Délmagyarország, 1987. szeptember (77. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-17 / 219. szám

3 Csütörtök, 1987. szeptember 17. Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka Tisztelt Országgyűlés • Ismerve a Minisztertanács munkaprogramját — és meghallgatva most Grósz Károly miniszterelnök elvtársat — az a meggyőződésem, hogy a helyzetelemzés pontos, a fö lennivalók megjelölése helyes. A kormány 1990-ig szó ló munkaprogramja jól kap csalódik a párt július 2-i gazdasági-társadalmi kibontakozási programjához. Ezért elfogadom és a Kozponti Bi zottság nevében is elfoga dásra ajánlom Mai helyzetünk azonnali cselekvést, határozott lépé seket követel az ország ve zetőitől, népünktől is Milyen körülmények játszottak közre a mai helyzet kialakulásában? Az extenzív fejlődés tartalékai fokozatosan kimerültek, és át kellett térnünk a szocialista építés intenzív szakaszára. Ez az átállás lassú A másik tényező az 1974-ben bekövetkezett olajárrobbanás, és annak számos következménye lényegesen megváltoztak Magyarország nemzetközi gazdasági körülményei, s nem igazodtunk ezekhez a gazdasági szerkezet megváltoztatásával. a termékváltással — legalábbis népgazdasági szinten nem Mindez — Grósz elvtárs is utalt erre — felveti a felelősség kérdését. A mi pártunkban valóban kollektív vezetés van A végrehajtásban az egyéni felelősség mellett létezik a testületek felelőssége is. Ha uzt nézzük, hogy ki milyen régen van ezekben a testületekben, akkor valószínűleg nekem is jár egy jó rész ebből a felelősségből, hiszen elfogadtam, megszavaztam a terveket. A felelősség dolgában a legfontosabbnak azt tartom, hogy tanuljunk a hibákból és vonjuk le a következtetéseket. A Minisztertanács munkaprogramja ezt meg is leszi. Melyek voltak a párt- és az állami vezetés hibái? Elsőként az, hogy a nemzet közi gazdasági környezet számunkra hátrányos vál tozásait időlegesnek, átme netinek tartottuk Emellett bizonyos mértékig mi is magunkévá tettünk egy olyan téves nézetet, hogy a világgazdasági változások a szocialista országok gazdálkodására nem gyakorolnak jelentős befolyást. Jó pár éven át fenntartottunk egy közepes fejlődési ütemet, mind a termelés, mind pedig az életszínvonal emelkedését tekintve. Nem arról van szó, hogy valami esztelen tempót diktáltunk volna, de az ütem nem volt megalapozott. Szólok egy olyan természetű hibáról is, amely lényegében uzóta végigkíséri a rendszerünket, mióta a szocialista fejlődés útjára léptünk. Előbb deklaráltuk a vívmányokat, rendeltük el a járandóságokat, juttatásokat — beleértve az ingyenes közoktatást, az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátást. és sok minden mást —, minthogy megteremtettük volna az anyagi alapját. Ennek a vége az lett, hogy többet fogyasztottunk, osztottunk el, különböző célokra, mint amennyit ténylegesen megtermeltünk. Nem lehet ezt a gyakorlatot tovább folytatni. Az említett hibák közül külön is foglulkőznék azzal, hogy nem tudtunk időben és megfelelően alkalmazkodni a nemzetkőzi gazdasági folyamatokhoz. Ml magunk nehezítettük meg helyzetünket a nemzetközi piacon azzal, hogy a szerkezetváltás és a termékváltás rendkívül lassú volt. Áruink leértékelődtek, és más okoknál fogva is sok szor nehezen, értékükön alul voltak eladhatók. Szeretném kiemelni a Központi Bizottság júliusi állásfoglalásának egy kulcsmondatát, amelyben — szerintem — benne vun egész Kádár János hozzászólása programunk lényege A mi feladatunk — most csak magunkró beszélek de ezt lehet szélesebben is értei mezn. — a szocialista iend* szer humánus alapelveit megtartva megteremteni a racionális, hatékony gazdá kodás feltétele t Enélkú nem bontakozhatnak k. e szociahzmus ketségteler előnyei Am nagyon lényeges feladatunk tórténelm leg új, és még nem találtuk meg végrehajtásának útját módját Meggyőződésem hogy rátalálunk a helyes útra a megfelelő módszerre, s a gazdaság életben szükséges változások a szocialista elvek betartása mellett, azok figyelembevetelével mennek végbe Igaz, az ütem még lassú, de a szocializmus most is fejlődik Ennek alapja a munka. A felépitmeny a gazdaságra épu. Ha meg akarjuk teremten a szocializmus biztos jövőjét — és ezt akarjuk — akkor szilárdabb gazdasági alapot kell építenünk Ez az a történelmi lecke, amelyet nem oldottunk még meg. Sokszor felmerült — nem is teljesen alaptalanul —, hogy a szükséges reformok időnként megtorpantak^ az tán megint nekilendültek hogy ezen a téren következetlenség mutatkozott. A Kozponji Bizottság nevében is mondhatom, hogy sohasem szándékoztunk megállítani a reformfolyamatot, mi határozottan és céltudatosan jártuk utunkat. Am az általános közgazdasági követelményeket a szocializmusban nem lehet csak úgy egyszerűen érvényesíteni A közgazdászokat biztattuk és biztatjuk, hogy dolgozzanak, kutassanak,, jussanak értékes tudomá nyos következtetésre, de azt meghatározni, hogy a valóságban mit, hogyan mikor lehet bevezetni, az a párt es az ország vezetésének nagyon terhes es fele lóg feladata marad Akadt persze más gond is a munkában Néha például abból is ideológiát és politikát csinálunk, amiből nem lenne szabad Itt nagy kér désekről is szó van, olya nokról mint például az erdekek, A pártnak és a kormánynak volt bátorsága, hogy időben kimondja bái társadalmunkban nincsenek antagonisztikusan szembenálló osztályok Különböző valós érdekek azonban vannak, és ezek olykor ütköznek Ezzel számulni kell. a különböző — társadalmi, csoport- és egyéni — erdekek összehangolása folyamatos feladat. Meg vagyok győződve arról. hogy a kormány munkaprogramja határozott lépést jelent abba az irányba, amelyet úgy fogalmaztam a szocialista rendszer elveinek szem előtt tartásával megteremteni a hatékotny és racionális gazdálkodás feltételeit. Kérem, hogy az Országgyűlés támogassa ezt a munkát, annak tudatában, hogy aZ idő cselekvésre sürget Tisztelt Országgyűlés! A népgazdaság munkája val szemben támasztott általános igényeket a Központi Bizottság július 2-ai állásfoglalása tartalmazta. Ezeket most nem részletezem. A lényeg: meggyőződésünk szerint a gazdasági és társadalmi kibontakozás fellétele a szocialista tervgazdálkodás, az ésszerűen szabályozott és épített piac törvényeinek figyelembevételével : a gazdasági reformok következetes folytatása, a szocialista tulajdonformák fejlesztése. Segítsük elő a tőkekoncentrációt- ne legyenek holt pénzek az or szágban Tegyük lehetővé a jól prosperáló és becsületesen nyereséghez jutott vál lalatoknak hogy beruház hassák a rendelkezésükre álló anyagi javakat, összegeket saját termelésük fejlesztésére, vagy akár más, velük kapcsolatban állr üzemek tevékenységenek a javítására Lehetővé kel tenn. hogy a termelóko]lekt vák dolgozói rész jegy vásárlásával, vagy más alka.mas formaban — a vállalat, a szóvetkezet résztulajdonosaivá válhassanak. Határozottan és bátran kell ezeket a kérdéseket megvizsgálnunk, majd a lehetséges, reális változtatásokat bevezetnünk Ugyanilyen határozottnak kell lennünk abban, hogy a magánkisiparra, a magán-kiskereskedelemre — persze, nem az üzérkedésre — a szocialista rendszerben torcsoportosítása a versenykj pesebb ágazatokba, váliaiatokhoz. Ebből az is követke zik. hogy az ország gazdasági eszközeit felélő, alacsony hatásfokú termelés: vissza kell fejleszteni, végső soron megszüntetni. Az érint u n ka á t csoportosításáról csak annyit nálunk az al kotmány rögzíti a munzahoz való jogot, s Magyaror szagon jelenleg teljes foglalkoztatás van Ez a jövőben is így lesz, de a munkaerő jelentős átcsoportosításával A munkához való jog nem azonos a munkahelyhez va<ó joggal Az maradjon meg t munkahelyén, aki ott becsületesen dolgozik, és nepgaz daságilag szükség is van a munkájára. A munkaerő-átcsoportosításokat természetesen megfelelő intézkedésekkel kell segíteni; így bizonyos helyeken nyilvánvalóan szükség van munkaerő átképzésére is. Én sem kerülhetek nicg egy olyan kérdést, ameiyet ténelmi távlatokban nézve* is szükség van Ezért támogatjuk tevékenységüket. Eveken üt óriási viták folytak a kisegítő gazdasagi tevékenység különböző for máinak létjogosultságáról is. Közöttük a legkiterjedtebo a mezőgazdasági háztáji gaa dálkodás. Ezeket továbbra is határozottan, energikusan támogatjuk Hasznosan segí tik a gazdasági levékenyseget az iparban, a szolgálta tásban létrejött különböző, vállalaton belüli és egyeb, gazdasági munkaközössége,c is. Ezzel összefüggésben szeretnék emlékeztetni árra, hogy van nekünk egy több évtizedes hagyományú, nagy társadalmi tiszteletet érdemlő szocialista brigádmozguimunk Mostanában gyakran elhangzik a kérdés szükség van-e rájuk, mi lesz a jövőjük? Bizony szükség van! Az előrehaladás újabb motorjává válhatnak, hiszen ahogy a vállalatvezetés faladatot adnat a vállalati munkaközösségeknek, éppúgy kaphatnának megbízást — mintegy szerződéses alapon — a szocialista brigádok is Már van is erre nélda, és érdemes ezt a kezdeményezést folytatni A Minisztertanács I90J végéig szóló munkaprogramja a Központi Bizottság által meghatározott feladatcsoportból a hangsúlyt az első, a stabilizációs szakaszra hjlyezi. Ez nem lehet másképp, hiszen csak így teremthetjük meg a kibontakozás jobb feltételeit. A stabilizációs szakasz terhekkel jár. Áldozatokat is kíván, ahogy a dokumentum fogalmaz: a közületi és a lakossági fogyasztás átmeneti visszafogása, csökkentése elkerülhetetlen. Másképp az egyensúlyi helyzet nem teremthr-ő meg. A másik elkerülhetetlen teendő, amelyet a kormányprogram rögzít, a termelési eszközök és uz élőmunka át — bár a stabilizációs sza kaszhoz hozzátartozik — az Országgyűlés a következő napirendi pont keretében tárgyal majd. A kétfajta úi adó tervezetét különösen a személyi jövedelemadóét — már az előkészítés idős/.a kában alaposan megvitatták. Ehhez annyit szeretnék hoz zátenni: az általános forgal mi adónak uz a fö funkció ja, hogy a termelést ösztönözze ne pedig a fogyasztást. Az előzetes viták tapaszt! lataiból is kitűnik, hogy rz új adózás, különösen a tie mélvi jövedelemadó -nem aratott nagy tetszést a lakosság körében Azt hiszem, ez természetes. De tudnunK kell : ha ez a két aclójavasiat nem szerepelne most az Országgyűlés napirendjén, akkor legkésőbb a jövő év január elsejétől kezdve a közületi és lakossági fogyasztást erőteljesen korlátozni kellene. A két adó éppen azokat az elemeket építi be gazdálkodási rendszerünkbe, amelyek céljaink elérését segíthetik Az igazságos közteherviselés helyes, szükséges. Élihez szorosan hozzátartozik az is, hogy a bér és a jövedelem a teljesítmények szerint alakuljon, vagyis aki többet teljesít, az többet keressen, aki viszont nem teljesíti az átlagot, annak a iizetése is az átlag alá süly. lyedjen Nyilvánvaló, hogy minden állampolgárnak jövedelme arányában kell hozzájárulnia a közteherviseléshez. Ha tehát valaki nálunk munkája után sokat keres, hadd tegye, de akkor másoknál többel is járuljon hozzá a közkiadáshoz. Az adózásban nem lehetnek kivételek. Lehet segíteni a nehéz helyzetben levő embereket, de kivételezésre nincs mód. mert akkor nem lesz megállás. A szociális kérdésekre lehetőség szerint figyelmet fordít a kormány, és gondoskodik az arra rászoruló rétegek segítéséről Elhangzott itt az is, hogy most megoszlik a közvélemény Tudom, valóban így van De ismerem sok ember véleményét, munkásokét, parasztokét, akik azt mondják ha áldozatot kell hozni, hozzuk meg. de teremtsünk rendet dolgainkban Ez is tömeghangulat1 lgv vélekedik az ország lakosságának tisztességes többsége. Nyíltan, demokratikusan Kezeljük a káderügyeket, amelyek intézése az Idők folyamán jelentősen változott Többes jelölési rendszer már nemcsak a képvi selő-választásoknál működik Az új vállalati irányító szervek már demokratikusabbak, hiszen választás alapján, a kollektíva szeme előtt dolgoznak. Nincs szükség tehát semmiféle misztifikációra a káderügyek intézése körül Véget kell vetni annak is, hogy ha valaki az egyik vezető poszton csődöt mondott, akkor egy másikra teszik, s ha ott is csődöt mond, tovább kerül. Tisztelt Országgyűlés! Felhasználom az alkalmat arra. hogy a jelenlegi témáktól látszólag távolabb &sö kérdésekről is szóljak. Már csak a/ért is, mert az utóbbi években a vezetést ért bírálatok egyike az volt, hogy csuk gazdasági kérdésekkel foglalkozunk, s az elet más, fontos területeit elhanyagoljuk, Ez így nem igaz. Valóban sokat és nagy súllyal foglalkozunk a gazdaság ügyeivel, de jelentőségüknek megfelelően, folyamatosan áttekintjük a tudomány, a közoktatás, a kultúra időszerű Kérdéseit is. A pártvezetés nevében mondhatom, hogy nagyra értékeljük es tiszteljük a kulturális tevékenységet A.szocialista fejlődéshez hozzátartozik kultúránk gyarapodása és fejlődése minden területen Fontos feladata, hogy segítse a közösség iránti felelősségérzet kialakulását, erősödését, a közerkölcs formálódását. Annál is inkább, mert e tekintetben aggasztó jelek tapasztalhatók a társadalomban Kitől várhatjuk, ha nem elsősorban a kultúra munká saitól, hogy a haza, a család, a szülő, a gyermek, az emberi normák tiszteletére intsenek? Kérem, hogy a kultúra művelői segítsenek ebben Való igaz, manapság a legtöbbet a gazdaság dolgaival foglalkozunk. Hogy miért? Világosan meg kell érteni mindennek ez az alap ja! Bármely tennivalót veszszünk sorra, azonnal felmerül megvalósításának az anyagi fedezete. Amikor tehát gazdasági kérdéseket tárgyalunk, és azok jobb megoldására törekszünk, akkor ezt a közoktatás, a tudományos fejlödé«, a kultúra érdekében is tesszük. A gazdasági és politikai intézményrendszer összefüggéseinek elemzésébe most nem akarok belebocsátkozni, azt azonban meg akarom említeni meg vagyok győződve arról, hogy a gazdasági irányítás korszerűsítése, a struktúraváltás hatással van — s kell, hogy legyen — a társadalom politikai szervezetére is A változást Igényelik is — ebben nincs vita. Nálunk egypártrendszer van — történelmileg így alakult. De nem lehet nem észrevenni: lassan ugyan, de valami változott, önállóbbak lettek a különböző állami, társadalmi, gazdasági szervek, szervezetek Lehet, hogy a szükségletekhez mérve még nem eléggé önállóak, de ilyen irányba léptünk, s lépünk a .jövőben is. A Központi Bizottság — a politikai struktúrával öszszefüggésben — napirendre tűzi a párt vezető szerepének megvizsgálását. Pártunk politikájának vannak állandó, és változó elemei. Ezek kapcsán emlékeztetnék arra, hogy közvetlenül a II világháború befejezését követő időszakban vagy három évig folyt a harc, milyen űtra lépjen az ország. Ez eldőlt, Magyarországon népi hatalom szülelett, Magyarország a szocialista fejlődés útjára lépett Ez politikánk két állandó eleme, ami másodszor abban a történelmi krízisben erösodött meg, amikor ugyancsak er ről volt szó Magyarorszá gon fennmaradjon a népi hatalom, s népünk a szocializmus útján menjen tovább Politikánk állandó eleme, hogy kétfrontos harcot folytatunk. Bizonyos értelemben még ma is meg kell küzdenünk szektás, dogmatikus nézetekkel, amelyek mostanában leginkább a változás igényével szembeni vonakodásban jelennek meg. A másik Irányzat, a revizionizmus, a jobboldaliság is jelen van a közéletünkben Harcolni fogunk mindkettő ellen, Tisztelt Országgyűlés! Hazánk nemzetközi téren is aktívan dolgozik, ápolja kapcsolatait a szocialista országokkal, a világ haladó erőivel. Én is csatlakozom Grósz elvtárs megállapításához: nem könnyű, de világtörténelmi jelentőségű az a megújulási folyamat, amely most végbemegy a szocialista világban. Különböző okok miatt ez nem egyformán zajlik a Szovjetunióban, a többi európai szocialista országban, Kínában, de min denütt napirenden tartják. Ennek örülünk. Volt egy időszak, amikor u reformok nyomán olyan hírbe keveredtünk, hogy kapitalista módszereket alkalmazunk. A Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés tagállamainak, más szocialista országoknak a külpolitikai programja: harc az atomfegyvermentes világért. A kapitalista or szagok egy részében még mindig az atomelrettentés szükségességéről beszélnek, ezzel szemben a szocializ mus országaiban arra törekednek, hogy az emberiség atomfegyvermerites világban éljen / Tisztelt Országgyűlés' Kijelentem, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt minden erejével támogatni fogja a kormányt 1990 veséig szóló munkaprogramjának, és a kormányelnók nyilatkozatában elhangzott törekvéseknek a megvalósításában. A párt számit ar~ ra, hogy a társadalmi és lómegszervezetek — a szakszervezetek, az Ifjúsági szövetség, a népfrontmozgalom — is segíteni fogják ezt a folyamatot. S mindenekelőtt építünk népünk megértésére, cselekvő támogatására. A kibontakozás lehetővé teszi, hogy tovább haladhassunk a szocialista fejlődé*, népünk szebb jobb jövőjének útján Én bízom a jövőben. Pár, tunk, ncpi rendszerünk felelős kormányai már vol tak ennol nehezebb helyze" lekben, megoldottak nehezebb feladatokat js. Ezzel nem akarom csökkenteni mostani teendőink súlyát, de azt igenis mondom, hogy most több és nagyobb az erőnk, mint a korábbi nehéz helyzetekben volt. Nagyobb az erőnk azért is, mert népünk sokat tanult a történelmi tapasztalatokból, s politikailag érettebbé vált. Értékeli eddig elért, alapvető vívmányainkat, és ennek tudatában lát hozzá a mostani feladatok megoldásához — l'eje/.te be nagy tapssal fogadott beszédet Kádár Jánu*