Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-09 / 160. szám

4 Csütörtök, 1987. július 9. Tények, teóriák, tudomány Rablóból pandúr A bilirubin nevű vegyü­letet eddig haszontalan, söt, veszélyes anyagnak tartot­tak. Nem véletlenül, hiszen nagyobb mennyiségben a sárgaság okozója, amely csecsemőknél gyakori, és tarlós fennállása súlyos agyi károsodásokhoz vezethet. (Ennek következményeit szenvedi az. az. angol kisfiú is, akit a konduktív peda­gógiáról készült megrázó filmben láthattunk nemrég a tv-ben.) A bilirubin a vérsejtek le­bomlásakor jön létre, a he­moglobin porfiringyürüjének fel szakadása után keletke­ző biliverdinbői, egy ener­giaigényes redukciós lépés­ben. (Az emlősöknél ala­csonyabb rendű állatok e redukcióit nem végzik, szer­vezetük a biliverdint üríti ki.) Miért készítenek az em­lősök mérget maguk ellen kulon fáradsággal, főleg, ha rögiön ki is űzik a szerve­zetükből? A rejtély most megoldód­ni látszik. A bilirubinról régóla tudják, hogy ún. fo­todinamikus anyag, azaz megvil ág i t ás ra ger j es z.töd i k, s gerjesztési energiáját ké­pes átadni az oxigén­molekulának. amely ettől hatezers/.erte aktívabbá vá­lik. E reakció vizsgálata so­rán az is kiderült, hogy a gerjesztett oxigén célpont­ja leggyakrabban maga a bilirubin, mivel igen erős reaktivitást mutat az, akti­vált. gyökjellegü vegyületek iránt. (lényegében ezen ala­pul a sárgaság kék fénnyel való besugárzásos gyógyítá­sa I . A bilirubin gyökkioltó ké­pességét eddig nemigen mél­tányolták. pedig a sejtek, ill. a szervezet belsejében egy­reszt sötét van, másrészt gyakorta keletkeznek reak­tív oxigéngyökök, különö­sen manapság, n környezet egyes ártalmas vegyületei­nek hatására. Ezek igen ve­szélyesek, hogy- többet ne mondjunk, a rákkeltés egyik legfontosabb alapmechaniz­musa is épp a gyökös oxi­dáció. Mint most kiderült, szö­veti körülmények között, ahol a gá/.fázis oxigéntar­talma 2 százalék, a biliru­bin gyökkioltó hatása felül­múlja az. eddig leghatáso­sabbnak talált antioxidáns, az E-vitamin hatását. (Science) Kevesebből a negyedórák Egyre több családból hal­lom, hogy idén kevesebb jut a nyaralásra. Idö is, pénz. is. Mert az, idő (válván egyre in­kább pénzzé) keli a maszek melóra, a kiskertre, a házila­gos lakásfelújításra, a gmk­ra, a paprikaföldre, az. épít­kezésre és hasonlókra A szabadságunk idejében is egyre többet dolgozunk. Még így is kevesebbet tudunk félretenni az „igazi szabid­ra, az, utazásra, az, üdülésre. Aminek a költségei kitartó­an kúsznak felfelé az árlét­rán. Főleg a frekventált, fel­kapott hazai üdülőhelyeken. Ahol egyre tobb hazánkfia tolong, szívja a fogát az árak miatt.. A Balatonhoz, a he­gyekbe, údúlövárosokba mennek sokan azok köz.ül is, akik eddig évente külföldre jártak. Hosszabb, drágább európai útra, tengerparti he­tekre kevesebb családnak te­lik. S kevesebbnek telik itthoni „két hétig jói éljünk"-re is. Főleg akkor, ha ez a „jól élés" az, üdülés, a nyaralás idején pazarlást jelent. Ha például a nyaralás alatt ve­szünk-esz.únk (netán iszunk) egyvégtében. S „kipróbá­lunk" mindent — csak azért, mert más is ezt csinálja. Vattacukrot és (oda)sült halat nyámmogunk akkor is, ha otthon meg nem en­nénk; cifra nevű üdítőket kortyolgatunk, pedig odaha­za igazából a fele szóda-fele vizet kedveljük, divatos emblémás trikókat, papucso­kat veszünk a tóparti butik­ban méregdrágán, bár semmi szükségünk rájuk, de hát ez a módi az üdülőhelyen. Min­denki ilyesmit csinál, miért pont mi maradjunk le? — Miért pont nekem ne legyen olyan úszógumim, műanyag 'békám, viz.ipisztolyom, ha­jasbabám, magnókazettám, mint a többieknek — kérde­zi a gyerek. Kérdi, kéri és a legtöbb esetben megkapja. Megveszik neki. Mintha ezzel „megvennek" a gyere­ket is. A nyaralás alatt so­kat megengednek neki. ami­lói máskor szó sem lehet. Mintha pótolni akarnák, most és ezzel, mindazt, amit év közben elmulasztottak. Például a hónapokig tartó nem vagy alig figyelmet, tö­rődést. Amire otthon se idö, se energia. Hiszen lassan a családok nagy része odajut, hogy a nem csonka család­ban, az el nem valt szülök között is apa-anya nélkül nö föl a gyerek A Központi Sta­tisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint a családi időmérleg-vizsgálatnál arra a „végösszegre" jutottak, hogy év közben az apák na­ponta 15, az anyák 25 percet töltenek érdemben a gyerme­keikkel. Nem tévedés, nem sajtóhiba: 15 és 25 perc jut naponta az utódainkra! Az általánosítások persze torzítanak kicsit, (ön példá­ul kedves olvasó, milyen „végösszeg "-re jut. ha most gyorsan utánaszámol a saját érdemi törődéseinek?) — A fenti időnek még a duplája is kevés lenne. Csakhogy a papákéból a felpörgetett pénzkereső tempó mellett nemigen telik, telhet többre. A géemkázó, háztájit, kertet művelő, másod- és harmad­állást vállaló, a munkahelyek és otthona között ingázó csa­ládfők többsége sajnos las­san csak ágyrajáró lesz ott­hon. Törődése a családdal ki­merül a „minél több pénzt próbálok nektek letenni a konyhaasztalra" elvében. Asszonyaik pedig kimerül­nek a napi munkahelyi mun­kájuk mellett az egyedül vitt háztartásban, a konyhaasz­talra letett pénz beosztásá­ban, a millió apró családi gond társ nélküli megoldá­sában — s nekik is egyre ke­vesebb idejük és energiájuk jut a gyerekekkel való fog­lalkozásra. Arra például, hogy le-le­üljenek a gyerekekkel be­szélgetni. Vagy elmenjenek együtt valahová. Vagy közös tevékenységet, programot csináljanak. Amit pedig a gyerekek — főleg a tizenöt even aluliak — nagyon igé­nyelnének. S ami nagyon jó lenne arra, hogy egymáshoz közelebb kerülvén a család­tagok egy sereg vélt vagy va­lós sérelmüket, csalódásukat, tévhitüket tudnák tisztázni. Miáltal kevesebb lenne a családi tűzfészekben a pus­kapor, nyugodtabb a hangu­lat, őszintébb a légkör, erő­sebb az egymáshoz való kö­tődés. (Már nem is merem úgy leírni, hogy béke, biza­lom. szerelet lenne . ..) Ami nélkül nemigen lehet élni, amiből időről időre fel kell töltekeznie az emberi lélek­nek. Mondjuk, a szabadság ide­je alatt, üdüléskor, utazás­kor. Amikor a fenti „sziik.séglet"-re gondolván, olyan programot ildo­mos tervezni, melyben együtt, egymással lehet vég­re a csillád! Olyat, amit pa­pa—mama—testvérek együtt csinálnak, a gyerekek teher­bírására, a pénztárcát ki nem merítő anyagi alapra, s a család igényeire épitve. Nem a szokásos a papa sörö­zik: ós kártyázik, a mama napozik és pletykál, a gye­rekek szanaszét „idill"-re gondolok, Hanem arra, hogy a fent összeprédikáltakatát­villantva agyukon, lesznek tán, kik a szabadságra jutó kevesebből is megpróbálnak jobban gazdálkodni. Ügy, hogy olyan programot csi­nálnak maguknak, amibe belefér sok minden, mi nem kerül penzbe — de nagy ára lehet, ha elmarad! Az üdülőhelyi divatok kö­vetése helyett meg lehetne próbálkozni a családi prog­ramokkal. A pénzpazarló módik helyett a családi ala­pon alig valamibe kerülő, közös kirándulásokkal, sé­tákkal, játékkal, beszélgeté­sekkel — amikre év közben úgv sincs idő. Pedig szinte mindennap kellenenek, hogy közős örömet, szeretetteljes légkört adjanak, miből a ro­hanás, a robot közepette töltekezni, életkedvet, élet­erőt meríteni lehet. A szabadság, a pihenés (egyre zsugorodó) ideje, a nyaralás erre való (lenne). Hofty éljünk végre egymás­sal! Ügy, hogy abban örö­münket leljük. „Csak" meg­felelő családi program kell hozzá; képesség arra, hogy ne kövessük minden (drága) áron az üdülőhelyi életmód­sablonokat. A „sikk" helyett arra törekedjünk, hogy ab­ban, amit csinálunk, örö­münket leljük, megosztva eztazörömöt családtagjaink­kal. Ebből nem szabad ke­vesebbnek! jutnia az idén sem a nyaralásra. Ehhez nem kell pluszban sem idő, sem pénz,, amiből egyre ke­vesebb jut. Sőt a kevesebb időt és pénzt éppen ezzel „pótolhatjuk ki", sokszoroz­hatjuk meg! S akkor talán nem kell egyre több csa­ládban azt hallani, hogy ke­vesebb jut már a nyaralásra (is). Szabó Magdolna Nemzetközi Bartók-fesztivál Az idén ismét Szombat­hely ad otthont július 11-tol 25-ig a nemzetközi Bartók­fesztiválnak, és szeminári­umnak, amelyre ezúttal 29 országból 160 muzsikus je­lentkezett. Ebben az év­ben zongora, gordon­ka, kamarazene, vonósné­gyes, ének, karmester és ze­neszerző kurzusokat indíta­nak. A műhelymunka mel­lett többször lépnek hang­versenydobogóra a szeminá­rium professzorai és részt­vevői. Sípok között — a sírig Felbaktatt.unk a fogadalmi temp­lom Tisza felöli tornyába. Rejtélyes ajtók, némelyikük zárva. Nérpi bo­lyongás után a siperdő kellős kö­zepén találtuk magunkat. Az ón­hengerek uralták a terepet. Drótok, biztosítékok százai A szegedi dóm orgonájának „házi orvosát", Weich Pétert kerestük. Lassan ötven éve lesz. hogy a pécsi szakember gönci ját visel i Európa egyik legnagyobb orgonájának. — Mi magyarázza a hűségét? — A pécsi Angster orgonagyár sze reléjeként 1939-ben láttam elő­ször Ge.ver József 9 ezer 40 sípból álló, monumentális müvét. Tudja, ez az én gyerekem. Már a kisebb rokodtségciböl is tudom, hová kell nyúlni, mi lehet a hiba Ezt mi magunk is láthattuk, hi­szen az orgonán akkor éppen Gün­ler Berger, az ismert brémai orgo­nista próbált, aki többször nem tet­szését fejezte ki. Ekkor Péter bácsi eltűnt néhány percre, majd a mű­vész elégedetlen folytatta a játékát. — A folyamatos felújítás nem akadályozza a hangversenyezésl? — A több mint 9 ezer sípot ki kell szerelnünk, megtisztítanunk, át­festenünk. az összes bőralkatrészt kicserélnünk A kábelezésről, a pneumatikus részek felújításáról meg nem is beszéltem. Túlzás nél­kül állíthatóin, ha néhány száz' sip hiányzik az orgonából, az alig ész rávehető. Többek között ettől is csodálatos ez a hangszer. A sípok többsége a kóruson van, de jutott belőlük a kupolába, az oltárok mel­lé. a karzatokra is. Ezeknek a szét­szórt lávműveknek is köszönhető az a csodálatos hanghatás, amit. ez az orgona produkál. Különlegességnek számit, hogy a sípok között találha­tó másfél centiméteres, de öt.mete­res is. Van harangjátéka, amit a zenészek éppúgy kedvelnek, mint. az utánozhatatlan kvadrofon hatást. —i Egy-egy munka befejezése után hogyan győződik meg arról, mit végzett? — En csak annyit tudok orgonán játszani, ami a kipróbáláshoz elég. Az édesapámtól, a nagybátyámtól — akik szintén orgonaépítök voltak — azt tanultam, nekünk csak a hangversenyen szabad gyönyörködni a munkánkban. Vagyis, én rtem szoktam nyüstölni a hangszerekel. Viszont, ha csak tehetem, beülök egy-egy orgonuhangversenyre. A barokk és a romantikus muzsikát kedvelem. — Ügy tudom, számos megren­delést kénytelen volt visszautasíta­ni Mi ennek az oka? — Nyugdíjas lóvén, csak a szí­vemhez legközelebb álló fel­idatokat vállalóm t'1. Képzel­je el, legalább 3 ezer régi orgona vár manapság kisebb-na­gyobb felújításra. Ugyanakkor a szakember meg kevés. Jelenleg csu­pán a budapesti orgonagyárban fo­lyik képzés. A vidékieket ide fel sem veszik. A magamfajtának pedig nincs lehetősége az oktatásra. Nem akármilyen szakma a miénk! A jó orgonakészitő egyszerre kitűnő asz­talos, cinmunkás, bádogos, intona­tőr, hangoló. Közben feltűnik a sípok között egy fiatalember. Mint kiderül, Weich Péter egyik munkatársa, hangszerkészítő szakmunkás. Azok közé tarlcrzik, akiket, a viöékiségük miatt, visszautasítottak a budapesti orgonagyárbán. — Van annak reális lehetősége, hogy majdan átveszi Péter bácsi szerepét? — Ezen nem gondolkodtam. De az biztos, rengeteget tanulok mellet­te. Számomra az orgona a nagybe­tűs hangszer. Ennek a szegedinek is kezdem már megismerni a lelkét. A fiú eltűnik a szélládák között. Ábrahám Istvántól, a fogadalmi templom plébánosától azt is meg­tudtuk, ők áldozatokat is képesek vállalni a fiatalember taníttatásá­ért. Esetleg kúllöldi tanulmányút is szóba jöhet. Addig is, Péter bácsi irányításá­val. hamarosan hozzákezdenek egy házi orgona készítéséhez. Feltehe­tően, ezt a hangszert a Pécsi Fii-1 harmonikus Zenekar vásárolja meg. — Meddig folytatja még ezt a mesterséget, Weich úr? — A magunkfajta az orgona mel­lett — munka közben — szokott mégha lrik^ Bodzsár Erzsébet j Mi? Hol? Mikor? 1987. JÜ1.IUS 9„ CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: LUKRÉCIA A Nap kel 4 óra 59 porckor, és nyugszik 21) óra 43 perckor. A Hold kel 19 óra 41 perekor, és nyugszik 2 óra 16 perekor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 96 cm (apadó). KILENCVENÉVES .Icán Cassou (sz. 1697) francia iro. kóltó és irodalomkritikus. Mint ellenálló börtönbe kcnill. maid a háború után a párizsi Modern Művészetek Muzeuma­nak Igazgatójaként tevékenyke­dett. Legjobb verseit a börtön­ben írta. Kiváló esszéket irt II. Fülöp. Cervantes. Keeasso és Matisse életéről. Spanyol szüle­test) lévén, rengeteget fordított spanyolból franciara. 1957-ben elnyerte a Grand Prix de Mo­naeo-t, 1971-bem pedig neki Ítél­tek a francia Nemzeti Irodalmi Nagydíjat. HATVANÉVES Ipper Pál (sz. 1927) Rózsa Fe­rene-dijas újságiró, lévékom­mcntálor; jelenleg diplomata. ÖTVENEVES navld Hoekney (sz. 1937) angol fcstö és grafikus, díszlettervező. MOZIK Vörös Csillag: délelöll ló óra­kor: Arulas és megtorlás (színes, m. b. kínai kalandfilm. III. helyár!). háromnegyed 6 óra­kor: Szepleanyok (színes ma­gyar film. III. helyár!), fél 4 es .. órakor: Arulas es megtorlás (színes. m. b. kínai kaland­film. III. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Aranyfej (magyar film), negyed 6 es fél 8 orakor: Nia­gara (amerikai film. III. hely­ár!). Szabadság: fél 4 órakor: Macskafogó (színes magyar raizjátékfilm. III. helyár!), há­romnegyed 6 és 8 órakor: »0 nap (színes kanadai film. II. helyár!). Filmtéka: fél 6 és fél 8 órakor: Carmen (színes spanyol film). Kiskórössy halászcsárda: (vi­dcomozi): A csendőr nyugdíjba megy (színes francia film). Kiskórössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: Maradok hűtlen híve (színes. m. b. amerikai film. III. helyár!). Eva presszó: este 8 órakor: Fennakadva a fán (színes fran­cia filmvígjáték). Kert filmszínház: este fél 10 órakor: Pat Garrett és Billy. a kölyök (színes amerikai wes­ternfllm, IV. helyár!). ÜGYELETES GYOGVSZEKTAK Klauzál tér 3. szam (IS/57-es). Este 8 órától reggel 7 óratg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szraredett sze­mélyeket a n. kórhál (Tolbu­hls sgt. 37.) veszi fel, sebétzeU felvételi Ugyeletet az I. az. Se­bészeti Klinika (Pécs! u. 4.), urológiai felvételi Ügyeletet • II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyer­mekeket a kórház baleseti sebé­szeti osztályán, az egyéb sebé­szeti betegeket a Sebészeti Kli­nikán látják cl. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a fclmóttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Le­nin krt. 20. szám alatti kórzetl gyermekorvosi rendelőben tör­ténik a sUrgós esetek orvosi el­látása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 oralól holnap reggel 7 óráig a Ful-Orr-Gegeklinika tartja. Szeged. Lenin krt. 111.. Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.i 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-713. Hétfőn és csütörtökön délután S órától 6 óráig hívható. BUDAPEST 1. 9.00: Tv-torna 9.05: Teledoktor 9.15: A kapitány és a szakács — rajzfilm — 4. 9.25: Rcxl énekel — (ism.) 9.35: Katoca — 1. — (ism.) 10.00: Perpetuum mobile — (ism ) 10.30: Muzsikáló szerszámok — 2. — (ism.) 10.35: Kétszer ketlö gyakran ot — 1. — (ism.) 11.30: Kalendárium — (isnt.) 12.20: Képújság 16.25: llirek 16.30: Évszázadok slágerei 16.50: Lathatóság, biztonság 17.00: Képújság 17.03: Nyári Univcrziadc 18.05: Telesport 18.40: Tom és Jorry show — 3. 19.05: Esti mese 19.15: Lotlósoisolás 19.30: Híradó 20.05: Romhányi a Rlmhányó 21.05: Panoráma 22.05: Van öt perce? 22.10: Híradó 3. BUDAPEST 2. 17.20: Az Ormánság fájából — dok.-film — (Ism.) 17.55: Képújság 18.00: Pannon krónika 19.00: Képes nóták 19.25: Tv-torna 19.30: Schubert: Heine-dalok a Schwaripngesangbol 20.00: Chagall, a tótágast álló tesio — francia rövidfilm 20.55: Híradó 2. 21.10: Nehéz évek — NDK »-..mtovi tv-fllm­sorozat — 3. 22.10: ..^pujsag BELGRÁD 1. 17.10: Híradók 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Politikai magazin 21.05: A vörös Kahna — szovjet játékfilm 22.45: Híradó 23.05: Musorráadás 0.35: llirek BELGRÁD 2. 17.25: Jugoszlávia— Del-Korea labdarúgó­mérkőzés 19.15: Úszás 20.30: Torna, úszás, kajak ÜJVIDÉK 17.10: Híradó szerbhorvátul 17.30: Universiade 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Közjáték 20.30: Universiadé — torna 21.40: Híradó szerbhorvátul 22.00: Universiade 23.00: Sakk Rádió KOSSUTH 8.20: Jegyzet 8.30: A könnyűzene legszebb melódiát 9.13: Gylmesi népzene 9.28: A meggyözodesemet képviselem — (ism.) 10.05: Két keréken Magyarorszagon — (ism.) 10.35: Mu/sika gyerekeknek 10.54: niblia — magyar nyelvre fordíttatott KaroH Gáspár altal — 2. — (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.43: Vllághírlap I4.tu: Illés Bcla: Az arany liba — (Ism.) 14.25: Verbunkosok, nóták 15.00: A dráma — jelenetek Csehov novelláiból — (ism.) 15.41: Kórusainkat ajanljuk 16.05: Révkalauz 17.00: Muzsikáló természet 17.05: A kékinges — Lázár Ervin novellája 17.30: Balcttzcne 19.15: Lotlosorsolás! 19.25: A XX. szazad körkérdésé — van-e ma zsidókérdés? 20.20: Jókai és a muzsika — Vltl/2. 21.11: Nóták 21.40: Aphrodité szigetén 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Görög dallamok 22.50: Peres, poros iratok 23.00: Operaest 0.L0: Himnusz u.15: Éjfél utan ... PETŐFI 8.05: Citerafelvételek 8.20: A Szabó család . .. — (ism.) 8.50: Tíz porc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.00: llirek németül, oroszul és angolul 12.10: Éúvósszóiók 12.25: Utitkalauz üdülőknek 12.30: A népművészet ifjú mesterei 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: A kamaszkirály 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek — (ism.) 15.45: Törvénykönyv ... — (ism.) 18.00: Amatőr pop-rock-dzsessz találkozó Hajdúszoboszlón 17.08: Kovács Apollónia népdalokat énekel 17.30: Tárcsázz! 18.30: Slágerlista 19.05: Operetikedvclöknek 20.00: Csizmaskandúr — a Grimm testvérek meséje 20.20: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Megnyomok egy gombot Karinthy Frigyes müvei — 6. — (ism.) 22 17: Slágerról slágerre (ism.) 23.20: Marcus Miller felvételeiből 24.00: Virágénekek • 15 Éjfél után 41J .

Next

/
Oldalképek
Tartalom