Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 65. szám 1988. március 17., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Uj törvény a közúti közlekedésről Módosítottak több más törvényt is Szerdán délelőtt a Parlamentben, Sarlós István, a Ház elnöke megnyitotta az Országgyűlés tavaszi ülésszakát. Az ülésteremben helyet foglalt Nemeth Károly, az Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István megemlékezett az előző ülésszak, óta elhunyt Szakács Józsefről, a Magyarországi Szabadegyházak Országos Tanácsa elnökéről; a torvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének, érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanacsanak a két ülésszak között végzett munkájáról szóló jelentést, majd döntöttek a tanácskozás tárgysorozatáról: O

A közúti közlekedésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; O

A szövetkezetekről szóló, 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; O

A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló, 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; O

Az élelmiszerekről szóló, 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; O

A pénzügyminiszter tájékoztatója az új adórendszer bevezetésének első tapasztalatairól; Bifl Interpellációk, kérdések. Urbán Lajos miniszter expozéja A már elfogadott napirendnek megfelelően elsőként Urbán Lajos közlekedési miniszter tartotta meg expozéját. Bevezetőjében hangsúlyozta: ma országunkban a közúti közlekedés a leggyorsabban fejlődő közlekedési alágazat. Magyarországon 1960 óta a személygépkocsi-állomány több mint ötvenszeresére növekedett, és meghaladta az. 1,7 milliót. Több mint hárommillió személynek van gépjármű-vezetői engedélye. A tehergépkocsi-állomány elérte a 200 ezret", az autóbuszok száma 27 ezer, a motorkerékpároké mintegy 400 ezer. Ezeken a járműveken kívül az évente hazánkban megforduló több mint 3 millió külföldi személygépkocsi és az országon áthaladó mintegy 300 ezer kamion vesz. részt a közúti forgalomban. — A rendkívül dinamikusan növekvő közúti forgalommal útjaink állapota és kapacitása sajnos nem tudott lépést tartani. Az útfelület egyre szűkebbnek bizonyul, és így növekszik az utakon a zsúfoltság, a balesetveszély. A közúti balesetek száma 25 év alatt az 1960. évinek több mint háromszorosára emelkedett. Évente 1500—1700 ember veszíti életét az utakon. A vasúti, a légi- és a víziközlekedést 15—20 éve már törvények szabályozzák. A közúti közlekedésben, ahol a legnagyobb szükség van a különböző érdekek összehangolására, a széles körű hatósági teendők meghatározására, ma még nincs törvény, amely keretet adna a jogi szabályozás számára. A közúti közlekedést a különböző országokban viszonylag nagy számú, részletkérdésekre is kiterjedő jogszabályokkal, törvényekkel szabályozzák. Mi egyetlen törvényben tartottuk indokoltnak összefoglalni a közúti közlekedés egészére, az utakra — ezen belül a kerekpárutakra —, azok fejlesztésére, fenntartására, használatára és a közúti közlekedésben részt vevő emberre, járműre, az egyre fokozódó környezeti ártalmak mérséklésére vonatkozó szabályozás alapjait. A továbbiakban kifejtette: a törvényjavaslat egyes fejezetei átfogják az egész közúti közlekedést, annak valamennyi lényeges elemét, meghatározzák a közúti közlekedés jogi szabályozásának elveit. Felhatalmazást adnak a Minisztertanácsnak és a minisztereknek a további szükséges szabályozásra; megállapítják az állam feladatait, az állami és egyéb szervek felelősségét. Végül rögzítik azokat a legfontosabb részletszabályokat is, amelyek az állampolgárok széles körét, alapvelő jogait és érdekeit érintik A miniszter emlékeztetett arra, hogy a javaslat több mint két éve folyó előkészítő és egyeztető munka eredménye. Az Országgyűlés két bizottsága már a javaslat téziseit is megtárgyalta. így alakult ki a törvényi szabályozás kerete, amelyet széles körű társadalmi és szakmai viták formáltak tovább. A Minisztertanács által elfogadott tervezetet ismét megtárgyalta az Országgyűlés kibővített építési és közlekedési bizottsága, s további tartalmi és szövegezési változtatásokra is javaslatokat fogalmazott meg. Az indítványok többségét elfogadták, és minden képviselői felvetésre írásban válaszolt a tárca vezetője. A módosításokat a Minisztertanács utólagosan tudomásul vette, és egyetértett a törvényjavaslat előterjesztésével. A közúti közlekedéssel kapcsolatos kérdések szabályozásában természetesen a jövőben szerepe lesz néhány más törvénynek — köztük elsősorban az építésügyről szóló, valamint a környezetvédelmi törvénynek. A törvény-előkészítő munka egyik legnehezebb feladatát az eltérő érdekek egyeztetése jelentette. Ellentétes az érdek például az utak és az út menti ingatlanok használatában. Az utak biztonságos és zavarmentes használata elsősorban a forgalomban résztvevők érdeke, míg az ingatlanok zavartalan használata azok tulajdonosaié. Az út menti ingatlanon végzett egyes tevékenységek a közúti forgalom számára veszélyt is jelenthetnek. Az érdekek ütköznek a történelmi és a műemléki városrészek közlekedésénél is. Ezeket fokozottan védeni szükséges a környezeti ártalmaktól, de itt is kell közlekedni, itt is laknak járműtulajdonosok. Kérdés: melyik etileket és milyen mértékben helyezzünk előbbre. Mit kell lenni az érdekek összehangolására? A javaslat a forgalomszabályozási megoldásokat, a forgalom csillapítását, meghatározott járműfajták teljes vagy részleges kitiltását helyezi előtérbe. A törvényjavaslatba beépültek a közúti forgalomban érvényesítendő korlátozó rendelkezések is, és éppen ebben segített a legtöbbet a széles körű társadalmi konzultáció: a törvény csak a feltétlenül szükséges mértékig szabályozzon, ne eredményezzen kellően meg nem indokolható, vagy felesleges érdeksérelmet. Ugyanakkor mindezek a másik oldalon az állampolgárok, mint közlekedők jogait, érdekeit védik és szolgálják. A közúthálózat igen jelentős nemzeti vagyont képvisel, pénzben kifejezett értéke több mint 600 milliárd forint. A nehezebb gazdasági körülmények között is indokolt, sőt szükséges fokozottabb figyelmet fordítani ennek az értéknek a védelmére. Ezt szolgálják a törvényjavaslatnak a közutakra vonatkozó új vagy újszerű rendelkezései. — Az elmondottakból is megállapítható, hogy a javaslat olyan magas szintű és a közúti közlekedés egészét átfogó jogszabály megalkotását kezdeményezi, amely jogrendszerünkből eddig hiányzott. Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a közúti közlekedés fejlődése — a többi országhoz hasonlóan — hazánkban is megállíthatatlan folyamat. A képviselők figyelmébe ajánlotta: amikor a törvény sorsáról döntenek, mérlegeljek azr, hogy a közúti közlekedés rendjét szabályozó törvény nemcsak a forgalomban közvetlenül vagy közvetve éi intettek anyagi érdekeit védi. hanem olyan törvény, amely a közúti forgalomban a nap minden órájában résztvevők életét, egészségét óvja a biztonságos közlekedés feltételeinek meghatározásával és annak betartásával. Javaslatok, vélemények Kiscelli László, a Győri Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola főigazgatója a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta, hogy az építési és közlekedési bizottság három alkalommal foglalkozott a törvény tervezetével. Az üléseket több mint negyvenen szólaltak fel, s a kisebb-nagyobb módosítások száma elérte a százat. A törvényjavaslat — hangsúlyozta — reálisan a mai helyzetből indul ki. Számol a gazdasági viszonyokkal, á közlekedési erkölccsel, a technikai felkészültséggel, a kereskedelmi gondokkal, a (munkafegyelem állapotával és mindazzal, ami a mai valóság. A jövő programja is megtalálható azonban — kellő mértéktartással — a paragrafusokban. Ezután több képviselő mondott véleményt a törvénytervezetről. (Folytatás a 2. oldalon.) Eredmények,tennivalók a mezőgazdaságban Abban, hogy megyénkben csendesek voltak a mezőgazdasági szövetkezetek zárszámadásai, nem kis rész hárult az állattenyésztésben dolgozókra. Ugyanis a kedvezőtlen időjárás miatt kiesett növénytermesztési hozamokat zömében a gyorsan fejlődő állattenyésztés bevételeivel sikerült ellensúlyozni. Az alaptevékenységen belül az állattenyésztés részaránya tavaly haladta meg először az 50 százalékot. Ebből is érzékelhető, milyen súllyal esik latba e szakterület további eredményes munkája. A gyors piaci és közgazdasági változások idején fontos a rugalmas és megbízható alkalmazkodás, s ehhez kívánt segítséget adni a vezető üzemi szakemberek számára a DATE Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Karán tegnap, szerdán megkezdett kétnapos előadássorozat. Kiss Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője elmondta, hogy jelentős rekonstrukciók, beruházások valósultak meg 1987-ben, s ezek tetemes része a nagyüzemi állattartás körülményeit javította, s férőhelybővítéssel is együttjárt. A mezőgazdasági termelésben 1,6 milliárd forint nyereséget könyvelhettünk el, a megyék rangsorában a termelési érték növekedése alapján harmadik a nyereségalakulást tekintve a negyedik helyen jegyeznek bennünket. A kapcsolódó élelmiszer-ipari vállalatok megduplázták eredményüket. Ezek akkor is tények, ha az élelmiszer-gazdaság belső érdekviszonyaiban zökkenők tapasztalhatók, s kiküszöbölésük a kelleténél vontatottabban halad. Megyénkben az országosan csökkenő tendenciával ellentétben nőtt a tehénlétszám, emellett a fajlagos tejhozam is javult. A sertéstartásban a kisüzemek meghatározók, de csökkent az arányuk. A nagyüzemek ezt a csökkenést nem tudták ellensúlyozni. A kocaállomány csökkenése azonban figyelmeztető jel, a jövőben nehéz lesz a kialakult szintet tartani. A juhászat helyzete labilis, a fajtaszerkezet és tartástechnológia még mindig kialakulatlan. A baromfitenyésztésben az 1986-os 20 százalékos felfutást még ennél is nagyobb, 30 százalékos termelésnövekedés követte. A feldolgozó kapacitás bővülése nem érte el ezt az ütemet, így jelentős tételeket kell más megyékbe szállítani. A fehérjetakarmány-ellátásban azonban még a mai napig is fennálló feszültségek tapasztalhatók. A többcsatornás elosztás rendszere a gyakorlat próbáját nem állta ki. A hazai szójatermesztés még csak a kezdeteknél tart, azonban a tavalyi 1300 hektárral szemben az idén már 2800 hektár a vetésterülete. A szálastakarmány-termesztésben jelentős gyepgazdálkodás gyenge eredményeket mutat. Ez sokáig nem tartható állapot. A mezőgazdasági üzemek az idén a szokásosnál jobb pozíciókban indultak. Azonban a szigorú 'hitelkorlátozások után érzékelhető könnyítések ellenére is akadnak pénzügyi problémák. A szerkezetváltást ösztönző beruházási támogatások a népgazdasági gondok miatt olymértékben csókkentek, hogy napjainkra már az 1989-es keretek is beteltek. A gazdaságok egyre inkább csak a saját erejükre támaszkodhatnak. Az állattenyésztés összetétele számottevően nem változik. Az idén elsősorban a növénytermesztéstől várják a nagyobb fejlődési dinamikát. A továbbiakban a MÉM, a TOT és a főiskolai kar képviselői az állattenyésztés termelési feladatainak országos és nemzetközi összefüggéseit, a műszaki fejlesztés és az érdekképviseleti munka kérdéseit, a szakemberképzés helyzetét értékelték. A második napra az állategészségügyi és takarmányozási témák, új törekvések ismertetése maradt. T. Sz. I. Somogyi Károlyné felvétele KORSZERŰ GÉPEKEN készülnek a farmeranyagok a szövőipari vállalat újszegedi gyárában. Az olasz Novo Pignone cég ragadókaros, dupla pályás szövőgépein egyszerre két szélességben gyártják a Wrangler-szöveteket, s újabban már itt, Szegeden, a gyár saját konfekcionálóüzemében varrják a farmernadrágokat is, évente 100 ezer darabot. Egyelőre hat ilyen berendezés működik a gyárban, a közeljövőben újabbakat is beállítanak majd. Felvételünk az újszegedi gyárban készült