Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

18 Szombat, 1987. szeptember 19. Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) zán hasznos újításról vah szó —, amely a személyi jövedelemadó megfizetésére is fedezetet nyújt. Az irodalmi, képzőművészeti és minden egyéb művészi alkotás adózási rendszerbe történő beillesztése is bizonyos kedvezményekkel valósul meg. Betétek, kamatok Nagy érdeklődésre számot tarló kérdés a megtakarítások jövedelmének adóztatására tett javaslat. A lakossági megtakarítások társadalmi-gazdasági jelentősége miatt változatlanul tiszteletben kívánjuk tartani a betétek titkosságát, és biztosítani szándékozunk továbbra is a jeligés betételhelyezés lehetőségét Emiatt a komattípusú jövedelmeknél 19BRban a lakosság semmifajta adóval nem találkozik, 19B9töl pedig a kamatok éppen annyival nőnek, amennyi az adókötelezettség lesz A kötvényeket Illetően megerősítem azt a kormány-állásfoglalást, miszerint az ez év végéig kibocsátott kötvények kamata nem adózik A jövőben kibocsátottak után pedig az adó mértéke húsz százalék lesz, de ugyanakkor a vállalatok, a bankok szabadon határozhatják meg a kötvények kamatát, s így az a mainál több is lehet Felmerül a kérdés, hogyha felemeljük a kamatot, de azt adóban el is vonjuk, akkor miért van a változtatásra szükség Most, amikor bővülnek a magánvállalkozási lehetőségek, jó lenne, ha minél elóbb azonos szinten lehetne a vállalati és a lakossági megtakarítások kamata A javasolt megoldás ezt segíti elő. A törvényjavaslat vitájában talán a legtöbb kérdés az úgynevezett láthatatlan jövedelmek feltárását és tervezett adóztatását érintette. Foglalkozunk egy olyan, a láthatatlan jövedelem bevallására «rdekeitséeet teremtő konstrukció kialakításával is, hogy a bevallott jövedelmek a társadalombiztosítási ellátás alapjául szolgáljanak. A kormány elhatározott szándéka ezen jövedelmek megadóztatása. A forgalmi adókulcsokba történő besorolások kialakításakor az volt a célunk, hogy kifejezzük, mely termékcsoport tartozik a kedvezményezett körbe, melyik az általános feltételekbe. Az általános kulcs mértéke 25 százalék. A különböző konzultációkon és az állandó bizottságok ülésein is két termékkör, a gyermekruházat és a lakás, illetőleg az építőanyagok besorolásáról alakult ki vita. Jelenleg a felnőttruházati termékek ára harmincszázalékos ' forgalmi adót tartalmaz. A gyermekruházati cikkek többsége pedig forgalmiadó-mentes, Sőt néhány termék, mint például a csecsemöruházat, a gyermekcipő ártámogatásban részesül Ugy ítéljük meg. hogy a hasonló termékek forgalmi adóját egységesíteni kell, s a már elmondott költségvetési összefüggések, valamint a turistavásárlások miatt, erre csak a 25 százalékos mértékben láttunk lehetőséget. Ez is szükségessé tette a családi pótlék és anyasági segély emelését. Ami a másik vitakérdést illeti, a kész lakások általános forgalmi adója a törvényjavaslat szerint nulla. Az építőanyagok és szolgáltatások után ugyanakkor 25 százalékos adót kell fizetni. De ezt azok. akik nem kész lakást vásárolnak, hanem önmaguk építkeznek, mint ahogy arról a korábbiakban szóltam, visszaigényelhetik. Ez a megoldás az üdülő, garázs és egyéb, nem lakás céljára szolgáló építkezéseket kizárja a kedvezmenyból. Rugalmasan Az adótörvényeknek időtállóknak. de ugyanakkor rugalmasaknak kell lenniük. Az élet. változásait nem lehel figyelmen kívül hagyni. A személyi jövedelemadó törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy az éves állami költségvetésről szóló törvénytervezetben a Minisztertanács kezdeményezze, az adó mértékének és az adósávoknak a változtatását. A viták során többen azt a véleményüket fejtették ki, hogy ez nem jó rendelkezés. Ha évenként módosítani fogják a személyi jövedelemadó feltételeit — mondták —, akkor a lakossági adózás ugyanúgy kiszámíthatatlanná válik a jövőben, mint ma a vállalati jövedelemszabályozás. Csakhogy az áilami költségvetési törvénvjavaslatol e ház hagyja jóvá, igy önök mérlegelhetik, hogv egy-egy év ár- és jövedelmi viszonyainak alakulása szükségessé teszi-e a változtatást, például azért, mert a nominális jövedelmek növekedése miatt túl sokan Csúsznak ét automatikusan a magasabb adósávokba. Ez a javaslat — véleményünk szerint —. tehát legalább annyira védi az állampolgárt, mint amennyire szolgálhatja az állami költségvetést is. Szeretném még egyszer megköszönni a képviselők Javaslatait, éB kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a személyi Jövedelemadó és az általános forgalmi adó törvényjavaslatot megvitatni és elfogadhi szíveskedjenek. Vita a törvénytervezetekről Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, a törvényjavaslatok bizottsági előadója elmondta: a két új adó bevezetésének kérdéseivel az Országgyűlés tervés költségvetési bizottsága a tavaSz óta négy alkalommal foglalkozott a Jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsággal együttes tanácskozáson s ezeken a Vitákon esetenként több mint SZáZ képviselő vett részt. A képviselők észrevételeit, módosító indítványait illetően a pénzügyi kormányzat mindvégig nyílott volt és maradt, az alkotó véleménycseréket a tárgyilagosság jellemezte, még ha néha kemény kritikai megjegyzések és ellenérvek is elhangzottak. Ilyenformán a most beterjesztett két törvényjavaslat voltaképpen tisztességes megegyezés eredménye a képviselők és a kormányzat között. | Beszámolt az előadó a bizottsági üléseken felvetődött, de el nem fogadott javaslatokról is Ezek között említette a személyi jövedelemadóval kapcsolatban az adómentes küszöb felemelését 10 ezer forinttal, tehát 48 ezerről 58 ezer forintra. Ilyen módosítás — mint mondta — főként a fiatalok, pályakezdők helyzetét nehezítené. Nem fogadták el azt a javaslatot sem, hogy a tervezet szerinti 12 ezer forintos adóvisszatérltést, ami a három- és a többgyermekes csaladokat Illesse illeg, terjesszek ki a kétgyermekesekre is Az amúgy is túlterhelt költségvetésből erre most nem futja. Dobi Ferenc (Pest m., 6. vk 1, a Medosz főtitkára az adóreformmal kapcsolatos szakszervezeti véleményeket, összegezte, hangsúlyozva, hogy a kialakult álláspontok szerint a bevezetendő adórendszernek biztosítania kell az állam, a gazdálkodó egységek, a lakosság, illetve annak különböző rétegei között az arányos teherviselést. A kormányzati szerveknek rövid Időn belül olyan intézkedéseket kell tenrtiuk, amelyek megakadályozzák a termelői ál'ak visszarendezését, az indokolatlan árnyereséget. Ehhez egy bizonyos időtartamra meghirdetett árslopot tartott szükségesnek Kiemelte: fontos a fogyasztói áremelkedések széles körű és méltányos kompenzálása egy átfogó, és a társadalom Ignzságérzetével összhangban álló szociálpolitikával Az áf- és adóreformnak össze kell kapcsolódnia egy megfelelően előkészített bérreformmal, továbbá az. egészségügy, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika és a lakásgazdálkodás átfogó megújításával Elmondta, hogy az előkészítés időszakában egy sor kérdésben a szakszervezetek vezető testületei viták során állapodtak meg állami partnereikkel. A megállapodások eredménye például a főmunkaviszonyból származó keresetek bruttósítása, a szociális ellátások, a gyes. a természetbeni juttatások adómentessége, a 48 ezer forint adómentes jövedelemhatár, a 12 ezer forintos alkalmazotti kedvezmény és a testi fogyatékosoknak nyújtott kedvezmény, a nyugdíjasok nyugdíj melletti keresetének kedvezőbb adóztatása, a lakásépíttelök adóterhelnek mérséklése, a kitüntetések adómentessége, az, hogy a szakszervezeti tagdíjjal csökken uz adóalap, valamint a 25 milliárdos szociálpolitikai csomagterv. Egyetértett azzal a módosító Javaslatul, amely a három- és többgyermekes családoknak gyermekenként évi 12 ezer forint adóalap-kedvezményt adna. Szükségesnek vélte azonban, hogy megfelelő időben az egy- és kétgyermekes családoknál is tovább emeljék a családi pótlékot. Szólt azokról a kérdésekről is, amelyekben még nem sikerült megállapodni. Szükséges például — a szakszervezetek véleménye szerint — az újítási dijak adóztatását egy év múlva felülvizsgálni. Fontos lenne a bérpótlékok reálértékének megőrzése is adómentességgel, vagy megfelelő bruttósítással. Arra is figyelmeztetett, hogy az adóreform nem lehet forrása u munkanélküliségnek. Végezetül javasolta: a kormány biztató szociálpolitikai száhdékainak ellenőrzésére a törvényeket olyan záradékkal lássák él, hogy egy év múltán az Országgyűlés tekintse át az addigi tapasztalatokat, s döntsön a módosításra szoruló kérdésekben Boldizsár Iván (országos lista) író. a Magyar PEN Club elnöke elöljáróban arról szólt: nincs meggyőződve arról, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése valóban hozzájárul az igazságosabb közteherviseléshez. Ügy vélekedett: et az intézkedés éppen azokat a kis- és középjövedelműeket sújtja, akiknek megélhetésük érdekében mellékfoglalkozást is kell vállalniuk. A képviselő szenvedélyesen ecsetelte az írók, a művészek helyzetét, a társadalomban betöltött szerepét, s ezzel összefüggésben fenntartotta korábbi javaslatát, miszerint ezek az alkotók a szerzői jog után járó jövedelmük után a törvényjavaslatban szereplő 200 ezer forint helyett 400 e/.er forintig adózzanak keresetük 35 százaléka után, s csak ez összegen felül legyen az adóalap a kereset 60 százaléka, Eck Tibor (Komárom m, 5. vk ), a lakástextil vállalat tatai szónyeggyárának igazgatója hangsúlyozta. hogy hatásában eredményesebb lett volna, ha az adóreform bevezetésével egy időben feloldották volna mindazon béklyókat, amelyek a jövedelemszabályozásra nehezedtek, de ugyanakkor be kell látni azt is, hogy ennek feltételrendszere ma még 'nem teremtődött meg. Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesz tési Bizottság elnöke arról beszélt felszólalásában, hogy a műszaki fejlesztés szempontjából milyen kedvező változásokat vár az új adórendszertől. — Növeli a vállálat nyereségérdekeltségét, hathatósabban ösztönöz a termelési költségek csökkentésére. A beruházások költségszintje viszonylag kisebb lesz, ugyanakkor a személyi jövedelemadó miatt megdrágul az élőmunka, célszerű lesz azt mindinkább új technikával helyettesíteni. Különösen fontosnak ítélte meg, hogy a gazdasági eszköztárba rendszerszerűen épüljenek be a műszaki fejlődés dinamizálására ösztönző sajátos, közvetlen adópolitikai és jövedelemszabályozási eszközök. A találmányi és az újítási dijakról szólva Tétényi Pál hangsúlyozta: ezek költségként számolhatók el, ami lehetőséget ad arra, hogy a vállalat a díj emelésével kompenzálja a magasabb adót. Várga Imre (országos lista) szobrászművész, a kultúra és a gazdaság összefüggéseit vázolva az alkotók helyzetének alakulásával foglalkozott. Egyetértett az adóreformmal, mindkét törvényjavaslatul. A személyi jövedelemadó egyes elemeit bírálva, a többi között felhívta a figyelmet, hogy a művészeket, a nagyobb értékű műtárgyak készítőit hátrányosan érinti. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk ), a Budapest Galéria főigazgatója hangoztatta : a törvényjavaslat igazságos, a jövedelmekkel arányos közteherviselés .megteremtését tűzte zászlajára. Ennek azonban ellentmondani látszik a nyugdijasok adóztatásának kérdése. A tervezel szerint ugyanis bármilyen magas nyugdíj után nem kell adózni, ugyanakkor a kis nyugdíj vagy a szerényebb nyugellátás — a kiegészítő Jövedelemmel összevonva — könynyen áz ádózósávba csúszhat, holótt esetlég jóval elmarad a magas nyugdij öszszegétő), javasolta, hogy a nyugdijak és a kiegészítő jövedelmek együttes összege évi 120 ezer forintig legyen adómentes. Etek Jótsef (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 13. vk ). az Ózdi Kohászati Üzemek hehgerészC a személyi jövedelemadóhoz fűzött észrevételeket. Megítélése Szerint sokak szárriSra nehezen érthető az új adórendszer, s az ebből származó aggodalmakra nem kaptak kielégítő magyarázatot. * Elek József hozzászólása után az elnöklő Péter János köszöntötte az Országgyűlés jogi bizottságának meghívására hazánkban tartózkodó francia parlamenti küldöttség tagjait, akik pénteken ismerkedtek a magyar törvényhozás munkájával, módszereivel, s „belehallgatUk" a parlamenti vitába. * Ezután Vári Miklós (Csongrád m., 16. vk.), áz Apátfalvi Aranykalász Termelőszövetkezet művezetője elmondotta, hogy a korábbinál is nagyobb gondot kell fordítani meglévő javaink védelmére, a tűzesetek elleni védekezés fejlesztésével, a tűzoltók munkája hatékonyságának javításával Javasolta a képviselő, hogy a Magyar Szabványban szereplő tűzoltó-felszerelések általános forgalmiadó-kulcsa nulla legyen Kállai Ferenc (országos lista), színész, kifejtette véleményét a törvényjavaslattal kapcsolatban. Mint mondotta, a jobb munkáért több pénz, a becstelen életért pedig mellőzöttség járjon. Lásztity Radomir (Budapest, 31. vk ), a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára elmondta, hogy a törvénytervezet előkészítése során javaslatot terjesztett be az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi, valamint Terv- és Költségvetési Bizettságához a magas szintű tudományos, kutató-fejlesztő munkához kapcsolódó egyes tevékenységek preferálására. A két bizottság együttes ülése nem fogadta el ezeket az indítványokat. Búzás Józsefné (Szolnok m., 14. vk.) a Jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet elnöke felhívta a figyelmet arra hogy a tervezett adó- és árreform bevezetése a népi iparművészeti termelési folytató szövetkezeteket a: eddiginél is kedvezőtlencbo helyzetbe HOZZa. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar itV, 13. vk.). a Nagyalföldl Kőolaj- és Földgáztermeiő Vállalat üzemigazgatója a törvényalkotási folyamat következetlenségeit bírálva rámutatott, hogy a Személyi jövedelemadó várható hatásai ellentétbe kerülhetnek a családjogi és a földtörvény elveivel és Céljaival. Ezért javasolta, hogy a személyi jövedelemadó-rendszert 1990-ig fokozatosan formálják út családi adórendszerré Balogh László (Békés m . 14, vk.)-, a Békési Egyetértés Mgtsz elnöke leszögezte, hogy az adóreform közgazdasági elveivel, bevezetésének szükségességével egyeiért. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke azt mondta: — Nem lennénk őszinték önmagunkhoz, ha nem mondanánk meg nyíltan: azzal, hogy Várhatóan majd valamilyen formában a két adótörvényt megszavazzuk — a problémák nem oldódnák meg. Viola Károly (Pest m , 14 vk) műszaki előadó felszólalásában a magánszemélyek Jövedelméből az általuk e' tartoltak után személyenként évi 9600 forint adómentességet indítványozott. Ez nemcsak a kiskorú gyermekekre, hanem az anyagilag tartósra szoruló nyugdija-: hozzátartozókra is vonatkozna. Horváth Miklós (Fejér m. 3. vk ), a Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás állatorvosa azt javasolta, hogy a kormány a kővetkező egy esztendő során dolgozzon ki egy olyan személyi vagy családi, vagy a kettőt kofflb'náló adórendszert, amely az eltartottak számát is figyelembe veszi. Fehér Tibór (Veszprém m., 1. vk ), a közlekedésgépé sZeti szakközépiskola és gépgyárlástechnikal szerelőipari szakmunkásképző intézet igazgatója javasolta, hogy az alaptevékenységen kívü.i kutatómunka (áZ állami megbízásból, az Országos Tudományos Kutatási Alap pályázataira, valamiht a vállalatok számára végzett munkák) az általános forgalmi adó szempontjából 0 százalékos adókulcs Vonatkozzon. Tölgyes István (SzabolcsSzatmár m., 10. vk ), a Csepel Müvek Szerszámgépgyára nyírbátori gyáregységének üzemfenntartó osztályvezetője életkorából adódóan a fiatalok szemszögéből vizsgálta a törvénytervezeteket, s feltette a kérdést; hogyan változik az ifjúsá< helyzete, a közeljövőben milyen elérhető életcélokat, tűzhetnek maguk elé, miként változik az önálló életkezdés, a lakáshoz jutás, a gyermeknevelés feltételrendszere. A szociálpolitikái intézkedések mindezek megkönnyítésére törekednek. Nagyiványi András (Budapest, 19. vk ), a Villanyszerelőipari Vállalat vezérigazgatója sürgető feladataink megoldásának egyik eszközrendszereként említette a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénytervezetet. . Ennek néhány gondolatával azonban vitába szállt, illetve módosító javaslatokat tett a vállalati gyakorlat szemszögéből. Fodor Pál (Csongrád m., 15. Vk.), a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát makói gyárának igazgatója annak a véleményének adott hangot, az adóreformot célszerű lenne összekapcsolni a bérreformmal, erre azonban a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség. A továbbiakban arra kérte a kormányt, hogy minél előbb hozza nyilvánosságra a jövő évi tervezéshez szükséges szabályzókat, a vállalatoknál ugyanis nagy a bizonytalanság, mert nem tudják, milyen szabályozók lépnek életbe az adótörvényen kívül. Várakozó álláspontjuk a termelés visszafogásához Vezethet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a termelői árihdekek nyilvánosságra hözataláhál nem derült ki egyértelműen, milyen élvek alapján csökkéntették a termelöj árakat. Szólt arról, hogy aZ exporttámogatások gyors megszüntetése nehézségeket Okozhat, kivált azoknak a gazdálkodó egységeknek, amelyeknek jelentős az exportja. Amennyiben változik a konvertibilis export támogatásának rendszere — mondotta —, számolni ken azzal, hogy több vállalat kénytelen les2 csökkenteni kivitelét. Borbély Sándor (Budapest, 34. vk ), a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat csoportvezetője az egyik fő gondként említette az adósávok és adókulcsok olyan meghatározását, ami szerint az adózási kötelezettség számottevően sújtja az „állagdolgozóf', az anyagi javak megtermelőjét. Javaslata szerint az átlag fölötti jövedelemmel rendelkezőket kellene nagyobb mértékben megadóztatni. Széntágothai János (országos lista) akadémikus a tervezett adóreformról szólva elöljáróban leszögezte: nincs vesztegetni váló idő. annak el leriéré, hógy az adózás pozitív és negatív, pszichikai és gazdasági hatásúinak megjóslása a hosszú távú meteorológiai előrejelzésnél is nehezebb. Fetter Gyula (Pest m , 23. vk), a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat (Pemü* főművezetője véleménye szerint a jogszabálytervezet éppen azokat érinti legkedvezőtlenebbül — még ha csak időlegesen is —, akik már ma is nehezen tudják szinten tartani életszínvonalukat. A főmunkaidőben 15 —20 ezer forintot keresőknek valószínűleg nem lesz majd szükségük túlmunkára, másodállásra, mellékfoglalkozásra, de az a fiatal, aki csupán a társadalmi átlagnak megfelelő 5—6 ezer forinthoz jut munkahelyén, akinek egy-két gyermek nevelése mellett még Önálló otthont is kell teremtenie — rákényszerül u mellékjövedelem utáni hajszára. Pregun István (SzabolcsSzatmár m , 1. vk ), a Nyíregyházi Hittudományi Főiskola rektora kijelentette: Csak akkor tud határozott igenrjel szavazni a beterjesztett adó- és pénzügyi reformra, ha a gyermekeket nevelő családok anyagi helyzetének nagyobb romlását kormányunk garantáltan kivédi