Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

1 me VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 221. szám 1987. szeptember 19., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka w Napirenden az adóreform — Elénk vita Nemzetközi sajtótájékoztató Pénteken folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A parlamenti padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Sarlós István bejelentette, hogy — az elfogadott napirendnek megfelelően — az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat tárgyalják meg a képviselők. A két jogszabály tervezetét Medgyessy Péter pénzügyiminiszter terjesztette az Országgyűlés elé. Az Országgyűlés őszi ülésszakának harmadik munkanapja — amelyen Sarlós István, Péter János és Cservcnka Fcrencné felváltva elnökölt — befejeződött. Szombaton a képviselők az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatok feletti vitával folytatják munkájukat. A pénzügyminiszter expozéja — Egy nagy és szerteágazó munka döntő szakaszához, a törvényhozáshoz érkezett. Vita folyt az országgyűlési bizottságokban, képviselőcsoportokban és közéleti fórumokon. A sajtó, a rádió és a televízió a legkülönbözőbb vélemények megszólaltatásával szolgálatot tett abban, hogy társadalmunk ilyen aktívvá vált, hogy együtt gondolkodunk a jövőnkről, s az azt szolgáló eszközökről. Elve a lehetőséggel, ez úton mondok köszönetet mindenkinek, aki részt vállalt a javaslatokat megalapozó közös gondolkodásban — kezdte beszámolóját a pénzügyminiszter. Világos mérőeszköz Amikor a kormány elkészítette munkaprogramját — tanulva a múlt tapasztalataiból — arra törekedett, hogy ne csak a célokat, a kibontakozáshoz vezető utat jelölje ki, hanem azt az eszközrendszert is, amellyel ezt az utat végig tudjuk járni. Ahhoz, hogy a világgazdasági Követelményekhez igazodó gazdasági szerkezetátalakítás igazán meginduljon, új ár- és adórendszer szükséges. Ennek lényege: csak azoknak a vállalatoknak legyen jövedelmük, amelyek teljesítménye magas szintű, és azt a piac is elismeri, önálló vállalatok kellenek, önálló felelősséggel. A mi ár- és adórendszerünk azonban közel sem teremti meg ehhez a feltételeket. Többek között ez az oka annak, hopv hiányzik a gazdasági tisztánlátáshoz, a gazdálkodó szervezetek egységes megítéléséhez szükséges mérőeszköz. Ma olyanná vált a pénzügyi rendszerünk, hogy 100 forint nyereségből kereken 90 forint a költségvetési elvonás, de más oldalról a nyereség egyik döntő alkotó eleme lett az állami támogatás. Az adóreformmal a kormánynak az a szándéka, hogy olyan egységes logika szerint felépülő pénzügyi rendszer működjék, amely helyére teszi az értékrendet. A jól gazdálkodó vállalatoknak adott . nagyobb mozgástér révén elősegíti a szerkezetátalakítást, a műszaki megújulást, s ezáltal az eladósodás növekedésének mérséklését, egyszóval a magyar gazdaság teljesítőképességének javulását. A valós feltételek és követelmények érvényesítésével összhangban a jövőben a nyereséget nehezebb lesz megszerezni, de a már megküzdött nyereséget a vállalatok belátásuk szerint, szabadabban használhatják fel. Ki jár jobban? Ezt célozza a vállalati jövedelemszabályozás konstrukciójának tervezett változása",' amely érezhetően mér- . sékli a pénzek elkülönített flfSk, béíOk kezelését; a keresetekre, a felhalmozásra fordított forintokat a jelenleginél jóval egységesebben értékeli. tozása kihat az árrendszerre, módosítja a termelői és fogyasztói árarányokat és árszínvonalat is. Számításaink szerint a termelői árak az adóreform hatására 3-5 százalékkal csökkennek. Azzal számolunk, hogy a fogyasztói árszínvonal az egyes fogyasztói támogatások megszűnését és a termelői árak évközi növekedését is figyelembe véve, 1988ban 14-15 százalékkal emelkedik. Medgyessy Péter Ez a forint belső konvertibilitásának irányába jelentős lépés. Nő az érdekeltség a nyereség megszerzésében, hiszen a 90 százalékos nyereségből való elvonás helyett az átlagos elvonás 70 százalékra mérséklődik. A változások hatására átrendeződés megy végbe a vállalati körben. Jobban járnak p kevés anyaggal, importtal és bérrel dolgozó, nagy hozzáadott értéket előállító vállalatok. Olcsóbb lesz a technika és drágább lesz a rosszul felhasznált munkaerő. A feldolgozóipar leghatékonyabb vállalatai jól járnak; az összes iparon belül a vállalatok 50 százaléka jobban, 20 százaléka rosszabbul jár, a többi pozíciója változatlan lesz. Ügy érzem, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az adóreform nem egyszerűen két-három új adónem, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a vállalkozói adó bevezetését jelenti, hanem sokkal többet. Egy nálunk teljesen új pénzügyi rendszerről van szó. A pénzügyi rendszer válNem lehet szó nélkül hagyni az árak ilyen nagymértékű emelkedését, mikor a kormány inflációellenes magatartásra törekszik. Ezek kiküszöbölésében, a termelés korszerűsítésében kell érdemben előrelépnünk, s ezzel összhangban a fogyasztói árak növekedésének mértéke is fokozatosan mérséklődő lesz. A szokatlanul magas árnövekedés mellett a kormány külön gondot fordít a szociális biztonság megőrzésére, a kiegyensúlyozott áruellátásra. A forint becsületét nem utolsósorban ez utóbbi adja meg. A szorító népgazdasági helyzet, és a kormányzatnak az a szándéka, hogy ennek hatásától a legrászorultabbakat megvédje, sajnos, jövőre nem tesz lehetővé jelentős bérnövekedést. Így a központ beleszólása a bérek szabályozásába a kívánatosnál valószínűleg nagyobb lesz. A bérek alakulását befolyásoló mechanizmusokban érdemi változásokat 1988-tól kezdődően készítünk elő. Az ú i adórendszer bevezetése időben egybeesik az életszínvonal csökkenésével, de az adók bevezetése önmagában egy szűkebb körben jelenti az életszínvonal mérséklését. A főmunkaviszonyban a bérek megemelése fedezetet fog nyújtani az adók kifizetésére. A bérek úgynevezett bruttósítását, tehát megemelését, a vállalatok kötelezően, de saját hatáskörükben végzik el. IMódszertani ajánlásokkal segíteni kívánjuk e nagy jelentőségű munka végrehajtását. Magas szintű politikai állásfoglalások rögzítik azt, hogy egészében a főmunkaviszonyból származó jövedelmek — azonos munkafeltételek és azonos teljesítmény mellett — az adórendszer változása miatt nem csökkenhetnek. A kormány, döntően a fogyasztói árak jövő évi számottevő emelkedése miatt, jelentős, 24-25 milliárd forint összegű szociálpolitikai kiadást tervez. Rendező elvünk e nem kevés forrás elosztásánál az, hogy a legerőteljesebben érintett rétegeket védjük, így a nyugdijasoknál, valamint a gyermekes, különösen a sokgyermekes családoknál tervezünk intézkedéseket. A családi pótlékot összességében negyven százalékkal, mintegy 400 forinttal megemeljük. Az anyasági segélyt 4 ezer forintról 6 ezer forintra kívánjuk növelni. Társadalmi szervezetek, mint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront, valamint érdekképviseletek és számos képviselő tettek javaslatot eltartotti adókedvezmény beépítésére az adórendszerbe. Ezeket — alaposan elemezve, és mérlegelve az állam szűkös anyagi lehetőségeit — a kormány elfogadta, hogy első lépésként a három- és többgyermekes családok esetében gyermekenként, havi ezer forintot az adóalapból le lehessen vonni. Ez másfél milliárd forint adókieséssel jár, ami azt igényli, hogy a családipótlék-emelés, amely az összes családi pótlékra jogosultat érinti, nem lehet több 400 forintnál, és eredeti szándékunktól eltérően a gyermekgondozási segély emelésére csak 230 forint jut, a beiskolázási segély bevezetésére pedig nem kerülhet sor. A gyermekgondozási díjat a családok jövőre már a jelenlegi másfél év helyett a gyermekek kétéves koráig vehetik igénybe. A nyugdíjak minimum 300-330 forinttal emelkednek, a 70 éven felüliek és a legnehezebb helyzetben levő rokkantnyugdíjasok körében biztosítjuk a tervezett teljes fogyasztói árindexnek megfelelő nyugdíjemelést. A tanácsok szociális segélyezési keretét 500-700 millió forinttal tervezzük növelni. 1988-ban ki kell dolgozni annak a módszerét, hogy mielőbb sor kerülhessen a családi pótlék folyamatos értékmegőrzésére, és, hogy a többoldalúan hátrányos helyzetű rétegek szociális biztonságát fokozatosan, rendszerszerűen garantálni tudjuk. Azt tervezzük, hogy 1989töl a személyi jövedelemadó az állampolgárok lakhelye szerinti helyi tanácsok bevétele lesz, s így valamély terület boldogulása nem kis mértékben a lakossági adók tényleges befizetésétől függ majd. Addig is, 1988-ban a tanácsok megkapják a személyi jövedelemadóból származó bevételt, de még csak létszámarányosan. Sávok, kedvezmények Az adómértékeket úgy állapítottuk meg, hogy a sávos adózás következtében az elvonás mértéke összességében az ötven százalékot ne haladja meg. A lakossági jövedelem döntő része azonban nem a magasabb jövedelemkategóriákban összpontosul, A foglalkoztatottak hatvanhetven százalékának jövedelme évi 120 ezer forint alatt van. Az adómértékeket és az adósávoka t oly módon kellett kialakítanunk, hogy az adóbevételek zöme ebből a körből származzon. Itt kívánom megemlíteni, hogy a jelenlegi bérek, keresetek ismeretében került kialakításra a bérből és fizetésből élőknek nyújtott egységes, évi 12 ezer forintos kedvezmény, amely az adóalapot csökkenti. Ennek alkalmazása — az évi 48 ezer forintos adómentes határt is figyelembe véve — azt jelenti, hogy a bérből és fizetésből élők húsz százaléka és a dolgozó nyugdíjasok közel hetven százaléka nem fizet adót. A személyi jövedelemadó törvényjavaslata két kérdésben — a nyugdíj mellett szerzett jövedelmek adóztatása és a lakáscélú megtakarításokra elszámolható adókedvezményt illetően — alternatív javaslatokat tartalmaz. Az egyik javaslat szerint évi 96 ezer forintig, akárhonnan származik a nyugdíjas jövedelme, nem kell adót fizetni. A kormány a másik megoldást támogatja, amely szerint a nyugdíj és a kiegészítő jövedelem összevonása alapján megállapított adót olyan arányban kell a nyugdíjasnak fizetnie, amilyen részarányt képvisel az összes jövedelmén belül a kiegészítő jövedelem. így elkerülhető, hogy egy határon túl hírtelen, viszonylag magas elvonással, egyszercsak megjelenik az adó. A másik alternatív javaslat a lakáscélú megtakarításokra vonatkozik. Vagy évi 24 ezer, vagy 36 ezer forint megtakarítás után vehető igénybe az a kedvezmény, amely szerint a megtakarítás húsz százalékával, tehát 4F(0 vagy 7200 forinttal csökkenthető az adó összege. A nagyobb kedvezményhez a 90 ezer forint és 240 ezer forint közötti sávokban, magasabb adó tartozik — igaz sávonként mindössze egy százalékponttal. Mint ismeretes, az építőanyagok ma dotációt élveznek. A kormány ennek megszüntetését oly módon kívánja megvalósítani, hogy az így felszabadult állami forrásokat szociálpolitikai kedvezmény növelésére fordítja. Az egygyermekes családoknál tízezer forinttal, a kétgyermekeseknél 45 ezerrel, a három- és többgyermekeseknél 170 ezer forinttal szándékozunk emelni a szociálpolitikai kedvezményt. így 1988ban az egygyermekes családok ötvenezer forint, a kétgyermekesek 150 ezer forint, a három- és többgyermekesek 400 ezer forint szociálpolitikai kedvezményben részesülnek. Az építőanyagokat a jövőben általános forgalmi adó terheli. A kifejezetten lakásépítéshez felhasznált építőanyagok után azonban az általános forgalmi adó javaslatunk szerint visszaigényelhető, gyorsított eljárással. Házilagos kivitelezés esetén, a lakosságnál jelentkező átmeneti többletterheket rugalmas hitelezési gyakorlattal fogjuk enyhíteni. A házilagosan végzett lakásfelújításnál. -korszerűsítésnél — a társadalmi szervek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség. a szakszervezetek javaslatára — az adó-visszatérítésnek felső korlátja nem lesz. Azzal, hogy a termelési szerkezet megújítása, a műszaki haladás érdekében, a jelenleginél nagyobb kedvezményeket kell adni a találmányokból származó jövedelmekre, a társadalmi konzultációkon szinte mindenki egyetértett. Felvetették. hogy e célt nemcsak a találmányok, hanem az újítások is segítik, és ezért kedvezményezni kellene azokat. A vállalatok által fizetett újítási dijak a vállalatoknál 1987-től költségként számolhatók el. Ez lehetővé teszi, hogy olyan díj kifizetésére kerüljön sor — ha iga • (Folytatás a 2. oldalon.)