezzék. A megyeiek a több oldalon a régi, kialakult saikat, munkájukat légin- labon állásra szavaztak. Pél- kapcsolatokért küzdenének, kább a „saját" tanácsuktól dául ingatlanközvetítéssel is Az, hogy ez a kérdés ilyen kaphatták foglalkoznak, és részvényes- horderejű lett, már önmagá­ként alapítói a Hungária ban igen éles kritikája az űj lakozó Rt"nek is- A múlt nyeresége vállalatirányítási rendsze­MKuzd- a szegedieknél imponálóbb. reknek a csak az elvileg eU^Xntjábr bekerüU Többszöröf * megyeieknek, meglevő önállóságnak. Nagy ennek a Dárhu^mos tevé- * f,zetése,k ls, ennek megfe' kérdés a jövőben, igazgató kenvséenek a fZm to ,e'°en alakultak- A tobb személyének kijelölése. Már s Az vlmnt h.ía hogy ezt T?, a, Var0Siaknál van Ez b'zt°s tippek is keringtek •i váltótómkktülektíváfa derul kl aZ e8ymas SZama" közszájon a jövőbeni első ' ,-„ valla dt°k tplk ra készített önértékelésekből ember, a főmérnök és fó­tlhio^Hó ánam. Tc is Am beszélgetésünkkor könyvelő, vagyis a vállalat­rehajtando állami és part- ezt sári Já Csomiber vezetés összetételéről Újabb határozatot" tálalták. A ré- i£?a7ímf(sí;l ráfóttT Riznnví , . f .°^szelelelero1- UJÜDD ÍJAI, („UÍ. „ igazgatója caroita. Bizonyi- politikai hiba lenne, ha csu­gi idok reflexei tehát a leg- tékként az ÉVM statisztika- pán a megerősítés lenne a sánál * isPt«encsak ^oígoznak" S™» ^Sá" ™ ^ ¥ * Sk-rá «¡rssss- srsst kikvean latkent lett volna ajanlható. tómnak aduk igazat vjszont beadott jelentkezé­A dontes egyedül a váltóla- így felmerül> hogy a máslk elbírálása után pedig a e InLomtói vállalat számára adott ada" kollektívának lehetővé kell Meg egy hibás állasponttal tokban ezt miért nem je„ legalább két sze­SSTLS vál afati és" tó" KyeZtek" Me™y'ben mani' ' kTül ' vaüaszÍhas^n. nácsi vezetők még ma is ah " ^^ ^ ÚJ ^ -™ÍA T litják, hogy a két cég egye- kdk' , . l-LT** kl vezeto' sítését már 1988. január el- A városinknál „szaba- tórsait. sejétől minden körülmények dabb" volt a belső légkor. A rossz előkészítés miatt, között el kellett volna érni. Például az ottaniak az igen- az érdekek nem megfelelő Nos, ez az összeboronálás csak jól jövedelmező, a felmérése és politikus keze­nem egyszerű folyamat. Az szakmához kapcsolódó kis- lésük elmaradása miatt in­első hivatalos kezdeménye- vállalkozásokba is belép- duiatok szabadultak el a két zés 1987 novemberének kö- hettek. Géemkában másod- beruházási vállalatnál. Eze­zepére esett. Másfél hónaD állást vállaló dolgozó nincs ken kellene ma túllépni. A alatt pedig ez az egyesítés a megyeieknél. A vezetői fi- demokratikus és törvényes szinte csak a valamikori tée- zebtsek is lényegesen maga- keretek betartásával pedig , sabbak voltak a Szegedi Be- eBV zi gazdasági egység szesites tempójával lett vol- ruházasi vállalatnál. Xnd szflárdabb atópjait na elkepzelheto. Szűkül a piac. Élesedne a kellene most építeni. Az Tűz és víz a két vállalat, verseny. Mindkét cégnél es- anarchia sok feleslegesen ki­annak ellenére, hogy azonos kúsznék arra, hogy a ver- dobott pénzbe kerül, még profiltól dolgoznak. A nagy senyfutásból csakis ők ke- ilyen kis cégeknél is. A két különbségek alapvető oka a rültek volna ki győztesként, kollektíva teljes létszámban valamikori területelhatáro- Bérezi Gyula, a megyei ta­lás. A Csongrád Megyei Be- nács tervosztályának veze­ruházási Vállalat az egész tője szerint pedig csak két megye területéről gyűjti a vesztes lehetett volna. S a megbízásait Nemegyszer rivalizálásban mindkét cég olyan r inkákat is végez, tönkrement volna. Ma már amin nincs haszna, mert a értelmetlen ezt a „mi lett nagy távolságok miatt költ- volna, ha ..." játékot játsza­ségei meghatódják az ezért ni. Szegeden továbbra is a tevékenységért elkérhető több feladat marad, mint a összeg maximumát. S néha megye más tájain. A me­tólán nem is kellene egy- gyeiek — szilárd állításuk egy kisebb munkánál a me- ellenére — igazán stabilan gyeszékhelyi felügyelet. A csak a saját irodájukat tart­szegedieknek kizárólag itt. a iák. Egy-egy megbízásról városban vannak feladataik, túlzás azt hinni, hogy szi­Mondják: erősödött a piaci lárd pozíció. A városiak verseny az utóbbi években, csak a szegedi megbízások­A Szegedi Beruházási Vál- bői képtelenek lennének lalat bizonyítványát szépít- megélni. 1 ?hát a sorsuk a hette volna, ha másutt is jövőben dőlt volna el az ide­szereztek volna már eddig is gen tereDeken. Lehet, hogy megbízatást. Szép most so- kár volt elszalasztani az rolni, hogy ilyen-olyan mun- egészséges piaci verseny le­káik lehetnének, de mennyi- hetöségét, hiszen ezen a te­család fogyasztását (a szükségleteknek is szítések sokaságával csúszunk arrafelé, alája). Nem tudván semmiféle második hogy még annyira se fussa emberi, csalá­gazdaságból, vállalkozásból, pluszmunka- di együttélésünkben, mint eddig. (Hadd lehetőségből jövedelemkiegészítésre szert ne emlegessem itt fel tételesen a nagyobb tenni, lemondanak egy sereg dologról, családi, baráti kapcsolattartások időbeli csökkentik saját ellátottságuk színvonalát és anyagi korlátozódásának okait, tenden­— mind anyagi, mind szellemi táplálék és cíáit is...) Még akkor se, ha megpróbál­beruházás tekintetében Mert nem futja, koznak némelyek az értelmesebb családi mert nincs lehetőség többre. S vannak, munkamegosztással (s a gyerek is segít!), akik azt igyekeznek felderíteni és meg- a józanabb beosztással, a követelőzés ragadni, amiből többre futhatja. Valószí- (megintcsak a gyermek!) visszafogásával, nű, hogy ebben az országban még soha- az lgfnyek le^ebb szállításával, és min­...... denfele mas vedekezo reakciókkal (pelda­sem kerestek annyian a pluszjövedelem- u, kiskertmegszállottság. munka látástól szerzési lehetőségeket (és soha ennyire vakulásig, ügyeskedés... stb.). változatos módon!), mint mostanság. És Hiba ]enne nem ^^venni, hogy a je­az is biztosnak látszik, hogy az elmúlt lentős, mondhatnánk, összenépi erőfeszíté­években a mostaninál jóval kevesebben sek tendenciái nem minden vonatkozás­törekedtek arra, hogy saját kezűleg vég- ban visznek a helyes, a kívánatos irány­zott szolgáltatásokkal" csökkentsék ki- 1x1 Hogy hosszlabb távon- ha a költség­Zeit „szolgaltatasoKKal csökkentsen ki- növekedések fogyasztókra való áthárítá­adásaikat, azaz, ha ugy tetszik, „ki nem sán,ak abszurd útján járunk (egyre drá­adásbói megspórolt" pluszra tegyenek guló cipőkben-ruhakhan, már-már megfi­szert. Vagyishát: többet dolgoznak azért, zethetetlen kész- vagy félkészételekre hogy legalább ugyanannyira fussa. ácsingózva, a szolgáltatások árainak ki­Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a csa- szolgáltatva, s az egyre dráguló könyvek ládfőket családjuk látja mostanában a és színházjegyek helyett a televíziós kri­legkevesebbet, a férfiemberek mind na- mjn szórakozva-művelődve, netán még e gyobb része jószerével csak hálni jár ha­helyett is holtfáradtan álomba zuhanva), za kora reggeltől késő estig dolgozni igyekszik, hogy helyette legalább elegen- 0,Fan dzsungelbe tévedünk, amiből kita­dő pénz jusson a családnak. Egyáltalán lálni már minden, velünk született élet­nem jószántából, de elvállal mindent, amj ösztön és védekezőképesség segítségével ia pénzt hozhat a családnak, pénzt hozhat a ko7TloIy g()nd lesz nagyon-nagyon sokak konyhára. Arra a konyhára, amiben az . . , , , asszonynép is mindinkább azon töri ma- Kamara. S borzasztoan messze kerulhe­gát napjainkbab, hogy „jövedelempótló" tünk a humánus értékrendre építkező tár­legyen. Egyre kevesebbet vásárol a mind sudalmi eszményképként hirdetett távla­drágább félkész- és készételekből, befőt- tainktól lekből, süteményekből és üdítőitalokból, s azon töri magát, hogy házi sütéssel-fő­zéssel lássa el családját. Sőt időrabló, fá­radtságos otthoni műszakjába mindinkább igvekszik még belezsúfolni olyan családi költségkímélő (ám önmagát már-már a A' mihez eljutni pedig, ma még úgy tűnik, a magyar emberek többsége akar Azért vállalja fel a nehezedő körülményeket, a plusz erőfeszítéseket. Amiket viszont nem reálisan felmérni, kizsákmányolásig feszítő) munkákat, mi- amikkel visszaélni azonban több mint ket eddig szolgáltatásként vett igénvbe a hiba lenne. Mert az életösztön és a véde­Patyolatnál, a varrónőnél, vagy a fodrász- kezés velünk született képessége sem óv­nál. A dolgozó (főállással is rendelkező!) hat meg mindentől! nők közül mára alig akad olyan, aki ne Sz. M. érmen ezekben a napokban találkozott először. Első iga­zi eeveztetö tárevalásukról hamarosan beszámolunk. Bőle István Vörös vándorzászló a kendereseknek A hagyományos tavaszi tótcserék szervezésével. Szá- vetélkedők, ifjúsági progra­ünnepek alkalmával jutal- mos díjat nyertek, állandó mok szervezői, illetve házi­mazzák azokat az ifjúsági résztvevői a kőszegi textiles gazdái voltak. Hagyománya közösségeket is, amelyek ifjúsági találkozóknak. Kor­kiemelkedő mozgalmi tevé- szerű számítástechnikai is­kenységet folytattak az elő- meretek elterjesztését szol­gálták az ifjúsági szövetség luval való élő kapcsolatnak. zó évben. van a családi napoknak, a Rigó utcai nevelőotthonnal es a battonyai gyermekfa­Az idősekről sem feledkez­A Kenderfonó és Szövő- támogatásával szervezett ipari Vállalatnál az elmúlt számítástechnikai klubok, a nek meg, hisz évek óta a két évben jelentős szerve- pályakezdő fiatalok szakmai mórahalmi szociális otthon zeti változás történt. 1987. versenye is. január elsejétől új nevük: Az érdekképviseleti, -vé­Hungarohemp Kenderipari delmi tevékenységük, a Tröszt. Szegeden három gazdasági döntéseket előké­egység működik. Mint ko- szító fórumaikon az ifjúsági segítői. A kisebb-nagyobb ifjúsági közösségek munká­jára minden esetben szá­míthatott és számíthat a jövőben is a megyei és a rábban is, a fiatalok jelen- szövetség szervezeteinek tit- városi KISZ-bizottság. tös szerepet vállaltak gaz- kárai az állami, gazdasági dasági tervük teljesítésében, vezetéssel egyenlő partner­Tizenegy közosségimunka- ként dolgoztak, vállalást teljesítettek, ered- tagjait. ménye: 129 ezer forint. Az A KISZ KB „Jövőnk a ifjúsági brigádokat a KISZ tét!" felhívását azonnal al­XI. kongresszusának tiszte- Kotó javastótokkal bóvítet­lctére külön munkaverseny- tek, elkészítették saját fel- tésben részesítette. Tegnap le hívták. Nagy szerepet hívásukat is, figyelembe délután Germánné Vastag váltólt az FMKT-munkabi- véve a helyi sajátosságokat. A Magyar Kommunista képviselve Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a kenderipari KISZ-bizottságot a KISZ Központi Bizottságának Vö­rös Vándorzászlója kitünte­zottság szakmai vetélkedői­vel, kirándulások, tapaszta­Konkrét eredményei a Györgyi, a megyei KISZ­bizottság első titkára az er­A Tanácsköztársaság ünnepén Koszorúzás Szegeden A Tanácsköztársaság ki- rendez a tanácsköztársasági kiáltásának 69. évfordulója emlékműnél, alkalmából az MSZMP Sze- Forradalmár elődeink em­ged Városi Bizottsága, Sze- léke előtt tisztelegve el­ged Megyei Város Tanácsa helyezik a megemlékezés és a Hazafias Népfront sze- virágait a párt- és tömeg­„, szervezetek, a fegyveres ged. bizottsaga március 21- ^ é& lestüIeteki v4rosunk éri, hétfőn délután 4 ora- fiataljainak, üzemeinek kép­kor koszorúzási ünnepségei .viselői. gyártmányfejlesztési pályá- re az alkalomra rendezett zetra beküldött munkák, ifjúsági nagygyűlésen adta gazdaságpolitikai előadás- át. Tóth Tamás, a sorozatok, ötletnapok. A KISZ-bizottság első mozgalmi munkában első­sorban a munkára nevelés városi titkára a Műszaki Konfekciógyár KISZ-alapszervezetének és a politikai felkészültség, és az Üjszegedi Szövőipari a vitakészség fejlesztésének Vállalat V. iroda KISZ­kialakításában eredményeket. értek el alapszervezetének és Maro­sán Katalinnak a KISZ KB Gondot fordítottak a dol- Dicsérő Oklevelét nyújtotta EOZÓ fiatalok szabadidős te- át. Kiváló ifjúságmozgalmi vékenységére is. Népszerűek munkájáért Vargáné Kovács kispuska-lövészversenyek, Erzsébet aranykoszorús a labdarúgás, az asztalite- KlSZ-jelvényt kapott. Az nisz, a sakk és a teke. Sze- ünnepségen többen Kiváló fed nagyüzemeinek KISZ- Dolgozó és Kiváló Ifjú bizottságaival rendszeres Szakember kitüntetésben kapcsolatot tartanak, és részesültek, nagysikerű városi, területi Cz. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom