Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-17 / 219. szám

4 Csütörtök, 1987. szeptember 17. Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka Apró Antal felszólalása (Folytatás a 3- oldalról.) A lakosság körében mindjobban erősödik a felismerés. hogy gazdasági helyzetünkön, a vezetésen változtatni kell, a külföldi eladósodást meg kell állítani Mind többen megértik, több évig tartó stabilizációs programról van szó. s ez az idősínk nemcsak új követelményeket, értékesebb munkát, hanem az átmeneti időben bizonyos nehézségeket és áldozatokat is jelent a lakosság számára. Apró Antal ezután emlékeztetett arra, hogy a korábbi évtizedekben is voltak komoly gazdasági nehézségei az országnak. Majd így •folytatta: most egészen más viszonyok között, de ugyancsak kényszerhelyzetben 3—4 év alatt szeretnénk a munkaprogramban megjelölt célokat megvalósítani Meggyőződésem; mind a^ iparban, mind a mezőgazdaságban, az értelmiségi mum kakorökben jobb szervezessel és irányítással, nagyobb fegyelemmel, a fő munkaidő jobb felhasználásával mar most is lehetőség van av eredményesebb munkára. En abban hiszek, hogy országunkban egy fokozatosan átalakuló gazdasági, gyorsabb műszaki fejlesztés lévén, széles körű takarékossággal újra felélénkíthetjük gazdasági életünket. A Központi Bizottság állásfoglalásában első feladatként a:t jelölte meg, hogy: „a gazdasági életünkben jelenlevő kedvezőtlen folyamatokat meg kell állítani. A fordulat érdekében egy rövidebb stabilizációs és egy hosszaob távú kibontakozási szakaszhoz szükséges terveket kell készíteni Ez a stabilizációs terv, illetve a kormány munkaprogramja van előttünk! amelyben mind fontosabb szerepet kapnak a' áru- és pénzviszonyok, a gyorsabb műszaki fejlesztés, a termékszerkezet modernizálása ..." A stabilizációért folytatott harcunkban meghatározó szerepe van a nemzetközi kapcsolatoknak, különösen a Szovjetunióval és a szocialista országokkal kialakul) együttműködésnek, és ezt a jövőben is fejleszteni kel'. Nem kevés feladat hárul a gyakorlati megvalósítás solán a képviselőkre, és a vezető poszton levőkre a minisztériumokban, üzemekben, helyi és országos szervezetekben. Valóban magas fokú politikai és jól szervezett állami, illetve kormányzabrányításriK közös erőfeszítésre, országos összefogásra van szükség. Most nem szabad megismétlődni annak a rossz magyar szokásnait, hogy: „fogjuk meg és vigyetek". A . következőkkel fejezte be felszólalását Apró Antal: Fontos, hogy a munkaprogram végrehajtásáról a kormány is, az Országgyűlés is rendszeresen tájékoztatva legyen, ezért javaslom a kormánynak, vizsgálja felül a tervhivatal tevékenységére vonatkozó törvényeket, a rendeleteket, és az Országos Tervhivatal elnökét kötelezni kellene arra, hogy évenként egyszer az Országgyűlésben számoljon be a munkaprogram végrehajtásáról. A mai kormányzati forrnak között ilyen feladat ellátására a tervhivatalt tarlorrt a legalkalmasabb szervezetnek. Másik javaslatom: a kormány bízza meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, hogy tevékenységében fontos helyet kapjon a kormány munkaprogramjának végrehaj tósának nemcsak állami, hanem társadalmi ellenőrzése is. Olyan speciális csoportot hozzanak létre, amely figyelemmel tudja kisérni év közben, hogy a szükséges rendeleteket, állami intézkedéseket az üzemek, vállalatok számára időben elkészítsék, és azok végrehajtásáról a kormányt informálják. Juratovics Aladár hozzászólása Az ipar szerkezetátalakítási programját a Parlament ipari bizottsága az elmúlt egy évben több alkalommal tárgyalta és vitatta, és hasonlóan más irányító szervvel, tudományos intézetekkel, társadalmi szervezetekkel egyetemben javaslatokat tettek az Ipari Minisztériumnak, ahol e nagy jelentőségű — az egész népgazdaságot átfogó — program kidolgozását irányították. Az így született szerkezetátalakítási program véleményem szerint jól határozza meg a gazdasági-társadalmi stabilizáció, majd a kibontakozás feladatait. A végrehajtáshoz azonban egy-két javaslatom, kiegészítésem van. A feldolgozó iparágak fejlesztési prioritása mellett egy optimális arányt kell kialakítani a kitermelő iparágak, az energiatermelő ágazatok fejlesztése kozólt is. A feldolgozó ipar fejlesztése gazdaságunk egyensúlyának megteremtéséhez szükséges, de emellett az energiarendszerünk teljesítőképességének megtartása elenged hetetlen. Szeretném aláhúzni, hogy a legolcsóbb energia, az. amit hazai főidből bányászunk ki. A gazdaságtalan gyártmányok. áruk termelésének megszüntetésével párhuzamosan biztosítani kell a belföldi piac zavartalan ellátását — amely fontos politikai — életszínvonalbeli kérdés. Az ehhez szükséges importot gazdaságos exporttal kell biztosítani, amelyhez elengedhetetlen a műszaki fejlesztés, az új technológiai, gyártási eljárások kifejlesztése a nemzetközi tapasztalatok átvétele. Ezt a nagyszabású szerkezetátalakítási, cselekvési programot azonban az ipar egyedül nem tudja végrehajtani. Ez össztársadalmi feladat, amely társadalmi megújulást is kíván. Az ipar ugyan megteszi a magáét, de a stabilizációs program végrehajtásához kevés az akarat, az elszántság, ez szükséges, de nem elégséges, ehhez megfelelő társadalmipolitikai-anyagi-pénzügyi szabályozó, eszközrendszer is kell, tehát a feltételeket és eszközöket kell jól és hatékonyan alkalmazni. Mire gondolok? Arra, hogy meg kell fogalmazni, mit vár az ipar a végrehajtás feltételeként a politikától, a kormány funkcionális szerveitől, a Pénzügyminisztériumtól. a kül- és belkereskedelmi minisztériumoktól. Meg kell teremteni azokat a nemzetközi feltéleleket is (export, import, új technológiák, stb.) amelyek e program megvalósításához kellenek. A társadalmunkban el kell fogadtatni a munkaerő mobilitásának, átképzésének szükségességét. A szerkezetátalakítással járó HO-itO ezer fő mozgását elő kell segíteni a tudati tényezőkön kívül szociálpolitikaijogi eszközökkel is. Az új koncepció jogi szabályozásánál a munkatörvény módosítását javaslom, amely elősegíti és nem akadályozza a munkaerő ésszerű felhasználását. Egyben lehetővé teszi a munkaerő, a munkaidő ruga 1 masabb a I kai mazá.sá t. Azt is várjuk a pénzügyi szabályzástól, hogy a vállalatok érdekét növelje a vállalkozásokban, ami alatt értem azt is. hogy a vállalati eredményből megfelelő őszszeg maradjon vissza a vagyonnövelésre is. Befejezésül: bízok abban, hogy a munkaprogram végrehajtása eléri a kitűzött célt. Az ipari szerkezetátalakítási feladatai e program részeként a fejlődésünk záloga. Ez mindnyájunk feladata, sok sikert a végrehajtáshoz. További vélemények, javaslatok Kapniyi László ipari miniszter felszólalásában hangsúlyozta: az ipar felelőssége a kormányprogram végrehajtásában a súlyából adódik. Hazánk gazdasági szerkezetében — hasonlóan a többi szocialista országhoz — az ipar képviseli a legnagyobb részarányt, a megtermelt nemzeti jövedelem mintegy harmadát, a bruttó termelés m fiO . százalékát, a tiszta jövedelem felét adjaA szűkös erőforrásokat szelektíven, a már ma is hatékony, versenyképes, s a nemzeti jövedelem gvors bővítésére képes termelési kultúrák intenzív fejlesztésére koncentrálják, előmozdítva a progresszív iparágak, szakmakultúrák. vállalatok fejlődését. Kijelölték azokat a visszafejlesztendő területeket is, amelyek korszerűtlenségükből, piaci hátrányaikból, gyártókapacitásaik kihasználatlanságából eredően rontják a gazdálkodás hatékonyságát. A piacépítés során a belső, a rubel-, illetve a dollárelszámolású piacot egymással összefüggő rendszernek kell tekinteni — hangsúlyozta a miniszter. Ennek megfelelően a belső piac rangját emelni kell. mert megfelelő fejlettségű belső piac nélkül nem lehet az exportorientációt növelni. A .külpiacba való bekapcsolódás elsősorban vállalati feladat, a központi irányításnak a piacépítés minél súrlódásmenlesebb feltételeit kell megteremteni. Kapolyi László rámutatott: az ipari beruházásokon belül növelni szükséges a feldolgozóipar részesedését, mégpedig elsődlegesen az alacsony anyag- és energiaigényes technológiákét. A jövőben elsőbbséget kapnak a korszerűséget javító, viszonylag kis ráfordítást igénylő beruházások, kiemelten fejlesztik a számítógéppel • segített tervezést, gyártást és irányítást, az összes behozatalon belül növelik a konvertibilis viszonylatú fejlett technika és technológia importját. Kiemelt figyelmet fordítanak a vállalatok közgazdasági feltételrendszerének kialakítására, hogy az hosszabb távon is kiszámítható gazdasági környezetet adjon, s a vállalatok érdekeltsége egybeessék a népgazdasági szintű célok megvalósításával. A stabilizációs program sikere a vállalatoknál dől el. Nemcsak a termelési, hanem a fejlesztési célokat is — a piac igényeinek alárendelten — a vállalatuknál kell kijelölni, vállalva a fejlesztések kockázatát is. Az emberi tényező megnövekedett szerepéről szólva kiemelte: értékének, jelentőségének megfelelő helyre kell állítani a műszaki tervező-, és »általában a szellemi alkotómunkát. Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy az ipart fejleszteni a társadalom modernizálása nélkül elképzelhetetlen. A racionális cselekvés, a teljesítmények értékelése és elismerése a modernizáció elengedhetetlen feltétele. Ezt az összefüggést, igazságot mindaddig hangsúlyozni kell, amíg annak érvényesülését nem érzékeljük a társadalom valóságos folyamataiban — mondotta végezetül Kapolyi László. Pásztoliy András (Somogy m 4. vk), a Szentgáloskéii Béke Tsz elnöke indítványozta. hogy az Országgyűlés az eddigieknél határozottabban és következetesebben ellenőrizze a kormányzati 'munkát, kísérje jobban figyelemmel az elfogadott torvények. programok végrehajtását. Megfontolásra ajánlotta, hosszabb távon a mezőgaz dasági termékek felvásárlás' árát úgy állapítsák meg, hogy a rosszabb minőségű földekkel rendelkező gazdaságok is képesek legyenek az önfinanszírozó gazdálkodó; ra. a bővített újratermelésre Fekete János (Békés m.. 11. vk.), a Magyar Nemteii Bank első elnökhelyettese egyebek között hangsúlyozta: hazáink tőkeszegény ország lévén mindenképpen rászorul arra, hogy hiteleket vegyen igénybe, de azokat jó fejlesztési célokra kell felhasználni. A hiba nem általában a hitel fölvételében, hanem a külföldi kölcsönök helytelen felhasználásúban keresendő. De jó célok/a a jövőben is érdemes külföldi Eszmecsere az ülésteremben I'ozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára és Szcntágothai János akadémikus hiteleket felvenni, vagy le kell mondani arról, hogy a magyar gazdaság fölzárko'zon a fejlettebb országokhoz. Tóth János (Budapest. 3/. vk ). a Műszaki és Természettudományi Egyesületei: Szövetségének főtitkára rámutatott arra. hogy a kibontakozást a legközvetlencob módon az segítheti, ha sikerül megállítani a mérnöki pálya presztízsének csökkenését. Kifejezte reményet. hogy a reformfolyamat gyorsulása. a központi támogatások leépítése és a folytonos támogatások helyébe lépő verseny a szellemi munka pozícióit fogja erősíteni. Ugyanakkor sa j ná I kozása nak adott hangot, hogy mind a mai napig nem született kormányzati szintű döntés a műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi ösztönzésének javítására. Nyers fíeisö (Bács-Kiskun m. I. vk.). az MTA Közgaz.< I asá g l od< i má n y i Intezetének tudományos . tanácsadója hangsúlyozta, hogy a munkaprogram akkor valósulhat meg. ha nem a minisztériumok ügyeként kezeljük, hanem a politika lesz a hajtóereje; ha nem silányul ü gyes k ed ö ad mi n isz.t rá 1 ássa, hanem az. emberi észt és akaratot lesz képes széles körben mozgósítani. Hogy eredménnyel járjon a munkaprogram megvalósítása, alapvetően szükség van a társadalmi párbeszéd lehetőségének fokozott kihasználására. ennek révén pedig a politikai bizalom növelésére. Ezért javasolta a következőket: korszerűsítsük és tegyük politikai véleményegyeztetésre alkalmasabbá az állami költségvetés előkészítését és országgyűlési tárgyalását Kívánatos a tárcaigenyeket is ellenőrizni és véleményezni, a kritikus lemákban pedig a pénzügyi és szakszempontokat egymással összevetni. Az Országgyűlés vegyen részt a jelentős külföldi kötelezettségvállalás itthoni megtárgyalásában és k-o^Kily pénzügyi kihatás esetén az előzetes döntésben. A kormány évenként hozza nyilvánosságra az ország fizetési mérlegét és adósságállományát. A népgazdasági tervezésben ki kell fejleszteni a pénzügyi, külkereskedelmi és szociálpolitikai „ellentervek" készítését és nyilvánosságra hozatalát a helyzet követelményei szerint. Növelni kell a Magyar Nemzeti Bank szerepet és súlyát a gazdasági kormányzásban. az Országgyűlés pedig fokozottabban vonja be a bankot a kormányzás ellenőrzésébe Fodor László (Borsod-Abaúj-Zemplén m. Itt. vk). a Népszava főszerkesztő je rámutatott: arra, hogy a program valóban iránytűkent működhessen, és ne váljon puszta jókívánságok halmazává, húrom követelménynek kell megfelelnie: legyen reális, tartsa lenn a gazdasági működőképesseget e.s növelje hatékonyságát, legyen a tömegek számára politikailag elfogadható. Czoma László (Zala m, 6 vk.). a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója hangsúlyozta: a parlamenti ülést megelőző viták során két ponton keletkezett feszültség: a bizalom és a garancia pólusán. A kormány bizalmat kért, a törvényhozók garanciákat. Mindkét igény jogos. A program — a képviselő megítélése szerint — kimunkáltsága mellett is szándékprogram, a/t ugyanis most meg nem lehet tudni, hogy milyen melyre rágta magát a nyilvánvaló gazdasági és a lappangó társadalmi válság. A helyzetfelismerés és a szándék azonban tiszta os világos. Gajdocsi István (BácsKiskun m., 13. vk ), a BácsKiskun Megyei Tanács elnöke a munkaprogramban megfogalmazott célok, meg va I ós í t ásá na k garanciát közül a szocialista demokrácia gyakorlatának kiterjésztekét és az értelmes szervezettséget emelte ki. Korszerű jogalkotásra, az információk szervezett áramoltatására, a minél hitelesebb prognózisra, illefve az ellenőrzésre van szükség, és indokolt esetben a közösségre és személyre szóló számonkérésre is — hang súlyozta a képviselő. Kürti László (BorsodAbaúj-Zemplén m.. 2. vk ), a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke kl emelte, hogy az előterjeszteti kormánymunkaprogram végső kicsengésében emberközpontú. szándéka világos: biztosítani népünk számára a föltételeket a haladáshoz, a boldogabb, a tartalmasabb emberi élethez. A képviselő javasolta, hogy a kormány egy év múlva vizsgál ja meg a fogyasztoi árszínvonal emelkedésének hatását a nyugdijasok életkörülményeire. Mehes Lajos (Budapest, 44. vk ), a SZOT nyugalmazott főtitkára elmondotta: a szociálpolitika ellenőrzése továbbra is a szakszervezet feladata. Ennek során azonban figyelembe kel] venni azt, hogy a szociális igenyek kielegítese csakis a nyereségből lortenhet. A sorrendben elsődleges a teljesítmeny, az határozza meg az elosztást. Ennek az elvnek a biztosításában szinte valamennyi korábbi kormány gyengenek bizonyult az elmúlt 30 ev során Mehes Lajos hangsúlyozta. hogy ebből a ra háruló felelősseget nek] is vállalnia kell. Szabó Jmre (Hajdú-Bihar m.. 11. vk ). a Hajdú-Bihar Megyei Tanucs elnöke felszólalásában egyebek között szólt a tanácsok munkájáról is. A munkaprogramból az tűnik ki. hogy a tanácsoknak a jövőben megnövekedik onálloságuk. Bár tudják, hogy a terveiket modo.sitani Kell. a Költségvetésből származó pénzforrásaik apadnak. vállalják az ezzel járó rnegnuveke dett l'eludalot Ehhez n munkaho/. olyan emberek kellenek, akikben van inno vációs készség, politikai ei zek, emberség