Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

39 Szombat, 1988. február 13. magazin [DM cr./ V^ BAKACSI LAJOS RAJZA LÓDI FERENC Nyárutó A Tisza fölött lóg az eső lába, a macska-baglyok tar fa ágán ülnek, a napsugarak sorra mind kihűltek, s az ősz lefekszik, elmegy a halálba. Sokára lesz. míg rügy fakad az ágon, a tél közénk áll hófehér ruhában. Az áttűnó nyár integet utánam, s egy tücsök is a lila szarkalábon. Majd cinkék jönnek, s hóapók a télben, s összenevetnek, tollúk tükre fényes. Én tudom már, az életem feléltem, csak tűnődöm, hogy milyen csalfa fény ez mely megfogott az ősznek közeledtén. A var közt picit zöldell még a repkény. A szegedi Tisza-part egyik szaka­szának élénk, „nyüzsgő" világa volt 40— 50évvel ezelőtt, de azt megelő­zően is az egykori homokpiac. Tatépítménycs. orr- és fakormá­nyozott fahajók voltak a homokfu­varozás eszközei. Üres állapotban az újszegedi partról kötéllel vontat­ták a folyásiránnyal szemben — a mérettől és a sodrástól függően — egy. két vagy három igázott lópár segítségével, miközben az orr- és a tatrészen, mintegy hat méter hosszú farudas lapátokkal egy-egy ember összedolgozva kormányozta, illetve tartotta a szükséges parttávolságban a hajót. Miután a Maros-torkolat feletti Tisza szakaszról finomszemú falazó homokkal, vagy a Maros déli part­ján, Deszktól Apátfalváig húzódó homokpadokról élesszemű vakoló homokkal megrakták a hajókat, azok a folyóvíz sodrásával haladtak lefelé. A homokkal megrakott hajók ki­kötési helye a mai Várkert előtti, akkor még kövezett rakpart, mint­egy száz méteres szakasza volt. az egykori csónakházak között. Ez volt a szegedi homokpiac. A homok partra szállítása palló­kon. fatalicskákkal, emberi erével történt. Egy ember „ingázva" húzta, a másik pedig emelte, illetve tolta a talicskát, mert a part köszegélye lényegesen magasabban volt, mint a hajóoldal felsó szintje. A parton kubikosok mintegy négy méter szé­les és különböző hosszúságú csonka­gúlákba „prizmázták" a homokot. A homokrakatok mellett egy-egy kisebb fabódé állt. Itt lehetett a homokkereskedótól (vagy megbí­zottjától) vásárolni. E század elsó évtizedeiben há­rom-négy jelentősebb homokkeres­kedó működött Szegeden. Egyikük Juhász László, a másik Tóth Lajos, de a legtehetősebb köztük Tóth Fe­renc volt. akinek halála után a vál­lalkozást özvegye vezette. A 19. század végén és századunk húszas évei elótt a fabárka-hajók nemcsak homokot, de élelmiszere­ket. iparcikkeket, ömlesztett és cso­magolt termékeket is szállítottak, sót kofahajóként is közlekedtek. Máskor csempész-célzattal járták a vizet Szolnok és Belgrád között. Erről talán Tömörkény István írásai beszélnek legtöbbet és legszebben. A szegedi homokkereskedók szá­Falufigyelo Aligha vitatható ma már, hogy a községek szerepe ismét növekszik. A gazdasági-társadalmi változások jelenlegi szakaszában a falusi gazdálkodás és életmód feltételei, a településfejlesztés, a népességmegtartás fokozott figyelmet érdemel. A városkörnyéki települések eredményei, gondjai bonyo­lult kölcsönhatásban vannak Szeged mindennapjaival is, visszahatnak rá. Hogy miként, milyen tendenciákkal, s minő feladatokat adva. arról igyekszik folyamatosan tájékozódni az MSZMP Szeged Városi Bizottsága is. A tavaly ősszel a testület által megvitatott helyzetelemzés és feladatmeghatározás értelmében a törődés, a környező községek életének figyelemmel kísérése és segítése folyamatos. A pártbizottság két fiatal ..falujáró" munkatársával Zsoldi Dorottyával és Nagy Istvánnal arról tájékozódtunk, mi igényli mostanában u leginkább a figyelmet a falvak életében. Az egykori homokpiac zadforduló körüli „prímása" Tóth Ferenc volt. aki emeletes házat a Tisza Lajos (ma Lenin) krt. és a Kálvin tér sarkára építtetett magá­nak és családjának. A kapubejárat (Lenin krt. 33.) maratott táblaüveg­díszítésén ma is látható — részben megsérülve - fahajó képe utal egy­kori tulajdonosának foglalkozására. Szeged piacainak világában (ke­nyérpiac. gabonapiac, paprikapiac stb.) érdemes és érdekes szerepet vitt a homokpiac is. amelynek vala­mi módon történő megörökítése több figyelmet érdemelne. BÁTYAI JENŐ A város környéki községekben a közelmúltban áttekintették a VII. ötéves tervprogramok időarányos teljesítését, s a további feladatokat, a munkát a társadalmi-gazdasági ki­bontakozási programhoz igazítot­ták. Előtérbe, a legsürgetőbb teen­dők közé mindenhol az intézmény­rendszer biztonságos üzemeltetését sorolták. A falukomfortosítást szol­gálandó. a helyi igényekhez és lehe­tőségekhez igazítják a karbantartá­si. felújítási, beruházási programo­kat. A legfontosabb feladatok kö­zött a legtöbb helyen a gázbevezeté­si munkáknak van elsőbbsége. Ha­sonlóan fokozott figyelmet a helyt foglalkoztatási lehetőségek bővítése kap a tervek szerint. Összefogás A gázbevezetési programban — s más közmúvesítési akciók során is —. nagy szerepet kap a lakossági összefogás. A községek többségére az aktív társadalmi munkavállalás jellemző. Igaz. a mozgósításba, a szervezésbe jókora energiát kell fek­tetniük a falvak vezetőinek, de összességében az a tapasztalat, hogy megéri, s tettrekészebbek a falusi emberek, mint a városiak. Ez segít a gázprogramban is. ami ennek az ötéves tervnek a végére jórészt befe­jeződik (csak Kübekházán húzódik át a következő tervciklusra). Az életfeltételeket lényegesen kedve­zőbbé tevő gázenergia a városkörüli települések többségében már bizto­sítottnak látszik. Bordányban. Deszken. Újszentivánon. Tiszaszi­geten épül a vezetékhálózat, a ta­vasszal a szatymaziaknál készül majd a gerincvezeték, a zsombői határban pedig már a tanyákra veze­tik a gázt. A dóciak gázlánggyújtása után az olaj- és gázipariak újabb segítségére most Domaszék. Rösz­ke. Gyálarét és Mihálytelek környé­kén számítanak. Ha központi jóvá­hagyást kapnának rá. regionális fej­lesztéssel szeretnék megoldani a négy település gázellátását úgy. hogy a meglévő vezetékrendszerre telemechanikus rendszerrel csatla­koznának a Dégáz társadalmi mun­kában készülő tervei alapján az NKFV-nek segítségével — milliókat spórolva. ' A regionális szemlélet, az összefo­gás lassan-lassan teret nyer. Szaty­maz. Bordány. Zsombó együttmű­ködésével vált lehetővé például idén januártól a három falu közös gyer­mekorvosi szakrendelése. Bordány és Zsombó a határon közösen létesít — mintegy kétmilliós költséggel — szeméttelepet, továbbá szorgalmaz­zák azt. hogy a két községet autó­buszjárat is összekösse. A Előre és a Gyümölcsös Szakszövetkezetek pe­dig élelmiszertartósító, gyümölcs­feldolgozó közös üzemet akanak lé­tesíteni. mintegy ötven fónek adva benne munkát. Próbálkozások A foglakoztatás helyi lehetőségei­nek bővítését szükségesnek tartják, de új munkahelyeket biztosítani elég nehéz. A gazdaságossági szem­pontok legtöbbször gátolják a falusi ipari üzemek. melléküzemágak léte­sítését. S különösen hátrányos hely­zetben vannak e téren azok a Szeged környéki települések, amelyekben nincs helyi központú gazdálkodó egység, se szövetkezet, se ipari üzem. A vállalkozási kedv még nem igazán erós. egyfajta várakozó állás­pont érezhető. Jó példák azért van­nak: Röszkén például a Paprikafel­dolgozó Vállalat 60-ról 120 főre bő­vítette levesporokat és Vegetát gyártó üzemét. Kübekházán a Dél­tex varróüzemet létesített, ahol ja­nuártól húszan dolgoznak. de a lét­számot bővíteni szeretnék. Szaty­mazön 10—12 főnek akarnak mun­kát biztosítani a múbörvarró üzem­ben. Ezekét a példákat kívánatos lenne másfelé is követni, aktívabban próbálkozni a helyi muküfehetósé­gek teremtésével — különös tekin­tettel a nókre és a nyugdíjasokra. M akkosházi Béla. a múzeum főigazgatója előbb átolvasta a napi postát, a folyóiratok megje­lölt cikkeit, majd a naptárra nézett. 2087. január 29. Hát igen — feszí­tette ki mellét — ez a nap is elérke­zett. Hónapok óta készült seregnyi munkatársa, régészek, geológu­sok. restaurátorok, filológusok, ar­cheológusok. ornitológusok. grafo­lógusok tucatjai állították össze az új kiállítás anyagát. A feladatot így foglalta össze a Legfelsőbb Szerv utasításában: kerüljön tárlókba minden olyan jeles érték, amely a magyarság közel 1200 éves Kárpát­medencei történelmét végigkísér­te. A hatalmas rendszerezes oka pedig: elöször érkezik látogató más naprendszerből, hogy hírét vihesse egv kicsinyke, de annál jelentősebb nép kultúrájának. 'Délelőtt Makkosházi Béla. ahogy gondos gazdához illik, végig­járta a hatalmas termeket. Jelenté­seket. beszámolókat hallgatott, s letörölte a legapróbb porszemet is. Ebéd után helyettesei kíséretében elfoglalta posztját a hatalmas, már­ványdíszekkel ékesített bejáratnál. Nem kellett sokat várniuk. 13 óra (X) percet búgott az atomóra, ami­kor a másik naprendszerből érke­zett delegáció vezetője (széles mo­solyú. négyfejú és kilenclábú. ezüst hacukába bújtatott föfilozófus) megrázta mindkét kezét. S negyed­óra múlva már Árpád vezér nemrég fölfedezett nemez sátrainak tövé­ben magyarázhatta Makkosházi Béla a honfoglaló magyarok hősi telteit 14 óra (X) perckor fejeződött be az Árpád-házi királyok korának ismertetése, majd vérzivataros szá­zadokat idéztek a tablók. Mire el­Harmincegy... tűnt a Nap a város fölül, a Más Naprendszerek Vendégeit Fogadó Operatív Bizottság vezetője elége­detten tapogatta Makkosházi Béla vállát. „Ez férfimunka volt" — he­begte a dicséretet, pedig még a Pótolhatatlan Kincsek Terme hát­ravolt. „A szent korona. Mátyás király kedvenc korvinája. Szent Ist­ván jobbja és Détári Döme bal lába" — mutogatta az iguzgató meghatódottságtól könnyes szem­mela magyarság legfőbb értékeit. Majd elcsuklott a hangja. Egy lé­zerálló üveg alatt néhány papírda­rab bámult a neves vendégekre. „Brumagaubotutoa?" — kér­dezte a négyfejú. ami köztudomá­súan annyit jelent: „Hát ez meg mi a fene?" „A legnagyobb kincsünk. A fej­lett magyar gazdaság folyamatos­ságának. népünk hagyománytisz­teletének egyedülálló szimbólu­ma" — válaszolta Makkosházi Bé­la. félig már zokogva. „Pontosabban?" — tolmácsol­ták az újabb kérdést. „Útiszámla" — hörögte lelke mé­lyéről a választ Makkosházi Béla. és sírva várta a hutást. Volt isolyan. hogy az üvegfal adta a másikat. „Igen. kérem, ez pontosan tíz darab útiszámla, hazánk legújabb­kori történelméből. Felhívom fi­gyelmüket arra a számra, amely a napidíj rovatban olvasható. Jól lát­ják: 31! Mögötte Ft. amely hazánk fizetési eszközét jelöli." Miután észrevette, hogyan in­gatja a fóvendég mind a négy fejét, magyarázatba kezdett: „Ezzel a találmánnyal népünk vezetői még a szocializmus elsó éveiben ajándékozták meg a ma­gyarságot. Történhetett később bármi, győzhettek időlegesen szek­tások és dogmatikusok, elvonulha­tott hazánk fölött a legkeményebb politikai, társadalmi vihar, alakul­hattak. megszűnhettek minisztéri­umok. áttéríiettünk a direktiránví­tásról indirektre, a kézi vezérlésről komputerre, bevezethettek őseink új. mégújabb. legújabb gazdasági mechanizmust, hitelezhettünk és eladósodhattunk. stabilizálódhat­tunk és kibontakozhattunk, ren­dezhettünk árakat, netán véletle­nül béreket, gyűrűzhetett a Du­na—Tisza közt olajár-robbanás és infláció, leértékelhettük vágyain­kát és pénzünket, de ez. — igen kérem a napidíj! — az maradt. Négyszáz forintos kiemelt fizetésé­nek örvendő ükapánk nagyapja éppúgy ezt a varazslatos számot karcolta egykor használatos töltó­tollával papírra, mint én aki három­milliót fizetek egy szimpla kávéért. S hogy méginkább érezzék a napi­díj nagyságát: ez az a találmány, amely a 100 évvel ezelőtti bruttósí­tásnál is erösebb volt. Hát nem csodálatos?" — tört ki az immár visszafoghatatlan zokogás az igaz­gatóból. De az — bólintott a népes kül­döttség minden tagja, majd elin­dult a menet, hogy megkoszorúzza az Ismeretlen könyvelő sírját. A márványalapon díszelgő két egy­másra boruló szám — 3 és I V ugy bámult a négyfejűre, mindha tud­ná felbecsülhetetlen értékeit... BÁTYI ZOLTÁN Nagyobb tettrekészség, együttmű­ködési hajlandóság, kezdeményező­készség — a regionális szemlélet erősödése szükségeltetik a foglal­koztatási gondok megoldása mellett a kereskedelmi ellátás és a szolgálta­tások biztosítása terén is. Mert igaz. hogy a boltkorszerűsítések' vendég­lőfelújítások. s néhány új üzlet és tanyai bolt nyitása javította az utób­bi hónapokban a kereskedelem és a vendéglátás, a közétkeztetés feltéte­leit (például Deszken. Sándorfal­ván. Szatymazon. Domaszéken. Bordányban); a folyamatos, színvo­nalas ellátásért még van mit tenni. Jónak látszanak e téren például az olyan próbálkozások, amelyek a vá­lasztékbővítés. a biztonságos húsel­látásérdekében az áfészek. a szövet­kezetek helyi vágóüzemeire is tá­maszkodnak. Az együttműködés­ben még biztosan sok kihasználható lehetőség van. S nemcsak a kereske­delemben. hanem a szolgáltatások biztosításában is. A Patyolat falvak­szerte kedvelt mozgó felvevőhelyei­nek mintájára némi ötlettel, szerve­zéssel. vállalkozással másféle szol­gáltatások is. talán még iparosok is. „vándoroltathatok" lennének a köz­ségekbe. Mert igaz ugyan, hogy kedvezményes árú iparostelkcket adnak. s a tanácsok más módokon is igyekeznek „fogni" a faluba a mes­terembereket — a bordányiak pél­dául cipészt telepítettek le; a szaty­maziak helyet adnak az iparosoknak a szolgáltatóházban: Zsombón fél év alatt tíz fóvel nótt a mesterek száma —. mégis alapellátást biztosí­tó szakmákban vannak gondok. S a gondok várhatóan csak szaporodni fognak a gazdaságosság s az adó függvényében. A szociális, az oktatási, művelődé­si „alapellátás" terén a regionális szemléletnek egyelőre az előbb em­lítetteknél is kevesebb nyoma van. A város környéki települések ..egyé­nileg" rangsorolták és próbálják enyhíteni, megoldani gondjaikat. Röszkén például miriteg) I millió 170 ezer forintra tervezett költség­gel a művelődési ház felújításán fá­radoznak. figyelembe véve a lakos­sági igényt, közel b(H) fós lakodal­mas konyhát terveznek. Zsombón ugyancsak a művelődési ház felújítá­sa van soron idén. sépíteni szeretné­nek egy olyan epületet is. amiben helyet kapna szolgálati lakások mel­lett a posta, a patika és a körzeti megbízott. Kübekházán az általános művelődési központ szervezése van napirenden. Sándorfalván idén az iskola gázellátását és a könyvtár át­telepítését szeretnék megoldani. A szatymaziak szabadidőközpontot terveznek a lovasiskolánál. Doma­széken augusztusra szeretnének fel­építeni négy tantermet és könyvtá­rat. Bordányban további felújítások vannak soron, (a posta után az egészségház, művelődési ház), a ré­gi óvoda átalakításával 50 gyerek iskolai oktatását szeretnék megol­dani. az öregeknek 20 fós napközit létesítenek, ami egyben szociális gondozóközpont is lenne. Deszken a moziépülct, s vele együtt a nép­táncegyüttes gondjaitól szeretnének ez évben megkönnyebbülni. Segítés A tervek, elképzelések megvalósí­tása, a községek „üzemelésének "biz­tosítása, az ellátás fejlesztése, a kom­fortosítás, a népességmegtartó erő fokozása, a helybéli munkavállalási lehetőségek, a művelődési kínálat bővítése persze nemcsak magukon a községeken múlik. Erőfeszítéseikre folyamatosan figyelni kell. törődni szükséges velük, segítem kell kibon­takozásukat. Például úgy. hogy a város környéki bizottság igazi kon­zultatív fóruma legyen a települések vezetőinek, s a felsőbb szerveknek, ami segíti a regionális szemlélet erő­södését. az együttműködést. Vagy például úgy. hogy a városi, megyei tanácsi és pánszervezetek nagyobb szerepet vállalnak a kooperáció erő­sítésében. a személyes kapcsolatok javításában, a kezdeményezések fel­karolásában. Felismerve azt. hogy a város környéki települések fejlesz­tése. népességmegtartó erejük foko­zása olyan társadalmi-gazdasági fel­adat. amit napjainkban egyre job­ban előtérbe kell helyezni. S nem­csak a helyi tanácsoknak, munka­adóknak. a megyei szövetkezeti szö­vetségnek. hanem mindenkinek, aki tehet érte valamit. S7.ABÓ MAGDOLNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom