Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-10 / 34. szám

2 Szerda, 1988. február 10. A MagyarEHSZTársaság tervei .lövőre Moszkvában tartják mefi a WFUNA. az ENSZ Társaságok Világszövetsége 32. közgyűlését — hangzott el a Magyar ENSZ Társaság — a múlt évi munkát és az idei feladatokat is értékelő — megbeszélésén, kedden a Ma­gyar Gn/dasági Kamara székházában. A társaság vezetői el­mondták; a WFUNA előző — Kanadában megtartott 1987­es — 31. közgyűlésén a dele­gációk elsősorban a béke, a fejlődés és az emberi jogok témakörével foglalkoztak. Idén is napirenden szerepel majd a nemzeti társaságok­nál — s így a magyar szer­vezetben is — az emberi jo­gok kérdése. 1988. december 10-én lesz 40 éve annak, hogy az ENSZ-közgyűlés elfogad­ta az Emberi jogok egyete­mes nyilatkozatát. Az évfor­iluló tiszteletére a hazai tár­saság már múlt évben megje­lentette „Az emberi jogok nemzetközi törvénye"-kiad­ványt, és ismét kiadta az Egyetemes nyilatkozatot. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy a Magyar KNS7, Társaság már most ké­szül az 1988 őszén Görögor­szágban megrendezendő 11. WFUNA európai regionális konferenciára. A rendezvény az ENSZ és az európai orszá­gok kapcsolatát elemzi majd. A társasághoz, tartozó, „volt ENSZ-tisztségviselők és -szakértők bizottsága" idén is előadásokat szervez, bemu­tatva a fontosabb ENSZ sza­kosított szervezetek tevé­kenységet. A környezetvédel­mi munkacsoport az F.NSZ környezet és fejlesztés világ­bizottsága. a Brundtlnnd-bi­zottság „Közös jövőnk" című összeállításának magyar ki­adása után szervez vitaülést. Több ENSZ-társa ságnál hagyomány, hogy a fiatalok részvételével úgynevezett „modell" ENSZ-közgyűlést vagy Biztonsági Tanács ülést rendeznek. Ezeken a tanács­kozásokon a fiatalok kisebb csoportjai egy-egy országot képviselnek, így vitatva meg az ENSZ napirendjén levő nemzetközi kérdéseket. Ez a program jól segíti az isme­retbővítést. az ENSZ műkö­désének jobb megértését. Az első ilyen rendezveny szín­helye Magyarországon még februárban a Budapesti Rad­nóti Miklós Gimnázium lesz. Elnökválasztási elöcsatározások Dole előnyben Q Washington (MTI) Csak harmadik lett a re­publikánus jelöltek közül az a merik a i el n ok vá 1: isztás í hadjárat nyitányán George Bush alelnök. Az Iowa ál­lamban hétfőn este tartott helyi párttanácskozásokon a republikánusok közül a vá­rakozásnak megfelelően Ró­bert Dole, a szenátus re­publikánus pártcsoportjá­nak elnöke győzött nagy fö­lénnyel. az alelnököt azon­ban lekörözte Pat Robert­son, a televíziós prédikátor­ból lelt szélsőjobboldali po­litikus is. A lobbi három republikánus jelölt csak vi­szonylag keves szavazatot szerzett Az azonos időben, de sok­kalta bonyolultabb rend­szerrel rendezett demokrata párti tanácskozások szoros versenyt hoztak három je­lolt: Richárd Gephardt kép­viselő, Paul Simon szenátor és Michael Dukakis mas­sachuscttsi kormányzó kö­zölt. A szavazatok tobb mint kétharmadának össze­számlálása után Gephardt állt az élen, de csak né­hány százalékkal előzte meg Simon szenátort. Du­kakis szoros harmadik volt Viszonylag igen jól szere­pelt az államban Jesse Jnckson, a fekete bőrű pol­gárjogi vezető: a demokrata szavazók 11 százaléka öt kívánta látni elnökként. Az iowai párttanácskozá­soknak, amelyeken — köz­vetett úton — az elnokjelö­lö pártkongresszusok, az úgynevezett konvenciók kül­dötteit választják meg, el­sősorban propagandisztikus jelentőségük van. Az itteni jó szereplés előfeltétele an­nak, hogy a jelöltek jól startoljanak a júniusig tar­tó versenyben, és könnyen országos hírnévre tegyenek szert. Így az eredmény el­sősorban Bush alelnököt sújtja. és Robertsonnak hasznos. A soron következő — és ugyancsak inkább propu­gandaszempontból fontos — fordulóban, a New Hamp­shire államban február Kl­án sorra kerülő előválasztá­son Bush az esélyes, Ro­bertson esélyei mégis szem­betűnően megnőttek. Mivel New Hampshire-ben a de­mokraták kőzött Dukakis számit esélyesnek, iowai harmadik helye, s főként az, hogy csak viszonylag ke­véssé maradt e| a győzte­sek mögött, szántára is jó rajtot jelent. A nagy vesztes Iowában Gary Hart volt. A korábbi nagy esélyes, aki előbb za­jos körülmények között ki­vált a versengésből, majd visszatért a jelöltek közé, a demokrata párti szavazók alig egy százalékánál talált támogatásra. A republiká­nusok versenyének veszte­se Alexander Haig volt tá­bornok és külügvminiszter. 0 még egy százalékot sem kapott híveitől Iowa állam­ban. Magyar-szovjet együttműködés A közeljövőben Magyar Kulturális Intézet nyitja meg kapuit Moszkvában: az erről szóló dokumentumot várha­tóan a napokban — a Ma­gyar—Szovjet Barátsági Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés aláírásának 40. évfordulóján — írják alá. A magyar kultu­rális központ létesítése jelen­tős állomása annak a bővülő és egyre közvetlenebbé váló együttműködésnek, amely a két ország kulturális kap­csolatait jellemzi. Az időről időre megújuló ötéves, illet­ve éves kormányközi kultu­rális együttműködési mun­katervek teszik rendszeressé és folyamatossá a szovjet és a magyar művészet klasszi­kus és kortárs értékeinek kölcsönös jelenlétét, és meg­ismertetését mindkét ország közönsége számára. Konferencia A családok kiegyensúlyo­zottabb életvitelének, gond­jaik megoldásának segítésé­re 1985 óta 36 családsegítő központ alakult a főváros­ban, illetve tíz megyében. Bár az eredeti céljaikat ed­dig csak részben teljesítet­ték, tevékenységüket az érintett körzetek lakossága elfogadta, munkájukat szük­ségesnek tartja — többek között erről beszélt Ballai László, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke kedden azon az országos konferencián, amelyet a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének székházában ren­deztek a családsegítő köz­pontok helyzetéről, műkö­désük tapasztalatairól, to­vábbi feladatairól. Moszkvában, a Legfelsőbb Tanácsban Megkezdődött a rakétaszerződés ratilikációs vitája A tanácskozást megnyitó Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB. KB-titkár a bizottsági tagok mellett üdvözölte Csehszlovákia és az NDK képviselőit — akiknek orszá­gát közvetlenül is érintik a szerződésben foglaltak. Mint Ligacsov bejelentette, érte­sítették az érintett nyugati országok diplomatáit is. Ilyen jellegű vitára először hívtak meg külföldi újság­írókat. A teremben megje­lentek azok a szakértők, akik részt vettek a szerződés elő­készítésében. A KB titkára szólt azok­ról a levelekről, amelyeket a szovjet párt- és állami veze­téshez küldtek az ország ál­lampolgárai, hangot adva kérdéseiknek, aggodalma­iknak. A megalapozott kér­dések megnyugtató vála­szokra várnak — mondta. Rátérve a Legfelsőbb Ta­nács két házának külügyi bi­zottságai előtt fekvő terve­zetre, Ligacsov kijelentette: — Nem hihetjük, hogy a le­szerelés magától halad előre. Feladatunk most a szerző­dés elemzése, következmé­nyeinek, hatásainak gondos számbavétele. Ezután Sevardnadze kül­ügy- és Jazov honvédelmi miniszter tartolt beszámolót a szerződésről. Széles nemzetközi együtt­működés eredménye a wa­shingtoni szerződés — mondta beszámolójában Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügy­miniszter, kitérve a bonni kormány konstruktivitásá­ra. Sevardnadze kitért arra. Ujahh szakasz nyílt meg a KIÍR—IIIIR­szerződés szovjetunió­beli ratifikálásának fo­lyamatában. Kedden megtartották e témában első együttes ülésüket a a Legfelsőbb Tanáes két házának külügyi bizott­ságai. A következetes elvi poli­tika, az érintettek érdekei­vel számoló magatartás, a realitásokat számba vevő új gondolkodásmód ismét vi­lágpolitikai jelentőségű meg­állapodást hozott elérhető közelségbe. Az ésszerű kompromisszumok feltárá­sára és vállalására való készség nyomán csak az utolsó simításokra és az alá­írásra vár az a szerződés, amelynek révén meg lehet oldani a tobb mint nyolc éve létező afgánkérdést. Mihail Gorbacsov hétfői nyilatkozata és Nadzsibullah televíziós beszéde azt tudat­ta a világgal, hogy ha Genf­ben — az ENSZ-főtitkár személyes képviselőjének közvetítésével folyó közve­tett tárgyalásokon — Af­ganisztán és Pakisztán kép­viselői március 15-ig aláír­ják a gyakorlatilag végleges formába öntött megállapo­dásokat, akkor május 15-én megkezdődhet és tíz hónap alatt le is bonyolódhat az Afganisztánban tartózkodó szovjet csapattestek teljes kivonása. Az Afganisztán körüli vál­ság politikai rendezésének feltételei hosszú ideje is­meretesek voltak. A szovjet csapatok kivonását az érin­tettek egyetlen körülmény­től tették függővé: meg­szűnik-e az a külső beavat­kozás, amely miatt a szov­jet vezetés annak idején vé­gül is eleget tett a kabuli kormány többszöri segítség­kérésének. A rendezési folyamat fel­gyorsulásának előzményei­hez tartozik, hogy Afganisz­tán élére új vezető került, aki nevének változásával is érzékeltette egy politikai fo­lyamat érésének szakaszait. A Nadzsibullahként szüle­tett, majd kezdetben csak pártpolitikusként tevékeny­kedő vezető az egyszerű Na­dzsib mozgalmi nevet hasz­előtt nálta, de a mostani eredmé­nyeket megalapozó nemzeti megbékélési folyamat része­ként visszavette az eredeti Nadzsibullah (Allah jámbor gyermeke) nevet, jelezve, hogy immár az ország egész népének vezetőjeként kiván tevékenykedni. Az általa jegyzett nemzeti megbékélé­si program célja az or­szágépitő együttműködés nemcsak a progresszió erői­vel, de még azokkal is, akik eddig — olykor fegy­veresen — szembenálltak Kabul törvényes kormányá­val. A Genfben aláírásra váró dokumentumok rendelkez­nek egyebek között az af­gán—pakisztáni viszony fő elemeiről, a belügyekbe va­ló beavatkozás beszüntetésé­ről, a Pakisztánban élő me­nekültek hazatéréséről. Nyi­latkozatában Gorbacsov is utalt rá, és Nadzsibullah is beszélt róla, hogy csak a térség békéjének erősítését segítené, ha a másik szom­széd, Irán is tevékenyen be­kapcsolódnék a rendezésbe, hiszen politikai szerepénél, az Afganisztánban is hiva­talosan elismert iszlám egy­ház súlyánál fogva Iránnak nagy szerep jutna a térség helyzetének normalizálásá­ban. A megállapodás kidolgozá­sában meghatározó szerep jutott annak a szovjet kül­politikának, amely a Szov­jetunióban néhány éve ki­bontakozóban levő forradal­mi hatású belső változások nyomán átalakítja a világ sorsáról vallott nézeteket is. Moszkva külpolitikájának alapvető feladata továbbra is a belső építőmunka kedve­ző nemzetközi feltételeinek szavatolása. E cél elérésé­hez a legfontosabb a bé­kés, biztonságos világ meg­teremtése. Olyan világé, amelynek fizikai létét nem fenyegeti sem nukleáris ka­tasztrófa, sem a regionális válságok világméretűvé le­rebélyesedése, sem pedig az elmaradottság kiváltotta végső elkeseredésnek a vi­lágot lángba borító robba­nása. A nukleáris fegyverek felszámolásának programját több mint két éve hirdette meg a szovjet vezetés ne­vében Mihail Gorbacsov. Az­óta az SZKP KB főtitkára aláírta Ronald Reagan el­nökkel az első olyan szer­ződést, amelynek értelmében felszámolják a nukleáris esz­közök két teljes osztályát. (A KHR—H HR szerződés ratifikációs vitájában éppen kedden kezdte meg első együttes ülését a szovjet törvényhozás két háza.) Tavaly őszi cikkében Gor­bacsov a biztonságos világ megteremtésének programját felvázolva azokról a köl­csönös és egyetemes össze­függésekről írt, amelyek fi­gyelmen kívül hagyása po­litikusi felelőtlenség. A vi­lágpolitikában kétségtele­nül meghatározó súlyú szovjet—amerikai csúcstalál­kozók napirendjén éppen ezért szerepeltek az egye­temes biztonsággal össze­függő egyéb kérdések is. Közéjük tartozik az af­gán válság rendezése is. Ha Genfben aláírás kerül a vál­ságot lezáró szerződésekre, az esemény jelentősége megint több lesz, mint csu­pán egy zaklatott sorsú nép és térség békéjének meg­teremtése. Reményt kelt, hogy más válságok rende­zésében is követhető az út; elvi politikával, rugalmas magatartással, egymás vé­leményének meghallgatásá­val és tiszteletben tartásá­val kiolthatok a veszélyes tűzfészkek­miért kell egyenlőtlen mennyiségben megsemmi­síteniük rakétákat a szerző­dő feleknek. Utalt azokra a történelmi okokra, amelyek miatt e téren aszimmetria alakult ki. A lényeg — hangsúlyozta Sevardnadze —, hogy egyik félnél se marad­jon/ egyetlen ilyen fegyver sem. Szólt a sokat vitatott brit és francia rakétákról is. E két ország vezetői kinyilvá­nították készségüket, hogy bekapcsolódnak a nukleáris leszerelés folyamatába, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok megkezdi a fegy­verzetek csökkentését. Az egész megállapodást meg­hiúsíthatta volna a merev ragaszkodás a brit és fran­cia rakétájt bevonásához már az első szakaszban. Mivel a Szovjetunió nem engedheti meg a szerződés megsértését, vagy a végre­hajtás kijátszását, az ellen­őrzésnek olyan részletes és alapos rendszerét dolgozták ki, amilyent a világ eddig nem ismert. A leszerelés egyéb kérdéseiről szólva re­ményét fejezte ki, hogy Shultz külügyminiszter moszkvai útja elősegíti a ha­dászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló szerző­dés előkészítését. Dmitrij Jazov, a Szovjet­unió marsallja, az SZKP KB PB póttagja, honvédelmi mi­niszter elmondta, hogy a szerződés értelmében Wa­shington olyan 'közepes ha­tótávolságú rakétákat sem­misít meg, amelyek a Szov­jetunió szemponjtából hadá­szatinak minősülnek. Mindkét fél annyit enge­dett saját pozícióiból, amennyi az egyensúly meg­teremtéséhez kellett. Min­den egyes számadat beható vita eredményeként alakult ki. A védelmi képesség csök­kenésével összefüggő aggo­dalmak eloszlatására Jazov kijelentette, hogy más kato­nai eszközök is megfelelően szavatolják a Szovjetunió és szövetségeseinek biztonságát. A miniszter kitért az el­lenőrzés konkrét kérdéseire. Közölte, hogy kellő időben leszerelik a Csehszlovákiá­ban és NDK-ban telepített rakétákat is. Jelentette, hogy a hadsereg a szerződésből ráháruló feladatok végrehaj­tásának előkészítésén mun­kálkodik, beleértve a felsza­baduló eszközök békés, gaz­dasági hasznosítását. Végül a honvédelmi miniszter le­szögezte, hogy a szovjet fegyveres erők támogatják a washingtoni szerződést. A vitában felszólaló Roald Szaggyejev akadémikus a tudósok támogatásáról bizto­sította a megállapodást, hi­szen — mint mondta — ők tudják igazán felmérni a nukleáris pusztulás veszé­lyének méreteit. Csingiz Ajtmatov író érzelemtől fű­tött szavaiban arról beszélt, hogy minden egyetemes probléma megoldásának feltétele felszámolni az ön­pusztitás eszközeit. Utalt rá, hogy a Szovjetunióban ki­bontakozó átalakítás és nyilvánosság politikája nél­kül nem alakulhatott volna ki a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között a szer­ződéshez nélkülözhetetlen bizalom. A tanácskozás végén a bi­zottságok tíztagú előkészitő testületet választottak meg, amely szakemberek bevoná­sával végzi el a szerződést elemző munkáját. Rádiótelex KANDEMIR ATHÉNBAN Kedden Athénba érkezett Nuzhet Kandemir török kül­ügyminiszter-helyettes. Ez. az első hivatalos török látoga­tás Görögországban azóta, hogy a két ország január­ban megállapodott a kap­csolatok felvételéről Davos­ban. Kandemir találkozik Andreasz Papandreu kor­mányfővel, és megbeszélést folytat Karolosz Papuliasz külügyminiszterrel. FOLYÓSZÁMLA Folyószámlákat nyitottak az Egyesült Államokban a nicaraguai ellenforradal­márok, hogy azokon gyűjt­sék össze a „magánszemé­lyektől" és a különböző jobboldali szervezetektől ér­kező összegeket. WALDHEIM­JELENTÉS Kurt Waldheim osztrák köztársasági elnök értésre adta. hogy továbbra sem szándékozik lemondani tisztségéről. Ilyen értelem­ben nyilatkozott azután, hogy hétfőn este az osztrák kormány által megbízott nemzetközi történészbizott­ság átadta Franz Vranitzky kancellárnak és Alois Mock alkancellárnak a Waldheim háborús múltjáról készített 200 oldalas jelentését, majd ennek főbb megállapításai­ról az osztrák államfőt is tájékoztatta. HADGYAKORLAT Tengeri hadgyakorlatot akar tartani Dél-Korea köz­vetlen szomszédságában az Egyesült Államok a szöuli olimpia idején. Ezt a The Washington Times című, katonai ügyekben általában. jól értesült lap jelentette kedden. A gyakorlat a Pen­tagon meg nem nevezett tisztségviselői szerint arra szolgálna, hogy „figyelmez­tesse Észak-Koreát, ne pró­bálkozzék az olimpiai já­tékok megzavarásával". Az olimpiai játékok előtt az Egyesüli. Államok meg­növelné felderítő tevékeny­ségét is a térségben, hogy „szoros megfigyelés alatt tartsa az esetleges csapat­mozdulatokat Észak-Koreá­ban". PC—XT PC—AT Vállalatok, költségvetésből gazdálkodók, FIGYELEM! Elkészült és működés közben megtekinthető a kibővített szolgáltatásokkal rendelkező, IBM kompatibilis PC—XT'AT számítógépeken üzemeltethető vállalati és intézményi FŐKÖNYVI PROGRAMRENDSZER! Vevő és vagy szállítói analitika, könyvelés, főkönyvi és főkönyvi analitika könyvelés, elkülönített pénzforgalom könyvelés, automatikus átvezetések és zárlati tevékenységek. RÖVID TELEPÍTÉSI HATÁRIDŐ! Zintsoft Gmk, Szeged. 1. !>f.: 562. 6720. Computer Szaküzlet, 6721, Szeged, Szent Mihály u. 6/A. Telefon: (62) 14-380. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom