Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-20 / 43. szám

4 Szombat, 1988. február 20. ,Mi már ide gyökereztünk. Egy brigád a monográfiából „Én csak amolyan beván­dorló vagyok, Algyöre nő­sültem, de meghatottan né­zem, hogy feleségem és szü­lei milyen áhítattal lapozzák az Algyó és népe cimü köny­vet, keresik az ismerősöket, rokonokat, a hajdanvolt al­győieket. S az, hogy ebben a könyvben rólunk, a mi bri­gádunkról is szó van, nagy öröm, megtiszteltetés, de fe­lelősség is" — mondta egy szabálytalan b r i g á d ta 1 á 1 k'< z.ón Nagy-Némedi Pál laka­tos. A Dégáz PB-gáz-töltő üzemének Haga László szo­cialista brigádja ugyanis e kötet megjelenésének apro­póján rendezett összejöve­telt, ahová a szerzők mellett meghívták Szabó Lászlót, a városi tanács területi refe­rensét, a társadalmi munká­kat szervező bizottság titká­rát, valamint Parda József­nét, Algyö településpolitikai felelősét. Ritkán adódik alkalom ilyen hasznos és őszinte be­szélgetésre. Ennek alapja, hogy a brigád tagjai nem követelőznek, nem igénylis­tákat fogalmaznak, hanem r.api munkájukon túl önkén­tesen ts meggyőződésből so­kat tesznek a bajbajutotta­kért, a város szépítéséért, önmaguk épüléséért. Vajda János brlgádvezetö múlt évi munkát értékelve elmondta, hogy a földrengés sújtotta Peremarton, . a battonyai SOS gyermekfalu (közbe is szólt Mihala Tibor: Rendet szeretnének már látni Batto­nyán, közük van hozzá, s joguk, hogy megnyugvát tudjanak!), az, ¿pusztaszeri emlekpark, az. öregek ottho­na és a bölcsődék után a rákszűrő autóbusz, megvaló­sításának segítése, az Algyői Általános Iskola gázszerelé­si munkái, a városszépítő egyesület kezdeményezésére a Dugonics temető néhány elhanyagolt sírjának rend­betétele volt a fö feladat. Hogy a termelést segítő munkát sem hanyagolták el, bizonyítja az. üz.emfelújitás­ban vállalt tevékenységük és barom elfogadott újításuk. A haiminc brigádtagból 15-en véradók, részt vettek több vetélkedőn, kiállítást ren­deztek Hemmert János munkáiból, iskolába, to­vábbképző tanfolyamokra járnak. Az. idén nehezedik a helyzet — mondta a brigád­vezető —, az űj munkaver­seny-szabáiyz.at elsősorban a vállalatnak végzett plusz­munkákat honorálja. Ennek ellenére továbbra is részt vesznek a városszépítő egye­sület munkájában, ott lesz­nek Öpusz.taszeren, s válla­lati engedéllyel elsősorban olyan társadalmi munkákat vállalnak, melyek Algyö gyarapodását, szépülését szolgálja. A brlgádmegbeszélés azért válhatott tartalmas mini fó­rummá, mert a tanács mun­katársai felkészülten, min­den kérdésben naprakészen, segítő szándékkal és konkrét feladattervvel vettek részt a disputában. Szabó László mindenekelőtt a városi ta­nács vezetésének köszönetét tolmácsolta azért a sok és áldozatos munkáért, amit a brigád tagjai végeztek az. elmúlt években. Laczi Im­re csoportvezető. Mihala Ti­bor csoportvezető és Kovács József lakatos tolmácsolták a legtöbb algyői gondot, megoldásra váró problémát. Hogyan oldható meg a tele­pülés kulturálódási, szóra­kozási leiyzete, lesz-e űj művelődési otthon, vagy más megoldást kell keresni? Belenyugodhatunk-e, hogy a fiatalság magára maradt helyiség és lehetőségek hí­ján? Van-e remény az átfo­gó csatornázásra, néhány belvizes utca gondja mikor oldódhat meg, lesz-e járda az üzembe vezető üt men­tén? Néhány megszűnt kis­boltot pótolja-e a megnyitott űj ABC-áruház, jó-e, ha idős embereknek kilométereket kell gyalogolniuk a minden­napi vásárlásokért? Meg­annyi fontos kérdés, melyek­re a településfelelős ha nem is megnyugtató, de érvek­kel alátámasztott, konkrét, és reményt keltő válaszokat adott. S ezekre egyértelmű a reagálás: ott leszünk, segí­tünk, megoldjuk! Az Algyő-monográfiában a brigádról szóló írás befe­jező szakasza így szól: „Mi mar ide gyökereztünk, a há­zakat mi építettük, a fákat mi ültettük, a gyerekek itt születtek. Szép ez a vidék, otthonossá varázsoltuk. Kü­lönlegessége, hogy a hábo­rítatlan természet és az új, ipar által átformált táj ta­lálkozik. Ez az ellentét csak bennünk és az utánunk kő­vetkező nemzedékekben ol­dódhat harmóniává. És mi ezért mindent megteszünk!" A baráti hangulatú összejö­vetel azt bizonyította, hogy ezek a munkásemberek nem csupán felelősen gondolkod­nak. de értelmesen és önzet­lenül cselekednek is. Tudják miért' T. L. VARMUSTRA — ezzel a címmel képzőművészeti fog­lalkozás lesz a Móra Ferenc Múzeum MÚZEUMI MATI­NÉK-sorozatában, Szekeres Ferenc vezetésével ma, szombaton délelőtt 10 órai ke/dettel a múzeum Lucs­termében. BEMUTATÓT tartanak a Madách Imre Altalanos Is­kola diákjai ma. szombaton délelőtt 9 órai kezdettel a Kossuth Lajos sugárút 72 B szám alatti Károlyi Mihály kollégium ebédlőjében (volt Delép-munkásszálló). Tobb száz gyerek mutatja be te­hetséget zenében, táncban, dalban és színjátszásban. AGYAGOZAS-foglalkozás lesz ma. szombaton delelött 10 órai kezdettel Pataj Klára vezetésével a Juhász Gyula Művelődési Központ­ban. A BOMBAJÓ BOKSZO­LÓ cimü olasz filmet vetí­tik ma, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel a Rákóczi utca 1. szám alatti Vasutas művelődési ház gyermek­foglalkozásán. Filmet — a SHANTUNGI BANDITÁK cimü hongkon­gi alkotást — ajánl a Csa­nádi utca 9. szám alatti Postás mozi is: ma, szomba­ton és holnap, vasárnap délután 5 órai kezdettel vi­deón tekinthetik meg az érdeklődök. AZ ÁLLATI MAGATAR­TAS ÉS SZOCIÁLIS VI­SELKEDÉS — ETOLÓGIA címmel Gallé László tart előadást a TIT Kommuni­kációs és infdrmációs rend­szerek cimü biológiai sza­badegyetemén február 22­én, hétfőn délután 5 órai kezdettel az egyetem Ady téri épületének biológiai előadótermében. ÉNEKLŐ GÖRÖGÖK címmel a görög matemati­káról és logikáról Szabó Árpád tart előadást a COL­LEGIUM ARTIUM tudo­Műsor­ajánlat mánytörténeti sorozatában, február 22-én, hétfőn este 8 órai kezdettel a Károlyi Mihály kollégium 209-es termében. Az idei magyar játék­filmszemle fődíjas alkotá­sát, GULYÁS GYULA ÉS GULYÁS JÁNOS TÖR­VÉNYSÉRTÉS NÉLKÜL című, a hortobágyi munka­táborc.kat bemutató, kétré­szes alkotását vetítik a FÓ­RUM ARTIUM foglalkozá­sán, február 22-én, hétfőn este 7 órai kezdettel az egyetem Ady téri épületé­nek auditórium maximumá­ban. A bemutató után — amely egyben a film első vidéki nyilvános vetítését is jelenti — a résztvevők beszélgethetnek a film alko­tóival is. HÁROM KÍVÁNSÁG — ezzel a címmel Eszményi Viktória és Dévényi Tibor gyermekműsorát rendezik meg február 22-én, hétfőn délután 2 és 5 órai kezdet­tel az Ifjúsági házban. NYUGODTAN NEVET­HET cimmel a Mikroszkóp Színpad műsorát mutatják be február 22-én, hétfőn es­te 6 órától a Juhász Gyula Művelődési Központban. Közreműködik Antal Imre, Heller Tamás, a Defekt duó, Selmeczi Tibor, Bá­rányi László, Kertész Já­nos és Hernádi Lajos. Ugyanezen a napon, este 8 órától a Dóm tér 13. szám alatti SZOTE-klubban lép föl — KABARÉ HÉTFON címmel — ugyanez a Mik­roszkóp-csapat ... ROMÁN NYELVEN feb­ruár 23-án, kedden 15 óra 5, SZLOVÁKUL február 25-én, csütörtökön 16 óra 35 perces kezdettel mondanak híreket a szegedi tévéstúdió adásaként a 2-es program­ban. A NASA OBRAZOVKA, a szegedi tévéstúdió szlo­vák nyelvű nemzetiségi mű­sora legközelebb szintén február 25-én, csütörtökön, este 7-től lesz látható a 2­es műsorban. Az adást feb­ruár 27-én, szombaton 8 óra 10 perces kezdettel az 1­esen megismétlik. A MOLNÁR DIXIELAN­DOT hallhatják február 23­án, kedden délután fél 3­tól a Kossuth adó D.ZSESSZ­MELÓDIÁK című műsorá­ban. Államj közigazgatás, társadalom Beszélgetés Antalffy György egyetemi tanárral A politikai intézményrendszer tovább­fejlesztése, korszerűsítése napjaink aktu­ális, az egész társadalmat érintő és fog­lalkoztató problémája. A kérdéskörrel kapcsolatban beszélgettünk Antalit;' György egyetemi tanárral, a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem jogi kara állam- és jogelméleti tanszékének vezető­jével. Kérdéseinket annak tudatában tet­tük fel, hogy aki válaszol, az egyben or. szággyűlési képviselő, az Országgyűlés jo­gi bizottságának elnöke, és eLnöke a Ma­gyar Jogász Szövetségnek is. — Mi tette szükségessé a politikai in­tézményrendszer korszerűsítésének na­pirendre tűzését? — Társadalmunk egész mechanizmusá­nak átalakításában a gazdasági reform lé­péselőnye egyértelművé teszi, hogy el­odázhatatlan feladat a politikai intéz­ményrendszer egészének átfogó kritikai elemzése, és a progresszív irányú válto­zások mielőbbi végrehajtása. Enélkü! ugyanis a gazdasági rendszer (fogalmaz, zunk egészen nyíltan és őszintén) kudarc­ra van ítélve. Ugyanakkor napról napra halmozódnak olyan társadalmi feszültsé­gek, amelyek ugyan ma még különösebb megrázkódtatás nélkül levezethetők len­nének, ám a késlekedés időtartamával egyenes arányban válnak mind nehezeb­ben kezelhetővé és kiszámíthatóvá, ma­gukban hordozva egy esetleges politikai válság veszélyét. — A politikai intézményrendszer to­vábbfejlesztéséről jobbára a gazdasági reformmai összefüggésben szoktak szót ejteni. Szükségszerű és kizárólagos ez a korreláció? — A politikai intézményrendszer mű­ködése továbbfejlesztésének szükséges íe­gét elsősorban a gazdaságban végbeme­nő változásokkal indokolják. Ennek a megállapításnak az érvényessége azonban igényt tart arra a kiegészítésre, hogy po­litikai rendszerünk önmagában véve, bel­ső okainál fogva is, megérett a változás­ra. Egy feltételezetten jól működő gaz­dasági környezetben is elodázhatatlanná vált (volna) -a politikai intézményrend­szer diszfunkcióinak, működési zavarai­nak korrekciója. — Vessünk egy pillantást a közigaz­gatás kérdéskörére... — Egy átfogó államszervezeti fejlesz­tési konceocióból eleddig főképD a kor­mányzati irányítás kérdései kerültek elő. térbe, ezen belül is főképp a Miniszter­tanács és a központi államigazgatási szervek tevékenysége. S a figyelem első­sorban a meglevő azon sajátszerű ket­tős kötöttségekre irányult mint amilye­neket például az Országgyűlés és a párt­irányítás összefüggésrendszere testesít meg... — Hadd szóljon közbe az újságíró: a napjainkra jellemző eszmecserék során gyakran esik szó a párt és az állam kapcsolatáról, az elvi, politikai irányí­tás és a „gyakorlatai' államirányitás egymásra hatásáról, kölesönös viszonyá­ról, egyben mindarról, ami ebben az összefüggésrendszerben kiegészítésre. Busójárás Mohácson Tavaszias verojenyöen tartották meg a baranyai sokácnk híres farsang végi ünne­pét, a busójárást. A harsány télűző nép­szokást töhbezres vendégsereg tekintette meg. Az egész napos vigasság fénypontját idén is a város főterére bevonuló, maszkos, bundás busók — képünkön — jelentct­téki pontosításra, esetleg újrafogalmazásra szorul... l)e térjünk át egy másik nagy témakörre, a tanácsrendszerre. Hogyan látja c területen az intézményrendszer korszerűsítését? — Napjainkra megértek a feltételek a tanácsi alapintézmények helyének, szere­pének, egymáshoz való viszonyának át­fogó kritikai elemzésére. A tanácsi testü­letekre. a végrehajtó bizottságokra, a Bi­zottságokra és a szakigazgatási szervekre gondolok elsősorban. Alapcél: a tanacsi önkormányzat lénve­gi-érdemi kibontakozása, és az ehhez szükséges anyagi, személyi és egyéb fel­tételek megteremtése. Mindennek együtt kell járnia a tanácsi testületek szerepé­nek, jelentőségének növelésével, a képvi­seleti demokrácia újabb és újabb ele­meinek funkcionáltatásával. A lakossá­got széles körben érintő ügyek intézésé­ben döntő szerephez kell jutnia a gyorsa, ságnak és a szakértelemnek. Ami term-­szetszerűleg feltételezi az ehhez szüksé­ges szervezeti és működési formák kiala­kítását. A tanácsok területén napirendre került a megyei és a helyi szint közötti új kap­csolatrendszer kialakítása. Hogyan tör­ténjék ez? — erről napjainkban még vi­ták folynak. A lehetséges megoldások so­rában (ugyancsak vitatott) javaslatként vetődik fel a helyi végrehajtó bizottságok kettős alárendeltségének megszüntetése; a tisztségviselőkkel kapcsolatos munkálta­tói jogköröknek a helyi tanács hatásköré­be való utalása; az önkormányzati hatás­körbe tartozó hatósági ügyekben a verti­kális jogorvoslati fórumrendszer beveze­tése; az ellenőrzési rendszer súlypontjá­nak áthelyezése a helyi tanács bizottsá­gaihoz; az újraelosztás normatívabb mo­delljének kialakításával a megyei szinttel való pénzügyi függőség mértékének to­vábbi csökkentése. — Mondana példákat az országgyű­lési képviselő legfőbb törvényhozási fó­rumunk kapcsán a korszerűsítési, meg­újulási törekvésekről? — Hadd említsem meg azt a majdan előterjesztendő űj költségvetési törvény­javaslatot, amelyet az Országgyűlés jogi, valamint terv- és költségvetési bizottsága ajánl majd elfogadásra, és amely az elő­zetes elképzelések szerint, amennyiben törvénybe iktatják, 1991-től lépne érvény­be. Ez a korábbiaknál sokkal átfogóbban kívánja jogi alapokra helyezni az állami költségvetést, egyben annak ellenőrzési lehetőségét is megteremtve, majd "¡¿y önálló független szervezet létrehozásával. Hasonlóképpen napirendre kerül az egyesületi és az egyesülési joggal kap­csolatos törvényjavaslat, amely a vonatko­zó kérdésköröket alkotmányi szinten sza­bályozza majd, pontosan körülírva az ezekhez kapcsolódó lehetőségeket, köte­lezettségeket. — Változatlanul úgy tapasztalom, hogy az állampolgárok nagy többsége nein ismeri és nem is nagyon érti a jogszabályokat. S a szakadék csak to­vább mélyül, azzal egyenes arányban, ahogy nő a társadalomban a jogi sza­bályozás szerepe, jelentősége, hatékony­sága ... — Valóban igen alacsony fokon áll a lakosság jogismerete. Ebben azonban nem csupán ők. hanem a jogászok is ludasak. Sokszor hallom én is hogy a törvények, rendeletek. úgymond. „érthetetlenek", mintha olyan nyelven íródtak volna, ame­lyet az állampolgár, ha csak nem szak­ember. képtelen megerteni. Itt szeretnék mindjárt egy félreértést eloszlatni. Van­nak jogászi szakkifejezések, de (minden híreszteléssel. hiedelemmel szemben) nincs jogi szaknyelv. Kialakult el­lenben. épn a büroknatiko" '¡«rvintézósi jellegzetességekhez kapcsolódottan. egy „hivatalj szaknyelv", amelv pont bürok­ratikus genezise és iegvvonásai okán. sok­szor már-már az érthetetlenségig túlbo­nyolított. — Sokszor hallani manapság e kife­jezést: a tévedés joga. Ismer ilyet a jog? — Nem. Ez a jogelvekkel ellentéle." lenne. A „tévedés; jog" felemlegetése nem a kérdések tisztázását, hanem in­kább annak elködösítését szolgálja-inspi­rálja. — Végezetül azt kérdezném: bizako­dó. amikor a politikai intézményrend­szer „kifutási lehetőségeit" mérlegeli? — Következetesnek és indulatmen'-e«. nek kell lenni a korszerűsítési munka során. Soha nem tévesztve szem elől az», hogy sikerre csak akkor számithatunk, ha mindez az állampolgárok bevonásával, aktivizálásával történik. Es sokkal na­gyobb mértékben, mint ahogy az eddig jellemző volt. És nem „atyáskodva", ha­nem igenis minden állampolgárt önálló individuumnak tekintve Az. ..itt és mos!" jelleg hangsúlyozott figyelembevételével, maximális érvényesítésével — hangsú­1,,-,,»., befejezésül Antalffy c-"ör-*v nro­fesszor. Papp Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom