Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-17 / 219. szám

5 Csütörtök, 1987. szeptember 17. 1987. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: ZSÓFIA A Nap kel fi óra 2.1 prrrkor. és nyucszik 18 óra 5S perckor. A llolrt kel 0 óra SS perckor, és nyugszik 1« óra S4 perckor. VIZÁT 14« A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz Ififi rm (apadó). SZÁZHARMINC ÉVE szüleien Kons/umtyin Ciol­Jiovszlúj <1837—19:15) orosz tudós, az urtiajezus utloroje. Mar 1883­ttan bizonyította. ltogy a vilag­urbesi való kn/lekedes rakoia.k «ecnsoBevel leheiseues. 19112-ban publikált munkámban mar ala­posan elemezte a rakétamoz­Easi. az urkutatas iriORvalosila­>aboz szamba johelo utakat; mouhatarsizla a rakétamozgás alapegyenletet. az. úgynevezett Cw.lkovszk 11-képletét: lolvetet­H- a folyékony hajtóanyagú ra­kéták. az űrállomások, a tobb­1 epesos rakétak, gondolatat. Ku­taiasait a sugarhajlasu repules­re ts kiterjesztette, llires mon­dasa: ..A Fold az. emberiség hólesője, dt- az ember nem akar orókke bolesobeil elni." SZAZ ÉVE született Orbok Atilla (1887— 39fi4) iro. ujsagiro. számos or­szágos lap külföldi tudósítója volt. Filmforgatókönyvet. szín­darabot. kabareiref.it is irt. HETVENÉVES G. K. Szkrjabin (sz. 1917) mikro­bűujogus. Szovjetunió Tudomá­nyos Akademiaja biokémiai es íiztoj, igtai intezetenek igazgalo­.la. a Magyar Tudományos aka­démia tiszteleti tagja. ÖTVENÉVES Kamuti Jenő (sz. 1997) sebészor­vos. u.rvivo, többszörös olimpiai <'s világbajnoki bronz- es ezüst­érmés. 1937-ben esapatban vilag­ba.inok. 1977-ben az Uneseo Fair Play-dijat kapta. NAGYSZÍNHÁZ Este 7 órakor: A bolygó hollan­di (Cray 1—2. berlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után lel t. háromnegyed <i és 8 órakor: Malom a pokolban (szí­nes magyar film). Eaklya: háromnegyed 9. ne­gyed fi es (el 8 órakor: Most es mindörökké (színes, m. b. ame­rikai film. III. helyár!). Szabadság: fel 4 érakor: Or­dngfajzat (színes szovjet film), háromnegyed fi es 8 órakor: A nindzsa színre lep (színes ame­rikai kalandfilm. V helyár!). Kert mozi: este 8 órakor: A pokol katonai (színes, nt. b. amerikai film. IV. helyár! Csak Ifi even felülieknek!) Eilmtéka: (el (1 es fel 8 orakor: Eelhni-Homa (szyies olasz film). Kiskorössy halaszesárda (vi­deomozi). délután 4 es esle 8 orakor: Dupla negatív (szipps amerikai krimi) Kiskorössy halászcsárda, kert: este 1» orakor: U<>mbu.|o bok­n/o!o (színes, m. b. olasz ka­landfilm. III helyit') Éva presszó: este 8 órakor: Ketrec (színes francia-angol film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál -ter 3. szam (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI. SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­veted ügyeletet az I. sz. Sebésze­ti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyerme­keket a Kórház Baleseti Sebé­szeti osztályán, az egyéb sebésze­ti betegeket a sebészeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőltlakosság részére: Szeged. Ilunyadi János sugárút 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 Oraig az. Ujs/.ogedi Gyer­mekkorba/. Szeged. Odesszai kit. 37. Telefon: 22-853. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Teleion: 14-842. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-009 IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. B Tévé BUDAPEST 1. 9.00: Tv-torna 9.03: Teledoklor 9.15: Az álmodozó — lv-film 10.40: Kaiéiul.omni 1987 11.30: Kenujsag 14.53: Mifsoeisiilei letes 14 35: Ilitek 13 00: Dixieland "87 — NDK zenes film 15.3«: Az Országházból jelentjük — tudósítás a Parlament őszi ülésszakáról 17.30. Sportmuzoúm 18.00' Az Országházból jelentjük 18.23. Képújság 18.40- Tom és Jcrry show 19.05 Esti mese 19.15 Lottrtsorsolás 19.30 Híradó 20.05 Az. Országházból jelentjük 2l.no A hét műtárgya 21.10 Az. aranyesempész — francia film 22.50 HlCádo 2. BUDAPEST 2. 18.50: Képújság 18.53: Digit-alk — 3. — (ism.) 17.25: Tv-tórna 17.30: A baranyai modell 18.00: Pannon krónika 19.00: Gyománt-dijasok fesztiválja 19.20: Korok, szobrok, alkotók és alkotások — dok.-film 20.85: Idegen feleség és férj az. agy alatt — szovjet lv-film 21.15: Híradó 2. 21.30: Telesport 23.45 : Képújság BELGRÁD 1. 17.10: Híradó 17.30: Arnnyhnlacska 18.00: Ismeretterjesztő műsor 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetelkedö 19,15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Ünnepi díszülés 21.10- Filimszom 23.40 Híradó 23.33 Musorráadás BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi musor 19.30: Híradó 20.00: Cigany-bappening 20.45: Vasári huado 21.10: Dok.-musor 22.40: Muvt'lodesi musor ÚJVIDÉK 17.30: Aianyhulaeska 18.00: újvidéki képeslapok 18.30: Tudomány 18.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Belpolitikai musor 21.05: Eilmszem 22.35: Hitadó szerb­horvátul Rádió KOSSUTH 8,20: Jegyzet 8.30: A könnyűzene legszebb melódia! 9.|5: Népdalok, néptáncok nyomában 9.30: Harminc perc alatt a Fold körül — (ism.) 10.05: Kéz. és hagyomány 10.35: Muzsika gyerekeknek 10.50: Lconaid Warrcn opera­ful vételeiből 11.26: A kulisszák titkai — Karol Capek novellája 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A remény l'aluja 13.00: A Magyar Radio és Televízió Szimfonikus Zenekara játszik 11.10: Illyés Gyula: Petőfi Sándor — (ism.) 14.25: Verbunkosok, nóták 15.05: História egy Argirüs nevű királyfiról es egy tündér szuzleányról — Gergei Albert széphistóriája > 05: Révkalauz. 18 17.00: Etúdok hangszalagra 17 19 19. 1.30; .15: Magyar operettekből Loltosorsolas i Remekírók hangszalagon — A fekete város — 2. — Mikszáth Kálmán regénye 20.21: Népdalok, néptáncok 21.02: Emánuel Feurmann gordoDkázlk, Franz Rupp zongorázik 21.30: Múltidéző 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapaszkodó 22.55: Barangolás régi hanglemezek között 23.15: Yehudi Menuhin hegedűl és vezényli a Bath-i Fesztivál Zenekarát 0.15: Ej fel utan PETŐFI 8.05: Tárogatómuzsika 8.20: A Szabó család 8.50: Tíz pere külpolitika 9.05: Napközben 12.10: A pécsi vasutas fúvós­zenekar felveteléiból 12.23: Útikalauz, üdülőknek 12.30: A népművészet mesterei 13.05: Nosztalgiahullám 14.08: Lelátó 15.10: Operaslágerek — (ism.) 15.45: Törvénykönyv 16.00: Slágerfijmck — filmslágerek 18.40: A Mákvirág cgyüttos felvételeiből 18.58: Műsorismertetés 17.08: A Varsói üldlimcr zenekar játszik 17.30: Segíthetünk' 18.30: slágerlista 19.03: Opereltkedvelöknck 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.85: Sas József zenés utibcs/.imolma 21.41: Népszerű dallamok — esti hangverseny 22.45: Verbunkos muzsika 23.20: A Smilbs együttes nagylemezei 0 15 Éjfél után •-éUSfc'afti&f&ftki-. Együttműködési megállapodás A Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezetének kezdeménye­zésére a napokban együtt­működési megállapodás született a TIT Csongrád megyei sz.ervezete, a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél­alföldi Területi Bizottsága, a Magyar Jogász Szövetség Csongrád megyei szervezete és az. szmt központi könyv­tára között. Az. együttmű­ködés cél.ia. hogy ez.en tár­sadalmi szervezetek segítsék elő a gazdasági feladatok megoldását, rugalmasan és gyorsan igyekezzenek kö­vetni a gazdasági élet vál­tozásait. alkalmazkodjanak a megújuló feladatokhoz, támogassák a pártdokumen­tumok szellemenek érvény­re jutását. Tagságukat mozgósítsák az együttes tennivalókra, szervezzenek közös előadásokat, ankéto­kat. rendezvényeket, össze­hangoltan vegyenek reszt a döntes-előkészítesekben. Nem mese ezr gyermek Sándor János a Koldus és királyfiról Mark Twain Koldus és ki­rályfi című művének zenés változatát 15 évvel ezeió'.t rendezte először Sándor Já­nos. A zenét Daróczi Bár­dos Tamás, a verseket Kor­mos István írta a Kárpathj Gyula által színpadra alkal­mazott játékhoz. Ugyanez, a változat ugyancsak Sándor János rendezésében később Kecskeméten került színre. Most elérkezett Szegedre, bemutató: vasárnap délelőtt fél 11-kor. a Kisszínhá/ban Varga Mátyás Kossuth-dí­jas. kiváló művész tervezd a ' díszletet, Ek Erzsébet a jelmezeket, koreográfus Pe­thö László m. v., vezényel Nagy Imre. illetve Koczki Ferenc. A főszereplök: Mar­kovits Bori (Tom), Holl Zsu­zsa (Edwardl), Bognár Zsolt (Lovag). Az előadás rende­zője — a föntiek után nem meglepetés — Sándor János érdemes művész, a Szeged: Nemzeti Színház főrendező­je Kérdésünkre — miért pont a Koldus és királyfi? miért vonzódik ily különös kitartással Mark Twain mü­véhez? — szokatlan részle­tességgel válaszolt. Min' akinek valóban nagyon lan­tos valamely ügy, s szeretné, ha jól értenék ... — Gyerekdarab — hirdet­jük a műsorfüzetünkben, de a készülő előadás nagyon is számit a felnőtt nézőkre Már 1972-ben is azért készít­tettem el a zenés színpadi változatot, mert rendkívül aktuálisnak találtam Mar'.: Twain mondanivalóit. Ez a mű ma még inkább időszerű. Azért vettem elő, mert meg­győződésem, hogy az. ország mostani nehéz helyzeteben a színművészetnek is köteles­sége segíteni: szembenézhes­sünk a tényekkel, önma­gunkkal. Nézetem szerint i darab sugallja, hogy a vitág két részből áll: ami látha'.ó, és ami a lényeg. Ismeri a Malom a pokolban Színes magyar film. Moldova György azo­nos című regényéből irta: Maár Gyula és Moldova György. Fény­képezte: Márk Iván. Zene: Miklós Miklósné, Bergcndy Szalonzene­kar. Rendezte: Maár Gyula. Főbb szereplök: Funtck Frigyes, Garas Dezső, Ráckevei Anna, Vlahovics Edit. Moldova Györggyel, biztos vagyok benne, mindenki ta­lálkozott valamikor. Ez az író — főleg immáron kla.sz­szikusnak számító, a- hat­vanas évek második, a het­venes évek első léiéből szár­mazó müveivel — kikerülhe­tetlen. Sajátos univerzum volt. utánozhatatlanul egye­di világú; kinek ekkor, ki­nek akkor eg.yfele „Moldo­va* korszakot" adományozó. Mindenkinek megvan, meg kell legyen a maga Moldo­va-flörtjének időszaka. Jé­gyen szó akár az igényes sporlhumort megalapozó, hí­res H. Kovács-történetekről, a szociográfiákról, a Tiszte­let Komlónak vagy Az Őrség panasza című müvekről, a mára legendássá lett novel­láskőletrölf a Gázlámpák alattról, vagy eppen a legé­nyekről. Amelyek között a Malom a pokolban kitünte­tett helyet foglal el, lévén az írói ouvreben talán a legerőteljesebb szépirodalmi alkotás. filmje viszont — a szemlén -fejlődést sikerült tökélete­méltán az egyik legnagyobb sen átmenteni a vászonra. A elsőrangú a Malom a pokol­ban. A szükséges dramatur­giai beavatkozás (a regény folytatását jelentő, A válto­zások örei cimü mü több időbeli es néhány szerkezeti elemet nagymértékben meg­szünletve-megörizve építet­tek bele a film cselekményé­be. teljesen zökkenőmente­sen) nagy szcenárió-rutinnal es beleerzö kepességgel fo­kozta föl az alkotás ereden­dő drámaiságát. Mindazt, amitől igazan Regény a Ma­lom a pokolban. A fantázia Maár Gyula azt nyilaihoz- es az adott történelmi idő­la az idei játékfilmszemlén, szak, vagyis a Rákosi-éra hogy Moldova György mint- megidezésének korabeli té­ha csak neki irta volna a nyei között feszülő, a vér­Malom a pokolban-t. A ren- béli írókat holtbiztosán mi­dező ugyan elsősorban bizo- nősítő megjelenítő erőt, fe­nyos életkori „megfelelések" szültségteremtó képességei, miatt fogalmazott így, e hiteles jellemábrázolást és már-már unalomig felső­fokokban dicsérhető színészi teljesítmények pedig csak tovább hitelesítik a kibonta­kozó tragédiasort: Funtek Frigyes Flandera Jánosa, Ráckevei Anna Nagyezsdája, Garas Dezső Allschulere jobbnál-jobb alakítás. Nagvezsda Flandera miatt lesz öngyilkos. Flanderát Nagyezsda halála miatt lövi agyon az apa, a kísértetiesen (de ugyan miért?) Lukács T£ífa,mn '^.-ff Györgyre haspnlitQan. mas.z­,i,-o,„n kirozotl Altschuler. Csupa tragédia, szinte egymás he­gven-hátán, mondhatná a film legvegen a laikus néző, midőn a sztálinista őskóvü­let. a lemezről orosz nyelvű szónoklatokat hallgató, ex­emigráns vizsgálóbíró, Alt­schuler a l'ö hős lelövése után e szavakkal száll be az. autóba: Egy ellenséggel kevesebb. Mindent vállalok." Csakhogy e csupa-tragédiá­ba torkolt történet éópen egészen azért félelmetes és ilyen — mert az. általa ábrázolt kor nem egyéb, mint csupa tra­gédia. Irtúzata csak úgy zu­hog lefelé a vászonról. Es ez is a kitűnő műalkotás jelei közé tartozik. közönségsikert aratott alko­tás — szerencsére többféle szempontból is bizonyítja vallomásának igazát. Ebből a filmből valóban úgy tű­nik, mintha az író szinte en­nek a rendezőnek irta volna (filmre is) e regényét; a tö­kéletesség határát súroló fil­mes irodalmi adaptációt lá­tunk. S ugyanakkor nem szolgaian másoló, nem szé­pelgő-irodalmiaskodó, s egy­ben nem is „filmnyelvre át­igazított", ..továbbertelmezetl" művet. Igaz persze, maga az író se­gedkezetl a rendezőnek a forgatókönyvirásban, node ki ne tudna riasztó torzszü­lemenyekre lelni emlékeze­tében, hasonló filmvállalko­zásokra gondolván? A hangulatokban, a drá­mai hatásfokban, a színész­vezetésben a szerkezeti-dra­matikus építkezésben, a mű­vészi összhatásban Domonkos László közmondást: nem a ruha te­szi az embert... Nos, sokáig őszintén hittünk is e tetsze­tős mondás igazságában, ám az utóbbi 10—15 évünk úgy alakult, csak akkor nem vesszük észre, ha nem akar­juk: igenis a ruha teszi az embert. A látszat világáDan tévelygünk, erről beszédes gondolkodásmódunk, egész életvitelünk. Következés­képpen nemigen látunk-la­lálunk kapaszkodókat, elfo­gyott a hitünk, s enélkül ne héz úrrá lenni a bajokon. — Mivel számomra döboe­netes tapasztalat, hogy az embdrért szerveződött társa­dalomban ennyire eluralko­dott a látszatvilág, s a ,ó szándék és a hangoztatott el­vek ellenére a ruhát, s nem az embert tekintő mentali­tás — a kényszernek nent tudok ellenállni: erről be­szélnem kell. Nemcsak azért, mert „növeli, ki elfedi a bajt", vagyis nemcsak tár­sadalmi felelősségérzetből, hanem személyes okok mi­att is. Elsatnyul az ember, ha nem képes megőrizni ér­zékenységét a bajok iránt, őszinteségbe vetett hitét, a másikhoz szeretettel, azaz nyílt kritikával fordulás ké­pességét. — A Koldus és királyfiban kevéssé mesei, inkább shakespeare-i figurák szere­Delnek; ahogy mondani szo­kás. az igazságért megy n meccs, s a koldusfiú igazság­mondása, lényeglátása hitet ad, erőt a változtatáshoz, rla egyszer a király — akarva, akaratlanul — végre lekerül a piramis csúcsáról, azok kö­zé, akikre épül ez. a csúcs, megtanulja meglátni a baju­kat. — Minden igazán jó mese: örök példázat. A Koldus é-> királyfi lehet ifjúsági elő­adás. mert primér mesei él­ményt adhat S mivel a ren­dezés a példázatra koncent­rál. az. előadás a felnőttek­nek is szól. A szegedi prózai társulattal, annak ellenére, hogy ez a társulat ..nem di­vatos" — s ez talán nem képességeket ielez —, me­gint megpróbálunk az embe­reket foglalkoztató dolgokról szólni, öt évvel ezelőtt Kitű­zött céljaink szerint. A szí­nészek közül sokan kellős szeiepben láthatók; ugyan­azok az emberek, s egészen mások a más ruhákban. Fel­nőtteknek való kérdés: m.­kor mondanak igazat? S. E. m * Rádiótelex Lipcsei vendégek látogatása Az MHSZ Csongrád me­gyei vezetőségenek meghí­vására az NDK-beli testvér­szérvezettől, a GST-töl érke­zett delegáció Szegedre. A küldöttséget Gerd Schau­fuss, a GST Lipcse megyei elnöke vezeti, a delegáció tagja Lothar Schötz. megyei agitációs és propagandafele­lös és Dieter Fischer, anya­gi technikai főelőadó. Az ötnapos látogatáson itt-tar­tózkodó vendégek Csongrád megye b e n ta n u 1 má n y o zzá k a sorköteles fiatalok honvé­delmi elökep/.esenek mód­szereit, a tartalékosok utó­képzésének szervezeti for­máit és eredményeit, vula­mint sporttevékenysegüket, elemzik a két szervezet együttműködésének további lehetőségeit. A háromtagú delegációt tegnap, szerdán délelőtt az MSZMP szegedi székházá­ban fogadta Horváth Ká­rolyné, a megyei pártbizott­ság titkára. Ezt kővetően a vendégek a Zalka laktanyá­ba látogattak. Délután vá­rosnézésen vettek részt, majd a 600. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézetben lát­ták őket vendegül. A kül­döttség ma, csütörtökön Ma­kóm, holnap pedig Szentes­re utazik ENSZ-KITÜNTETÉS Barabás Miklós, az Orszá­gos Beketanács főtitkára szerdán hazaérkezett Genf­ből, ahol részt vett a nem­zetközi békenapon megren­dezett ENSZ-ünnepségen és konferencián. A Nemzetek Palotájában tartott ünnep­ségen az Egyesült Nemzetek Szervezete a Békehírnök ki­tüntető címben részesítette az Országos f Béketanácsol. Ezt a kitüntetést a világszer­vezet a nemzetközi békeév céljait, programját legaktí­vabban támogató és megva­lósító, nem kormányzati szervezeteknek, mozgalmak­nak és intézményeknek ado­mányozta. NDK—LENGYEL CSÚCSTALÁLKOZÓ NDK—lengyel csúcstalál­kozót tartottak szerdán a Berlin melletti Werbellin-tó- vábbi általános közeledésé­nál. Erich Honecker, az nek kérdéseit vitatják meg NSZEP KB főtitkára, az azokon a rendszeresített két­NDK Államtanácsának elnö- oldalú kormányfői megbe­ke és Wojciech Jaruzelski, a széleseken, amelyekre szer­LEMP KB első titkára, a da délután az NSZK-ba ér­Lengyel Államtanács elnöke ke/.ett Felipe González spa­behutó eszmecserét folytatott nyi.il miniszterelnök. A ven­az NDK vezetőjének múlt dogét és kíséretéi érkezése­heti NSZK-beli útjáról, kor Helmut Kohl kancellár Egyetértettek abban, hogy a katonai díszpompával fogad­látogatás Jelentős esemény ta hivatala előtt. volt Európa békéjének és biztonságának megszilárdí­tása szempontjából. SEVARDNADZF, WASHINGTONBAN Szerdán reggel a két mi­niszter rövid négyszemközti­megbeszélésével, majd ple­náris üléssel folytatódtak a szovjet—amerikai külügy­miniszteri tárgyalások Wa­shingtonban. A délelőtti ülést követően Eduárd Se­vardnadze a szovjet nagy­követségen ebeden látta vendegul George Shultzol és az amerikai küldöttség tag­jait. A SPANYOL MINISZTERELNÖK AZ NSZK-BAN Bonn és Madrid szorosabb gazdasági-technológiai együttműködésének és a nyugat-európai államok to-

Next

/
Oldalképek
Tartalom