Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-09 / 160. szám

3 Csütörtök, 1987. július 9. Százhúsz lakás a Tölgyes utcában A József Attila sugárúton az arra járók már régen figyelemmel kísérik az építke­zést. Az itt tető alá kerülő tanácsi lakások, a tervek szerint, szeptemberben kerülnek Schmldt Andrea felvétele átadásra. A három tízemeletes házban kél-, valamint két és fél szobás lakásokat sze­relt, illetve szerel össze a Délép. Nem lehet válogatni 125 ezer állás pályakezdő fiataloknak Az idén mintegy 120 ezer Az idén a tavalyinál kö- egészségügy, az oktatás és fiatal fejezte be tanulmá- rülbelül 800-zal kevesebb, 13 kultúra területén, valamint a nyait, s keres magának mun- ezer 400 fiatal fejezte be ta- közigazgatási szolgáltatásban kahelyet. Az Állami Bér- és nulmányait a felsőfokú tan- az elmúlt évinél több pálya­Munkaügyi Hivatal felméré- intézetekben. Közülük vala- kezdőnek kínálnak állást. A se szerint a végzősök elhe- mivel több mint tízezren pá- bejelentett munkahelyek va­Ivezkedésí lehetőségei — a lyázat útján keresnek állást, lamivel több mint három­diplomásokat kivéve — a ta- a tavalyinál jobb kilátd­valyinál kedvezőtlenebbek. A sokkal. Számukra az előző vállalatok többsége a gazda- évinél 3 százalékkal több sági feltételek szigorodásával munkakört hirdettek meg a a létszám szinten tartására, vállalatok és az intézmények, illetve csökkentésére törek- Továbbra is a műszaki és szik; az idén a tavalyinál gazdasági végzettségű diplo­csaknem tizenötezerrel ke- mások iránt a legnagyobb az 45 százaléka nő, ezzel szem­vesebb, összesen mintegy 125 érdeklődés. Aki például gé- ben az általuk is betölthető ezer állásajánlat várja a fia- pészmérnöki karon végzett, munkahelyek aránya csak 35 ta!«M,,A-r,felkin#U .mwnHa- az több mmt tíz állásaién- százalék kerül van- A eim­kopök szajna nem jelenti azt, lat közül választhat. Kere- szawíeK Korul van" A gim Hogy. minden fiatal-gond néb- settek a gazdasági végzettsé- náziümot végzett lanyo.k ne­kút -talál majd elképzelései- gű, főleg a pénzügyi, az ipar- hezeöbén, a . diplomások nek megfelelő állást, mert szakos fiatalok is, míg a ko- könnyebben találnak rábbiaknál alacsonyabb az igény a külkereskedelmi, külgazdasági szakon végzet­tek iránt. Az agrártudomá­nyi egyetemeken diplomá­ségü fiatalok' iránt aTműlt ^ott fiatalok, valamint a negyedében fizikai munka­körben kívánják foglalkoz­tatni a fiatalokat. A lányok nehezebben tud­nak elhelyezkedni, mint a fiúk. Az idén munkába lép­ni szándékozóknak mintegy szakmánként és területen­ként igen eltérőek a munka­vállalási lehetőségek. A vállalatok igénye az alap- és középfokú végzett­évhez képest mintegy 10 szá­zalékkal csökkent. A beje lentett igények alapján kö­természettudományi karokon végzettek elhelyezkedési le­hetőségei hasonlóak a tava­züluk száz állást keresőre lvihoz- A tudományegyete­körülbelül 90 munkahely jut. ™eken ve#7ett' nem. ^hári Még mi ndig a szakmunkás- kbP7-eltségú fiatalok és a böl­képzö iskolát végzett fiata- csesztudományi karokon lok elhelyezkedési lehetősé- végzett biológusok, népmű­gei a legkedvezőbbek. A di- velok es könyvtár szakosok vatszakmákban azonban — munkába állásához most mint a fodrász, a kozmeti- kedvezőbbek a feltételek, kus az autószerelő és a ven- mint korábbi években. Az deglatoipari szakmakban — , . nekik sem lesz könnyű meg- orvostudományi egyetemek­felelő munkahelyet találni. A ről kikerülteket az idén is hiányszakmákban — a for- másfélszeres álláskínálat gácsoló, hegesztő lakatos, várja Növekedett a pálya­kőműves, acs-allvanyozo, , mezőgazdasági gépszerelő és kezdo P«iagogusok reszere állattenyésztő szakmákban meghirdetett állások szá­— 1,5—2 munkahely jut egy- ma is. egy jelentkezőre. Jelentő- A legtöbb fiatalnak válto. sebb feszültség a gimnazi- zat|anu, a/ kinál á,,ást umbart erettseg.zettek elhe- annak ellenére, hogy itt is lyezkedeseben varhato. Ez csbkkent a páfyyakezdók mun­kahelyet. Az elhelyezkedési lehető­ségek területenként, de még az egyes megyéken bélül is igen eltérőek. Mintegy 18 százalékkal csökkent a ke­reslet a végzős fiatalok iránt a fővárosban. Lényegesen szűkültek a munkahelyvá­lasztási lehetőségek Fejér, Pest és Veszprém megyék­ben is. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink (t.) Az exportáru legyen bizalmi termék Még ma is hajlamosak vagyunk arra, hogy ha azt halljuk- „helyi sajátosság" — akkor Szegeddel kapcso­latban valamelyik' jellegze­tes ipari termékre is gondo­lunk. Ilyen beidegződött képzettársítás fűzi össze a várost a fűszerpaprikával, a szalámival. Bizonyára so­káig így lesz, mert mi, sze­gediek büszkélkedünk is messzi földön híres termé­keinkkel. Nem afféle sem­mirevaló nosztalgia miatt, hanem mert ragaszkodunk értékeinkhez, bár tudjuk, ez esetben is elkelne már az ilyenfajta „fémjelzés" felül­vizsgálata. Pontosabban az idők változásának, a város gazdasága fejlődésének meg­felelő bővítése. Hovatovább ugyanis már-már értékvesz­tés, ha a hagyományos ex­porttermékek mellett nem kap „rivaldafényt" több olyan áru, amely a nemzet­közi gazdasági kapcsolataink példa erejű „terméke" és több valutát hoz, mint pél­dául a fűszerpaprika. A magunk háza táját vizs­gáló, ilyen célú rangsoroló dolgunkat megkönnyíti a Csongrád Megyei Tanács helyzetfelmérő jelentése, amelyet véleményezett több illetékes miniszter, s a kö­zelmúltban tárgyalt meg Marjai József miniszterel­nök-helyettes vezetésével a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Bizottsága. Az elemzés segítség a vállala­toknak, de ugyanakkor fel­adatot is ad. mert az ered­mények, a kezdeményezések, mint-.Jjözp».,értékek melleit elsősorban a problémák meg­oldását sürgeti, olyan ten­nivalókat szab, amelyekre ma bizton mondhatjuk: ré­sze lehet az országos gazda­sági program, a cselekvő kibontakozás rövid távra sorolandó időszakában ránk háruló feladatoknak. — Jó, jó — hallani vélem a vállalati gazdasági veze­tők közbeszó lását — min­denekelőtt a valós eredmé­nyek. a kezdeményezések a lényegesek. Lássuk a tényeket, számo­évek óta visszatérő gond, mégis kevesen választanak maguknak a gimnáziumok­ban olyan fakultációs tantár­gyat, amelyben valamiféle szakmai ismereteket sajátít­hatnának el. A gimnazisták közül, főként a lányok köré­ben, sokan csak meghatáro­zott időre szóló munkaszer­ződéssel tudnak majd mun­kába állni. Néhány munkál­tató, mint például a MAV és a posta továbbképzési, szak­képzési lehetőséggel várja a gimnazistákat. Csökkent a vállalatok ér­deklődése a szakközépisko­lát végzett fiatalok iránt is. Elhelyezkedési lehetőségeik azonban megyénként igen el­térőek. Várhatóan a közgaz­dasági szakközépiskolát vég­zetteknek lesz nehezebb megfelelő állást tanálniuk, hasonlóan az óvónői szak­képesítéssel rendelkezőkhöz, akik számára elsősorban a városokban kevés a munka­alkalom. Könnyebben talál­nak majd munkát az ipari, a postaforgalmi, a vasútgépé­szeti és az egészségügyi szak­középiskolák végzősei iránti igény. A legnagyobb mértékben az építőipar ke­reslete esett vissza, a tava­lyinál 3700-zal kevesebb munkakörbe várják a fiata­lokat. Ugyancsak csökkent a mezőgazdaság, a szállítás és hírközlés igénye a fiatalok iránt. A tavalyihoz hasonló létszámban várják a végző­söket a kereskedelemben, míg a vízgazdálkodás, az Szabadság miatt zarva.. kat: Az ipari gazdálkodó szervezetek exportbővítő törekvései Csongrád megyé­ben, Szegeden az elmúlt években eredményesek vol­tak. Hiszen folyó áron szá­mítva az exportkiszállítások értéke az 1982-es esztendőt kivéve minden évben emel­kedett. Igaz, összehasonlító áron. 1983-ban és 85-ben visszaesett. Tegyük hozzá azt is. hogy tavaly például a megye iparának összes értékesítéséből a külkeres­kedelem 19,7 százalékkal 'ré­szesedett. Országosan ez a mulató 24 százalék volt. A főbb exporttermékek között a téliszalámi, a fűszerpap­rika, a kender és kender­típusú szövet, a szőrmebun­da, a női cipő, a férfi öltöny, a seprű szerepelt. Üj exr portterméknek minősíthető a gumiszállító heveder, a •betétes és a fémszálerősítés­sel készített tömlők, a kon­fekcionált zsák, a krémfenér sajt stb. Soha nem volt érdektelen az exporttermelésben a nem­zetközi kapcsolatokban si­keres vállalatok törekvése. Most, amikor sokasodnak gazdasági gondjaink, a ko­rábbinál küzdelmesebb és a megszokottól nagybb erőfe­szítést kíván az exportter­melés szintentartása, növelé­se, minden eddiginél alapo­sabban kell tanulmányoz­nunk a jó, általánosítható tapasztalatokat. A vállalatok expojttermelését minősítve gyakran halljuk, hogy nem •kielégítő az erőfonások fel­tárása, a versenyképesség, a minőség növelése, pedig ez az egyik kulcsprobléma. Az exportbövítö pályázati rendszer keretében az öt évre szóló felhíváshoz Csong­rád megyében 12 gazdálkodó egység csatlakozott. A vál­lalt többletexport a 80-as évek vegén realizálódik a fejlesztések megvalósítása után. Ennek kezdeti hatását tavaly 200 millió forint, az idén a tervek szerint 300 millió forint exporttöbblettel érzékelhetjük. A rövid táv­ra ható pályázatot is figye­lembe véve 19H6-bun 17 gazdálkodó szervezet járult hozzá a többletexporthoz. Ezek többsége felhalmozási­adómentességet kapott. Ke­vés volt a kereskedelem­politikai támogatásra, illetve bérpreferenciára irányuló vállalati kérőiem. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat kedvezményes bankhitelben és állami alápjuttatásban is részesült a feldolgozási el­járás utófázisának korszerű­sítésére, hogy ugrásszerűen nőjön a paprika minősége és így magasabb árat érje­nek el. A pályázók közül mindössze a Szegedi Szalá­migyár és Húskombinátnál keiült sor új exporttermé­kek gyártására. E gondolatkörben viszont azt is említhetjük, hogy még mindig igen jelentós az exporttermelés költségve­tési táomgatása. Tavaly a megyei székhelyű iparválla­latok exportjának támoga­tásaként 100 forint értékű rubelelszámolású exportra 57,6 forint, a nem rubelel­számolásúra 28 forint jutott. A támogatás megszüntetése bizony számos gazdálkodó szervnél az összességében eredmenyes gazdálkodást is (megkérdőjelezné. Ez jelzi: van tennivalónk bőséggel. A minőséggel kapcsolatban pe­dig különösen, hiszen ha visszalapozunk az export­kiszál lilás aseménynaptárá­ban, találhatunk százezres, milliós tételeket, amelyek mögött a minőségi hibák miatt visszaérkezett export­termékek nagy mennyisége húzódik meg. Kevés exportárunkról mondhatjuk el: bizalmi ter­mék. Ez nem új fogalom a világpiacon. Csongrád me­gyében ilyennel egyedül a Taurus Gumigyár szegedi üzeme büszkélkedhet. A speciális gumitömlő olyan minőségű tanúsítványt ka­pott nemzetközi szervezet­-tőlí amelyhéz hasonlóvaü szocialista piacon nem talál­kozunk. Ha üzletet, mind több és jobb üzletet akarunk kötni, nemzetközi gazdasági kap­csolatok révén exportáruink­nak a jövőben nem elég ol­csónak, megbízhatónak és pontosan szállítottnak len­niük. Ahhoz, hogy verseny­képesek legyenek, mind többnek kellene rendelkez­nie minőségi tanúsítvánnyal is. Követni a gumitömlőt, az első olyan termékünket, amely nemzetközileg is elis­meri diplomával rendelke­zik. Jó ha megjegyezzük: tz a jövő. Nagy Pál az» ország. Szinte, meseljük a szomszéd asztal­Mert, hogy ez vagy az a nál. szomszéd szobában, bolt, cukrászda, ize-bizé, az szomszéd munkakörben dol­hagyján. Dc gozó kollégának, hogy ez és X ügyben szeretnék fel- ez fog biztosan törtenni, ez világosítást kérni Z elvtárs- es ez várható, ez es ez az tói. Szabadságon van há- előzmény. Mijrt önmagunk­rom hétig. Jó, akkor a he­lyettesétől. Az is Valaki csak van, aki átvette az ügyeket. Az osztályt kap­csolják, valak! biztos tud valamit" Hát nem. Csak Z elvtárs. Érdeklődjek, ha visszajött. Mármint a sza­badságáról három hét múlva. Tetszenek tudni, miná lünk az úgy van, hogy mi előtt jól megérdemelt ren des évinket kivesszük, el­nak is tartozunk ennyivel, és a másiknak is, aki eset­leg — kellő bennfentesség híján — csak hebegni tud a telefonba, és szégyelli magát, mert mit gondolhat a cégről az a szerencsetlen, aki éppen most akar vala­mit. Sőt. sok helyen van ez íg" De mit gondoljak én? El is megyek szabadságra. R. É. Úszó gázgyár ]amburgnak Tizenöt, egyenként .300 tonnás szuper­blokkpontonból álló karaván indult útnak a szibériai Tobol folyón az Eszaki-Jeges­tenger partjai felé. Ezekből a blokkokból a sarkkörön túli Jamburgban szerelik össze az új komplex gázelőkészítő berendezést. A jamburgí gázkondenzátum-lelőhely kiter­melése már folyik. Az elmúlt szeptem­berében készült el az első ilyen berendezés, üzembe helyezésre kész a második is, a harmadik pedig már közlekedik, a folyón „úszva". Nyugat-Szibéria, esetünkben Tyumenv számára alapvető fontosságú feladat az egységes blokk rendszerű építkezés alkal mazása. Ezzel a módszerrel jelentősen csök­kenthetők a beruházási költségek, és ko­moly időmegtakarítás érhető el. A szuper­blokkokat Tyumenyben zárt helyiségekben szerelik össze, majd a helyszínen, az úsz­talás' követően, csak a blokkok összekap­csolására kerül sor Egy év alatt, ezzel a módszerrel, egyszer­re két kitermelés is megkezdhető, továbbá lehetővé válik a jamburgi gáz indítása a Szovjetunió európai területeire. Ezzel pár­huzamosan üzembe áll a Jamburg és a Szovjetunió nyugati halára közötti földgáz­vezeték is (APN — KS) Az IKV Fonógyári úti telephelyén sok száz kuka glédában. Hogy így összegyűllek a szemétgyűjtő alkal­matosságok, annak részben oka az, hogy sok-sok bér­háznál éppen esedékessé vált a régi, deformálódott edé­nyek cserélése. Van itt csak műanyagból gyártott, csak fémből ké­szített és vegyes alapanyagú kuka is. Ez utóbbival áll­junk rneg egy pillanatra! Horganyzott fém a teste és műanyag a fedő. S ez a fránya fedő sehogy sem akar a helyére illeni. A naptól oválissá vált, a szállítástól széjjelszakadozott. A telepvezetőtől tudom, hogy a konténerből itt lukollatták ki ezeket az edényeket. A rakodók meglepetten tapasztalták, hogy a gyártó em­berei fejjel lefelé rakodták be kész termékeiket a szállítóalkalmatosságba. Ennyi hiba láttán, már igencsak kíváncsi lettem a gyártóra. A beütött feliratokból, felragasztott vinnyet­tákból egészen biztosan nem lehetett megállapítani a kilétét. Az egyik címke betűiből és számaiból azt si­került kiderítenem, hogy a műanyagból és fémből ösz­véresített kukák eredeti árát koronában, adták meg. Szóval, ez az elhibázott konstrukció, cUcstelen produk­tum nem országhatárainkon belül született. Az előbbi megállapítás után már kívánkozna a tollam hegyére a szó, hogy „szerencsére". Csakhogy szerencsétlenül sült el a dolog számunkra is. Mert ezt a selejtet egy nem igazán körültekintő — mit szépít­sük: hanyag — külkereskedő megvásárolta; vagy csere­értékként elfogadta. Most pedig mind a háromszázhúsz itt áll, glédába rakva, mert ép eszű házmester ezt használatra el nem fogadja. Ugyanis, fedlő nélkül a szemét bűze. Ugye, ezt nem kell részletezni? (Leg­feljebb a szállításra szerződőnek kellene egy hossza.» bemutatón demonstrálni.) Mit tehet az IKV? Reklamál. S míg a vita el nem dől, a régi, deformált, esetleg fedetlen kukák szolgála­ta meghosszabbodik. Én pedig félek: téves külföldi vá­sárlásainknak közel sem a legnagyobb, leginkább el­hibázott teteiével találkoztam. B. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom