Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-13 / 268. szám

4 Pcnlck, 1987. november 13. POSTALÁDA Társszerzőnk az olvasó Szívességszolgálat Jó néhány levélírónk türelmét kell kérnünk, hely hiányá­ban ugyanis most nem tudtuk észrevételeiket, kérdéseiket közölni. Azzal a két héttel, amennyivel később jelennek meg soraik, nem veszítik aktualitásukat, ugyanis időt álló dolgokról van bennük szó. A gyógyszerek tisztelete Al-Farábi arab filozófus ezer évvel ezelőtt irta, hogy nem érdemes olyan ország­ban élni, ahol hasznavehe­tő gyógyszerek nincsenek. A kiváló arab tudósok már akkor felismerték, hogy eredményes gyógyítás nem lehetséges gyógyszerek nél­kül. Gyógyszerkincs. Ezzel a találó szóval jelzi az orvos­tudomány a gyógyszerek összességét. Valóban kincs ez, amely fájdalmunkat enyhíti, egészségünkét elő­mozdítja. A gyógyszer hasz­nálata sohasem öröm. De mert szükséges és hasznos, mindenképpen meg kell be­csülnünk. A napokban szemetet vit­tem a gyűjtőbe, s a konténer mellett jókora nejlonzacskó­ban gyógyszer volt elhe­lyezve. Felvettem, megnéz­tem. Mondhatom: fantaszti­kus leletre bukkantam. Volt oft minden: görcsoldó, nyug­tató (többféle), hashajtó és hasfogó, antibiotikumok garmadára. Cseppek orrba, szájba és szembe. Volt fel­bontatlan, de lejárt szava­tosságú doboz is. Ara — térítési dijon — jóval há­romszáz forinton felül volt. Nem tudom, mi vezérelte a „csomag" elhelyezőjét? Va­jon tudta-e, hogy egy új ké­szítményben mennyi a be­fektetett szellemi töke; hogy egy gyógyszer piacra juttatása több százmillió dollárba kerül; hogy a gyógyszerekre fordított ál­lami dotáció ez évben is tobb mint 13 milliárd forint. Gondolt-e arra, hogy tette milyen balesetforrás lehet, ha azt egy gyermek talál­ja meg, s bevesz belőle — pusztán kíváncsiságból — néhány szemet! Ha a társadalmi juttatá­sok pazarlásáról esik szó, a gyógyszerfogyasztás vissza­térő téma. Hazánkban a gyógyszerfogyasztás évről évre nő, s ez a tény egyben a családi házi patikák fel­töltődését is jelenti. Mert — bármilyen furcsa is — a betegek nem mindig szedik be a számukra rendelt gyógyszereket. Becslések szerint is igen jelentős ér­tékű gyógyszert raktároz otthon a lakosság. Ebből csak mintegy egyharmad rész az a mennyiség, amit a betegnek rendszeresen szed­ni kell. A többi amolyan rejtett tartalékot képez. A jobbik eset az, ha a mara­dékot elteszik, s nem dobál­ják a szemétbe. Az egész­ségügyi hulladék ugyanis veszélyes hulladéknak mi­nősül, amely potenciális ve­szélyt rejt magában. Félreértés ne essék: kell otthon gyógyszer. A min­dennaposak, a gyakran használtak. Hogy mi legyen az? Megmondja az orvos, s kiválasztásában segít a gyógyszerész, akinek sok­irányú szakmai feladata kö­zött szeropel a betegek fel­világosítása mindarról, amit ezzel kapcsolatban hasznos tudni. Mindent egybevetve: be­csüljük meg a gyógyszert, amely nem kevésbé értékes az aranynál, amelynek fé­nye viszont csak az egészség árnyékában ragyog igazán. Hajdú Imrp A napi- és hetilapok — közöttük lapunk — postájá­ban gyakran találhatók oiyan olvasói levelek, ame­'"ek írói — kedvezőtler szociális helyzetükre hivat­kozva — a szerkesztőségek­hez fordulnak segítségért. Nem pénzbeli támogatásról van szó — hiszen ilyenre nincs lehetőség —, hanem azt írják: adják közre ké­réseiket, hogy akik tehe­tik, küldjenek nekik vagy családjuknak olyan használ­ható holmikat (kinőtt gyer­mekruhákat, cipőket, játé­kokat, könyveket avagy szükségtelenné vált egész­ségügyi fölszereléseket, már­félretett, de még működö rádiót, televíziót, lemezját­szót, használt lemezeket, magnószalagokat stb.), ame­lyeknek beszerzése számuk­ra — anyagi helyzetük miatt — nem lehetséges vagy nagy megterheléssel járna. Más­felöl pedig olyan levelek is erkeznek, amelyeknek írói éppen ilyen, használatból kikerült tárgyakat ajánlanak föl azoknak, akik anyagi helyzetük, magányosságba kényszerültségük miatt örömmel fogadnák el aján­dékul azokat, összességük­ben — közismerten — igen­igen nagy értékű, immáron „elfekvő" és csupán a helyet foglaló dolgok halmozódnak föl családoknál. Ezeket a jóérzésű felajánlókat és a jelentkező szükség igénye­ket — szivességszolgálati alapon — össze lehetne han­golni. A kéthavonként meg­jelenő Szabadidő Magazin adott teret és lehetőséget ennek. A lap közli a beér­kezett és beérkező kérése­ket, felajánlásokat (amelyek­nek írói azt is kérhetik, hogy nevüket és címüket ne tegyék közzé). Ezután levél­beli tájékoztatás révén a megnevezett Szívességszol­gálat egyezteti ezeket és összekapcsolja az ugyancsak beérkező szívességi felaján­lásokkal. Azaz: a Szívesség­szolgálat közvetlen, mintegy személyes kapcsolatot teremt az ajándékozók és a meg­ajándékozottak között. (A kérést tartalmazó levelekre a Szabadidő Magazinban található szívességszolgálati szelvényt kell majd föl ra­gasztani. A Szívességszolgá­lat címe: 1077 Budapest, Izabella u. 31.) Cikkünk visszhangja Facsemeték a tetőn Régi szokás, hogy a tető alá hozott házakat zöld ág­gal díszítik az építők. A Rókusi körút házai azonban már jó ideje elkészültek. Bíró Albert Vedres utcai olvasónk mégis „facsemetetelepet" fedezett fel a tízemeletesek te­tetején (itt készült a fotó). Csak találgathatunk, hogyan kerültek oda. Minden bizonnyal a szél szállította fel a magokat, amelyek aztán meggyökereztek a panel tetején. Úgy tűnik, n csemeték élvezik a szép kilátást. A lakók azonban kevésbé fogadták barátságosan azokat, gyökereik ugyanis nem használnak a tető szigetelésének. Egyetér­tünk olvasónkkal, aki „beázásmentes művelésre" hívja fel a figyelmet. Arra azonban nekünk sem sikerült fényt deríte­ni, hogy a talajmegmunkálást milyen típusú kis traktorral lehetne megoldani. Ezt rábízzuk a nálunk ötletesebb fel­találókra. Meglepődve olvastam a lap november 4-ei számá­ban F. N. I. „Ogyessza nem Odessza?" című írását. Te­kintsünk most el a nyilván­való tévedésektől és elírá­soktól (hogy miféle szerve­zet neve lehet a cikkben emiitett Counter Intelli­gence Corp (sic!) — arról fogalmam sincs, de az biz­tos, hogy nem a CIA-é, hi­szen ez utóbbi három betű a Central Intelligence Agen­cy rövidítése; a ,,40-es, 50­es évek bájos francia film­színésznője" pedig nem Da­riense, hanem Danielle Dar­rieux). ós koncentráljunk az érdemi dolgokra. A cikk szerzőjével ellen­tétben én szeretném megvé­deni az orosz tulajdonne­vek fonetikus (kiejtésű) át­írását, és nem tartom „ha­misításnak, a szuverenitás megsértésének" sem az uk­rán kiejtést követő Odessza, sem az orosz kiejtési nor­máknak megfelelő Ogyessza változatot. E nevek foneti­kus átírása éppen azt a célt szolgálja, hogy mi — a latin ábécét használó ma­gyarok — lehetőleg minél pontosabban adjuk vissza az orosz anyanyelvű beszélő által használt hangképet. A cikk elején felhozott példák (Seneca, Szczecin, Goethe) azért nem meggyőzőek, mert e nevek esetében nem kel­lett kódrendszert változtat­ni, nem kellett átírni egy nevet egyik ábécéből a má­sikba: e neveket valóban így kell leírni. A cirill be­tűs nevek átírásakor azon­ban több-kevesebb komp­romisszumot kell kötni, hi­szen a két kódrendszer csak részben fedi egymást, s e nevek éppen ezért olyan hangokat is tartalmaznak, amelyeket a latin ábécét használva nem lehet ponto­san átírni. Mégis úgy érzem, akkor járunk el helyesen, ha az átírás során maximá­lisan tekintetbe vesszük az orosz nyelv kiejtési szabá­lyait. Természetesen ez nem volt mindig így, s így ez az elv — ez a fajta átírás — viszonylag újkeletü. Amikor hazánkban még csak na­gyon kevesen tudtak (főleg olvastak) oroszul, az orosz irodalom klasszikusai jó­részt német közvetítéssel kerültek el hozzánk, s így nem csoda, ha a tulajdon­nevek leírása is a német ki­ejtési normáknak megfele­lően történt. E régebbi idő­szak átírási elveit tükrözik a Lenin, Néva stb. alakok, amelyek már annyira gyö­keret vertek nyelvünkben, hogy nincs okunk megvál­toztatni őket. (A későbbi idők felesleges túlkapásait — például a Gogoly alakot a Gogol helyett — az idő lassan elmosta.) Más a helyzet — a cikk­ben említett — Csernisevsz­kij nevével. Ezt a nevet éppep „a grammatika sza­bályainak megfelelően" nem szabad Csernyisevszkijnek ejteni, mivel az eredeti orosz névben az (n) hang után nem a mássalhangzót lágyító (i), hanem a kemény ejtést megtartó (jerü) betű áll. (Legjobb esetben Cser­r.üsevszkij lehetne a ma­gyar átírásban, de ilyen ese­tekben a szokásoknak meg­felelően általában i betűt használunk — íme egy az említett kompromisszumok közül.. .) Meg kell jegyeznünk, hogy a magyar nevek cirill betűs átírásakor pontosan ugyan­ez a probléma jelenik meg: Cházár András, Dessewffy Arisztid vagy Weöres Sán­dor családi nevét cirill be­tűs szövegekben — átírva — éppúgy Császárnak, Dezső­finek, (Dezsjofinek) vagy Vörösnek (Vjoresnek) talál­juk, mintha így is kellene írnunk őket. A cirill betűs (orosz) átírás éppen ezáltal marad hű e nevek magyar kiejtéséhez. Albert Sándor, Szeged, Április 4. útja 27. * Ugyanezt a cikkünket ol­vasva fogott tollat Györ­gyeyné Login Adrienne (Sza­mos u. l/A), akinek magya­rázata egybeesik a fentiek­kel, és Dávid L. Szaniszló (Kistelek, Kossuth tér 1.). Mondandójának lényege: egységes nyelvi szabályozás­ra lenne szükség az átírá­sokra vonatkozólag. összeállította: Czakó Julianna űr Mi? Hol? Mikor? 1987. NOVEMBER 13., PÉNTEK — NÉVNAP: SZILVIA A Nap kel 6 óra 45 perckor, és nyugszik 16 óra 12 perrkor. A Hold krl 22 óra 51 perckor, és nyugszik 13 óra 11 perrkor VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegődnél csütörtökön plusz 101 rm (álló). HATVANÉVES Hoffmann Wladimir (sz. 1927) Balázs Béla-dijas filmoperatőr, a Mafllm munkatársa. Műszaki és orvosi dokumentumfilmeket készít. HATVANÉVES Haszmanm Antal (sz. 1927) álla­mi díjas gépészmérnök. A nagy­feszültségű villamosenerg'a-at­vitcl fejlesztésével foglalkozik. HATVANEVES Szilvásy Nándor (sz. 1927) Mun­kácsy-díjas grafikus, érdemes művész. HATVANÖT ÉVE született Oscar Wcrncr (1922— 1984) osztrák színész. Legna­gyobb sikerét Stanley Krámer Bolondok hajója ctmü filmjében aratta, amelyben egy önmagá­val meghasonlott orvost alakí­tott. KISSZfNH AZ Este 7 órakor Irma. >e édes (bérlctszünet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: A halott ember levelel (szí­nes szovjet sei-fi). délután há­romnegyed 6 és 8 órakor: A Beverly Hilts-1 zsaru (színes, m. b. amerikai krimi. IV. hely­ár !). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Timur és csapata (szovjet ifjúsági film), negyed 6 és fél 8 órakor: A Beverly Hills-i zsaru (színes, m. b. amerikai krimi. IV. helyár!). Szabadság: fél 4 órakor: Mackemna aranya (színes ameri­kai film. II. helvdr!), háromne­gyed 6 és 8 órakor: A halott ember levelel (színes szovjet sci-fi). Filmtéka: fél. 6 és fél 8 óra­kor: A Szurámi vár legendája (színes grúz film). Kiskórössy halászcsárda: (vl­deomozl), délután 4 és este 8 órakor: A kungfu lány (színes hongkongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szam (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli Ugyeletet a II. kórház (Tol­buhln sgt. 57.) tart. Gyermeksérültek él gyermek­sebészeti betegek ellátása i Gyermekklinika gyermeksebé­szeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 19-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a LenLn krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig a Fül Orr-Gégekli­nika tartja. Szeged, Lenin krt. 111. Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig: szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged. Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-642. SOS LELKISEGELY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. BELGRÁD 1. 16.45: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyermekműsor 18.00: F.lo hipotézisek 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő 19.00: ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: A törvény Los Angelesben — amerikai film 21.00: Vetélkedő 22.00: Híradó 22.20: Művelődési magazin 23.50: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Dzsessz 21.05: Rövidfilm 21.30: Az elfelejtett ősök árnyékai — szovjet film 23.00: Sakk-kommentár ÜJVIDÉK 16.45: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyerekeknek 18.0(1: Tv-magazin szlovákul 19.00: Ma '"30: Híradó magvarul 20.00: A törvény Los Angelesben — amerikai film 21.00: Beszédtéma 21.30: Dzsessz 22.00: Híradó szerb­horvátul Rádió & Tévé BUDAPEST 1. 9.00: Tévétorna 9.05: Worafka tanácsos úr — Tévéjáték (Ism.) 10.20: Hirháltér (Ism.) 11.05: Mozgató 11.15: Képújság 16.00: Hármas csatorna 17.05: Hírek 17.10: Három nap tévéműsora 17.15: Évgyűrűk 17.45: Téka 18.00: Ablak 19.00: Álljunk meg egy szóra! 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.03: Szeszélyes évszakok 21.20: A hét műtárgya 21.25: Kékszakáll — NSZK tévéfilm 22.55: Híradó 3. BUDAPEST 2. 17.25: A világgá ment királylány. Szovjet mesefilm 18.50: Képújság 18.55: Tévétorna 19.00: Ablak 19.30: Aksel — Gallen — Kallcla Finn kisfilm a neves festőről 20.05: Emlékezés Radnal Bélára 20.35: Lermontov (Ism.) 20.55: Híradó 2. 21.15: Fiatal Művészek Stúdiója 21.40: periszkóp 22.25: Képújság KOSSUTH 8.20: Ki kit formált? (Ism.) 8.50: Verbunkosok, nó'ák 9.39: Az óvódások műsora 10.05: Aprily Lajos versel (Ism.) 10.10: Pablo Casals vezényli a Columbia Szimfonikus Zenekart és a Marlboról Fesztivál Zenekarát 11.10: Magyar Írás 12.30: Ki nyer ma Sárospatakon? 12.45: Külpolitikai arcképcsarnok 13.00: Zenés séták a természetben 13.58: Hanglemez MK 14.10: Népdalok 14.45: Kritikusok fóruma... (Ism.) 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Hétszínvirág 16.05: Augusztin, a virágmintás kiselefánt 17.00: Nem magánügy 17.25: Rólunk van szó! 17.30: Idősebbek hullámhosszán (ism.) 19.15: Közvetítés Visegrádról, Aprily Lajos születésének Uu. évfordulóján 20.14: ,.En mindig Callas maradok . . ." 9. 21.15: Kilátó 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Hangszerek, hangszínek 23.17: Évszázadok mestermüvei 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után . . . PETŐFI 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Friderika — j Részletek Lehár Ferenc— Szenes Andor daljátékából 8.50: Tíz perc külpolitika (Ism.) 9.03: Napközben 12.00: Hírek, nemetül, oroszul és angolul 12.10: Poór Péter énekel 12.25: Édes anyanyelvünk (Ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektol péntekig 17.05: Ipargazdák 17.10: Fiatalok popzenei felvételeiből 17.30: Ötödik sebesség 18.33: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta. híres nóta 21.05: Country-világ 21.45: Nike Nock jazz­együttese játszik 22.00: Brutusz — Ludovik Askenazy elbeszélése (Ism.) 22.33: Bemutatjuk a Borsodlak Baráti Körét 23.20: Noktürn 0.15: Éjfél után ... BARTÓK 8.08: Időszaki kiállítások 8.13: Hangverseny Weber müveiből 9.44: Júlia Wiener-Csaniseva és Bernd VVciki operaáriákat énekel 10.10: Csak fiataloknak! (Ism.) 11.05: Zenekari muzsika 11.58: Yehudi Menuhin hegedül, Wilhelm Kempff zongorázik 12.37: Szinliázi fuvószene 13.05: Kilátó (Ism.) 14.05: Wagner: A níbelung gyűrűje — Az istenek alkonya — Iláromfelvonásos zene­dráma Közben 17.02: Nyitnikék (Ism.) 17.32: Könyvszemle (Ism.) 19.05: Hangverseny Mozart műveibűi Kbi: 20.05: A Lipcsei Rádió archaikus hangszeregyüttesének felvételeiből 20.20; Színészvizsga 1987: Seress Zoltán 20.38: Török Adám MRC Jazzegyüttesének műsorából 21.00: Zenekari muzsika 21.40: Opera-müvészlemezek 22.24: Pillantás az európai diszkóba 1. 23.09: Koszorú — Mándy Iván hangjátéka (Ism.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom