Délmagyarország, 1988. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-08 / 6. szám

3 Péntek, 1988. január 8. Tanácsülés Kisteleken Csatornázás, útjavítás, fejlesztések Kistelek Városi Jogú Nagyközség Tanácsa tegnap, csütörtökön Ott József tanácselnök vezetésével ülést tartott. Meghatározták a nagyközségi tanács és intézményei idei költségvetését és fejlesztési tervét, majd elfogadták a tanács 1988-as munkatervét és tudomásul vették a végrehajtó bizottság ez évi munkatervét, Ezután előterjesztések hangzottak el. A városi jogú nagyközségi tanács költségvetése 1988-ban 85 millió 760 ezer forint. .A tanács fejlesztési alapja 15 millió 444 ezer forint, amelynek összegét útépítésre, lakóházfelújításra. csartonaépítésre költik. Tájékozódott a testület Kisteleki Népi Ellenőrzési Bizottság ellenőrzési tapasztalatairól is. A tanács által tavalyra elfogadott témavizsgálatokat elvégezték, és hat közérdekű bejelentéssel illetve panasszal foglalkoztak. Vizsgálták többek között — a gyermek- és diákétkeztetés helyzetét, foglalkoztak a kenyérellátással, a terményfelvásárlással, illetve a háztáji gazdálkodással, a magánkereskedelemmel, az árufuvarozással, a dolgozók munkaidőn túli ügyintézésével. Elköltözés és betegség miatt két népi ellenőrzési bizottsági tagot felmentettek tisztségükből. A testület új tagja Benkö Lászlóné és Gregus Sándorné lett. A tanács jóváhagyta az egyesített egészségügyi intézmény szervezeti szabályzatát. Balástya Községi Tanács kilépését kérte a kisteleki gondozási központból. Balástyán az elmúlt időszakban megteremtették a helyi gondozási központ létrehozásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A testület elfogadta Balástya kérelmét. A tanácsülés interpellációkkal ért véget. A. S. Ajándék ez a jó idő!? A mezőgazdaságban nem szerencsés dicsérni az időjárást, esetleg csak utólag. Mert ki tudja, mit hoz a holnap, a márciust idéző napok után „tisztességes" havas tél, vagy száraz, de kopogós hideg egyaránt jöhet, egyik pillanatról a másikra. Szóval egyelőre minden rendben. Az őszön elmaradt munkákat jórészt pótolni lehet, s a kalászos gabonák, ha késve is, de ugrásszerű fejlődésnek indultak. A Deszki Maros Tsz-bén a gabona jó része csak a két ünnep között kelt ki, s ha még eltart egy hétig a meleg idö, bokrosodásnak indul a zsenge növény. A további fejlődés érdekében kijuttatták az első adag műtrágyát, s a futrinka elleni permetszert. A talajmunkák jól haladnak, a föld szerkezete kifogástalan, a kora tavaszi vetésekre szánt területeken a simitó fogasolást végzik. Ezen a részen az ősz végén beköszöntött esősebb időszak eddig 50-60 milliméter csapadékot jelent. Vagyis még bőven jöhet hozzá, hogy a mélyben is gyűljék a víztartalék, az év közben szokásos szárazabb időszak könnyebb átböjtölése érdekében. A piaci és közgazdasági információk birtokában érlelődnek a z elképzelések: miből mennyit érdemes vetni, ültetni. Itt a kalászosok mellett a kukorica, napraforgó és a fehérjetakarmányok jönnek elsősorban szóba. A gazdaságos, nagy szakértelmet kívánó vetőmagtermesztés- továbbra is számottevő a szövetkezetben. A zöldségfélék közül elsősorban a fűszer- ós a fehérpaprikával foglalkoznak. A fűszerpaprikából a korábbinál kisebb mennyiségre szerződik az ipar, csökken a területe. A fehérpaprikából valószínű kevesebbre lesz szüksége a konzervgyáraknak, így a rizikósabb szabadpiaci értékesítés nagyobb részt képvisel majd. A jobb piacképesség érdekében, a magról vetés mellett palántáznak is, ezzel a szedés időpontja jobban széthúzható. Emellett pritamin és egyéb fajtákat is ültetnek kisebb mennyiségben, hátha a választékosabb kínálat segít az értékesítésben. A Mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezetben szintén örültek a jó időnek, a homokon a kötött talajokhoz hasonlóan szintén zöldül az árpa, a búza és a rozs. Az almásban elkezdték a metszést, a napsütésben bizony kellemesebb elfoglaltság ez, mint a csikorgó hidegben. Egyelőre nincs más időszerű munka odakint a földeken. A műhelyben a gépjavítással jól haladnak, egyedül a cseh gyártmányú traktorokhoz nem tudnak alkatrészt szeLázúr Mihály felvétele A mórahalmi téesz brigádja az almafák koronáját igazgatja rezni. Azért erre is van^nál próbálkoznak, hogy megoldás — kerül, amibe újabb mennyiséget lekötkerüi alapon —, saját ma- hessenek. guk legyártják, vagy legyár- Az Asotthalcni Felszabatatják. - dúlás Tsz-ben a szántás és A háztájiban termelt fű- tárcsázás mellett a fuvaroszerpaprikával és paradi- zás jelent munkát. Saját csommal van a legtöbb bányájukból szállítják és gond. Tagjaik az előzetes értékesítik a talajjavító láfelmérés szerint többet ter- pi meszet. Az asszonyoknak melnének, mint amire ve- a konzervüzemben egyelőre vő mutatkozik. Fűszerpap- a hagymapueolással kell berikából a tavalyi mennyiség érniük. A termékgyártás kétharmadára tudnak szer- jobban fizető munka, de ződni. A paradicsomnál is holtszezonban, ezzel is be hasonló az arány. Azért kell érniük, nem adták fel, több gyár- T. Sz. I. Egységgyűlések idején A január munkásőreinknél a számvetés hónapja. Évek óta ilyenkor ülnek öszsze egységeink, hogy ünnepélyes állománygyűlések keretében tekintsék át az elmúlt év eredményeit, megvitassák, milyen új feladatokat kell végrehajtaniuk a jövőben. Sor kerül a legjobb egységek, munkásőrök kitüntetésére, és az újoncok eskütételére is. Megyénkben ma, a munkásőrség megyei törzsének tanácskozása nyitja az egységgyűlések sorát. Ebből az alkalomból kértük meg Koczkás Ferencet, a munkásőrség megyei parancsnokát arra, hogy beszéljen az immár 31 éves testület általános feladatairól, nyújtson betekintést a szolgálatot teljesítők hétköznapjaiba. * — Tavaly ünnepelte a munkásőrség megalakulásának 30. évfordulóját. Akkor szó ?sett arról, hogy a szolgálatot vállaló munkásőrök csak úgy lehetnek méltó folytatói a testület nemes hagyományainak, ha teljesítik a mai kor diktálta feladatokat. Miben látja ön most, a nyolcvanas évek végén a munkásőrség legfontosabb tennivalóit, s hogyan ítéli meg ezek teljesítését? — A 30. évforduló kapcsán sokszor elhangzott, hogy feladatunk a párt politikájának szolgálata, a gazdasági termelőmunka segítése, aktív részvétel a közéletben és a fegyveres szolgálat követelményeinek pontos, fegyelmezett betartása. A fő célok azóta nem változtak. Tennivalóink viszont igen, hiszen természetesnek tartjuk, hogy a munkásőrség együtt alakul, fejlődik a társadalommal. így a megújulás nálunk is napi követelmény. Ügy érezzük, az elmúlt évtizedek módszereivel ma már nem lehet dolgozni. Ezért felülvizsgáltuk kiképzési rendszerünket, a jobb időkihasználás érdekében, s úgy érzem, ma már szervezettebb munkásőreink igénybevétele is. A munkaidőalap védelmének érdekében csökkentettük a szolgálati időt, számítunk nyugdíjas munkásőreink segítségére, s gondosan ügyelünk arra, hogy a szolgálati feladatok kétharmadát testületünk tagjai munkaidőn túl végezzék. Napi feladataink között előtérbe helyeztük munkásőreink politikai felkészítését. Itt szeretném elmondani, hogy állományunk 70 százaléka rendelkezik alap-, köBeszélgetés Koczkás Ferenccel, a munkásőrség megyei parancsnokával zép- vagy felső fokú politikai végzettséggel. Ha már szóba került a gazdasági munka, szeretném kiemelni: miközben egységeink sikerrel teljesítették az 1987-re megszabott feladatokat, munkásőreink munkahelyükön is példásan vettek részt a termelésben. Állományunk hatvan százaléka kiváló dolgozó, közel ennyien szocialista brigádtagok. Érdekességként mondom él, él Vásárhelyen olyan munkásőrünk, aki eddig 13 alkalommal kapta meg a Kiváló dolgozó kitüntetést. Hasonlóan magas színvonalú munkásőreink közéleti tevékenysége, sokan töltenek be választott funkciót párt- és tömegszervezetekben. — Országos gond, hogy a fiatalok mind jobban elzárkóznak a közéleti tevékenységtől, a társadalmi munkáktól, hiszen a napi megélhetés biztosítása ma inkább a pluszmunkák vállalására kényszerít. Mennyire befolyásolja ez a munkásörutánpótlás helyzetét? — Megyénkben 63 településen élnek munkásőrök, állományunk 442 munkahelyről kerül ki. Ez azt is mutatja, hogy széles bázison építkezhet testületünk. Emellett nagy gondot fordítunk arra, hogy jó kapcsolatot építsünk ki az iskolákkal, az úttörőmozgalommal, aKISZszel, a munkahelyi kollektívákkal, s természetesen a pártszervezetekkel. A fiatalok felkészítése már az úttörő- és Ifjú Gárda-munkásőralegységekben megkezdődik, közülük sokan vállalják később a munkásőrszolgálatot. De legalább enynyire fontos a családok hatása. Megyénkben 170 olyan családot találunk, ahol kettő, három, esetleg négy tagja is van a munkásőrségnek. összegezésül így azt mondhatom: bár a társadalmi körülmények változását mi is érezzük, megyénkben nem gond az utánpótlás biztosítása. Természetesen nem elégedhetünk meg azzal, hogy valaki csak belépjen testületünkbe. Szeretnénk, ha jól is érezné magát közöttünk, és éveken át vállalná a szolgálattal járó kötöttségeket. Ügy érzem, ezt is sikerült elérnünk. S, hogy mi köti Az 1987-es év minden eddiginél nagyobb feladatokat rótt a kereskedelemben dolgozókra. Az év második felétől fokozatosan növekvő lakossági kereslet kielégítéséhez szükséges árumennyiség beszerzése, mozgatása, értékesítése jelentős többletmunkával járt. A kereslet döntően a nagy értékű, tartós fogyasztási cikkek, építőanyagok iránt jelentkezett, de az előző évekhez képest nagy volt a ruházati cikkek és egyes élelmiszerek iránt is. A nap mint nap jelentkező többletkereslet kielégítésén túl fel kellett készülni a többnapos ünnepekre, és az év végi ajándékozási szezonra is. A tartós vásárlási láz, a sorban állások, az üzletek zsúfoltsága, az áru nélkül maradt vevők elégedetlensége nagy idegi-szellemi megterhelést is jelentett a hálózati dolgozóknál. Az igények kielégítését a helyi erőfeszítések mellett különféle központi intézkedések is elősegítették. A hazai termelést, 'az alapanyag- és a készáruimportot azonban a keresletnek megfelelő mértékben fokozni nem lehetett, így a lakosság egy része nem Elismerés a kereskedelmi dolgozóknak tudta a keresett terméket megvásárolni. A legjobban keresett tartós fogyasztási cikkekből (mélyhűtő, automata mosógép, színes tévé, videokészülékek, búto1 rok, gépkocsi stb.) 20—50 százalékkal is többet tudtunk értékesíteni, de ennél is többre lett volna szükség. Az építőanyag-kínálatot sajnos nem tudtuk javítani. Alapvető élelmiszerekből viszont egész évben jó ellátást biztosított a kereskedelem. A megyei kiskereskedelmi, értékesítés közel 27 milliárd forint, mintegy 2,7 milliárddal (11 százalékkal) növekedett. A megnövekedett áruforgalmi feladatok mellett nagy munkát jelentett az új adórendszerre, az év végi leltározásra, az árukészletek átárazására való felkészülés, illetve ezek végrehajtása. A helyi tanácsokkal együttműködve az év végi leltározás-árazás miatti zárva tartásokat, h nyitva tartási időket úgy szabályoztuk, hogy a lakosság áruellátásában zavart ne okozzon. A munkálatokat a karácsonyi ünnepek után elkezdték és újév napjától folytatták a vállalatok, szövetkezetek. Január 3-án 250 élelmiszerbolt — az átárazást végrehajtva — kinyitott. Január 9-ig a teljes kiskereskedelmi hálózat végrehajtja a leltározási-átárazási munkákat. Az átárazás az árucikkek szinte teljes körét érinti, több százezer cikket kell az új áraknak megfelelően beazonosítani. Ez rendkívül nagy figyelmet, szaktudást és elővigyázatosságot igényel. A kereskedelemben dolgozókon kívül a lakosság jó áruellátásának biztosításában jelentős szerepet vállaltak a közvetlen ipari szállítók is; a sütőipari, húsipari, tejipari vállalatok. Az új év beköszöntével további áldozatos munkára van szükség ahhoz, hogy a lakosság áruellátása minél zökkenőmentesebb legyen. Legfontosabb feladat az alapvető napicikkek biztosítása, a kereslet és a kínálat egyensúlyának megteremtése, a kínálat minőségi elemeinek erősítése. A megyei tanács vezetése rendkívül nagyra értékeli a kereskedelemben dolgozók becsületes helytállását, fáradságot nem ismerő munkáját. Úgy ítéljük meg, mindent megtettek annak érdekében, hogy ebben a hosszú, fárasztó, politikai érzékenységet és felelősséget is igénylő munkában a lakosság igényeit a lehetséges határon belül kielégítsék. Ezért a kereskedelmi ellátásban szerepet vállaló minden szervezetnek — vezetőiknek és egyszerű dolgozóiknak egyaránt — köszönetemet és elismerésemet fejezem ki, kívánok munkájukhoz sikerekben gazdag, boldog új esztendőt, és kérem helytállásukat, az elmúlt időszakhoz hasonló szorgalmukat az elkövetkező időszakban előttünk álló feladatok megoldásához is. Gál Gyula, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettese tagjainkat a testülethez? Röviden talán így foglalhatjuk össze: a jó közösségi élet, a valahová tartozás, a bizonyítás igénye és az az. őszinte baráti légkör, amelyben munkásőreink végzik szolgálatukat. Mondhatok példákat is. Tavaly húsz elvtársunk családi házának építésében vettek részt munkásőreink, s az is természetes, hogy a kerek születési évfordulók alkalmából a parancsnokok munkahelyükön, netán családi körben köszöntik beosztottjaikat. Akkor sem zárkózunk el, ha egy-egy munkásőr magánügyének megoldásában kér segítséget. — Szintén országosan felvetett probléma az anyagiak hiánya. Ma, a kényszerű takarékosság idején mennyire adottak a munkásőrség működésének feltételei, milyennek ítéli meg a technikai felszereltséget, a gyakorlatok ebből adódó színvonalát? — Természetesen ránk is érvényes az ésszerű, takarékos gazdálkodás. Objektumaink karbantartását, fejlesztését például jórészt munkásőreink végzik, így jócskán csökkenthetjük kiadásainkat. De nem feledkezünk meg arról, hogy testületünkben mindig alapkérdés volt a munkásőrök jó ellátása, a korszerű technika biztosítása. Ez utóbbiról annyit mondhatok: feladatainkhoz igazodó technikánk korszerű, fegyvereink megfelelnek a harckészültség követelményeinek. Ugyanez vonatkozik objektumainkra is, így a gyakorlatok magas színvonalú végrehajtása biztosított. — A most kezdődő egységgyűléseken városi közösségek értékelik tavalyi munkájukat, határozzák meg 1988 feladatait. Milyen egész megyére jellemző sajátosságokat lát ön a végzett munkában, s mik azok az elvárások, amelyeknek minden egységnél meg kell felelni a jövőben? — Az eredményeket áttekintve nyugodtan kijelenthetem, hogy Csongrád megye munkásőrei eredményes évet zártak decemberben, s ezt bizonyítják az elismerések is. Az egységgyűlések során megyei törzsünk és a csongrádi egység országos parancsnoki elismerésben részesült, míg a vásárhelyiek elnyerték a megyei parancsnokság élenjáró egysége kitüntetést. 1988-ban egyik legfontosabb általános feladatunk politikai nevelőmunkánk alakítása a megyei pártbizottság tavaly júliusban hozott határozata alapján. Ennek értelmében segítenünk kell az önálló cselekvésre ösztönzést, a közéleti emberré válást, a párttaggá nevelést, vagyis, jobban fel kell készítenünk tagjainkat a politikai feladatok végrehajtására. Az állományépítés területén nagyobb hangsúlyt fektetünk a minőségi követelményekre. Ugyanilyen fontosnak tartjuk a hadra foghatóság növelését, a parancsnoki, vezetői munka erősítését. S hogy mi a biztosítéka e sokrétű követelményrendszer teljesitésének? Nos, én így foglalnám öszsze: a jó politikai háttér, az, hogy a pártirányítás nálunk széles körben érvényesül. S legalább ilyen fontos az is, hogy munkásőreink kiegyensúlyozott családi körülmények között élnek, hiszen mi a hozzátartozókat is a munkásőrség családtagjaiként tartjuk számon. B. Z.