Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

4 Csütörtök, 1987. december 10. fi Btk. új rendelkezései A következőkben néhány általam fontosnak vélt és az általános részt módosító ren­delkezésekre hívom fel a fi­gyelmet: A közérthetőséget szolgálja az a módosítás, mi­szerint a jövőben a biróság szabadságvesztést kiszabó ítéletében nem ezt a fogal­mat fogja feltüntetni, ha­nem azt a büntetés-végre­hajtási fokozatot, amelyben az elitéltnek azt le kell töl­tenie. Így tehát fegyház, bör­tön, fogház! A módosítás szerint válto­zás áll be a javító-nevelő munka büntetésben — a végrehajtás módozatát ille­tően —, mert a cselekmény súlyától és az elkövető sze­mélyi körülményeitől függő­en e büntetéskiszabás kere­tében a bíróság elrendelheti a közérdekű munkavégzést. Ez annyiban más mint a ja­vító-nevelő munka, hogy ezt a büntetés-végrehajtási bíró által megjelölt munkahelyen hetenként meghatározott napon, a heti pihenőnapján, vagy szabadnapján kell vé­gezni az elítéltnek, amiért munkabér nem jár. Meg­jegyzem, hogy ilyen bünte­tést fiatalkorúval szemben i— egyéb jogszabályi rendel­kezésre is figyelemmel — nem lehet alkalmazni. A vagyonelkobzás — mint a mellékbüntetés egyik vál­faja —, gyakoribb alkalma­zása érdekében lehetőség nyílik a jövőben arra, hogy annak mértékét meghatáro­zott pénzösszegben is meg lehessen állapítani; ezt fel­oldja a jelenlegi szabályozás nehézkes voltát. A még jelenleg érvényben levő jogi szabályozás intéz­kedésként ismeri a kény­szergyógykezelést, amit az­zal szemben lehet alkalmaz­ni, akinek cselekményénei meghatározó az alkoholos állapot, ami köztudottan egy ponton túl már betegséget jelent. A társadalom védel­me ilyenkor a büntetésen túl a gyógyítást is igényli; az utóbbi időben azonban meg­jelent, mint egyes bűncse­lekmények kísérőjelensége a kábítószer, illetőleg a kábí­tó hatású anyagok fogyasz­tása, aminek gyógyítása ugyancsak társadalmi érdek, így a kényszergyógykezelés helyébe a kényszergyógyitás fogalma lépett, aminek kap­csán az alkalmazási körre vonatkozó jogi rendelkezés is megváltozott. A javító-ne­velő munka új végrehajtási módja miatt megváltozott a törvényi mentesítés eddigi rendszere is, mert a jövőben a törvény erejénél fogva a Az átfogó, alapvetőbb jogi szabályozást igénylő kérdésekben — melyek az állampolgárok szélesebb körét érintik — a törvényalkotás elörc meghatározott terv szerint történik. Ilyen előzmények után került sor a több éve hatályban levő Biintetőtörvénykönyv — továbbiakban Btk. — módosítására, az 1987. évi III. törvény által. Ügy gondolom helyes, hogy ilyenkor a módosítás lényeges megállapításaira külön is felhívjuk a fi­gyelmet. Feltétlenül szólni kell, ha csak szűkszavúan is arról, hogy a Btk. mostani módosítását mi tette szükségessé? Erre a választ a törvény miniszteri in­dokolása akként adja meg. hogy: kedvezőtlenül ala­kult a bűnözés helyzete: megváltoztak az élet- és a népgazdasági viszonyok. Alapvető rélkitűzés volt az is. hogy a büntetőjog szabályai hatékonyabban szol­gálják a bűnözés elleni küzdelmet, és a Btk. legyen összhangban az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokkal. A módosítás a Btk. mindkét részérc kiterjed: az úgynevezett általános részre — mely ál­talános jogelveket, fogalmakat tartalmaz —: és a különös részre, mely a tételes jogi rendelkezéseket foglalja rendszerbe. közérdekű munkaként vég­zett javító-nevelő munka esetén a mentesítés az ítélet jogerőre emelkedése napján következik be. A következőkben a Btk. különös részében bekövet­kező módosulásokból az alábbiakat emelem ki: A hi­vatalos személy elleni bűn­cselekmények körében meg­változik a büntetőjogilag vé­det£ személyek köre, mert ezen túl ilyen védelem illeti meg a bírósági vagy más ha­tósági eljárásban részt vevő védőket vagy jogi képviselő­ket. Így pl. a jogtanácsost is. Ez a védelem illeti meg, amikor munkájukat végzik, a tűzoltósági feladatot ellá­tó személyeket — legyenek állami, önkéntes, vagy vál­lalati tűzoltók. A gazdasági életben bekö­vetkezett kedvezőtlen társa­dalmi jelenségek — korrup­ció — számszerű növekedé­se megkívánja, hogy ezek el­terjedésének visszaszorítása érdekében a büntetőjogi sza­bályozás a jelenleginél „tá­gabb személyi kört fogjon át". így az un. passzív vesz­tegetők körébe — tehát, aki­nek adják, kéri, vagy elfo­gadja az előnyt — beletar­toznak ezen túl a gazdálko­dó, a társadalmi szervezetek tagjai is. Ez a fogalmi és tar­talmi változás az egész köz­élet tisztasága elleni büncse­leményi kört érinti; a vesz­tegetes szabálysértési alak­zata megszűnik. Megváltozik ezzel .együtt a minősített kö­re is. mely szigorú bünteté­si tétellel fenyegeti azokat, akik üzletszerűen — rend­szeresen —, bűnszövetség­ben — többedmagúval — kö­vetik el. Így természetes, hogy. aktív — tehát aki adja, ígéri az előnyt stb.— vesz­tegetők köre szükségszerűen kibővülhet, a hálálkodás nem lesz kifizetődő! Kör­nyezetünk védelmét hivatot­tak még jobban szolgálni azok a módosító rendelkezé­sek, melyek a természetká­rosítást szabályozó büntető­jogi rendelkezéseken belül bekövetkeztek. Itt a válto­zást indokolta, hogy a Btk. hatályba lépése óta több e körbe tartozó jogi rendelke­zés jelent meg, és több ilyen értelmű nemzetközi egyez­ményt is aláirtunk. Feltétlenül ki kell emelni a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményi körben be­következett módosítást, melynek keretében az üzér­kedés alaptényállását köz­érthetőbbé tették, és beik­tatták a folyamatos fogalmi elemet. Az időközben bekö­vetkezett egyéb, a gazdasági életet befolyásoló jogi ren­delkezésekkel összhangban egy enyhítő szakaszt is beik­tattak a Btk. 299. paragrafu­sába, miszerint, ha a hatósá­gi engedélyhez kötött tevé­kenység hiányában végzett munkavégzés képezi az eljá­rás alapját, akkor ha az el­követő az engedélyt az első fokú bíróság érdemi határo­zatának meghozataláig meg­kapja, a büntetés korlátla­nul enyhíthető, sót — külö­nös méltánylás esetén — mellőzhető is. A vagyon el­leni cselekmények körében olyan változás következik be, hogy — lopás, csalás, sik­kasztás eseteiben — a bün­tetési alaptételek részben megemelkednek. részben szélesebb körűek lesznek, ezáltal a differenciálásra hí­gabb lehetőség nyílik. Jelen­tős változást eredményez, hogy megváltoznak a minő­sítési értékhatárok. Így a nagyobb károkozás és va­gyoni hátrány „határvonala'1 20 000 Ft; a jelentősebbnek 200 000 Ft; mig a különös esetben az értékhatár 1 mil­lió forint. Megjegyzem, hogy ez minden olyan törvényi rendelkezésnél módosítást eredményez, ahol ilyen mi­nősítést, elhatárolási fogal­mat tartalmaz a törvényi tényállás. Tipikusan a megváltozott gazdasági élettel és viszo­nyokkal kapcsolatos az az új törvényi tényállás, amelyet a Btk. 330/a paragrafusa tar­talmaz. Ez a felelőtlen, ka­landor gazdasági vállalkozá­soknak akar gátat vetni, il­letőleg annak, hogy a háttér­biztosítást meghiúsító mani­pulációnak ne legyen bün­tetlen lehetősége. A törvény szerint „aki a gazdasági te­vékenységből származó tar­tozás fedezetéül szolgáló va­gyont csalárdul elvon, és ez­zel a tartozás kiegyenlítését meghiúsítja, bűntettet követ el..." A törvény azonban itt is lehetőséget ad a bün­tetéstől való mentesítésre, ha a tartozást az első fokú bírósági ítélet meghozatalá­ig kiegyenlítik. Igen jelentős az a módosítás, amely a bűncselekmények széles kö­rében a büntetési tételek na­gyobb „választékát" nyújtja a bíróságnak ahhoz, hogy az eset összes körülményeinek ¡¡•meretében differenciáltabb büntetéskiszabási gyakorla­tot folytasson. Így pl. sok tényállásba beiktatja a szi­gorított javító-nevelő mun­kát, illetőleg szélesíti a vagylagos büntetési lehető­séget. Szükséges azt is meg­jegyezni, hogy a büntetőjo­gi rendelkezések módosítása kapcsán néhány szabálysér­tési rendelkezés is megválto­zik. Meg vagyok győződve, hogy a módosított büntető­jogi törvény hatékonyabban tudja majd szolgálni a társa­dalom védelmét, nemcsak azáltal, hogy a jogellenes magatartások ellen szélesebb körben biztosít védelmet, hanem hogy a differenciál­tabb — az elkövető és a cse­lekmény társadalmi veszé­lyességéhez jobban igazodó — büntetéskiszabási gyakor­latot is elő tudja segíteni. Az új módosított Btk. ren­delkezései 1988. január l-jé­vel lépnek hatályba. Jármai Tibor, városi vezető ügyész — Uraságod is bizonyá­ra hallotta, hogy mostaná­ban élénk vita folyik ar­ról, hogy méltók-e a meg­becsülésre azok a dolgo­zók, akik tizenöt-húsz, sőt ennél is több évet nyom­nak le egyazon munka­helyen, avagy — miként a televízióban nyilatkozta va­la „a tavalyi év embere" — ma már nem érdem a vállalathoz való hűség, ra­gaszkodás, nincs jelentősé­ge annak, ha valaki hosz­szú évtizedekig egy he­lyen dolgozik. — Én nem akarok en­nek a most fellángolt or­szágos vitának a rész.ese lenni, de ha uraságod ho­zat még kétszer három de­cit abból a pusztnmérgesi­böl. elmesélem önnek, hogy nálunk, a Központi Hó­lyaggyárban milyen tanul­ságos a törzsgárdisták helyzete. Tetszik érteni? — Szóval, jó húsz-hu­szonöt évvel ezelőtt, a hat­vanas évek elején kezdték nálunk is megbecsülni a régi dolgozókat. Szabály^, zatbari rögzítették a jutta­tásoknt,' a kedvezménye­ket, pontojan meghatároz­ták. ki lehet törxsgárdntng, s a vállalatnál leszolgált évek alapján soroltak be mindenkit a különböző ka­Háromdecis monológ tegóriákba. Egy szép na­pon azt is kimondták, hogy aki 25 éve törzsgár­datag, az a pénzjutalom mellé még arany pecsét­gyűrűt is kap ajándékba. Ha egy kicsit utánaszámol uraságod, meg ránéz a naptárra, amely éppen 1965-öt mutat, egyből rá­jön: olyan ember nincs, aki szocialista vállalatnál húzott volrfa le huszonöt évet, nem igaz? Ugyanis a felszabadulástól 1965-ig csak húsz esztendő telt el, nem huszonöt. Kinek van tehát 25 éves munka­viszonya? Aki legalább két tanúval tudja igazolni, hogy ő már a mohácsi vész idején is a szocializmust építette. Világos? — Ilyen ember nálunk, a Központi Hólyaggyárban csak a vezérigazgató volt akkoriban, ö kapta az első aranygyűrűt. Lehet, hogy nem került be a szocializ­mus furcsa rekordjainak könyvébe, de uraságdonak elárulom, hogy a követke­ző évben a vezérigazgató­helyettest gyűrűzték meg, aztán a gyáregységvezetők, a főosztályvezetők követ­keztek. — A rosszmájú munka­társak azt mondták, hogy a hetvenes évek végén ak­kor fejeződött be a gyűrűt osztogató aranykor, ami­kor már minden góré föl­csípte a magáét. Azt kér­di uraságod, hogy most hol tartunk? Nézze, azóta már legalább négyszer átirták a kollektív szerződést, amely a törzsgárdisták megbe­csülését is rögzíti. Az aranygyűrű szó már ré­gen kiveszett a vállalat szótárából. Ezt honnét tu­dom? Mert én is jubilá­lok. Huszonöt évvel ezelőtt álltam munkába a cégnél. Ha hiszi uraságod, ha nem. ebben a nehéz gaz­dasági helyzetben örülök, ha egy kis pénzjutalmat kapok, a vezérigazgató meg lejattol velem, és vál­lon vereget. — Természetesen, azzal a kezével, amelyiken a törzsgárdisták aranygyű­rűjét hordja. Azt a gyű­rűt, amit a mohácsi vész idején szerzett érdemeiért kapott. Világos? Hát ak­kor kedves egészsegére! K. Gy. M. Angol importból Hazánkban számos külföl­di szurvasmarhafajtát tarta­nak a telepeken; a megho­nosításra váró fajták száma most eggyel tovább nőtt. A Húsmarhatenyészlö és Mel­léktermék-hasznosító Közös Vállalat — a Terimpex köz­vetítésével — Angliából ki­váló képességű szarvasmar­hákat vásárolt a világszerte ismert Aberdeen angus faj­tából. Ez az állat kitűnő hústermelő képességéről is­mert, ezért tartják szívesen, nemcsak a szigetországban, hanem Európában és az amerikai kontinensen is. Márványozott, igen ízletes húsa van, amit külföldön általában magasabb . áron tudnak értékesíteni, mint az egyéb fajtákét. Az importállatok közül 50 üsző került az Adonyi Már­cius 21 Termelőszövetkezet­be. ahol korszerű biotech­nológiai módszerek alkal­mazásával rövid idő alatt 200-ra akarják növelni az állományt. Mi? Hol? Mikor? 1987. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: JUDIT A Nap kel 7 óra 20 perckor, nyugszik 15 óra 53 perckor. A Hold kel 20 óra 36 perckor, nyugszik II óra 14 perckor. „ VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 123 em (apadó) NYOLCVANÉVES Gábriel L. Asztrlk (sz. 1907). az Indiana (USA) állambeli Nolre Dame egyetemének tan a ja. az egyetemes torténei és paleográfia (irástudomany) kutatója, a Ma­gyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. SZÁZHATVAN ÉVE született Korányi Frigyes <1827— 1913) belgyógyász, egyetemi ta­nár. akadémikus, a magyar or­vostudomány icles alakia. NAGYSZÍNHÁZ délelőtt u orakor: Szent-Györ­gyi ünnepség MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után fél 4. háromnegyed 6 óra­kor: Itt nem járnak idegenek (színes m. b. szovjet film). Este 8 Orakor: Silverado (színes, m. b. amerikai westernfilm. IV. helyár!) l-aklya: háromnegyed 3 óra­kor és negyed 6 órakor: Hupi­kék tOrpikék (színes belga rajz­film). Fél 8 órakor: Veszélyes nyom (színes m. b. jugoszláv krimi). Szabadság: fél 4. háromne­gyed 6 és 8 órakor: Leszámolás Hongkongban (színes, m. b. ame­rikai krimi. IV. helyár!) Filmtéka: fél 6 órakor: Hori­zont. Kiskőrössy halászcsárda: (vl­deomozt) délután. 4 és este 8 órakor. A félkezú bokszoló (szí­nes hongkongi karalefilm). Éva presszó: este 8 orakor: Fergeteges középcsatár (színes olasz filmvígjáték). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Esté 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi Ugyeletet az I, sz. Sebésze­ti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyer­mekeket a kórház baleseti sebé­szeti osztályán, az egyéb sebé­szeti gyermek betegeket a sebé­szeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnófUnkosSág részére: Szeged,' Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYEI.ET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fel 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig az UJszegcdl, Gyer­mekkórház Szeged, Odesszai krt 37. Telefon: 22-635. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig: szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. 18.35: 18.40: 19.00: 19.15: 19.30: 20.00: 21.05: 22.45: 23.05: 18.00 19.30 20.00 21.35 21.40 23.10 16.45 17.30 18.00 18.30 19.00 19.15 19.30: 20.00 21.05 22.43: Rajzfilm Vetélkedő Ötös stúdió Rajzfilm Híradó Politikai magazin Filmoszkóp Híradó Éjszakai műsor BELGRÁD 2. Belgrádi műsor Híradó Partizán—Ortez — BEK kosárlabda-mérkőzés Eurógól Dok.-műsor Irodalmi műsor ÜJVIDÉK Híradó magyarul és szcrbborvátul Gyerekműsor Újvidéki képeslapok Arcképcsarnok Ma Rajzfilm Híradó magyarul Művészeti műhely Filmoszkóp Híradó szerbhorvátul Rádió 9.14 21.40 8.05 8.20 9.05 12.00 12.10 12.23 12.30 13.03 14.00 15.05 15.10 15.45 16.05 16.45 9.00: 9.05: 9.15: 11.00: 11.50: 15.50: 15.53: 16.45: 17.15: 17.25: 17.55: 18.05: 18.40: 19.05: 19.13: 19.30: 20.05: Kb. 21.35: Kb. 22.45: BUDAPEST 1. Tévctorna Teledoktor Vágányok közölt (ism.) Kalendárium 1987. (ism.) Képújság Hírek Ró vid film-archívum Évszázadok slágerei Tévébörze Videorama Képújság Telesport Miki és Donald Esti mese Lottósorsolás Híradó Hangverseny az életért! A szünetben: A „fóldszobrász" (ism.) 17.30 18.30 19.03 22.00: 21.05 21.35: 22.23 23.20 0.15 KOSSUTH : Peres, poros Íratok : A könnyűzene legszebb melódiái : Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsikálnak : Érzelmek iskolája (ism.) : Diákfélóra : Muzsika gyerekeknek : Nótacsokor : Almáskert­Veres Péter regénye 2. : Ki nyer ma? : Rólunk van szó! : A Föld. amelyen élünk : Zenekari muzsika : Margit nem Jött el — Krúdy Gyula novellája : Gasparono — Keszletek Miliőékor operettjéből : Hárman beszélnek a szórakozásról : A Magyar Kadio és Televízió Gyermekkórusa énekel Révkalauz F.tüdok hangszalagra : Hamarosan halljuk óket "Népdalok Loltosorsolás „. Kablóluvag — Bíró Lájos színjátéka Katona Klári. Sztevanovity Zorán és a Dire Straits együttes felvételeiből Vállalkozók a tudományban Tíz. perc külpolitika Kapaszkodó Kórusművek Szvit Himnusz Ejlel után . . . PETŐFI CitcramuzSIk.i A Szabó család . .. (ism.) Tíz perc külpolitika (ism.) Napközben Hírek németül, oroszul és angolul Fűvószcne — táneritmusban Néhány szo zene közben A népművészet mrstcivi Noszlalgiahullám — Bobby Baro Tea hármasban Néhány pere tudomány Operaslágerek (ism.) Törvénykönyv Sanzonpódium több tételben Az O'Joys együttes felvételeiből Ipargazdák Az. eMeRton nerrtzetkozl bigband felvételeiből Segíthetünk? Slágerlista Operett kedvelőknek A Poptarisznya dalaiból Tizenhat varos — tízenhat pillanat Népdalkörök pódiuma (ism.) Mabel Garrlson opera­és operoltrészleloket énekel Counlry-világ Príncc nagylemezei Éjfél után . .. 17.80: 17.05: 17.10: 17.40: 18.00: 19.00: 19.30: 20.00: 20.55: 21.10: 22.00: 22.25: 16.45 17.30 18.00 Híradó 3. BUDAPEST 2. Képújság Tevétorna Digit-alk Magyar naiv művészek (Ism.) Pannon Krónika Modeern Talkmg (ism.) Zenkor nélkül (ism.) Méltányos erő — Kanadai tévéfilm Híradó 2. Viharsarki morzsák — Dokumentumfilm Nagyon különleges ügyosztály (ism.) Képújság BELGRÁD 1. Híradó magyarul ás szerbhorvátul Gyermekműsor Ismeretterjesztő műsor BARTÓK 8.13: Zenekari muzsika 9.07: Meyerbeer: A hugenották — ötfelvonásos opera Közben: 10.55: Pillanatkép 13.05: Magyarán szólva (ism.) 13.20: A háború ós béke festője 13.50: Kórusainknak ajánljuk (ism.) 14.0«: Zenekari muzsika 15.00: Popbullám 15.50: Az Amadeus-vonósnégyes felvételeiből 17.00: Diákfélóra 17.30: Bellini-áriak 18.30: In limba materna — román nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: Frans Brüggen boekflözézík. Anner Hylsma gordonkázik, Gustav Leonhardt esembalózik 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar • Sibelius-hangverscnye Kb. 21.00: Egy pálya vonzásában Kb. 2L.20: Operakettösök 21.42: A kamarazene kedvelőinek 22.34: Stockhausen összes 7.VM '*. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom