Délmagyarország, 1987. november (77. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-17 / 271. szám

2 Szombat, 1987. november 21. II Pohárköszöntők a brüsszeli díszvacsorán Wilfried Hartens Kapcsolataink kerete kitűnő Főtitkár úr! Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy önt kö­rünkben fogadhatjuk és üd­vözölhetjük, önt, aki hosz­szú évek óta magára vállal­ja Magyarország sorsát. Három éve annak, szinte napra megegyezően három éve, hogy Magyarország vendége voltam. Ragyogó emlékeket őrzök erről a lá­togatásról, mind a fogadta­tás melegségét, mind pedig azoknak a megbeszélések­nek az érdekességét tekint­ve, amelyeket a magyar kor­mány különböző tagjaival és különösképpen önnel folytattam. Akkor megállapítottuk, hogy kétoldalú kapcsolata­ink politikai kerete kitűnő és olyan természetű, hogy lehetővé teszi kapcsolataink fejlesztését különböző terü­leteken. Az érintkezések időközben valóban kiszélesedtek. Tud­juk, hogy az élénk kulturá­lis elettel rendelkező Ma­gyarország a történelem fo­lyamán milyen részt vállalt az európai kulturális örök­ség kialakításában. Megle­pő-e ezek után, hogy ösz­töndíjasok, kutatók és pro­fesszorok rendszeres cseréje alakult ki országaink kö­zött? A kulturális egyez­mény alapján létrehozott vegyes bizottság az elmúlt hónapban ülésezett és a kö­vetkező három évre kiala­Kádár János kította cseréink programját. Kevésbé hivatalos síkon kó­rusok és népművészeti cso­portok járulnak hozzá ah­hoz, hogy a két nép közötti baráti kapcsolatok szoro­sabbra fűződjenek. Gazdasági kapcsolataink ugyancsak fejlődtek a leg­utóbbi három évben és leg­utóbbi fejlemények tükrében kedvezőbb lehetőségek mu­tatkoznak a magyar export számára, ami kiegyensúlyo­zottabbá teheti árucserénket. Nagyon jók a kapcsolatok a Belga Külkereskedelmi Hi­vatal és ji Magyar Kereske­delmi Kamara között, eb­ben az évben Budapesten és Pécsett műszaki napokat szerveztek. Az első félévben, a belga elnökség idején, Magyarország tárgyalásokat kezdett az Európai Közös­séggel, melyek, remélem, a közeli jövőben eredményhez vezetnek. Főtitkár úr! Mindez azt bizonyítja, hogy a belga— magyar kapcsolatok nagyon sokrétűek és élénkek. így természetes, hogy érdeklő­déssel és rokonszenvvel kö­vetjük azokat az erőfeszíté­seket, amelyeket az ön or­szága gazdasági síkon tesz. A két évtized óta megvaló­sított reformok vonalát kö­vetve, bátor a munkaprog­ram, melyet a közelmúltban a magyar kormány és az Országgyűlés elfogadott. Na­gyon kívánjuk, hogy végre­hajtását siker koronázza. A nemzetközi politika te­rén Belgium és Magyaror­szág közös törekvése, hogy hallassa a kis és közepes nagyságú országok hangját. Nem lévén gyanúsíthatok hatalmi vággyal és függet­lenül attól a ténytől, hogy különböző gazdasági és po­litikai rendszerekhez tartoz­nak, türelmes munkával tá­mogathatnak eszméket, eny­híthetnek helyzeteket és előmozdíthatják a kölcsönös megértést, valamint a fe­szültségek csökkentését. ön Belgiumban olyan partnerre fog találni, amely a béke és a világ biztonsá­ga keresésében kész a nyíll és őszinte eszmecserékre. Amikor, ^mint ön is, örven­dünk az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között a közép-hatótávolsá­gú rakéták felszámolásáról szóló egyezmény kilátásai­nak, még számos más nyug­talanító fegyver is van. így — amikor Nyugat-Európa azt kívánja, hogy figyelem­be vegyék biztonsági meg­gondolásait, meg kellene ol­dani a hagyományos fegy­verek ellenőrizhető egyensú­lyának problémáját. A bizalmi kapcsolat fej­lődése nem korlátozódik a biztonság és a leszerelés kér­déseire. Ez átfogó folyamat, amelyben az egyes emberek érintkezési, tájékozódási és szólásszabadsága lényeges szerepet játszik. Belgium ezért tulajdonít különleges fontosságot a helsinki zá­róokmány emberi dimenzió­jának. E tekintetben érté­keljük Magyarország tevé­keny részvételét az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Konferencián Bécsben, és azokat az intézkedéseket, amelyeket az ön országa az emberi kapcsolatok terén tett. Főtitkár úr! A rendszerek és a nyel­vek különfélesége ellenére, Európa kulturális egysége magától értetődő. Aki az ön országába ellátogatott, az ennek még erőteljesebben tudatában van. Éppen ezért azzal szeretném befejezni, hogy kifejezésre juttatom a reményét: egy nap képesek leszünk arra, hogy minden­fajta különbözőségen úrrá legyünk, annak tudatában, ami összeköt, nem elválaszt bennünket. Kedves vendégek! Javasolni szeretném, hogy emeljük poharunkat Németh Károly úr őexellenciájára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökére és őexellenciája Kádár János úr, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára egész­ségére és személyes boldog­ságára. a magyar nép bol­dogulására és jólétére; va­lamint a kormányaink és or­szágaink közötti jó kapcso­latok harmonikus fejlődésé­re. II világ az országok kölcsönös egymásrautaltságának korszakába lépett A belga miniszterelnök után Kádár János pohárkö­szöntőjében a következőket mondotta: — A magam és kíséretem ne­vében szívből köszönöm a meghívást, a szívélyes fogad­tatást. a figyelmes vendég­szeretetet. Köszönöm azokat a megtisztelő szavakat, me­lyekkel hazámról és a ma­gyar népről megemlékezett. Történelmének viharos év­századaiban a kis lélekszá­mú magyar nép fennmara­dását szabadságszeretete és áldozatos munkája mellett az európai civilizáció, a gazda­sági-társadalmi fejlődés eredményei iránti fogékony­sága biztosította. Népeink kapcsolatai, régi eredetűek. A magyarságot gazdagító érint­kezésekben, az európai érté­kek közvetítésében számon tartjuk a vallonokkal és fla­mandokkal kialakult törté­nelmi kapcsolatokat is. A XI —XII. századtól vallon tele­pesek is hozzájárultak a ma­gyar városok fejlődéséhez. 1686-ban vallon és flamand egységek is részt vettek Bu­dának a török uralom alóli f el sza ba d í tásá ba n. Magyarországon napjaink­ban is nagy az érdeklődés a fejlett belga gazdaság ered­ményei, országuk tudomá­nyos vívmányai és kulturális értékei iránt. Országaink el­térő társadalmi rendszere, különböző nemzetközi elkö­telezettsége a tapasztalatok szerint nem gátolja az együttműködést. Országaink nagyságrendjében meglevő és sok más tekintetben ha­sonló adottságaink lehetsé­gessé, a béke megőrzéséhez, az európai biztonság megszi­lárdításához fűződő közös, érdekeink pedig kifejezetten szükségessé teszik a közöt­tünk kialakult párbeszéd folytatását, 'a kapcsolatok to­vábbépítését. Tisztelt miniszterelnök úr! Kapcsolataink kiemelkedő eseményeként tartjuk szá­mon az ön 1984. évi magyar­országi látogatását. Akkori tárgyalásaink nemcsak or­szágaink együttműködésé­nek fejlődésére hatottak ösz­tönzően, de a nemzetközi vi szonyok egyik feszült idő­szakában a kelet—nyugati párbeszéd megőrzéséhez is hozzájárultak. Az elmúlt év­ben Albert herceg vezetésé­vel járt jelentős belga gazda­sági küldöttség hazánkban, a magyar miniszterelnök pedig Brüsszelben tárgyalt. Mosta­ni látogatásom, találkozóim és megbeszéléseim jól illesz­kednek ebbe a párbeszéd­soroza tba. Miniszterelnök úrral ma folytatott igen jó légkörű megbeszéléseinket nagyra értékelem. Meggyőződésem, hogy az egymás érdekeivel reálisan számoló, őszinte kapcsolatfejlesztési szándék kölcsönös megerősítése ösz­tönzően hat országaink együttműködésére. Több fontos nemzetközi kérdés­ben azonos, vagy hasonló módon fogalmaztuk meg vé­leményünket. Természetes az is, hogy a világpolitika né­hány témakörében nézeteink eltérnek egymástól, hiszen a gazdasági-társadalmi fejlő­dés más-más útján járunk, és különböző szövetségi rendszerhez tartozunk. Mindkét részről megvan azonban az akarat, hcfgy ar­ra építsünk, amiben egyet­értünk, amiben népeink ér­dekei azonosak. Határozot­tan mondhatjuk, hogy mind­két fél, mind a magyar, mind a belga a béke megőrzését, az egymás iránti bizalom és megbecsülés erősítését, a kölcsönösen előnyös kapcso­latok továbbépítését kíván­ja. Tisztelt miniszterelnök úr! örvendetes, hogy a nem­zetközi viszonyokban most kedvező irányzatok kibonta­kozása érzékelhető. Látható­an erősödik a felismerés, hogy a világ az országok köl­csönös egymásra utaltságá­nak korszakába lépett, a Ke­let és a Nyugat hosszú távú együttélése rendezett és szé­lesedő kapcsolatokat igényel. Az érdekek kölcsönös figye­lembevétele, a vitás nemzet­közi kérdések politikai meg­oldása, a bizalom építése, a sokoldalú együttműködés az egyetlen járható út. E felismerés új perspektí­vákat nyújthat Európában az államok közötti együttműkö­désben. A világban végbe­menő gazdasági és politikai folyamatok időszerűvé teszik azoknak a hatalmas lehető­ségeknek a kihasználását, amelyek a kontinensünk két része közötti gazdasági-ke­reskedelmi kapcsolatban rej­lenek. Mindinkább növek­szik az a felismerés is, hogy az emberiség jövőjét az szol­gálná igazán, ha az erőket a ma m g pótolhatatlan nyers­anyagok, energiahordozók ésszerű felhasználására, a környezetvédelem feladatai­nak megoldására lehetne fordítani. A magyar nép örömmel fogadta a szovjet—amerikai viszonyban kibontakozó ked­vező fejleményeket, különö­sen a közepes és a rövidebb hatótávolságú nukleáris ra­kéták felszámolásáról szüle­tett elvi megállapodást, az újabb csúcstalálkozók szán­dékát. Minden nép érdekei­nek megfelel, ha a külpoliti­ka célja az egyenlő biztonság megteremtése lesz a fegy­verzet alacsonyabb szintjén Bízunk abban, hogy a nuk­leáris leszerelésben áttörést jelentő megállapodás meg­kötése ösztönzően hat majd a fegyverzetkorlátozás mas te­rületeire is. Reméljük, hogy mielőbb sikerül megegyezni a nukleáris fegyverzet to­vábbi csökkentésében, a vi­lágűr militarizálásának megakadályozásában,» a ve­gyi fegyverek felszámolásá­ban és a hagyományos fegy­verzet korlátozásában is. Meggyőződésem, hogy e folyamat ösztönzésében min­den országnak, így a kis or­szágoknak is megvan a ma­guk szerepe. A NATO-nak, a Varsói Szerződés tagországai 1986. júniusi budapesti ja­vaslataival foglalkozó elem­ző csoportja például éppen Belgium kezdeményezésére jött létre. A Magyar Népköztársaság, mint eddig, a jövőben is kész elősegíteni az európai kato­nai szembenállás csökkenté­sét, a kölcsönös bizalom erő­sítését, a politikai kapcsola­tok, a gazdasági, műszaki-tu­dományos, kulturális és hu­manitárius együttműködés bővítését. Magyarország adottságai­nál fogva — Belgiumhoz ha­sonlóan — nagymértékben ráutalt a nemzetközi gazda­sági kapcsolatokra. A külke­reskedelem közvetítésével jön létre nemzeti jövedel­münknek mintegy fele. Ezért kitartóan szorgalmazzuk a mesterséges akadályoktól mentes kereskedelmi kap­csolatokat, a kölcsönös elő­nyökkel járó gazdasági együttműködést. Pártunk és kormányunk közelmúltban kidolgozott gazdasági-társadalmi stabi­lizációs és kibontakozási programja — saját erőink mozgósításán túl — az eddi­gieknél is erőteljesebben kí­ván építeni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségekre. Készek vagyunk a gazdasági együtt­működés korszerű formáinak alkalmazására, a kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok épí­tésében érdekelt minden partnerünkkel. Reméljük, hogy közöttük növekvő számban lesznek majd bel­ga vállalatok, üzletembe­rek is. Miniszterelnök úr! Hölgyeim és uraim! Mai tárgyalásainkon elha­tároztuk, hogy tovább mé­lyítjük országaink együttmű­ködését. Tettük ezt abban a tudatban, hogy közvélemé­nyünk ezt teljes mértékben támogatja, annál is inkább, mert a kapcsolatok sokirá­nyú fejlesztése nem csak a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság népeinek ja­vát szolgálja, hanem egyben hozzájárulás a Kelet és a Nyugat közötti bizalom erő­sítéséhez, a helsinki folya­mat továbbviteléhez is. Befejezésül Kádár János I. Baldvin király, Martens miniszterelnök és valameny­nyi jelenlevő egészségére, a két nép boldogulására, Ma­gyarország és Belgium együttműködésére, Európa és a világ békés jövőjére emelte poharát. Napirenden: időszerű kérdések (Folytatás aZ 1• oldalról.) a stabilizáció követelmé­nyeinek megfelelően 1988­ban elkerülhetetlen a reál­bérek csökkenése. a) A SZOT képviselői — nem látván más ésszerű és reális alternatívát — ezt tu­domásul veszik, ugyanakkor nem közömbös, hogy ennek tényleges mértéke hogyan alakul, és miként érinti a társadalom különböző, nagy terheket viselő rétegeit. A szakszervezetek 1988-ban is fontosnak tartják, hogy né­hány területen központi bér­intézkedésre kerüljön *sor, továbbá kezdeményezik az adó- és árrendszer megvál­tozásából, valamint a jövő évi árszínvonal-emelkedés mértékéből következően a nyugdíjak minimum 330 fo­rinttal, a családi pótlékok 500 forinttal történő emelé­sét. A kormány lehetőséget lát a nyugdíjak minimum 330 fo­rinttal történő emelésére, a családi pótlékok tekintetében viszont csak 400 forintos emelésnek biztosítottak a lehetőségei. Központi bérintézkedések­re is csak szűk körben nyíl­hat lehetőség. Egyetértés volt abban: elő kell készíteni, hogy a Magyar Államvas­utaknál, az ügyészségi és bí­rósági szervezeteknél bérin­tézkedésekre kerüljön sor. Tovább kell vizsgálni a mű­szaki értelmiség jobb anyagi megbecsülésének lehetősége­it. Egyéb bérintézkedésekre az 1988. évi gazdasági hely­zet alakulásának függvényé­ben kerülhet sor. b) A szakszervezetek kép­viselői kérték, hogy a kor­mány az árszínvonal növeke­dését a lehető legalacso­nyabb szinten tartsa. Az árak alakulásával kapcsolat­ban a SZOT képviselői ki­fejtették: elfogadhatatlan a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök térítési díjá­nak emelése. Ugyanakkor szükségesnek tartják az e té­ren megnyilvánuló pazarlás, a forgalmazás lazaságainak felszámolását, a költségvetés kiadásainak ilyen módon történő mérséklését. A kormány képviselői — tudomásul véve a szakszer­vezetek álláspontját — ígé­retet tettek arra, hogy a gyógyszerek, gyógyászati se­gédeszközök térítési díjának emelését leveszik napirend­ről, és megvizsgálják a for­galmazás és a felhasználás egész rendszerét. O A SZOT képviselői megelégedéssel vették tudomásul, hogy korábbi ja-, vaslataik alapján a Minisz­tertanács a nehéz gazdasági helyzetben is lehetőségét látja néhány, a társadalom egyes rétegeit érintő, életkö­rülményt javító intézkedés bevezetésének. Ennek kere­tében az 1988-as költségve­tésből 500 millió forintot for­dítva erre a célra egyebek között az alábbi intézkedé­sekre kerül sor: — a minimális bérek ösz­szegének emelésére; — a 6 éven felüli tartósan beteg és fogyatékos gyermek ápolása, gondozása esetén a gyes 10 éves korig történő kiterjesztésére; — a 70 éven felüli cukor­betegek pénzbeni támogatá­sára ; — a nyugdíjasok utazási kedvezményének bővítésére. Ezeken túlmenően további életkörülmény-javító intéz­kedések végrehajtására is megállapoodás született. A A Minisztertanács és a SZOT képviselői külön is megvitatták a műszaki ér­telmiség helyzetével, alkotó tevékenysége kibontakozta­tásával összefüggő teendő­ket. Egyetértettek abban, hogy a gazdaságban előttünk álló feladatok megvalósítása elképzelhetetlen az értelmi­ség. ennek részeként a mű­szaki értelmiség munkája feltételeinek javítása, meg­becsülésének erősítése nél­kül. C A találkozó résztvevői az egyéb aktuális kérdé­sek sorában áttekintették az adórendszer változása miatt szükségessé váló intézkedé­seket és előkészületeket, en­nek részeként mindenekelőtt a bérek bruttósításával kap­csolatos teendőket. A SZOT képviselői megelégedéssel nyugtázták, hogy kezdemé­nyezésükre a kormány levet­te napirendről a munkaügyi bíróságoknak az általános bíróságok szervezetébe tör­ténő integrálásót. Az erre vonatkozó javaslatra a mun­kaügyi viták 1988. évi ta­pasztalatai birtokóban tér vissza. A találkozón a SZOT képviselői kezdeményezték, hogy a jogsegélyszolgálatok működésének áttekintése 'után nyilvános jogszabály rendezze a jogi tanácsadás szervezetét és működését. Megállapodás született a munkahelyi demokráciáról szóló rendelet korszerűsíté­séről is. A kormány és a szakszervezetek képviselői egyetér­tettek abban, hogy az 1988-as év döntő fontosságú a sta­bilizációs program megvalósításában. Felhívják a dolgozó kollektívák figyelmét, hogy tegyenek meg minden szük­séges intézkedést az idei feladatok megvalósítására, a jövő évi célkitűzések megalapozására és végrehajtására. A szak­szervezetek sajátos eszközeikkel részt kívánnak venni a gazdasági feladatok teljesítésében, a stabilizációs program megvalósításában. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a ki­bontakozás döntő társadalmi feltétele a szakszervezetek felelős érdekvédelmi tevékenységének erősítése. (MTI) Rádiótelex NÉMETH KÁROLY BRASlLIÁBAN Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn, Bra­zíliát, Uruguayt és Argentí­nát érintő látogatásának első állomására, Bnasíliába ér­kezett. A brazil főváros ka­tonai repülőterén vendég­látója, Jósé Sarney köz­társasági elnök fogadta. KfXAI GAZDASÁGI KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG Medgyessy Péter pénzügy­miniszternek, a magyar—kí­nai gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozata elnökének a meghívására hétfőn Bu­dapestre érkezett a bizottság harmadik ülésszakán részt­vevő kínai kormányküldött­ség, amelyet Liu Ji keres­kedelmi miniszter, a bizott­ság kínai társelnöke vezet. VSZ—NATO Hétfőn Bécsben újabb találkozót tartottak a Var­sói Szerződés és a NATO tagországainak küldöttségei azon konzultációk kereté­ben, amelyeken egyeztetik az európai fegyveres erők és hagyományos fegyver­zet csökkentéséről tartandó tárgyalások mandátumának legfontosabb elemeit. LUKÁCS JÁNOS A SZOVJETUNIÓBA UTAZOTT Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pártmunkásküldüttség élén — az SZKP Kozponti Bizottságának meghívására — hétfőn a Szovjetunióba utazott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom