Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-27 / 49. szám

86 Szombat, 1988. február 20. DM1 mqgqzin ' ív. OLVASÓNAPLÓ Vitairat az erotikáról /1 m, Ha van „erős felindulásból elköve­tett" könyv, akkor B. Élthes Eszter Óda az erotikához, avagy a szexuali­tás védelmében című „vitairata" az. Vajon mi hergelte oly magasra indu­latait. hogy fogorvos létérc tollat ra­gadjon. s kiverekedjen egy kötelet, kiprovokálja a nyilvánosságot? sok mindenre gondolhatunk: magánéleti sikertelenségre, megbántottságru. el­keseredésre. végső elhatározásra, dühre vagy döbbenetre. Mindegy — tény. hogy az „aluljáró-irodalom" magánéleti vájkálódásai, a botrányok csámcsogó krónikásai, a kielégület­len művészek önéletírásai, a pikáns hálószobatitkok és bűnözök mélylé­lektani repülései mellett (ellen, velük vitában) megszólalt a ..másik" oldal. Amely a természetes jóízlésre. a meg­csúfolt értékek visszaállítására apel­lál. Az indulat alapja úgy érzent ket­tős. Részint B. Élthes Eszter „kettős­látása" — életének egyik felét ma is az NSZK-ban praktizáló orvosként éli. tehát naponta s;cnibcsítési. összehasonlítási lehetősége van — ré­szint a veszélyérzet, a nemzetre lesel­kedő „újkori kültúracsinálók" erköl­csi züllesztésénck végső stádiuma. Azt hiszem a nudisták egyre erő­szakosabb kovetelözéseiröl sokan hallottak. Én akkor lepődtem meg. amikor az algyői vasúti híd mellől nem egy. a kíváncsi szemektől elzárt erdei tavacskát szereltek volna magu­kéntik tudni hanem az újs/egedi híd­főnél levő szabadstrandot. Innen a dolog már gyanús, s kevés érvnek, hogy: Egész testünket érhesse a nap. egyformán barnuljunk sth. De ide sorolhatnám a homoszexuálisok erő­södő hangjait, a pornókazetták feke­tepiacát. a művészet leple alatt meg­jelentetett erotikus és pornónaptárak özönét, az AIDS-félclem sztorijait. Mert mi képtelenek vagyunk jó ma­gyar szokásainkat átlépni. Vagy szemellenzősen prűdek vagyunk, vagy a szabadosság kritikátlan zászló­vivői B. I lthes Eszter versenylovas is. megpróbál hat nyeregben maradni. De azért jól megsarkantyúzza lovát. Ebből az őszinte indulatból követ­keznek vitairatának erényei és hiá­nyosságai is. Őszintén és munipuiálatlanul spröd. vállaltan cs sarkosan szubjek­tív. nem kacsingat egyik oldalra sem. bizonyára tévedéseit is emelt fővel viseli. Sajátos helyzetéből következő­en mondandójának hitele alapos. írá­sahoz a döntő lökést egy barátnőjé­nek története adta. Saroltának egy alkalmi ismerőse megfogta a mellét. „Megsimogatta, és ezt velem még soha senki nem tette." Pedig S. már nem tizenéves csitri, hanem harmin­cas nő. akinek évtizedes állandó part­nerkapcsolata van. aki már egyete­mista korában is egy számmal kisebb blúzt hordott és elsőként vetkőzött neki a nudista strandokon. S. német lány. (A rádió egyik műsorában a részletet felolvasó színésznőnek volt égy aranyos megjegyzése: az a krapek csak magyar lehetett!). A szerző ezt tűzi a történethez: „Abban a világban élnek, amelynek erkölcseit, szokásait olyan buzgón majmoljuk. Abban a világban élnek, melyben már több mint tíz évvel ezelőtt elkezdődött a meztelenkedés és még jóval előbb a pornóhullám. Ott, aliol az erotikának hüll lielye, ahol a szexualitás már elveszett a szabadosságban. Ahol a nők már régen fidadnik fegyvereiket, titkaikat, értékeiket. És ez a világ, ami óhatatlanul elér bennünket is. De ez.-e az a világ, amire vágyunk?" Ebből a felháborodásból, féltő in­dulatból született B. Élthes Eszter gondolatsora. De mivel senki nem bújhat ki a saját bőréből, s mert a szerző nem tudományos felmérések­re, elemzésekre és következtetésekre vállalkozott, viseli az egyén tapaszta­latait. neveltetésének erényeit és kor­látait. személyiségének sajátosságait. Abból a — véleményem szerint is alapigazságnak számító- — tényből indul ki. hogy hu kél ember tökélete­sen megérti és kielégíti egymást a sze­relemben, akkor nincs egyikójuknek sem arra szüksége, hogy erről bárhol beszéljen, pótcselekvésekre vetemed­jen, fülledten erotikus közegben ke­ressen újabb élvezeteket. De hát ak­kor annyi kielégítetlen, csalódott, manipulált ember él ebben az ország­ban? Annak, hogy ma szaporodóban vannak a pornóhullám lovagjai, szá­mos oka lehet. Egyéniek és társadal­mak. a családon belüliek és minden­„...De meztelen... Fan­táziát nem szíthat..." (Somlyó György: Egy Kodin-akthoz) kire tartozók. Csak utalni szeretnék arra a tényre, hogy a mai gyerekek nagy többsége nem .1 családban és az iskolában ismcri-tanulja meg. életko­rának megfelelően, lépésről lépésre a szerelem és szexualitás iskolájának tananyagát. Tíz év alatti gyerekek kezében már olt a Tollasbál. nem számítanak a filmek figyelmeztető feliratai — Tizenhat éven felülieknek ajánljuk! —. De a felnőtt lakosság is — az erkölcsi válság érzékzavarainak egyenes következményeként — ép­pen ezen a téren a legbizonytalanabb. A „Színlelni boldog szeretőt" össztár­sadalmi tanulságai nem oldják meg az egyes emberek szerelmi-szexuális gondjait, s lehet-e véletlen, hogy egy felmérés dokumentumai szerint a vál­tozás korába érkező nők döntő több­sége soha életében nem tapasztalta a szexuális kielégülés élményét. L ehet, hogy B. Élthes Eszter tisz­tában van mindezekkel a problémák­kal. de ö a nők szerepét és felelősségét hangsúlyozza elsősorban, szerintem kissé ttii is hangsúlyozza. Mintha ez a kérdés redukálható lenne a női rafl'i­ncriara. ügyességre, varázsra. Teszi ezt azért, mert a férfiakat kicsit lené­zi. példaként említve, hogy okos. értelmes, nagytudású és tiszteletre méltó férfiakat egy lazán gombolt blúzzal el lehet téríteni, hiszen már nem a fejiik után mennek... És. hogy „A férfiúi potencia nagyon érzékeny jószág. A férfiúi viselkedési ez. magya­rázza, ez vezérli. " Mi hát az orvosság? S a szerző Válaszol: a nőknek vissza kell adni a szerelem szépségét, eroti­kái küldetését, a szexualitás örömét. „Tévedés azt hinnünk, hogy a szerel­mi erkölcs rohamos romlása a szaba­dosság egyfajta telítettségéből, érzéke­ink nagyfokú kiélésének csömöréből keletkezett, éppen fordítva.' A mezte­lenkedés a szexuális élet sivársága mi­att. annak velejárójaként, illetve kö­vetkezményeként jelentkezeti és tér­ied. " A nök feladata tehát — véli az író — visszaállítani két ember leg­szebb kapcsolatának értékeit. Csak­hogy B. Élthes Eszter ebből a kapcso­latból kihagyja (felejti?!) a lelki té­nyezőket. az idő-faktort, az öröm­szerzés mellett és azon túl az utódok kérdését. Utal ugyan arra. hogy en­nek az erkölcsi válságtünetnek — résznek az egészben! — tágabb össze­függései is vannak, sőt van olyan gyanúm is. ö is ezt tartja végső soron fontosnak és társadalmi méretekbem megszívlelendőnek. A magyarság ve­szélyeztetettségének. erkölcsi szét­hullásának megállítását, melynek ter­mészetes rcszc az emberi kapcsola­tok. legintimebb, emberhez legin­kább méltó érzések hitelének és érté­keinek visszaállítása. Az általáno­sabb összefüggések során megfogal­mazott féltő sorai így hangzanak: — ami lehal idatg senkinek es semmi­nek nem sikerült, vagyis: beolvaszta­ni, letiporni, es elsöpörni a magyarsá­got, az most újkori kultúraesinálöink­nak (békában, jólétben, függetlenség­ben) végre — és visszavonhatatlanul — sikerül demográfiailag és erkölcsi­leg tönkretenni, lezülleszteni népün­ket, Útfenntartó erejét és erényeit kiir­tani." Súlyos mondatok, talán egy kicsit túlzók is. De igaz indulatból, őszinte féltésből születtek. S agitálni — pláne jó ügy mellett — sosem lehetett érzelmek, tiszta indulatok, vállalt szubjektivizmus nélkül. A könyv második részével — mely a szexnek és pornográfiának, a mez­telenségnek a művészetben elural­kodó útját igyekszik megfékezni — csak fenntartásokkal fogadhatom el. A fürdővízzel kár lenne kiönteni a gyereket is. A mezítelenség a művé­szet egész történetét végigkíséri, a v ilágnak nincs szebb és tökéletesebb formája, mint az emberi test. A kép­zőművészét egész története bizony il­la a Willendorfi Vénusztól a mai aktképekig, hogy mennyi emberi tar­talmat lehet kifejezni a női testtel: ártatlanságot és romlottságot, tiszta­ságot és szennyet, szépet és rútat, kiszolgáltatottságot és uralkodást, az emberi nem folytonosságának remé­nyét és a szerelem tartományait. Nem lehet véletlen, hogy polgárjogot nyert irodalomban. fotóban, filmművé­szetben, színházban. B. Élthes Eszter elveri a port Jancsó Miklóson és Eclli­11111. ezzel megkérdőjelezve egy sajá­tos alkotói módszer és kifejezésmód létjogosultságát, egy egyéni filmnyelv modellálható eszközrendszerének, jelképi struktúrájának, egész életmű­vet átfogó motívumrendszerének ér­vényességét. Elképzelhető, hogy ne­hezen illeszthetők a mindennapi je­lenségáradat szövetébe a művészet sajátos szférájának szálai, s az sem tagadható, hogy a művészet leple alatt bizony árulja magát megannyi öncélú malaekodás. olcsó pornográ­fia. fülledt erotika. De a művészet kiforrja magát, a rosta keményen és kíméletlenül dolgozik. Az értékek fölmutatása — legyen az akár mezíte­len — és népszerűsítése közös fel­adat. Az „érted haragszom, nem ellened" nemes indulata szülte c vitairatot. Remélem, legalább annyian elolvas­sak. mint az ellentábor burjánzó és buja köteteit. Csúf-könyv, borítója legalábbis. Annál szebbek a nemrégi­ben elhunyt kiváló grafikusművész Reich Károly rajzai, s annál tisztelet­reméltóbb B. I lthes Eszter felrázó írása. írót avatunk? Nem hiszem. Egy eredeti és szuverén egyéniség adta közre gondolatait, hogy vitat­kozzunk vele, szembesítsük saját ta­pasztalatainkat, véleményünket az. íívéivel. Ezért nem hagyhat közöm­bösen senkit. Biztos vagyok abban, a prűdek szekértáborában gyülekezők legalább annyira sértve érzik magu­kat. mint az öncélú meztelenkedés és szabad szerelem kiképzetlen közka­tonái. Éppen ezért hihető: B. Élthes Eszternek sok mindenben igaza leltet.1 TANDI LAJOS BELANYI GYÖRGY Az éjszakában Majd megtanulunk embereket látni. Föltoljuk a szívünket, majd föl egy alig érzékelhető magasba, hogy a fák hívogató lombja is csak a madaraknak lüktet csupán. Igy mondjuk el, most másfajta történetre nyílnak az ég kapui, másfajta földet liordozgat a száj. Jön egy lovas, átporoszkál a fénybe süllyedt kerten, letapossa a bágyadt .salátabokrokat. Borzongva búj össze a fii, a szél. Egy kiáltás nem hozná meg a várt eredményt —, irgalmatlan egymásba érnek a molekulák. Mégis, liát mégis kész van ez a világ, s arcvonásainkban egyre pontosabban alkonyodik. Szürke már a kezem is, ahogy az elhagyatott fához érnék, szürkén lóg vállamon ez a sok érzéketlen árnyék. Tudni azt, csuk azt érdemes, ami elvezet az éjszakába. Nincs hely a füvek engedékeny teste alatt. Vissza­löknek hozzánk egyet-egyet a begombolkozott sulyokból, Itogy eltompulnak korul, elernyednek a tárgyak. Kibontható még egy arc, s az ember csak azt látja, mily eszeveszettül, milyen elszántan dobálják már szívüket magasba a madarak. HORVÁTH ZOLTÁN RAJZA SZAKMÁT. KENYERET! Merre mentek, csengeleiek? Közeledik a kiröpítes az iskolából. Főhet a feje annak, aki most végez valahol, és tovább akar menni. Nem újság, tavaly is főtt. tavalyelőtt is. amióta rendbe szerveződött az oktatás, mindig, de aki éppen beleesik, annak igazi gondjai vannak. Minden megtett lépés kiindulója lehet egy következőnek, jó lenne úgy fordítani a szekér rúdját, hadd érje el mindenki élete célját. Fönntartásokkal mentünk be a csengelei iskolába, mert az hittük többszörösen hátrányos helyzetű gyerekek sorsáról tudunk csak érdeklődni. Nem lenne huj. ők is u mi gyerekeink, és annyi figyelmet mindenképpen megérdemelnek, amennyi egy cikkből rájuk süthet, de talán jobb lenne mégis általánosabb képre törekednünk. Megyénk legszélén, távol minden várostól, hová mennénk? Az első öt perc elcg volt rá. hogy minden fönntartásunkat föladjunk. Az mondja az igazgatónő. Fclcgyháza. Szeged és Kistelek is várja az innen indulókat, választhatnak tehát kedvükre. Az osztályfőnök pedig azt mondja, ki is használják a lehetőségeket, harmincan járnak a nyolcadikba, és közülük csak négyen maradnak itthon. — Most is a leggyöngéhhek ? — Tessék megkapaszkodni: nem! Innen azonnal kétfelé ágazhat a gondolatunk. Ha nem tanul tovább, aki még tanulhatna, az nagy baj. Netán az iskola adja hozzá a rossz példát? Ha viszont az is tanulni megy. aki alig-alig jut át a léc fölött, meg nagyobb haj. mert nehezebben állja a sarat. Föl is tettük mind a két kérdést. — Nálunk minden végzős osztály ötévenként visszatér találkozóra. Tavaly is visszajött az egyik fiú. természetesen saját autóval. Meg is mondta, akármelyik tanárát többszörösen zsebre lehetné kereset szempontjából, pedig ő aztán igazán nem gyötörte tanulással magát. Játszva többet keres, mint az a tanár, aki öt elindította. Meg kell mondanom, nem is tudtunk érvelni gondolataival szemben. Hozzá képest mi szánnivalóan gyönge keresetű értelmiségiek .vagyunk.nem tudunk versenyezni vele. — Es aki alig-alig megy át? — Biztosan nem a professzorságot pályázza meg. Olyan mesterségre adja magát, ahol az ügyességnek cs a- munkabírásnak van nagyobb szerepe, és nem a tárgyi tudásnak. — Vegyük a divatos szakmákat Autószerelő'' — A harmincból négy. Föltehetően mind a négy megállja a helyét. — Fodrász? — Kettő plusz egy. — Mi az. hogy plusz? — O a gyöngébb, mi már nem is javasoljuk. De ha a kisiparos elvállalja, akkor biztosan fölveszik. A hangsúly gyanút kelt bennem. A kisiparos szava többet nyomhat a latba, mint az iskoláé? — Többet hát. Fsa kisiparos szava megvásárolható. — Micsoda? Mennyiéri? — Megfordult a világ, most már nem a kisiparos fizet a tanulónak, hogy magahoz kösse, a szülök fizetnek neki. hogy vállalja el. — Mennyit? — Minden alku titokban köttetik, de biztosan jóval kevesebb a taksa, mint Szegeden. Kistelekre, gimnáziumba, ketten mennek, a Bchritsbc egy. közgazdasá­gira kettő, egészségügyi három, élelmiszeripar egy. textilipari kettő, kereskedelmi egy. Rózsa Ferenc szakközépiskola ugyancsak egy. — Tanári utánpótlás tehát iáén nem várhaló? — A két gimnazistából legföljebb. Erősen megcsappant a gimnázium korábbi nimbusza, legföljebb az értelmiségiek gyereke választja ezt. A technikusság varázsa viszont emelkedőben van. de a lényeg inkább az. hogy biztos kenyeret adjanak gyerekeik kezébe. Szakmát cs kenyeret! — Szobafestő? — Már senki. Van elég a faluban. — Cipész? — Ugyan! — Esztergályos, karosszérialakatos? — Az még igen. A Pántlika úton a közeljövőben nyílik egy maszek vágóhíd, egy hiú azonnal jelentkezett húsiparira. Szakcsoportban dolgozott eddig az a hentes, de az új adózási rendszer felbomlasztotta a szakcsoportot, kénytelen magánvágóhidat nyitni. És azonnal gondoskodni akar a segítőjéről is. Mert lényeges szempont lett a mi falunkban, aki teheti, vissza akar jönni. Lehet, hogy néhányat eltérít a sorsa, férjhez megy. vagy clnösul a.faluból, de a többség itt akar megélni. Úgy röpíti ki tehát a falu a gyerekeit hogy vissza is várja őket. Ahogy mi is visszavárjuk azokat, akik pedagógusok lesznek. — Vissza is jönnek ? — Sajnos, nem mind. Van. aki végzett, mégis otthon marad, mert a fólia jobban fizet. Bejött a csirkczcs cs a zöldségtermelés, aki teheti, inkább azt próbálja. A diploma csak biztosítéknak kell. Talán nálunk fordult elő egyedül, hogy nem fogyott, hanem szaporodott a tanulóink létszáma. Közvetlenül tanévkezdés előtt tizennégyen iratkoztak még be hozzánk. Itt olcsóbb a tanya, mint máshol, a csirke cs a fólia viszont ugyanannyi hasznot hozhat, mint akárhol, jönnek tehát. Szívesen fogadtuk őket. mert kötelességünk is. de nem kell mondanom szívtuk is a fogunkat: csak abba az osztályba ne jelentkezzen több. ahová már egy gyerekkel se tehetnénk he többet. Mert mi. ki tudja, talán a megyehatár is belejátszik, még mindig tanítunk szükségtantermekben is. — Ehhöl a szempontból külön szerencse, hogy legalább egy tanyai iskolájuk megmarnál? — Azt hiszem sokáig kell még használnunk ezt a szerencsét. — A szomszéd rétje? — Az. hogy a szomszéd fia ha ide megy. menjen az enyém is? Hatalmas hajtóerő lakik benne. És ami máshol talán furcsa lehet: itt nem nagyon fogad el ösztöndíjat senki. Ki tudómén taníttatni a fiamat! — Én meg is értem őket. A disznóra kötnek szerződést, de a gyerek nem disznó. — Megint tessék megkapaszkodni: mostanában a diszószerződesek is csökkenő­ben vannak. Hizlalnak, de nem nagyon szerződnek. A gyereknél nyilván az a szempont. ne kösse az előre fölvett ösztöndíja sehová, hadd válogasson kedvere. — Gondolom, azért van gond bőven. Harminc gyereknek helyet találni nem akármilyen föladat. — Van. hogyne volna, de mintha csökkenőben volna a vele járó teher. Házhoz jönnek a toborzók. legtöbbször videóval fölszerelkezve, cs igen sokszor kijönnek a szakmunkásképző intézetekből is. és itt. a helyszínen írják be őket. Meg kapós a csengelci ember, ha tisztességesen kell dolgozni valahol. Csak el ne rontsák óket! !• „„tTii ivf/SÖ

Next

/
Oldalképek
Tartalom