Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-05 / 3. szám

Kedd, 1988. január 5. 5 Biblia Pauperum Beszélgetés Reisinger Dános irodalomtörténésszel A bibliám, szoktuk mondani arra a könyvre, amit na- Véletlenül csöppentem bele a ponta forgatunk, hogy belőle újra és újra gondolatokat bibliai témájú ismeretter...... ., ', , . ..... . .. jesztesbe. Az erdeklodok mentsünk. Nem vetetlen, hogy ez a megjeloles tapasztó- kérdései arra késztettek, dik a mindennapi táplálékként fogyasztott könyvhöz. A hogy mindjobban elmélyülBibliát az emberiség évezredek óta tekinti a bölcsességek jek a témában, hiszen ha az tárházának, s hála Károly Gáspárnak, az olvasni tudó ember több száz hallgató elé . ,, , .. .... , , kiáll, illik tisztesseggel felmagyar ember is hozzájuthatott e könyvhöz evszazadokon kéEzdinje Egyébként, szeretát. Néhány évtizede azonban, többféle félreértés folytán, ném a mostaninál sokkal az egyetemes kultúra eme nagy olvasókönyve lekerült jobban ismerni és érteni a könyvespolcunkról. S noha a Biblia hőseit naponta emle- Könyvek könyvet. getjük, népi bölcsességeink hemzsegnek motívumaitól, mű- — Hogyan kell olvasni a vészi alkotások sora kapcsolódik napjainkban is az Ó- és Bibliát? Üjtestamcntumhoz, a könyvek könyvét, mint olvasmányt, Nem lehet és nem is száműztük bibliotékánkból. szabad egyszerre végigolvasni. Szemelgetni kell belőle. Hiánypótló szándék vezé- mezését illetően, a történe- Először főleg bölcsességi relhette tehát a TIT Csöng- lem során számtalanszor kö"yve.it érdemes olvasgatni, rád Megyei Szervezetét, mi- „ Peldaul az. apostoli leveleket, kor szerződést kötött Retsin- elezodtck kl felekezeti viták. A Biblia „ásásához nem ger Jánossal, a Magyar Tu- Mondhatjuk azt. hogy sokáig keli több felkészültség, mint dományos Akadémia Iroda- elfelejtették, majd félrema- bármilyen más irodalmi alomtudományi Intézetének gyarázták ezt a könyvet? kotás befogadásához, vagyis fiatal munkatársával „A szeretteljes figyelmesseggel Biblia a társművészetekben" — Lényegileg igen, noha kell olvasnunk. Ez fontos docímű előadás-sorozatra. A az igazi értelmezés erre is lnS- A figyelmes, gondolkoprogram egyébként már nem fölfedezhető a történelem- dó olvasó az összefüggéseket igényel különösebb propa- ben. Sajnos az előítélet ma keresi. A Biblia nem fecseg, gandát, hiszen a Juhász Gyu- is szívósan tartja magát a csak ha elgondolkodunk az la Művelődési Központ nagy- Bibliával szemben. Sokan olvasottakon akkor érezzük terme minden második csü- szervezetek, intézmények törtökön zsúfolásig megtelik iránya szerint hajlandók csumeg tömör mondataiban a — Pedig ez a legjobb bibliafordításunk. Éppen az mörsége miatt. Lelke van és nem csupán a veretessége miatt szép, hanem mert hiteles, igaz. Az igazság pedig mindig szép. Mit gondol, értik önt az érdeklődőkkel; hallgatják, pán kézbe venni a Bibliát. Ez drámát, a lélektani mélyséjegyzetelik az előadó gondo- éppoly képtelenség, mintha geket. latait, gyönyörködhek a té- kijelenteném: Arany János mához kapcsolódó irodalmi költészetét egyedül az akadé- — Gyönyörű, veretes a szemelvényekben, a zenei mikusok vagy a Magyar Tu- Károly-forditás nyelvezete, részletekben, és a képzőmű- dományos Akadémia értei- ¿e vaUjuk be a mai ember vészét remekműveiről ké- mezheti megfelelően. A Bib- számára eXég nehéz... szült diakepekben. Reismger teológusoJánost arról kerdeztuk, mi- bJ ben látja a nagy érdeklődés ké vagy az egyhazake, hanem okát. az egész emberiségé. Nem is i i „ j előbb idézett ihletettsége, tö. .. , . , ... _ szólva arról, hogy minden — A Biblia leginkább em- bJ •• • ...... berhez szóló könyv. Ahol ki- '8aZ' megismeres a tárgyilaadják vagy megszólaltatják, gosságon, a tárgyszerűségen azonnal figyelmet kelt. En- aiapSzik. A szegedi sorozatnék oka, hogy a boldogság- bgn m.)gam részéről be[. hoz, a szeretet életrendjéhez s- összefüggések ki£ejtését vezető utat hirdeti, melybe képviselem A művészi fel_ mindannyian vágyakozunk, do]g()záshoz ,s ez a legjobb emberek? tudatos vagy kevésbé tudatos de általában véve is . sóvárgással. Semmilyen más . . , n i „ > „ ~ Budapesten, ahol több könyv nem kérlel erre gyen- eZt tart°m 3 szellemileg leg" éve tartok előadásokat, kü• V , _ becsületesebb megközelítés- lönös hangulata van az élőnek adásoknak. Ha hivatkozom egy bibliaversre az egész ter— Szinte kívülről tudja a met zizegés tölti be. hallgaBibliát, de legalábbis azt, tóim többség^ rögtön fellaNemcsak leleplezi azonban, hogy egy-egy fontos gondolat ^Z^tton^Zl de egyúttal kivezetést „meg- kinek a könyvében, evangé- higgyenek nekem, olvassák a váltást" is kínál. Aki csak liumában, levelében, melyik Bibliát, s azzal szembesüljevalamennyire is megsejti ezt fejezet hányadik bekezdésé- neka fejezetekből: a Bibliát leg- ben keresendő. Ezzel foglaljobb barátjának, útitársának kőzik mindennapi munkájá- Az előadás-sorozat január ban is? 7-én csütörtökön Dávid történetével folytatódik, a Ju— Egyáltalán nem. Jelen- hász Gyula Művelődési Közleg a Babits kritikai kiadás pontban. munkálataiban veszek részt. Pacsika Emília gédebben és határozottabban, de egyik sem világítja meg mélyebben legfőbb akadályát: az emberi önzést. tartja. — ön erkölcsi példatárnak tekinti tehát a Bibliát? — Ha a szó szokványos értelmében tartanám annak, akkor mint egy lomtárból előkapnék egy-egy fejezetet, s meg sem sejtve igazi összefüggéseit, modellt erőltetnék ki belőle. A Bibliát kerek egészként, összefüggéseiben, történelmi hátterével együtt kell vizsgálni. A jelentéstartalmakat nemcsak a mai szókincsünk, fogalmaink és erkölcsi normáink szerint kell értelmeznünk. Egy-egy kifejezésnek, mondatnak minimális és maximális programja lehet. Például a tízparancsolat hatodik parancsa, a „Ne ölj!" nemcsak azt jelenti: ne vedd el a másik ember életét, hanem azt is, ne rövidítsd meg mások életét azzal, hogy szomorúságot, bánatot, keserűséget okozol nekik. De hogy a kérdésére közvetlenül válaszoljak, a Bibliát olyan irodalmi műnek tartom, mely az esendő, sokszor súlyos hibákat is elkövető, de megváltozni ls tudó emberről szól. Tudósok által szentesitett történelmi tények forrása ez a könyv, és nagy egyéniségek arculata rajzolódik meg benne. Kivétel nélkül mindenki válhat ilyenné, aki győzelmet arat az önzés törvénye felett! Ennek lehetőségét, szabályát tárja föl a Biblia. — A középkor embere a Biblia történéseit legfeljebb képzőművészeti alkotásokból vagy a biblia pauperumokból, a szegények bibliájából ismerhette. A Biblia érteiMegjelent a januári Tiszatáj „Megismerkedésünk csöp- rálják. A művekről és a pet sem poétikus körűimé- művészetről Szuromi Pál ír nyek között történt. így szép miniesszét. Sík Csaba aztán ennek a fejezetnek a Pablo Ruiztól Picassóig címhangja élesen elüt egyik- mel írt regényes, oldott másik fejezet hangjától." — művészettörténetet. Ennek olvashatjuk Kolozsvári a Pótfejezet a legenda auGrandpierre Emil regény- reához és a Vergődés, kererészletének és a Tiszatáj sés című fejezetét közli a idei első számának az élén. januári szám. A költemények között ki- Két rendkívül izgalmas emelt helyre került Belányi interjú is olvasható a foly György hosszúverse, a Pa- iratban. Szegfű László az rafrázis — méltán. Juhász európai rangú történész Zsuzsanna Kísértés című professzorral, Kristó Gyuláprózája mozaikokból építke zik. Az egyikben olvashat- rály Zoltán juk: „Nem értette, miért képviselővel val, Szabó Tibor pedig Ki országgyűlési beszélgetett. építünk szögletes házakat. Agh Attila Az elfáradt perAz ember nem téglaszerű, manens forradalom avagy Homorú, mint a lábnyoma, az extenzív politikai rendés domború, mint a föld, szer korlátai címmel közöl amin lakik." A folyóirat politikai-filozófiai esszét. Tönköl József, Deák Mór, A Kritika rovatban Vasy Simon Ottó, Kántor Zsolt és Géza Simonyi Imre könyvéDobai Péter verseit közli ről (Különvélemény), Haumég a szépirodalmi szövegek között. Két értékes tanulmány bírálatot. Péter László a emeli e szám rangját. Lp- szellemtörténet irodalomelrinczy Huba a Csáth Géza méletéről írt Thienemann novellákban vissza-vissza- Tivadar összefoglaló könyve térő gyermek-toposzról, kapcsán. A hazai riportiroKabdebó Lóránt az „ómódi dalom szemléjéről, a Maher Károly Jókai Anna müvéről (Az együttlét) mond Ki viszi át...? E

gy dokumentumkötet tanúsága szerint, a vasmunkások száz évvel ezelőtt tagsági dijat fizettek azért, hogy tizenegy órás munkaidejük után eljárhassanak az olvasóegyletnek nevezett művelődési házba, s könyveket kölcsönözzenek, beszélgessenek, daloljanak, vagy színdarabokat játsszanak. Kicsoda, vagy micsoda kényszerítette őket erre? Az állam ás a gyár bizonyosan nem. Sőt ezek. összevont szemöldökkel ás Illemeit mutatóujjal figyelmeztették a tagságot, hogy aki engedélyt adott az egylet működésére, bármely pillanatban vissza is vonhatja azt. A munkások mindent elkövettek, hogy kiküzdött jogaikat megőrizzék. Fontos volt számukra az egylet, amelynek céljait így fogalmazta meg az alapszabály: „Egyrészt tagjainak, csekély anyagi áldozat mellett, a szellemi művelődésre, szív- ás kedélynemesítő társas összejövetelekre módot ás alkalmat nyújtani, és másrészt a magyar nyelvet terjeszteni és a magyar érzelmet és hazafiságot ápolni; végül a rendes tagok elhalálozása alkalmával azok hátramarndottait némi segélyben rászesíteni." A gyári vezetőség kívánságára, az egylet erősen megválogatta tagságát, így az a dolgozói összlétszám egytizedét tette ki. A politizálást kemény szankcióval tiltották. „Ha az egylet a maga elé tűzött célt pontosan nem követné, s így rendeltetésének meg nem felelne, nemzetellenes, a haza, valamint a társulat érdekeivel ellenkező eszmék terjesztésének és tűrésének színhelyévé válnék, jogában áll az egyletet a társulati műszaki vezérigazgatóságnak feloszlatni, illetve beszüntetni." Száz éve tehát, mint láthattuk, a munkásoknak a hatalom ellenében kellett kiharcolniuk a művelődéshez való jogukat. Később voltak olyan évtizedek is, amikor a hatalom igyezett mindent elkövetni, hogy a munkások művelődjenek. Jól tudjuk, hogy a hatalom évszázadunk közepén gyökeresen megváltozott. De vajon mikor és mitől fordult ellenkezőjére a munkások hajlandósága? Ezt a változást már sokkal nehezebb egyetlen, vagy néhány dátumhoz, eseményhez kapcsolni. Bonyolult és sokrétű folyamattal, állunk szemben. Kétségtelen, hogy a mai iskola több műveltséget közvetít, mint a száz évelőtti. Még többet is, mint amennyi a széles tömegek anyagi boldogulásához szükséges... Legalábbis, amennyi szükségesnek látszott az utóbbi négy évtizedben. De most, amikor az anyagi boldogulás lehetőségei erőteljesen átrendeződnek, vajon nem értékelödnek-e fel ismét a szellemi javak? Igazolni látszanak e feltevést a fent említett olvasóegylet könyvtárának forgalmi adatai is. Száz év alatt mindig akkor ugrott meg észrevehetően a beiratkozott olvasók és a kölcsönzött kötetek szama, amikor a korábbi életszínvonal veszélybe került, ás a megszokott életmód bizonytalanná válik. Az emberek mindig akkor kezdik sietve keresni a válaszokat, amikor az élet fölteszi a kérdéseket. A folyamatos é,s higgadt onművelásnek, a kiegyensúlyozott müvelödási tömegmozgalomnak mifelénk mindmáig elég kevés nyoma látható. Ezért kell a térben és időben elérhető forrásokat gondosan tanulmányoznunk — ha szellemilegerkölcsileg némiképp felkészülten akarunk az egyelőre beláthatatlan végű tél elébe nézni. Nemcsak a megszépítő történelmi meszszeségben, hanem ma is találhatók Magyarországon művelődő munkásközösségek. Kórusok, zenekarok, képzőművészeti körök, néptáncos és színjátszó csoportok. Az ilyen közösségek tevékenységét a bőségesebb esztendőkben különféle intézmények támogatták. Napjainkban ez a segítség egyre kétségesebbé válik. A költségvetési szervek ás társadalmi szervezetek sorra csökkentik, illetve szüntetik meg támogatásukat. Még a szakszervezetek is annak örülnek, ha a gazdasági érdekvédelem terén tehetnek valamit. Egyre többször halljuk, hogy az amatőr művészeti csoportok hovatovább csak egyesületi formában őrizhetik meg működőképességüket. De vajon csak a tagság érdeke-e, hogy ilyen közösségek létezzenek? S

zerencsére, akadnak példák arra, hogy a társadalom belátja: szertelenül haszonelvű korunkban isi gyümölcsöző lehet az amatör művészeti vállalkozások támogatása. Miként egy — a munkásművelődés közeljövőbeli lehetőségeit kutató — konferencián elhangzott nemrég: az országos élöműsor-ellátásból 35-40 százaléknyi részt vállalnak az amatőr művészeti csoportok. A műélvezet nyújtotta szórakozás pedig egyelőre társadalmi szükségletnek tekinthető. Egyes intézmények együttműködési szerződést kötnek amatőr művészeti csoportokkal, egyesületekkel, mások pártoló tagként segítik ezek munkáját. Természetesen, nem minden közösségnek — különösen pedig a kezdőknek —. jut efféle támogató. Ezekkel vajon mi lesz? És mi lesz vajon azokak a fiatalokkal, akik — „piacképes" művészi tehetség híján — csak éppen tartalmasan, tevékeny közösségben akarják eltölteni több-kevesebb szabad idejüket? Átmeneti ijlö következik, tudiuk. De áttelelnek-e vajon tavaszig az eddig elvetett magvak, és az itt-oVt bontakozó csírák? Nagy László kérdése egyre élőbb: , „... ki viszi át fogában tartva a Szerelmet a túlsó partra!" Trencsényi Imre modernségről" értekezik. gyar Mozaikról Horpácsi A januári Tiszatájat Ga- Sándor mondja el gondolambos Tamás képei illuszt- latait. Szegedi együttes a Hiltonban Drága prémekbe öltözött hölgyek, extravagáns urak, hullámzó, színes nemzetközi kavalkád. Luxuskocsik, előzékeny, díszruhás szállodaportások, süppedő bársonyszőnyegek, a fényűzés könnyed-sugárzó eleganciája, magabiztossága. Mintha nem is hazai földön lennénk! A fehér, lazacpiros és arany színű, a bársonyból, tüllből rafináltan rendezett drapériákkal ünnepélyessé varázsolt bálteremben újévi koncertre gyülekezik a választékos, hűvös, közömbös, diszkréten csevegő közönség. Elvétve magyar szó is hallik az olasz, német, angol nyelvű Bábelben. Nem azért jöttek, hogy éppen a szegedi Weiner Kamarazenekart hallgassák meg. Számukra teljesen mindegy, hogy kik nyújtják át azt a kvalitásos szellemi csemegét, ami ezen a szinten elvárt szolgáltatás. 150 forintot fizettek egy jegyért, s ez csak magyar értékrendben tűnik csinos összegnek. Ennyiért azonban mégis elvárják, hogy kellemesen, ízlésesen tölthessék el az időt, de szó sincs arról, hogy bárki is a katarzisélmény sóvárgásával ült volna le a drága bársonyszékre, arra egyébként is fáradtak egy átmulatott szilveszteri éjszaka után. Weiner Leó Kamarazenekar, Szeged, karmester: Weninger Richárd. Nevük itt ismeretlenül cseng. Meg kell hódítaniuk, minden áron be kell venniük ezt a hideg budai publikum-varat. Mozart D-dúr Divertimento. Tündéri derű, játék, mosoly, s csillogás fénylik fel az előadásban. Vajon hány száz feszült, lázas munkaórába került ez a sallangtalan, természetes könnyedség, ez a finoman cizellált stílus, ez az eleven gesztusú, beszédes, egyedi zenei előadásmód? A közönséget ez nem érdekli. A taps jólnevelt, illedelmes. Britten: Simple Symphony. Fiatal muzsikusaink tündöklő formában, teljes odaadással élik a zenét. Tizenhét megelevenedett érzékenydallam, ellenszólam, tizenhét tiszta, nyitott szellem és lélek harmonikus találkozása egy központi, ¡rányitó, hatalmas akarat, zenei fantázia, s kifejező erő bűvöletében. Valami megmozdult. A taps már több mint illendő. Szünet. Felvillanyozott, oldott társalgás a hallban, s az előadás kezdetén még üresen maradt néhány szék is gazdára talál, amikor a zenekar másodszorra bevonul. Farkas: Régi magyar táncok. Brahms: VI. Magyar tánc. Felragyog az ezerarcú magyar lélek. A büszke pontozott ritmusok sarkantyúin pendül a tánc feszesen, perinces tartással. A taps már erőteljes, tömör. Weiner I. Divertimento. A csárdás rengő léptei dübögnek, dobbant, kurjant a zene. A Marosszéki kerengős tétel édestisztán, gyöngéd kacérsággal libben tova, majd a Csürdöngölő szilaj, tüzes topogása sűrű életerejű duhajsága lobban életre. A taps mintha vezényszóra lendülne. ÉgyszeiTe zúdúl fel, elementáris erővel, és hosszan. A szépséges tetszhalott, a közönség felébredt, élni kezd, az arcok kipirulnak, a szemek csillognak, s a finom, ápolt tenyerek lázasan csattogó munkára serkennek. J. Strauss Pizzicato, majd ismét a Weiner muzsika büszke magyar virtusa. A hátam mögött kezdetben diszkrét unottsággal üldögélő német úr, hallom, megkérdezi a műsorlapot böngésző feleségétől: „Hogy is hívják ezt az együttest? Hm! Szegedről?" És lendü-; letesen, ütemesen, önfeledten tapsol, tapsol... Bercqyi Bogáta