Délmagyarország, 1987. december (77. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-09 / 290. szám
i Szerda, 1987. december 9. Ev végi munkarend A/. Állami Bér- ós Munkaügyi Hivatal rendelkezése szerint az év végi ünnepek táján • a következőképpen alakul a munkarend: December 24-e, csütörtök heti pihenőnap, december 25-e, péntek és 26-a, szombat munkaszüneti nap, 27-e, vasárnap pedig rendes munkanap. A munkanap-áthelyezés a megszakítás nélkül, és a munkaszüneti napokon is üzemelő munkáltatókat, illetve az ilyen jellegű munikakörben foglalkoztatott dolgozókat nem érinti. 1!)!17. december ,'11-e, csütörtök munkanap, 1988. január l-e, péntek munkaszüneti nap, 2-a, szombat szabadnap, 3-a, vasárnap heti pihenőnap. Ezzel kapcsolatban az ÁBMH-ban felhívják a vállalatok figyelmét arra, hogy a törvényes munkanapok száma az idén 257. A munkarend szerinti munkanapokat abban az esetben is egy naptári éven belül kell teljesíteni, ha a gazdálkodó szervezet termelési, gazdasági érdekből az év folyamán munkanapot szabadnappal cserélt fel, tehát 1987-ről 1988. ra munkanapot nem lehet áthelyezni. 1988-ban az ünnepek táján nem lesz központi változtatás a munkarendben. (MTI) Téli építkezés A napokban érkezett hír arról, hogy Kazahsztánban emberemlekezet óta nem volt olvan hideg — mínusz 50 fok — imint most. A hidegrekordot Kazahsztán keleti részén mérték, s bár a nvugat-kazahsztáni, teng ízi kőolaj- és földgáztisztító üzemek beruházásánál is beköszöntött a tél, jelenleg csak mínusz 10—15 fwkos a hideg. A tengizben dolgozó 2700 magyar építőnek a Magyarújváros elnevezésű lakótáborral rendszeres kapcsolatban álló hazai meteorológiai szolgálat megnyugtató előrejelzést küldött: számításaik szerint Tengiz térségét elkerüli az 50 fokos fagy. Piros-e a paradicsom ? A gyárat a legkülönfélébb fórumokon is elismerik, a termelői kapcsolatokban követendő példaként emlegetve. A rúzsai, bordányi és mórahalmi paradicsomfeldolgozó léüzem, a szatymazi pritaminpaprika-negyedelö gépsor csak egy-egy példa a közös érdekeltség megvalósult formáira. De ez csak az egyik oldal, a másikon ott a korlát, a megtermelt készárut igényli-e a hazai fogyasztó, vagy a külföldi vevő. A középen átló, vagyis a gyár miként tudja az összhangot megteremteni, ez az igazi mérce és megmérettetés. Vegyük először a paradicsomot. A kieseit szőlő- és baracktermés ellensúlyozására a termelő számára ez a növény jövedelmező lehetőségnek mutatkozott. A gyárnak a 2800 vagonnyi mcnriyjíijg lett volna ideális, ennél 100 vagonnál több termőig S a pluszt is feldolgozták, vajon ennek mi lelt a sorsa? A hazai felhasználás kevésbé jelentős tétel. A szocialista export előre lekötött mennyiség, itt a többletkiszállítás rövid távon elképzelhetetlen. A sűrített paradicsom" elsősorban tőkés piacokra készül, s itt még az elért piaci részarányt sem könnyű megtartani. A követelmény szigorú minőségi paraméterekhez kötött, s a versenytársak éghajlati adottságai legalább megegyeznek, vagy esetleg jobbak a miénknél. A vámok miatt ugyanakkor kisebb önköltség mellett van csak esélye az üzletnek. Az eredmény: a szokásosnál nagyobb zárókészlet marad a gyárban. S ez már előrevetíti, hogy 1988-ban esetleg kisebb mennyiség felvásárlására törekednek. A termelő viszont nem szívesen csökkenti a paradicsomterület részarányát, hisz eddig megtalálta benne a számítását. A gyárban ezért egy gözhámozó berendezést állítottak be jövőre, amivel hámozott egész és kockázott paradicsomot tudnak tőkés exportra gyártani. Ugyanakkor a meglevő pozíciók megtartásáért is lépni kell. A mostani technológiával nehezen tartható a megkövetelt minőség, a szín és a mikrobiológiai tisztaság. A külső léállomúsokon viszont nincsenek, s nem is teremthetők meg a „melegen áttört" eljárás fellételei. Az ehhez szükséges gőz iit a szegedi gyárban biztosítható. A beruházás jövőre kezdődik, s az 19H9-es szezonban az összmennyiség egyharmadát már az új gépsoron dolgozzák fel. A kinti telepeken is elkerülhetetlen, hogy a bogyós paradicsom átvételét szigorúbb követelményekhez kössék, s a mosást tökéletesítsék. Ehhez több víz kell, ami új kutak fúrását, a szennyvízelvezetés megoldását teszi szükségessé. A fehér paprikából is jó termés volt, 4 ezer tonnát vásároltak fel, hogy a termelökkel kotott szerződésüA Szegcdi Konzervgyár 1986-os eredményei kimagaslóak voltak, s az idén sem panaszkodhattak, a növényi konzervekhez az alapanyag bőven megtermelt. A húskészítményekhez már több energiába telt, hogy beszerezzék a szükséges nyersanyagot. I)e nézzük, valóban ilyen rózsás-e a helyzet, s ha egy-egy területen igen, milyen erőfeszítések húzódnak meg a háttérben? S ebből következően mi várható a közeljövőben? ket teljesítsék. Ugyanakkor ez ezer tonnával több, mint amit az idén áruként értékesíthetnének. A mennyiség nagy részét főként lecsóként a Szovjetunióba szállítják, az államközi " kontingensen felüli rész egyelőre raktáron van, s a többletkiszállításra nincs igény. Vagyis, a jövő évi megrendelés jó részét már ebből kielégíthetik. A kényszerhelyzetből egyértelműen adódik, a mostani területre és súlyra vonatkozó termelői szerződések helyett jövőre csuk egy adott mennyiség átvételére vállalkoznak. A tervezettet, meghaladó hozam értékesítése a mezőgazdasági üzem gondja lesz. Szerencsére a pritaminpaprikával nincsenek hasonló nehézségek, a Szatymazi Einn—Magyar Barátság Tsz-ben kialakított feldolgozási-termeltetési módszer továbbra is változatlanul folytatható. A zöldségfélék közül az uborkából lehet a' termelési felfutást a piacokon is érvényesíteni. Évek óta először megtermett az igény szerin.'i 270 vagonnyi, amiből jövőre még száz vagonnal többre tudnak szerződni. A gyümölcstermelésben nem sikerült még megteremteni a közös érdekeltséget. A nyersanyag nagy részét jelenleg is a megyén kívülről szerzik be. Például a barackot az itteni termelő inkább a szabadpiacon adja el, ahol az árak a dupláját is elérik annak, amit a konzervgyár fizetni tudna érte. Az apraja, érettje esetleg, ami ide kerül. A termelésben és gyártásban az összhangot talán a kombinátjellegű szervezet érhetné el, de ennek a legfőbb akadálya, hogy az állami és szövetkezeti tulajdon összevonása ma még nem lehetséges. A húskészítmények tőkés exportjában a követelményeknek úgy tudnak eleget tenni, ha legalább 2800 tonna csontos marhahúst és 1800 tonna csontos sertéshúst dolgoznak fel. A szükséges alapanyagot, főként a marhahúst nem könnyű' beszerezni, ezért a hústermelő gazdaságokkal erősítik együttműködésüket, s a cél érdekében a többletköltségek vállalásától sem riadnak vissza. Tóth Szeles István csóbb ál i ci ni A polgármester, aki a volán mögött ülve, saját autóján szállítja be vendégeit a repülőtérről, a minisztérium, amely szerény, egyemeletes villában működik — sztereotípiák a kisebb tőkésországok „takarékos államháztartásáról". Sztereotípiák, mert önmagukban ezek az inKabb stílust jelző példaK sokat nem árulnak el ez állam által felemésztett költségékről, amelyek között óriási tételek lehetnek a tőkéseknek nyújtott preferenciák, a hadikiadásuk, az elnyomó szervezetek költségei. Inxább a szerint kell vizsgálni, hogy fnibe kerül az irányítás, az igazgatás, az állami funkciók betöltése: a felhasznált eszközökhöz mérten, mit eredményez az állam működése, vajon u ráfordítások, a társadalom anyagi áldozatai megtérűlnek-e? Nálunk is azért van napirenden az állam adrftiniSztralíV kiadásainak csökkentése, mert azok a forintok, bizony, kevéssé kamatoznak az életben, sokszor soványak az eredmények Kitetszik, hogy a túlméretezett, költséges megoldások, a nagy apparátusok leginkább a bonyolultabb, bürokratikusabb ügymenetet szülik,. működésükkel olyan sok belső problémát vetnek fel. hogy energiájuk tekintélyes részét működési zavaraik leküzdésére kell fordítaniuk. Ráadásul nincs olyan területe a gazdaságnak az életnek, ahol ne okozna károkat a bürokráciából származó késedelmesség. Gyakran azután más is a gond: a sok hivatal között ólomlábakon jár az információ, elgyengülnek és eltérülnek a tapasztalatok, s könnyen hibás döntés születhet. Lám, már ezek az igazgatási, szakmai problémák arra ösztönözhetnének: keressük áll fiatalosabban az egyszerűsítés, a korszerűsítés módját. . Idehaza azonban ennél több, mondhatni, minőségibb okokból, nevezetesen a demokratizmus elterjesztésének vágyától vezettetve akarjuk a kisebb, olcsóbb, hatékonyabb állami irányítást. Meggyőződésünk ugyanis, hogy állami ráolvasás, ki korlevelezés nélkül is sok mindent elrendezhetnek az állampolgárok. Közösségi életük 'szervezését, a helyi fejlesztéseket rájuk bízhatják, ha érdekeltségük felszínre tör, és ha az önállóság jogával felruházzák őket. Elég. ha a társadalmi szervezetek figyelme kiterjed a politikai célok összhangjára: a falvak és a kerületek, a városok népessége bölcsebben eldönti a merre, a mit kérdéseit, a feladatokkal ezután jobban is azonosul. Nem kell mél^üben kutatni az emlékezetben, hogy példát adjunk erre a racionalizálásra. A járási hatáskörök leadásával, feleslegessé tudtuk lenni azt n nagy létszámú hatalmi formációt, amely több száz évig érintetlenül és megfellebbezhetetlenül ágaskodott a falvak, a városok és a megye között. Mondjuk viszont el, hogy ehhez nem vnit elégséges az akarat, ehhez bizony jól meg kellett erősíteni a helyi népképviseleti szerveket, tudással, felelősségérzettel. Ebben a történelmi lépésben már támaszkodni lehetett az állampolgárok nagyobb demokratikus iskolázottságára, fegyelmezettségére, törvénytiszteielére is. Vagy vegyük a minisztériumok összevonását. Nem éppen a vállalatoknak adott önállóság, a gazdasági szabályozók alkalmazása tette .lehetővé a minisztériumi irányítás egyszerűsítését; azt, hogy tisztük a bele-beleszólástól, ei távlali tervezéséig, a gazdasági folyamatok irányításáig, az erőforrások céltudatos kiaknázásáig emelkedjék? És itt a legfrissebb példa. Mint tudjuk, a lakossági jövedelemadóból befolyt összegeket az állam a tanácsok kezére bízza. Félreértés ne essék, ez az összeg nem biztos, hogy több lesz annál, amivel ma a költségvetés a tanácsokat támogatja. De mégis előnyösebb lesz így, mert. ezáltal az adót az állampolgárok (adófizetők) elképzelései szerint lehet majd felhasználni. Ez a közös érdekeltsége a tanácsnak és az adófizetőknek tökéletesen beszabályozza majd a helyi fejlesztéseket, a forrásokat, mintha bármilyen szuperhivatal és apparátus központból próbálná e feladatot megoldani. N emrégiben szó esett egyensúlyt vesztett gazdaságunk staibilizálásáról. A Parlament őszi ülésszakán elfogadott kormányprogram ia költségvetési hiány alapos lefaragását is célozza. Köztudott, hogy ebben jelentős szerepe lehet — és lesz is — a felesleges állami kiadások megszüntetésének, azoknak « megoldásoknak, amelyek kevesebb létszámot, működési költséget feltételezve, nagyban javíthatják az irányítás minőségét. Nem szabad azonban elfelejteni, hotrv ma nem elégséges az. amit az állam önmagán megspórolni képes. Ennél többre van szükség. Az állami szerveknek oda kell hatniuk, hogy a gazdaságban, a társadalomban végre bekövetkezzék a fordulat a nagyobb hatékonyság, a racionálisabb megoldások, az értelmes cselekvés irányában. Márpedig ez minden pénzt megérne. . . Koiuornik Ferenc PVC-labdák A legnagyobb hazai játékgyártónak, a Szarvasi Plastolus Ipari Szövetkezetnek tizennyolc új játéka jelent meg az üzletekben a karácsonyi ünnepek előtt. Az új termékek közül máris igen sikeres a flipperfoci, s a kereskedelem több mint 100 ezer darabot rendelt a négyszín-nyomású, emblémás PVC-labdákból. A kukoricanemesítés jelene Tegnap, kedden a Gabonatermesztési Kutatóintézetben a Szegedi Akadémiai Bizottság növénytermesztési és növénynemesitési munkabizottságának összejövetelén a kukoricanemesités irányzatairól és eredményeiről tartottak előadást, s a szakemberek ezúton cserélték ki tapasztalataikat. Kálmán László, a GKI tudományos főmunkatársa elmondta, hogy már 10 éve megfogalmazták a kukoricanemesítők célját, vagyis a mérce: egységnyi mezőgazdasági területről mennyivel sikerült az előállítható állati eredetű termék mennyiségét növelni és a minőségét javítani. Ehhez azonban még hiányzik a korrekt mértékegység. A hétköznapi követelmény eddig egy új hibrid beállításakor az volt, hogy legalább egy agronómiai tulajdonságban jobb legyen az átlagnak megfelelő mintától. A jövőben annyi a változás, a köztermesztés legjobbja lesz a viszonyítási alap. S, hogy mik ezek az agronómiai tulajdonságok? A termőképesség, a tenyésZidő, a növény állóképessége, s a vetőmag elöállíthatósága. A megvalósítás zömmel az amerikai Pioneer hibridekre támaszkodik, ezt egészíti ki a saját nemésítés. A honosítás a hazai vetőmagigények kielégítését szolgálja. A közös nemesítések a Pioneer mellett más, szocialista országok intézeteit is bekapcsolják a munkába, lehetőséget adva a vetőmagvak exportjának. A GKI a hazai vetőmag-előállításban 93 százalékkal működik közre, ennek zöme a honosított Pioneer hibridcsalád. Ez 30 ezer tonna vetőmagot jelent, s ha ehhez viszonyítjuk az 56 ezer tonnás KGST-exportlehetőséghez, jól látszik a terület súlya. Ha az országos termésátlagokat vizsgáljuk az utóbbi három évtizedben, a számítás évenkénti 189 kilogrammos hektáronkénti hozamnövekedést mutat. A biológiaalapok a változó tényezők közül igen jelentősek, kísérletek szerint 50—60 százalékkal részesülnek. Vagyis bizonyítják a kutatás, novénynemesités gyakorlati létjogosultságát. Szél Sándor, a GKI osztályvezetője a speciális nemesítési szakterületekről adott rövid helyzetjelentést. Így a fajtafenntartasról, a technológia szerepéről, a minőségi tulajdonságok javításának korlátairól, a szövettenyéSztéses eljárás gyakorlati alkalmazhatóságáról. Németh János, a munkabizottság elnöke összefoglalójában kiemelte, hogy a világ vezető nemesítő központjaihoz képest a szegedi intézet lehetőségei szerények. Ezért célszerű a saját kutatások mellett az együttműködés lehetőségét teljeskörüen kihasználni. Tv-újcSonságok Előrehaladtak a Videoton Elektronikai Vállalat jövőre piacra kerülő új színes televiziócsaládjának a gyártási előkészületei. Befejeztek a gépsorokat befogadó épület felújítását, folyamatosan végzik a technológiai szereléseket, s az év végére elkészül az új tévék első százdarabos nullszériája. A készülékeket — térítés ellenében, a vállalati szakszervezeti bizottság döntése alap^ ján — a Videoton dolgozói kapják meg tartós műszaki megfigyelésre. Ez azt a célt szolgálja, hogy az esetleges hibákat még a sorozatgyártás megkezd ése előtt ki tudják majd javítani Az új televíziócsalád gyártására 1.2—1,5 milliárd forintos fejlesztési programot valósit meg a Videoton. A gyártási technológiát a világ legnagyobb televíziógyártójának számító francia Thomson cégtől vásárolta, a gyártandó készüléket pedig — figyelembe véve az itthoni igényeket, valamint a hazai üzemekben és a szocialista országokban előállított alkatrészek felhasználásának lehetőségét is — a két vállalat szakemberei közösen fejlesztették ki. Az új termék nemcsak a hazai választék bővítését, minőségének jelentős javulását eredményezi, hanem előreláthatóan kelendő lesz a szocialista országokban és tőkés piacokon is. A tetszetős külsejű, korszerű felépítésű, műszakilag igen megbízható készülékek mikroprocesszor programját ugyanis úgy alakítottak ki, hogy kisebb módosításokkal többféle szabvány szerint is működtethetők, illetve bármely adóra rákapcsolhatok legyenek. Exportképességüket növeli, hogy a készülékek továbbfejlesztésével, illetve megfelelő szerkezeti egység beiktatásával a műholdas adások vételére is alkalmasak lesznek. Sorozatgyártásuk a jövő év második felében kezdődik meg, s már 1988-ban 30—35 ezret készítenek belőlük. Egyelőre húrom típus kerül majd forgalomba: egy mechanikus kezelésű készüléket, valamint annak távszabályozós, illetve a teletextadások vételére alkalmas változatát gyártják majd. Elektronikus rendszer A Heves Megyei Népújság szerkesztőségében a magyar sajtó napja alkalmából átadták az első napilapnál használatos elektronikus szerkesztési rendszert. A csaknem 5 millió forintos beruházás hazai berendezések bevonásával, a Videotonban a sajtó számára kifejlesztett legújabb berendezéseinek alkalmazásával valósult meg. Egerben az új rendszerrel az MTI legfrissebb ihirei is képernyőre hívhatók és feldolgozhatók. A Heves Megyei Népújság 35 éves múltra visszatekintő napilap, naponta 44 ezer példányban kerül ki a nyomdából. Az új elektronikus szerkesztési rendszer gyorsítja az újságírói munkát, elősegíti a megye lakosságának gyors, pontos tájékoztatását. S