Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

4 Szombat, 1987. szeptember 12. Befejeződött a történészkongresszus Az Európai Latin-amerikanista Történészek Társaságának (AHILA) Szegeden tartott nyolcadik kongreszszu.sa tegnap a Társaság közgyűlésével zárult, amelyen új tisztségviselőket választottak. A nemzetközi szerveziX új elnöke: Anderle Adám, a József Attila kongresszus után — ame- összehangolt kutatásnkhoz. lyen több mint 100 előadás hangzott el az egyház, vallás és társadalom LatinAmerika történetében témakörben — a társaság közgyűlésén célul tűzték ki Anderle Adám beszámolt arról is, hogy Amerika felfedezésének közelgő 500. évfordulóját most előkészített tudományos programsorozattal ünnepli . majd az a kutatók együttműködését európai történész-szervezet, szolgáló munkabizottságok A továbbiakban működésük létrehozását, amelyekben jellemzője lesz a más tudoTudományegyetem docense, két vagy több nemzet tör- mányterületek művelőivel —' a főtitkára: John Fisher, a liverpooli egyetem profeszszora. Az AHILA új elnöke elmondta: a sikeres szegedi ténészei dolgozhatnak együtt, például politológusokkal, A szervezet ilyenfajta ta- szociológusokkal, néprajzgolódásával intézményes tudósokkal — való együttkeretek teremtődnek az működés is. Elfelejtett szolgáltatás? •Mikor jó az állampolgár közérzete? Az állampolgár közérzete akkor jó, hogyha elemi igényein túl egy csomó olyan apró szolgáltatás is rendelkezésére áll, amire tán csak egyszer-kétszer van szüksége életében —, de akkor igénybe veheti. Ilyen például a képkereteztetés. Nem mondhatnám, hogy az ember nap kája ... Amott meg Herczeg István egri festő képe látható, tizennégyezer forintra zsűrizték... — ön megodna ennyit egy képért? — Semmi esetre! Mondmint hatnám: semmi pénzért. nap képet kereteztet, időnként azonban mégis előfordul. — Milyen képeket hoznak ide a megrendelők? — kérdezem Tóth Sándornét. egv nem túl forgalmas utcában levő üzlet tulajdonosát. — Rendkívül sokfélét... Elég gyakoriak például a fényképek. Esküvői képek, apró gyerekekről készült fotók. — Látok itt sok festményt is. Némelyik egészen jó... — Igen, ezek Károlyi Lajos arcképei. Pataki Lajosnak is van itt két mun— Szegedi festők képeit milyen gyakran hozzák? — Sűrűn előfordul.. . — Látok néhány elképesztően randa mázolmányt is. — Hát igen... Nem is gondolná az ember, hogy az ilyen is tetszhet valakinek. — Sokféle keretből választhat itt a vevő. Képek és keretek minősége szokott-e egyezni'» — Nem mindig... Általában nem a képek, hanem a lakás, a környezet milyenségét veszik figyelembe az emberek. Így aztán gyakran kerülne^ egyszerű kéSzegeden születelt n Stradivari-rejtély megfejtője lapunk 19R7. március korábban 2(1-i számában rövid hírben kezelése arról számoltunk be, hogy azóta is tefty amerikai' kémikus a — csodált fa is az vizsgálnia. A közrejátszik immár 300 éve hang kicsalogaStradivari-titok nyomába tásában. A titokról csak szegődött. Nos, ez a tudós azért nem árult el többet, mem más, mint Joseph mert még rövid idő telt el Nagyvary, azaz Nagyváry József, Szegeden született — szülei ma is itt élnek — és a közelmúltban járt a városban. Elmondta, hogy a lakk vizsgálatától és odahaza, Amerikában erre még több időt kell szentelnie — tudományos munkát kíván írni kutatásáról. A világnak szenmár nem a titok nyomában néhány hét múlva jelenti •jár', mert azóta sikerült megfejtenie azt. Július 25én jutott az evek óta várt lakkmintához, amelyet analizált és megállapította, hogy tele van kristályporral, aminek köszönhető többek között a gyönyörű hangzás. Stradivári-fát már sikerült pek csicsás keretbe és viszont. — Mibe kerül egy képkeret? — Ez attól függ, menynyiért kapom, honnan kapom ... Természetesen folyóméterben. Jelenleg hatvanhat forintba kerül a legolcsóbb, és kétszázhúszba a legdrágább — ami nem a legszebb. — Mennyi idő alatt készül el végleges• formájában egy képkeret. — Nagyjából egy óra kell ahhoz, amíg lecsiszolom, kiigazítom, ha kell, akkor újraaranyozom ... Egy sima natúrléc megmunkálásához persze jóval kevesebb idő kell. — Honnan kapja az anyagot? — Pécsről, ahol egy géemká készíti, aztán Pestről, a Corvin Áruházból, a Vasérttöl... mikor hol lehet kapni. — Milyen a forgalma? — Szép lassan csökken... ilyen árak mellett csak ilyesmin lehet spórolni. — És mégis megéri? Vagy nem? — Nagy hasznom nincsen rajta, viszont nem parancsol senki. Ezért csinálom. * Szerencse, hogy csinálja. Egy kicsit példaértékűnek érzem — s ezért is írtam meg — ezt a képkeretezésügyet. Hiszen olyan szolgáltatás ez, amit körülbelül minden szökőévben vesz igénybe az ember. Ha viszont akkor nem lenne, körbeszaladná érte a fél várost. S ha még ekkor sem találná, holtfáradtan menne haza, és morózusan kezdené a másnapot. ' Farkas Csaba Á kutató közérzete Mint arról már beszá- unióban zajló változásoknak természetesén szinte minmoltunk, UNESCO-konfe- a tudományos munkára denki a költségvetés, az elrenciának adott otthont a gyakorolt hatását ts Igen lábnttság a new megtelelő napokban Szeged: a külön- érdekes megvilágításba he- bérskála következtében léthöző országokban dolgozó lyezte. Lényegében már ko_ rejött tényezőket hangsükutatócsoportok szervezett- rabban megkezdődött, na- lyozta, de szőba kerültek ségével, a tudományos ku- gyon fontos változások fel- olyan, a közérzetet szinten tatások hatékonyságával gyorsulásáról van szó. Lét- nem csekély mértékben foglalkozó tanácskozás be- lehoztak például 21, ügy- meghatározó tények ia, mint fejeztével Hunya Péterrel, nevezett komplex kutatást a különféle improduktív a vonatkozó UNESCO-mun- szervezetet, amelyek ágazat- feladatok, a nemzetközi kafolyamat, szaknyelven közi jellegűek, az akadémiai kapcsolatok fenntartásának, project tudományos vezető- alapkutatásoktól a kísérleti netán továbbfejlesztésének jével, a számítógép-szerve- gyártásig mindent magukba fokozódó nehézségei, asz.ükzósi Comporgan Vállalat foglalnak, s mindegyikük séges eszközök beszerzésétudományos igazgatójával csak legföljebb 2-3 téma ki- nek, a megfelelően kvalibeszélgettünk a konferencia dolgozásáért jött létre, fikált segédszemélyzet hiákapcsán felmerült kerdé* Vagyis: nagyon határozol* nyának anomáliái is. Ezek sekröl. tan .megfogalmazott felada- a dolgok természetesen egy— Kutatásszervezés, kü- tok, rendkívül koncentrált mással is szoros összefüglönbözö, a tudományos erőfeszítéssel, amelyek Résben kölcsönhatásban munkát vizsgáló felméré- ugyan nem veszik el a ku- vannak. sek: tulajdonképpen miről látók szabadságát sem, hi- — Lehet a fentiekből «r* is volt szó a most Szege- szen a kapacitásoknak csak ra következtetni, hogy ezek den megrendezett megbeszé- egy részét kötik te. Egy a tényezők a tudományos léssorozaton? másik jelentős újítás: ki- kutatók teljesítményének — Kutatók, nagyobb tu- dolgozták a kutatásfejlesz- hatékonyságára is negatív dományos intézmények ve* tési munka irányításával befolyással vannak? zetöi arra próbáltak vála- foglalkozók továbbképzési — Egészen bizonyosan, szólni, hogyan látják a rendszerét, ám egyáltalán noha ezt így, szisztematikudományos irányítással és a nemcsak a már vezető be- san nem vizsgáltuk, végső kutatások mindennapi gya- osztásüaknak. hanem a jó- soron tehát nincs rá bizokorlatával összefüggő kér- vőben (persze, csupán eset- nyíték, a tudományos teldéseket, a felső szintű tu- legesen) számításba vehető jesitményeket egyébként is dományirányitástól a mun- fiatalok bevonásával is... legtöbbször csak évek múlkahelvi közérzetig. Az — Ügy tudom, igen távo- tán lehet igazán az eredUNESCO-program mind- li, egymástól meglehetősen mények, a hatékonyság tük* ebböl majd olyan következ- eltérő fejlettségű országok rében szemlélni. De — tetéseket akar levonni, szakemberei is részt vehet— jócskán van benne valaamelyek segítséget nyűjta- tek a szegedi konferenci- mi... nak a magasabb szintű árt... — Bizonyos, átfogóbb jeltudományszervezés és -irá- — Ghana, Kína, Mexikó legű tendenciák körvonalanyitás, továbbá (ha kellő- küldöttei természetesen el- zódtak-e a kutatómunkáképpen odafigyelünk) a hét- sösorban saját országuk ban dolgozók mélyebb köznapi munka számára is. speciális körülményeiből ki- vizsgálatakor? — A konferencián részt indulva számoltak be kü- — Tíz évvel ezelőtt is vé" vett országok küldöttei, lönbözö kérdésekről előadá- geztünk felmérést: a váltogondolom, elég so|fc, spécid- saikban. A lengvel kolléga zások óriásiak. Például: a lisan helyi jellegű kérdést egy olyan vizsgálatról tájé- kutatóegységek „életkorátagtalhattak. Milyen ter- koztatott, amely azt pró- nak" és a kutatók átlagos mészetű tanulságok szár- bálta kideríteni, a teljesít" életkorának jelentős megmazhattak ezekből, mi min- mény mennyire függ össze növekedésé. Mind több, régdent mutathattak meg az a kutatócsoporton belüli kü- óta meglevő, hosszú ideje általánosítható tények kö- lönböző (létszám, hierarchia együtt dolgozó csoportban réböl? stb.) tényezőkkel. Kiderült mind több idősebb korú — A tanácskozás vendé- például, hogy a teljesítmény kutató dolgozik... Noha gei az országaikban alkal- mindig lényegesen alacso- tudjuk, a tudományos tetmazott módszerekről szá* nyabb ott, ahol kevés sze- jesítmény bizonyos életkomoltak be elsősorban, ám mélyre koncentrálódik a rig, és a kutatócsoport biarról sem szabad megfeled- csoport produktumának föl- zonyos élettartamáig nő, keznünk, hogy végső soron használása. Magyarán: akár ám. egy idő után... Nagymindannyian csak szeletet arról van szó, hogy egy jó mértékben csökkent a nők tudunk felmutatni különbö- kutató körül több gyenge aránya. Azután: hatalmas zö nemzetek tu dolmányos csoportosul, akár arról, hogy az előrelépés a számítógééletének , kutatócsoportjai- a főnök kisajátítja, a ma- pek használatában egy évnak ügyes-bajos dolgairól, ga neve alatt publikálja, tizeddel ezelőtt még csak a hiszen ezek soha, sehol sem terjeszti az eredményeket kutatók tizedrésze rendelfüggetleníthetök az adott — a „végeredmény" ugyan* kezett velük munkájában, nemzeti gazdaságpolitika ar.... ma már közel ötven százafolyamataitól, a társadalom — És a hazai tapasztala- lékük. Es korántsem utoLsóés a belpolitikai élet szá- tok? A magyar tudományos sorban: tíz éve a munka mos akut kérdésétől. Hogy élet müj/en, a kutató köz- legmeghatározóbb tényezőnémi ízelítőt nyújtsak a té- érzetét (is) befolyásoló kér- jenek még az országos tumákból: az indiai kolléga dései kerültek előtérbe? dománypolitikai irányelvepéldául az emberi és az — Megkérdeztük például: ket tartották. Ma ez már anyagi erőforrások szerepét, a tudományokban dolgozók csak a harmadik helyen kölcsönhatását elemezte, mit tekintenek munkájuk szerepel; az élre a témák természetesen hazai adatok legzavaróbb, leginkább ne- mindenkori tudományos jéés adottságok alapján. Uk- hezítő tényezőjének? A je- len tősége került... rajna képviselője a Szovjet- lenlegi gazdasági helyzetben Domonkos László be a kultúrtörténeti zációt. N Mindenesetre eddig tíz éve ment rá erre a kutatásra, emellett foglalkozott (foglalkozik) nukleinsav kémiával a texasi egyetemen. T. L. Pszichológus A Nagyváry család együtt, Szegeden Egy-két évtizede még polgári nyavalyának tartott tudományág volt. Ma már arról folyik a szó: művelőinek helye van minden iskolában. Mersze, a köztudatban még ma is úgy él: ha „jön" a pszichológus, akkor nagy a baj, akkor bizony tűz van az emberfia lelkének háza táján. Amikor pedig azt halljuk, hamarosan (?) pszichológushálózattal áldja-veri a magyar oktatás intézményeit a felsőbb döntés, bízvást arra következtetünk, baj van az iskolában, az iskolával. Á dolog korántsem ilyen tragikus, legalábbis nemcsak tűzoltómunkáról lenne szó. A rádió keddi, Napközben műsorából, az iskolai pszichológusok feladatait bemutató riportokból ugyanis az derült ki, hogy majdan a tantestületek tagjaiként munkálkodó lélekgyógyászoka bajok megelőzésén fáradoznak elsősorban. Felkészítik a gyerekeketa stresszhelyzetek elviselésére, próbálnak gátat vetni a fáradás okjozta figyelem- és magatartásproblémák megszületésének, igyekeznek minimálisra csökkenteni a pedagógus—tanuló kapcsolatában megmegjelenő stressztényezőket. A műsorban megszólalt e szép elvekot már a gyakorlatban kivitelezni próbáló pszichológusnő, uki elmondta: a gyerekek általrthan tanácsért fordulnak hozzá, a komolyabb lelki gondokkal küszködőket a szakrendelésre irányítja, a kiugróan tehetségesekét felkarolja. Törődik, persze, -a tanári karral is. Éppen e tanévtől indítja a relaxációs csoportot, pedagógus kollégáit segítendő a gyors és alapos pihenes módszerének elsajátításához. A mai magyar iskolai valóság sűrűjében immáron megmártózott pszichológusnő a lelki bajok forrását többek közt az egymásra figyelés és a kapcsolatok hiányában, a tanárok, diákok agyonhajszoltságában látja. Anélkül, hogy az általam nagyra becsült pszichológusok szaktudásának embersegítő tényét megkérdőjelezném, kérdem: mit tehet az élet bonyolult helyzeteiben mankónak szánt pszichológus egy szál magában? Ráadásul ellenszélben? Horeformok reformjai és az ötnaposra sűrített munkahét okán sokszor felnőtt embert próbára tevő szellemi erőfeszítésekre kényszerül a tanuló? ... és segíthet-e a relaxáció annak a pedagógusnak, aki a délelőtti óráit követően délután korrepetál, szakkört vezet, úttörőfoglalkozást tart, magántanítványt kényszerül fogadni, adminisztrál, dolgozatot javít, jellemzést ír, felkészül a másnapi órájára? Kiküszöbölheti-e a stressztényezőket, ha eredendően mindkét fél — tanár és diák — már reggel hátrányos helyzetből indul? Harmonikussá teheti-e viszonyukat, ha mára sikerült földig rombolnunk a pedagógus presztízsét, tekintélyét? Mennyit érhet el a magára hagyott pszichológus a gyerek emberi kapcsolatainak normalizálásában, ha szülője — idő, energia 'híján — magányra ítéli gyermekét, átruházva rá szorongásait? ... és sorolhatnám tovább a rádióműsorban negatív tendenciák gyan vet gátat a fáradás okozta fi- összefoglaló néven illetett, persze, gyelem- és magatartásproblémák megszületésének, ha a gyerek hajnalban kel, mert az oktatás nagy vívmánya létrehozta u 0. órát? Hogyan akadályozza meg a totális kimerülést, ha a két órakor befejeződő tanítást a szülő még megspékeli a délutáni különórák halmazával? Mit tud tenni a fáradás ellen akkor, ha a középiskolában tanított anyag csak külön otthoni, estékbe nyúló korrepetálással egészül ki a felvételihez elegseges tudásanyaggá' Mit tehet a fáradtság ellen, ha a nem részletezett tényeket. A gondok tüneti kezelése kell-e nekünk, az ellenszélben küszködő pszichológusok hálózatával? Nem inkább az iskolát sújtó negatív tendenciák okainak korántsem lélekbúvári szaktudást igénylő megszüntetése? Kétségtejen, sokkal látványosabb az iskolai bajok orvoslásával megbízott pszichológusokat ültetni a katedrák szélére. No, és így végre akad valaki, akitői számon lehet majd kerm a magyar iskolák „szereplőinek" megbillent lelki egven súlyát. Katonai Katalin Hiai