Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-05 / 3. szám

2 Kedd, 1988. január 12. Tények, teóriák, tudomány... Nem vak a szerelem Bár az emberek ebben is kivételek, a természetben általános az, hogy a hímállatok feltűnőbbek, színesebbek, díszesebbek a nőstényeknél. A pompa ugyan vonzóvá teszi a legényeket a feleségjelöltek előtt, van viszont egy felettébb hátrányos oldala is: aki feltűnő, azt az ellenség is könnyebben észreveszi, clfogjá, bekapja. így van ez az akváriumokból közismert halacskáknál, a guppiknál is. A •hímek, mint egy-egy ' kis drágakő, ragyogó színekkel ékeskedve kelletik magukat a nőstények előtt. A tetszés, mint tudjuk, szubjektív — ez alól az emberek sem kivételek. Mivel azonban a guppilányok nem tudnak pletykálni a divatról, a természet génjeikbe ültette be a cifraság iránti fogékonyságot. Ugyancsak a gének működnek közre a himek színmintájának kialakításában is, igy a nőstények által működtetett szelekció révén a guppifiúcskák díszruhája egyre káprázatosabb. A cifrálkodás azonban nem fokozódhat a végtelenségig, mert a vízben jelen vannak a ragadozóhalak is, amelyeknek egyre kevesebb gondot jelent a szemet szúró guppilegénykék felderítése. Az eredmény: megfogyatkoznak a családapák, pártában hervadozás fenyegeti a mátkákat. Ördögi kör zárul be: minél alkalmasabbak férjnek a guppigavallérok, annál kevesebb az esélyük arra, hogy megérjék az esküvőt. A természet azonban sohasem hagyja cserben gyermekeit. Most derült ki, hogy azokban a vizekben, amelyekben nagy a ragadozóforgalom, a guppinöstények a szerényebb külsejű, kevésbé feltűnő ifjak udvarlását fogadják szivesebben. Jobb egy kopottas köntösű, de eleven férjecske, mint a legcikornyásabban kicirkalmazott, cicomás cirádákkal cifrálkodó arszlán az ellenség fogai közt. Ez az egyszerű igazság rendezi át a guppinöstények génjeit, csökkentve szépérzéküket a nagy cél, a fajfenntartás érdekében. Persze, ha majd újra sok férjnekvaló lesz, nyilván megint az elegancia válik szerelmi sikerek zálogává az örök körforgásban. (Natúré,) Reform, politika, intézményrendszer Egymást erősítő lépések A hazánkban működő politikai intézményrendszer immár négy évtizedes múltra tekinthet vissza. A negyvenes évek végén alakult ki országunkban az a politikai szervezet, amelynek fő öszszetevői a társadalom életét irányító marxista—leninista párt, az államszervezet, a helyi önkormányzatok, a tömegszervezetek, társadalmi mozgalmak, érdekképviseleti szervek, a politikai tartalmat is hordozó egyesületek és szövetségek, valamint a nyilvánosság . különféle fórumai. Ha csupán a politikai rendszer alkotóelemeit veszszük szemügyre, könnyen úgy találhatjuk, hogy e négy évtizedben kevés változás történt. Akadtak bizonyos módosulások — megszűnt például a különálló nőmozgalom, új érdekképviseleti szervek keletkeztek, némely szervezetben azelőtt volt egyéni tagság, ma viszont nincs —, de a szereplök zöme lényegében rna is ugyanaz, mint korábban (még ha jó néhány közülük meg is változtatta nevét az évek során). Ám egy rendszer — tanítja a tudomány, figyelmeztet a dialektika elmélete — nem azonosítható pusztán alkotóelemeinek öszszességével. Mindenfajta rendszer tartalmát elsősorban az egyes részek viszonya, ennek mozgása határozza meg. S ha azt is megnézzük, hogy miként alakult az egyes politikai intézmények kapcsolata, hogyan változtak funkcióik, a társadalmi élet különféle más szféráira (a gazdaságra, a kultúrára, a szociális viszonyokra) gyakorolt hatásuk — akkor már egészen más képet kapunk. Akkor azt látjuk, hogy az elmúlt négy évtizedből az utóbbi három ebben a tekintetben, éppen hogy nem az egy helyben topogás, hanem a folyamatos mozgás, az egymást követő reformlépések időszaka volt. Hosszú lenne felsorolni e lépések mindegyikét, a párt irányítási módszereinek újragondolásától kezdve (ami már az MSZMP 1957 elején hozott határozataiban fontos helyet kapott), a társadalmi szervezetek önállóságának kibontakozásán át a választási rendszer módosításáig, egyebek között a nemzetközileg is nagy figyelmet keltett kötelező többes jelölés bevezetéséig. Ám tételes felsorolás nélkül is könnyű átlátni, hogy politikai intézményrendszerünk ilyen értelemben a legkevésbé sem volt valamiféle statikus, mozdulatlan képződmény, hanem folyamatosan törekedtünk korszerűsítésére, megújítására — úgy, ahogy azt az adott körülmények között az élet igényelte, megkövetelte. S amikormost napirendre kerül átfogó reformja, akkor az ehhez kapcsolódó lépések távolról sem előzmény nélküliek, hanem szervesen illeszkednek korábban megindult folyamatokhoz. Valamennyi ilyen — már megtörtént, vagy most formálódó — lépés közös nevezője, meghatározó tartalma a szocialista demokrácia szélesítése és elmélyítése. Nem állóhelyzetböl indulunk ezen az úton (s kiváltképp nem visszafordulunk, nem eltérünk az eddig követett iránytól), hanem felgyorsítjuk haladásunkat. A gyorsításnak egyik lényeges eleme — ami bizonyos mértékig kétségtelenül új mozzanatot jelent —, hogy most átfogó, komplex lépésekre törekszünk. Másszóval, nem csupán egy-egy részterület kerül napirendre — a szakszervezet, vagy az ifjúsági mozgalom, vagy a népképviseletek —, hanem ezek összessége, együttes működése. Az utóbbi időben ugyanis meghatározó módon tudatosodott, hogy egy-egy adott területen nem lehet igazán előre lépni, ha a többinél változatlanok maradnak a viszonyok, nem módosul a funkciók ellátásának módja. A kapcsolódások ugyanis oly szorosak, hogy amennyiben a reformlépések nem az intézményrendszer egészére terjednek ki, akkor előbb-utóbb bekövetkezik a v i szaré ndezödés, vagy pedig bizonyos pontokon hiány támad a funkciók ellátásában, zavarok keletkeznek a működésben. Figyelmet érdemlő tanulságokkal szolgáltak ebben a tekintetben a legutóbbi választás kihatásai. Mint arra számítottunk is, a többes jelölés megnövelte a képviseleti testületekbe választottak felelősségérzetét választóikkal szemben. Ennek következtében e testületek egészének fokozódott az aktivitása és bíráló szelleme, ami szükségképpen változásokat eredményezett a kormányzati, államigazgatási szervekhez fűződő viszonyukban is. A képviselők és tanácstagok igényesebbé és HÁZASSÁG Horváth Imro Vince és Nagygyörgy GIzelln, Oláh Csaba Károly és Meiernik-Répás Erzsébet, Dokkor Mihály és Fodor Klára, Sinkovlts József és Dékány Rózsa Katalin, Kovács Lajos és Dávid Anno, Szurovocz. Gáspár és Szclos Ágnes, Kálmán József és dr. Műller Anna, Vaszca János és Bárányi Katalin, Oláh GyörRy és Barnai Zsuzsanna, Horváth József János és Ballá F.telka, Szarkán dl János Gyóző és Balasi Marianna Tünde, Rózsa István és Kovács Zita, Káté I-ajos István és Miklós Brigitta Eva, Gyarmati Árpád és I'app Zsuzsanna, Dobos Ferenc es MarschanR Julianna. Erdodi János és Naschltz Mária MaRdolna, Márton István cs Ordögh Tünde, VlráR Zoltán és Szabó Gabriella Csilla, Haska Mihály és Gonda Erika, Júgcr Tamás Zsolt és Veiki Mária, dr. Gaizer György Mihály és Horváth Rózsa, Seres Dezső László és Kiss Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS CoiRorsmidt Istvánnak és Minda Gyöngyinek Andrea. Kiszner Ferencnek és Laczkö Máriának Péter, Losonczi Antalnak és Minda llonanak Arnold, Juhász Jánosnak és Kószó Annának Anna, Tóth István Józsefnek és Sándor Edit Máriának Eszter Agtnes, Hegedűs Tibornak és Kecze Erzsébet Eszternek Adrienn, Kocsis-Savanya Andrásnak és Móra Melinda Klárának Bernadett. Gömöri Endrének és Kordás Gabriellának Gabriella, Kriván Imréinek és Csepregi Margitnak Dávid, Pollák Tamástlak és dr. Faragó Katalinnak Csilla, Szabó Gábor Csabának és dr. Bíró Györgyinek Gábor, Ambrus Zollannak cs Véber Ilona Margitnak Zoltán, F"lcsor László Mártonnak és Kurunczt Családi események Margit Magdolnának Marcclla, Ágoston Jánosnak és Hósa Rozáliának Mária, Kovács Zoltán Istvánnak és Ludányi Évának Imola. Joljárt Sándornak és Becsei Mária Ilonának Dávid Norbert, Kasza Istvánnak és Kiss Ágnes Katalinnak Kóbort István, Bogriándi Győző Lászlónak és Sári Zsuzsannának Szilárd Győző, Szűcs Zoltánnak és Ferenczy Zsuzsannának Eszter Zsuzsanna, Liker Andrásnak és Halla Katalinnak András. Farkas Vincének és Benezik Máriának János, Borbély Józsefnek és Barna Erzsébetnek Mariann, Molnár Lászlónak és Dávid Jusztinának Andrea. Király Istvánnak és Katona Piroskának Csaba István, Dobó József Lászlónak cs dr. Deák Sára Stefániának András. Sándor Józsefnek és Deák Y2rzsébetinek István, dr. Kálmán Jánosnak és dr. Csomor Angélának János. Papp-Takács Sándornak és Rácz Edit Máriának Réka. Molnár Antalnak és Bánszkl Máriának Amtal András. Jakus Józsefnek és Kálmán Katalinnak Gábor, Jakus Józsefnek és Kálmán Katalinnak Csaba, Vári Gábornak ós Feró Mária Annáinak Lilla, Táborosi Endrének és Martok Valéria Veronikának Flndre, Vida Lajosnak és Nagyiván Flrzsébetnek László. Juhász. Józsefnek és Klézli Aranka Rozáliának József Zoltán, Rovó Józsefnek és Váradi Hona Erzsébetnek Tamás, Janz.só Istvánnak és Dani Piroskának Hajnalka, Piri Sándor Lajosnak és Kovács Editnek Zoltán, Csáki László Illésnek és Széplaki Ilonának Orsolya nevü gyermeke jízületett. HALÁLOZÁS Kardos Jánosné Ambrus Jolán, Vörös Mihály, dr. Deák Sándorné Czinder Margit, Wellesz. Dezsoné Singer Aranka, Pajer Aurérné Maróti Borbála. Pap Sándor, Ormos Gerő Vilmos Vigh-Dávid György, Lévai Kál.mán, Csamangó •Ennö, Molnár István, Kovács János, Cz.ékus I.ászlóné Tóth Gizella', Balasi Ferenc. Mihaleczki Ferenc, Tanács Vince, Bálint Istvánná Laudisz. Rózsa, Vrankó Mihálymé Tóth Piroska, Cseh Pélerné Tordai Mária, Bakó Bálint, Mari Mátyás, Bilieki István, CsótiGyapjas Józsefné Börcsök Mária, Zombori F"erencné Turai Mária, Szelei Károlyné Juhász Mária, Molnár Józsefné Király Margit, Nóvák Mihály, Török József, Vetró Jánosné Mig Anna, Bori Józsefné Benkő Erzsébet, Kasza Zsigmondné Somogyi Julianna, Nagy Sándor János, Szekeres Lajosné Hevesi Ilona, Kószó Istváinné Király Jolán, Taka Imréné Vecsernyés Valéria, Katona Antal János, Katona Józsefné Hajdú Etel, Csókán Aladár, Paskuli Mihályné Engi Roza, Makra Ferenc, Antal Mihályné Szilágyi Mária Katalin, Kiss Sándor, Hegedűs Géza, Horvátn-Szegdeli János, I-antos Józsefné Szabó Mária, Hajdú Béláné Marosán Margit, Forrai Mihályné Galambos Etel, Vajda Imre, Mezei Gáborné Bogán Flóra. Mármarosi Istvánné Lányi Margit, Budai Mária, Haska Istvánné Hauk Mária, Szögi Pálné Ungvári Rozália, Sáray Vidorné Szalay Emma. Kirlényi Gyuláné Wufka Erzsébet. Juhász Pálné Boda Mária, Bóka Antalné Úrban Piroska. Redenezki Antal. Radu Miklősné Vigh Mária, Király Ferencné Somogyi Irén, Kass István meghallak. kritikusabbá váltak, több az ellenvélemény, az ellenja vaslat, az elutasítás, erőteljesebb a végrehajtó szervek feletti kontroll, És ez szükségképpen érinti a pártszervek irányítási stílusát is: mig korábban a pártbizott ság titkára számára gyakorta elegendő volt a tanácselnökkel megállapodni valamely kérdésben, most sokkal nagyobb gondot kell fordítani a testület egészének meggyőzésére. S a kommunista tanácstag esetében sem elegendő pusztán a pártbizottság állásfoglalásának közlése: igénylik a velük történő előzetes konzultációt, a részletes és kölcsönös tájékoztatást. az adott témával kapcsolatos párthatározat meghozatalába való bevonást. A pártbizottságnak-'most sokkal inkább őt kell gondolnia, hogy a tanács által eldöntendő kérdések közül egyáltalán melyikben foglaljon előzetesen állást, s milyen módon lépjen fel álláspontjával a népképviseletben. Egyszóval egy-egy adott változtatás hatása tovább gyűrűzik a politikai intézményrendszer más területeire is, s ott is megújításra, korszerűsítésre késztet. De ugyanez mondható el példának okáért a társadalmi szervezetek érdekképviseleti tevékenységének fellendüléséről is. Hiszen az érdekek a döntések révén érvényesülhetnek, azok meghozatalára pedig többnyire állami szervek hivatottak. S ez máris felveti a társadalmi szervezetek és az állami szervek viszonyának újragondolását, az érdekegyeztetés intézményes módjainak továbbfejlesztését. Kihat ez a nyilvánosságra is, mivel ma a társadalmi szervezetek tagsága igényli a részletes tájékoztatást a vezető szerveknek a részérdekeket érintő kérdésekben elfoglalt álláspontjáról. De érinti a párt vezető szerepét is — felvetődik immár, hogy indokolt-e afféle döntőbíróként fellépnie a különböző részkérdésekben, magára kell-e vállalnia minden esetben az igazságosztó, illetve az érdekeket és álláspontokat összehangoló „integrátor" funkcióját? Vagyis ebben az esetben is a politikai intézményrendszer egészének működésére kiható kérdésről van szó, mely estik úgy oldható meg helyesen, ha valamennyi alkotóelem funkcióját. egymáshoz fűződő viszonyát mérlegre tesszük, s mindegyikük működésére vonatkozóan levonjuk a szükséges következtetéseket. Ma ilyen szellemben közelítünk a politikai intézményrendszer működéséhez — komplex módon vizsgálva az egyes láncszemek kapcsolódását, dialektikus szemlélettel elemezve az összefüggéseket és kölcsönhatásokat. Arra törekedve, hogy a megújítás ne elszigetelt lépések egymásutánja, hanem szervesen kapcsolódó intézkedések egymást erősítő komplexuma, valóban átfogó és szerves reform legven. Gyencs László gr Mi? Hol? Mikor? 1988. JANUÁR 5., KEDD — NÉVNAP: SIMON A Nap kel 7 óra 32 perekor, és nyugszik Ifi óra 7 perckor. A Hold kel 17 óra 15 perekor, és nyugszik 8 óra 52 perékor. vfZtu.AS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 171 cm (áradó). Nemzetiségi farsang Eseményekben gazdag nemzetiségi farsangra készülnek Baranyában; népi hagyományokat keltenek életre, német és délszláv együttesek lépnek fel, svábbálokat és sokácbálokat rendeznek. Az ötvennapos vigalmi időszakot a január 8ai svábbál nyitja meg; ezt a német nemzetiségi klub szervezi a pécsi Nádor Szállóban- Január és február minden hetében lesz bál Baranya valamelyik nemzetiségi településén. SZAZHÜSZ EVE született Riehter Aladár (1868— 1927) . botanikus, egyetemi tanár, akadémiai levelező tag. Jelentó.sek növényszövetlani kutatásai. HATVANÉVES Tusa Erzsébet (sz. L928) Lisztdíjas zongoraművész, érdemes művész, zenepedagógus. 1957 és 1961 közt a Szegedi Zeneművészeti Szakiskolában tanított. NAGYSZÍNHÁZ Este 7 órakor: Aida — Blaha 1—2. bérlet. MOZIK Vörös Csillag: de. 10 órakor: Tea Archimédos háremében (szines francia film), du. fél 4, háromnegyed fi és 8 órakor: Szívfájdalom (szines. m. b. amerikai film. III. helyár!). Fáklya: du. háromnegyed 3, Sandokan (színes kalandfilm, II. helyár!), negyed 6 és fél 8 órakor: Tea Archimédes háremében (szines francia film). Szabadság: du. fél 4 és háromnegyed fi órakor: Fizetéstől fizetésig (színes, m. b. szovjet film), este 8 órakor: Szerelem és a magány játékai (szines svéd—norvég film, II. helyár!). Filmtéka: délután fél fi és fél órakor: Elfelejtett ősök árnyai (színes szovjet film). Kiskőrössy halászcsárda (videomozi), du. 4 és 8 órakor: Kés a kézben (szines 'angol film). Éva presszó: esté 8 órakor: Csillaghajó invázió (szines amerikai sci-fi). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér n. szám (13/57-es), Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ES UROLÓGIAI FELVÉTELI, ÜGYELET Ma a balesetet" szenvedett személyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvetőit ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyermekeket a kórház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeti gyermek betegeket a sebészeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET F.ste 7 órától reggel 7 óráig a felnőfflakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt, 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 29. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma esle 19 órától holnap reggel 7 óráig az Ujszegedi Gyermekkórház Szeged, Odesszai krt 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel • óráig: szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—8. Tel.S 14-642. SOS I.F.I.KISEGÉI.YSZOI.G AI.AT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órátói 6 óráig hívható. 19.50: 20.05 21.05: 22.35: 22.55: 15.30 18.55: 19.30: 20.00: 20.45 : 20.55: 22.30: 17.00 17.40: 18.10: 18.40 19.00 19.15: 19.30: 20.05 : 21.05: 21.10: Sport F.gy város, mint Alice filmsorozat Kontakt-magazin Tv-napló Éjjel is, nappal is BELGRÁD 2. Ej jel is, nappal is Zágrábi körkép Tv-napló A balerina Hírek Szórakoztató kedd Válogatás a művelődési műsorból ÚJVIDÉK Hiradó magyarul ós szerbhorvátul Gyerekműsor Román nyelvű műsor Ruszin nyelvű műsor Ma Rgjzfilm Hiradó magyanil A város, amelyet Aliee-nak neveznek — ausztrál film Híradó szerbhorvátul Tv-film Rádió BUDAPEST 1. 8.55: Képújság 9.00: Tv-torna 9.05: ITV 9.55: Delta — (ism.) 10.20: Azt azért mégsem — (ism.) 11.20: Mozgató 11.30: Képujság 16.55: Hírek L7.00: 100 perc — ismeretterjesztő klubdélután 17.25: Három nap tv-műsora 17.50: Reklám 17.55: Tv-toma 18.45: Nils Ilolgersson csodálatos utazása a vadludakkal — NSZK rajzfilmsorozat 19.10: Esti mese 19.30: Hiradó 20.05: A klinika — NSZK tvfilmsorozaU^ 1. 21.40: Stúdió -88 22.25: Hiradó 3. BUDAPEST 2, 17.05: Képújság 17.10: Hírek román nyelven 17.15: Gyermekek a békéért 2. 18.00: Dél-alföldi magazin 19.00: Képújság 19.05: A Korona hazakerülésc 19.45: Liszt: Esz-dur zongoraverseny — (ism.) 20.05: A pécsi körzeti stúdió Unser Bildschirm című műsorának különkiadása 20.40: Unokáink is látni fogjak 21.20: Híradó 2. 21.40: A föld — Jugoszláv tv-dráma 23.05: Képújság BELGRAD 1. 16.10: Jó napot! 16.45: Magyar nyelvű tv-nap!ó 17.20: Krónika 17.40: Gyerekeknek 18.10: Dok.-műsor 18.40: Vetélkedő 19.00: Tv-kalendárlum 19.10: Rajzfilm 19.30: Tv-napló KOSSUTH 8.20: Társalgó 9.44: Muzsika kicsinyeknek 10.05: Az ország legnagyobb szőnyeggyára — riportműsor 10.25: Éneklő ifjúság 10.40: Nótacsokor 11.32: Húsz év múlva — Alexandre Dumas Három testőr című regényének folytatása — 2. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Rólunk van szó! 12.45: Világhirlap 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva... 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmclódiák 15.00: Arcképek a bolgár irodalomból — (ism.) 15.18: Népdalok, néptáncok 15.54: Muzsikáló természet 16.05: Képek és jelképek 16.35: Ide nekem a rádiót! — 6. 17.00: Ki kit formált? 17.30: Beszélni nehéz... 17.45: A Szabó család-.. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.30: Esti magazin 19.15: Rákos Sándor Cutullusi játékok című költeménye — (ism.) 20.03: Tusa Erzsébet zongorázik 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel 21.30: A legmozgalmasabb ágazat élén — Bcrccz F'rigycs ipari miniszter 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Mendelssohn: I. szimfónia 22.59: Iskolapéldák — riportműsor 23.09: Operaest o.io: Himnusz 0.15: Éjfél után . ., PETŐFI 8.05: slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika — (Ism.) 9.05: Napközben Közben: 10.00: Sportvilág — ami a tegnapi műsorból kimaradt 10.25: Fülszöveg 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek, németül, oroszul és angolul FÚVÓS táncok Oláh Kálmán népi zenekara játszik Popzene sztereóbán Sokféle. . . Banda Pál gordonkázik 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom ... 17.30: Segíthetünk? 18.30: Együttesek népzenei hangversenye 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Rólunk van szó! 20.04: János vitéz — Kacsóh Pongrác daljátéka 22.25: Zeneközeiben a hallgató . .. 0.15: Éjfél után . .. BARTÓK 8.13: Olasz muzsika 8.55: Zenetörténeti értéktár 9.31: Weber: Euryantho — háromfelvonásos opera Közben: 10.38: Tórt/rész — történelmi műsor gyerekeknek 1848—49-ről 13.05: Hídfők a végtelenben — 2. — (ism.) 14.05: Kamarazene 15.05: Zenei tükör — (ism.) 15.40: Egyetemi és főiskolai kórusok nemzetközi találkozója Budapest — 1937 — I. '.6.19: Zenekari muzsika 17.30: Basszusáriak 17.48: Decsényi János müveiből 18.30: Na maternjem Jeziku — a Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora 19,05: In der Mutterspraehe — a Magyar Rádió nemet nyelvű nemzetiségi műsora 19.35: Opera-művészlemezek 20.05: önveszélyes tizenévesek 20,25: Zenekari muzsika 21.22: A kamarazene kedvelőinek 22.28; Küzdelem a szörnyekkel — Theun de Vries regénye — 1. 23.00: A Dvya dzsesszegyüttes műsorából