Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-08 / 6. szám

3 Péntek, 1988. január 8. Tanácsülés Kisteleken Csatornázás, útjavítás, fejlesztések Kistelek Városi Jogú Nagyközség Tanácsa tegnap, csütörtökön Ott József ta­nácselnök vezetésével ülést tartott. Meghatározták a nagyközségi tanács és intéz­ményei idei költségvetését és fejlesztési tervét, majd elfogadták a tanács 1988-as munkatervét és tudomásul vették a végrehajtó bizott­ság ez évi munkatervét, Ezután előterjesztések hang­zottak el. A városi jogú nagyköz­ségi tanács költségvetése 1988-ban 85 millió 760 ezer forint. .A tanács fejlesztési alapja 15 millió 444 ezer forint, amelynek összegét útépítésre, lakóházfelújítás­ra. csartonaépítésre költik. Tájékozódott a testület Kisteleki Népi Ellenőrzési Bizottság ellenőrzési tapasz­talatairól is. A tanács által tavalyra elfogadott téma­vizsgálatokat elvégezték, és hat közérdekű bejelentéssel illetve panasszal foglalkoz­tak. Vizsgálták többek kö­zött — a gyermek- és diák­étkeztetés helyzetét, foglal­koztak a kenyérellátással, a terményfelvásárlással, illetve a háztáji gazdálkodással, a magánkereskedelemmel, az árufuvarozással, a dolgozók munkaidőn túli ügyintézésé­vel. Elköltözés és betegség miatt két népi ellenőrzési bizottsági tagot felmentettek tisztségükből. A testület új tagja Benkö Lászlóné és Gregus Sándorné lett. A tanács jóváhagyta az egyesített egészségügyi in­tézmény szervezeti szabály­zatát. Balástya Községi Tanács kilépését kérte a kisteleki gondozási központból. Ba­lástyán az elmúlt időszak­ban megteremtették a helyi gondozási központ létreho­zásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A tes­tület elfogadta Balástya ké­relmét. A tanácsülés interpellá­ciókkal ért véget. A. S. Ajándék ez a jó idő!? A mezőgazdaságban nem szerencsés dicsérni az idő­járást, esetleg csak utólag. Mert ki tudja, mit hoz a holnap, a márciust idéző napok után „tisztességes" havas tél, vagy száraz, de kopogós hideg egyaránt jö­het, egyik pillanatról a má­sikra. Szóval egyelőre min­den rendben. Az őszön el­maradt munkákat jórészt pótolni lehet, s a kalászos gabonák, ha késve is, de ug­rásszerű fejlődésnek indul­tak. A Deszki Maros Tsz-bén a gabona jó része csak a két ünnep között kelt ki, s ha még eltart egy hétig a meleg idö, bokrosodásnak indul a zsenge növény. A további fejlődés érdekében kijuttatták az első adag műtrágyát, s a futrinka el­leni permetszert. A talaj­munkák jól haladnak, a föld szerkezete kifogástalan, a kora tavaszi vetésekre szánt területeken a simitó fogasolást végzik. Ezen a részen az ősz végén bekö­szöntött esősebb időszak ed­dig 50-60 milliméter csapa­dékot jelent. Vagyis még bőven jöhet hozzá, hogy a mélyben is gyűljék a víz­tartalék, az év közben szo­kásos szárazabb időszak könnyebb átböjtölése érde­kében. A piaci és közgazdasági információk birtokában ér­lelődnek a z elképzelések: miből mennyit érdemes vetni, ültetni. Itt a kalászo­sok mellett a kukorica, nap­raforgó és a fehérjetakar­mányok jönnek elsősorban szóba. A gazdaságos, nagy szakértelmet kívánó vető­magtermesztés- továbbra is számottevő a szövetkezet­ben. A zöldségfélék közül elsősorban a fűszer- ós a fehérpaprikával foglalkoz­nak. A fűszerpaprikából a korábbinál kisebb mennyi­ségre szerződik az ipar, csökken a területe. A fehér­paprikából valószínű keve­sebbre lesz szüksége a kon­zervgyáraknak, így a rizi­kósabb szabadpiaci értékesí­tés nagyobb részt képvisel majd. A jobb piacképesség érdekében, a magról vetés mellett palántáznak is, ez­zel a szedés időpontja job­ban széthúzható. Emellett pritamin és egyéb fajtákat is ültetnek kisebb mennyi­ségben, hátha a választéko­sabb kínálat segít az érté­kesítésben. A Mórahalmi Homokkul­túra Szakszövetkezetben szintén örültek a jó időnek, a homokon a kötött talajok­hoz hasonlóan szintén zöl­dül az árpa, a búza és a rozs. Az almásban elkezd­ték a metszést, a napsütés­ben bizony kellemesebb el­foglaltság ez, mint a csikor­gó hidegben. Egyelőre nincs más időszerű munka oda­kint a földeken. A műhely­ben a gépjavítással jól ha­ladnak, egyedül a cseh gyártmányú traktorokhoz nem tudnak alkatrészt sze­Lázúr Mihály felvétele A mórahalmi téesz brigádja az almafák koronáját igazgatja rezni. Azért erre is van^nál próbálkoznak, hogy megoldás — kerül, amibe újabb mennyiséget leköt­kerüi alapon —, saját ma- hessenek. guk legyártják, vagy legyár- Az Asotthalcni Felszaba­tatják. - dúlás Tsz-ben a szántás és A háztájiban termelt fű- tárcsázás mellett a fuvaro­szerpaprikával és paradi- zás jelent munkát. Saját csommal van a legtöbb bányájukból szállítják és gond. Tagjaik az előzetes értékesítik a talajjavító lá­felmérés szerint többet ter- pi meszet. Az asszonyoknak melnének, mint amire ve- a konzervüzemben egyelőre vő mutatkozik. Fűszerpap- a hagymapueolással kell be­rikából a tavalyi mennyiség érniük. A termékgyártás kétharmadára tudnak szer- jobban fizető munka, de ződni. A paradicsomnál is holtszezonban, ezzel is be hasonló az arány. Azért kell érniük, nem adták fel, több gyár- T. Sz. I. Egységgyűlések idején A január munkásőreink­nél a számvetés hónapja. Évek óta ilyenkor ülnek ösz­sze egységeink, hogy ünne­pélyes állománygyűlések ke­retében tekintsék át az el­múlt év eredményeit, meg­vitassák, milyen új felada­tokat kell végrehajtaniuk a jövőben. Sor kerül a legjobb egységek, munkásőrök ki­tüntetésére, és az újoncok eskütételére is. Megyénkben ma, a munkásőrség megyei törzsének tanácskozása nyit­ja az egységgyűlések sorát. Ebből az alkalomból kértük meg Koczkás Ferencet, a munkásőrség megyei pa­rancsnokát arra, hogy be­széljen az immár 31 éves testület általános feladatai­ról, nyújtson betekintést a szolgálatot teljesítők hétköz­napjaiba. * — Tavaly ünnepelte a munkásőrség megalakulásá­nak 30. évfordulóját. Akkor szó ?sett arról, hogy a szol­gálatot vállaló munkásőrök csak úgy lehetnek méltó folytatói a testület nemes hagyományainak, ha teljesí­tik a mai kor diktálta fel­adatokat. Miben látja ön most, a nyolcvanas évek vé­gén a munkásőrség legfon­tosabb tennivalóit, s hogyan ítéli meg ezek teljesítését? — A 30. évforduló kap­csán sokszor elhangzott, hogy feladatunk a párt po­litikájának szolgálata, a gaz­dasági termelőmunka segíté­se, aktív részvétel a közélet­ben és a fegyveres szolgálat követelményeinek pontos, fe­gyelmezett betartása. A fő célok azóta nem változtak. Tennivalóink viszont igen, hiszen természetesnek tart­juk, hogy a munkásőrség együtt alakul, fejlődik a tár­sadalommal. így a megúju­lás nálunk is napi követel­mény. Ügy érezzük, az el­múlt évtizedek módszereivel ma már nem lehet dolgoz­ni. Ezért felülvizsgáltuk ki­képzési rendszerünket, a jobb időkihasználás érdeké­ben, s úgy érzem, ma már szervezettebb munkásőreink igénybevétele is. A munka­időalap védelmének érde­kében csökkentettük a szol­gálati időt, számítunk nyug­díjas munkásőreink segítsé­gére, s gondosan ügyelünk arra, hogy a szolgálati fel­adatok kétharmadát testü­letünk tagjai munkaidőn túl végezzék. Napi feladataink között előtérbe helyeztük munkás­őreink politikai felkészítését. Itt szeretném elmondani, hogy állományunk 70 száza­léka rendelkezik alap-, kö­Beszélgetés Koczkás Ferenccel, a munkásőrség megyei parancsnokával zép- vagy felső fokú poli­tikai végzettséggel. Ha már szóba került a gazdasági munka, szeretném kiemelni: miközben egysé­geink sikerrel teljesítették az 1987-re megszabott feladato­kat, munkásőreink munka­helyükön is példásan vet­tek részt a termelésben. Ál­lományunk hatvan százalé­ka kiváló dolgozó, közel ennyien szocialista brigádta­gok. Érdekességként mon­dom él, él Vásárhelyen olyan munkásőrünk, aki eddig 13 alkalommal kapta meg a Kiváló dolgozó kitüntetést. Hasonlóan magas színvonalú munkásőreink közéleti tevé­kenysége, sokan töltenek be választott funkciót párt- és tömegszervezetekben. — Országos gond, hogy a fiatalok mind jobban elzár­kóznak a közéleti tevékeny­ségtől, a társadalmi mun­káktól, hiszen a napi meg­élhetés biztosítása ma in­kább a pluszmunkák válla­lására kényszerít. Mennyire befolyásolja ez a munkásör­utánpótlás helyzetét? — Megyénkben 63 telepü­lésen élnek munkásőrök, ál­lományunk 442 munkahely­ről kerül ki. Ez azt is mu­tatja, hogy széles bázison építkezhet testületünk. Emel­lett nagy gondot fordítunk arra, hogy jó kapcsolatot építsünk ki az iskolákkal, az úttörőmozgalommal, aKISZ­szel, a munkahelyi kollektí­vákkal, s természetesen a pártszervezetekkel. A fiata­lok felkészítése már az út­törő- és Ifjú Gárda-mun­kásőralegységekben megkez­dődik, közülük sokan vál­lalják később a munkásőr­szolgálatot. De legalább eny­nyire fontos a családok ha­tása. Megyénkben 170 olyan családot találunk, ahol ket­tő, három, esetleg négy tag­ja is van a munkásőrség­nek. összegezésül így azt mondhatom: bár a társadal­mi körülmények változását mi is érezzük, megyénkben nem gond az utánpótlás biz­tosítása. Természetesen nem elé­gedhetünk meg azzal, hogy valaki csak belépjen testü­letünkbe. Szeretnénk, ha jól is érezné magát közöttünk, és éveken át vállalná a szol­gálattal járó kötöttségeket. Ügy érzem, ezt is sikerült elérnünk. S, hogy mi köti Az 1987-es év minden eddiginél nagyobb felada­tokat rótt a kereskedelem­ben dolgozókra. Az év má­sodik felétől fokozatosan növekvő lakossági keres­let kielégítéséhez szüksé­ges árumennyiség beszer­zése, mozgatása, értékesí­tése jelentős többletmun­kával járt. A kereslet dön­tően a nagy értékű, tartós fogyasztási cikkek, építő­anyagok iránt jelentkezett, de az előző évekhez képest nagy volt a ruházati cik­kek és egyes élelmiszerek iránt is. A nap mint nap jelentkező többletkereslet kielégítésén túl fel kellett készülni a többnapos ün­nepekre, és az év végi ajándékozási szezonra is. A tartós vásárlási láz, a sorban állások, az üzletek zsúfoltsága, az áru nélkül maradt vevők elégedetlen­sége nagy idegi-szellemi megterhelést is jelentett a hálózati dolgozóknál. Az igények kielégítését a helyi erőfeszítések mel­lett különféle központi in­tézkedések is elősegítették. A hazai termelést, 'az alap­anyag- és a készáruimpor­tot azonban a keresletnek megfelelő mértékben fo­kozni nem lehetett, így a lakosság egy része nem Elismerés a kereskedelmi dolgozóknak tudta a keresett terméket megvásárolni. A legjobban keresett tartós fogyasztási cikkekből (mélyhűtő, auto­mata mosógép, színes té­vé, videokészülékek, búto1 rok, gépkocsi stb.) 20—50 százalékkal is többet tud­tunk értékesíteni, de ennél is többre lett volna szük­ség. Az építőanyag-kínála­tot sajnos nem tudtuk ja­vítani. Alapvető élelmisze­rekből viszont egész évben jó ellátást biztosított a kereskedelem. A megyei kiskereskedelmi, értékesí­tés közel 27 milliárd fo­rint, mintegy 2,7 milliárd­dal (11 százalékkal) növe­kedett. A megnövekedett áru­forgalmi feladatok mellett nagy munkát jelentett az új adórendszerre, az év vé­gi leltározásra, az áru­készletek átárazására való felkészülés, illetve ezek végrehajtása. A helyi ta­nácsokkal együttműködve az év végi leltározás-ára­zás miatti zárva tartásokat, h nyitva tartási időket úgy szabályoztuk, hogy a la­kosság áruellátásában za­vart ne okozzon. A mun­kálatokat a karácsonyi ün­nepek után elkezdték és újév napjától folytatták a vállalatok, szövetkezetek. Január 3-án 250 élelmi­szerbolt — az átárazást végrehajtva — kinyitott. Január 9-ig a teljes kis­kereskedelmi hálózat vég­rehajtja a leltározási-át­árazási munkákat. Az át­árazás az árucikkek szinte teljes körét érinti, több százezer cikket kell az új áraknak megfelelően be­azonosítani. Ez rendkívül nagy figyelmet, szaktudást és elővigyázatosságot igé­nyel. A kereskedelemben dolgozókon kívül a lakos­ság jó áruellátásának biz­tosításában jelentős szere­pet vállaltak a közvetlen ipari szállítók is; a sütő­ipari, húsipari, tejipari vállalatok. Az új év beköszöntével további áldozatos munkára van szükség ahhoz, hogy a lakosság áruellátása minél zökkenőmentesebb legyen. Legfontosabb feladat az alapvető napicikkek bizto­sítása, a kereslet és a kí­nálat egyensúlyának meg­teremtése, a kínálat minő­ségi elemeinek erősítése. A megyei tanács vezeté­se rendkívül nagyra érté­keli a kereskedelemben dolgozók becsületes helyt­állását, fáradságot nem is­merő munkáját. Úgy ítél­jük meg, mindent megtet­tek annak érdekében, hogy ebben a hosszú, fárasztó, politikai érzékenységet és felelősséget is igénylő munkában a lakosság igé­nyeit a lehetséges határon belül kielégítsék. Ezért a kereskedelmi ellátásban szerepet vállaló minden szervezetnek — vezetőik­nek és egyszerű dolgozóik­nak egyaránt — köszönete­met és elismerésemet fe­jezem ki, kívánok munká­jukhoz sikerekben gazdag, boldog új esztendőt, és ké­rem helytállásukat, az el­múlt időszakhoz hasonló szorgalmukat az elkövet­kező időszakban előttünk álló feladatok megoldásá­hoz is. Gál Gyula, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettese tagjainkat a testülethez? Rö­viden talán így foglalhatjuk össze: a jó közösségi élet, a valahová tartozás, a bizonyí­tás igénye és az az. őszinte baráti légkör, amelyben munkásőreink végzik szol­gálatukat. Mondhatok pél­dákat is. Tavaly húsz elv­társunk családi házának építésében vettek részt mun­kásőreink, s az is természe­tes, hogy a kerek születési évfordulók alkalmából a pa­rancsnokok munkahelyükön, netán családi körben kö­szöntik beosztottjaikat. Ak­kor sem zárkózunk el, ha egy-egy munkásőr magán­ügyének megoldásában kér segítséget. — Szintén országosan fel­vetett probléma az anyagi­ak hiánya. Ma, a kényszerű takarékosság idején mennyi­re adottak a munkásőrség működésének feltételei, mi­lyennek ítéli meg a techni­kai felszereltséget, a gyakor­latok ebből adódó színvona­lát? — Természetesen ránk is érvényes az ésszerű, takaré­kos gazdálkodás. Objektu­maink karbantartását, fej­lesztését például jórészt munkásőreink végzik, így jócskán csökkenthetjük ki­adásainkat. De nem feledke­zünk meg arról, hogy tes­tületünkben mindig alapkér­dés volt a munkásőrök jó ellátása, a korszerű technika biztosítása. Ez utóbbiról annyit mondhatok: feladata­inkhoz igazodó technikánk korszerű, fegyvereink meg­felelnek a harckészültség kö­vetelményeinek. Ugyanez vo­natkozik objektumainkra is, így a gyakorlatok magas színvonalú végrehajtása biz­tosított. — A most kezdődő egy­séggyűléseken városi közös­ségek értékelik tavalyi mun­kájukat, határozzák meg 1988 feladatait. Milyen egész megyére jellemző sajátossá­gokat lát ön a végzett mun­kában, s mik azok az elvá­rások, amelyeknek minden egységnél meg kell felelni a jövőben? — Az eredményeket átte­kintve nyugodtan kijelenthe­tem, hogy Csongrád megye munkásőrei eredményes évet zártak decemberben, s ezt bizonyítják az elismerések is. Az egységgyűlések során me­gyei törzsünk és a csongrá­di egység országos parancs­noki elismerésben részesült, míg a vásárhelyiek elnyer­ték a megyei parancsnokság élenjáró egysége kitüntetést. 1988-ban egyik legfonto­sabb általános feladatunk politikai nevelőmunkánk ala­kítása a megyei pártbizott­ság tavaly júliusban hozott határozata alapján. Ennek értelmében segítenünk kell az önálló cselekvésre ösztön­zést, a közéleti emberré vá­lást, a párttaggá nevelést, vagyis, jobban fel kell ké­szítenünk tagjainkat a po­litikai feladatok végrehajtá­sára. Az állományépítés te­rületén nagyobb hangsúlyt fektetünk a minőségi kö­vetelményekre. Ugyanilyen fontosnak tartjuk a hadra foghatóság növelését, a pa­rancsnoki, vezetői munka erősítését. S hogy mi a biz­tosítéka e sokrétű követel­ményrendszer teljesitésének? Nos, én így foglalnám ösz­sze: a jó politikai háttér, az, hogy a pártirányítás nálunk széles körben érvényesül. S legalább ilyen fontos az is, hogy munkásőreink kiegyen­súlyozott családi körülmé­nyek között élnek, hiszen mi a hozzátartozókat is a mun­kásőrség családtagjaiként tartjuk számon. B. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom