Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-27 / 150. szám

6 Szombat, 1987. június 27. A királyi temetkezőhely * A székesfehérvári Szűz Máriavagy Boldogasszony-bazilika Magyarország jelképes hatalmi központja volt Szent Istvántól kezdve: ott őrizték a koronázási jelvényeket, s csak az a király lehetett az ország törvényes uralkodója. akit abban a székesegyházban, a Szent Koronával koronázott meg az esztergomi érsek. Királyi temetkezőhelyként is a legfontosabbá vált — ez a szerepköre később állandósult. A XI. százádi királyaink a saját maguk által alapított monostorokban temetkeztek. A következő században úgy látszott, hogy a székesfehérvári bazilika az egyedüli kegyeleti központtá válik, a XIIÍ. századi királyok azonban ismét különböző temetkezőhelyeket választottak. Szent István fehérvári székesegyháza mellett a másik Árpádházi szent király, I. László váradi alapítása és temetkezőhelye, a szintén Szűz Máriának ajánlott székesegyház a fehérvári versenytársa lett a XIII. század végétől. Előbb talán III. Endre feleségét, Fennena királynét temették el ott 1295-ban, majd Károly Róbert felesége, Luxemburgi Beatrix követte 1319-ben, s végül Mária királynő után férje, „Zsigmond a király, a császár" is oda temetkezett 1437-ben. Am Zsigmond trónutódjai megint csak visszatértek Székesfehérvárhoz. Árpád-házi és az ókét követő, vegyes házakból származó királyok közül tizenöten lettek a székesfehérvári bazilika sírjainak, kriptáinak és sírkápolnáinak lakói (köztük csak II. Lajos tetemét szállították át utóbb Bécsbe, János királyét pedig egy másik székesfehérvári templomba). A királyokon kívül ott temették el közvetlen családtagjaik többségét is — sőt közülük Ikerültek ki a templom első sírjai, mint Szent Imréé (1031) is. A történeti források szórint legalább huszonegy királyi családtag sírja ott emelkedett, olyanoké, mint például Szilágyi Erzsébeté is. A XIV. századtól kezdve még főurak és főpapok is temetkezhettek a bazilikában, külön királyi engedéllyel. Arról is krónikák tudósítanak, hogy ott volt Károly Róbert hadvezérének, Drugeth Fülöp nádornak, a Zsigmond-kori főuraknak. Ozorai Pipo Szörényi bánnak és Rozgonyi István pozsonyi ispánnak, a csókakői várúrnak. Buzlay Lászlónak és családjának, valamint Marcali Miklós erdélyi vajdának sírja. Temettek oda székesfehérvári prépostokat és magas rangú katonatiszteket is: utolsóként a török ellen 1543ban hősiesen küzdő Varkocs György várkapitányt és tíz. katonáját. Milyen is lehetett ez a székesfehérvári Boldogasszony-bazilika? A több mint ötszáz éven át álló templom folytonosan átalakult, es díszítése gazdagodott. Magja egyhajós templom lehetett, amelyet István király 997 és 1000 között építtetett. Ez a tekintélyes méretű templom negyven méter hosszú és húsz méter széles volt, külső tornyok ékesítették, és félköríves szentély zárta le keleti oldalán. Alig több mint másfél évtizeddel elkészülte után még István király hozzákezdett bővittetéséhez. A csak halála után befejezett templom ennél az átépítésnél érte el végleges, a maga korában óriási méreteit: mintegy hetvenhat méteres hosszát és harmincnyolc méteres szélességét. Felmérhetjük, mekkora volt, ha arra gondolunk, hogy a mai budai Mátyás-templom ennél lényegesen kisebb. Emeléséhez sok mészkőből faragott római sirkövet használtak fel, amelyeket Aquincumból, Nagytétényből és a közeli Tácról szállították oda. Széltében két oldalhajóval bővült. szentélyének félkúp alakú boltozata — és talán oldalfalai is — mozaik díszítést kaptak, padlója fehér mészkőből készült. A szentély előtt, a középhaióban alít az oszlopokon emelkedő oltár, mellette az első szent király kriptája; valamivel odább, szem• Kúszlel a szerzőnek a Corvina kiadónál mecjelent: Kő se mutatja helyét cimű köteléből. A székesfehérvári bazilika vázlatos alaprajza JELMAGYARÁZAT A. Királyi trónus B Szent István oltára és sírja C. Szószék I). Nagy Lajos sírkápolnája E. Főúri sirkápolnák F. Mátyás sírkápolnája Fontosabb sírok (a feltárás évszámával) : 1. III. Béla és felesége (1848) Henszimann Imre feltételezései: 2. Szent István családja (1862) 3. II. Ulászló (1862) 4. Könyves Kálmán és felesége 5. Károly Róbert, Mátyás cs II. Lajos ideiglenes sírjai (1874) 6. II. Béla. II. Gcza, II. László, IV. István (1874) 7. Albert (1874) 8. Buzlay család (1839) Iközt vele a királyi trónus. A főhajót az oldalhajóktól nyolcnyolc tagból álló pillérsor választotta el. A templom diszitése erőteljesen észak-itáliai, lombard jellegű volt az akantuszleveles faragványokkal, s azokkal a kanyargó kettős- és hármasfonatokkal, amelyeknek legszebb példái Szent István szarkofágján maradtak fenn. Mellettük a palmettalevél-díszek képviselték a honfoglalás kori hazai formakincset. „így működött Szt. István vallásossága. de így működött keleti fényűzési hajlama is" — írta a bazilika építéséről első feltárója, Henszimann Imre. Károly Róbert a XIV. század elején ismét erősen átépíttette a bazilikát, famennyezete helyére ekkor épült a boltozat, ami miatt a pilléreket is meg kellett erősíteni. Üj padlót kapott, a réginél közel fél méterrel magasabban, vörös márványból. A templom a századok során többször leégett; újjáépítői is mindenkor alakítottak rajta. Mintegy a szentély folytatásában készült el az utolsó bővítés: oda építtette Mátyás király sirkápolnáját, amely miatt még a középkori várfalait is meg kellett bontania. A bazilikában öt évszázad alatt rengeteg műkincs halmozódott fel: tele volt gazdagon díszitett ereklyetartókkal, finoman cizellált kelyhekkel, drága miseruhákkal és számos pompás síremlékkel. II. Ulászló koronázásakor. 1502-ben az egyik résztvevő hatvan darabra tette a csak az oltárra helyezett ezüst- és aranyhermák számát; köztük volt a skót királyfi. Szent Kálmán XII. századi hermája — amelyet nem sokkal utóbb Miksa császár a melki apátságba vitetett —, a Keresztelő Szent János ujját őrző ereklyetartó, Szent András fejereklye-tartója és Szent Márton vértanú koponyája. A templom gazdagsága elkápráztatta Thuróczyt és Bonfinit. akik még teljes fényében láthatták is, írhattak róla, de kiváltképp megragadta a török hadakkal odakerülő Dzselálzádé Musztafát. Megvető fanatizmusán is átsüt a csodálat: „...Különösen említendő — írta Az országok osztályai és az utak felsorolása című művében — a legalsó pokol tüzén égő királyoknak pihenő és temetkező helyéül szolgáló régi templom ..». A templom minden szegletében és zugában drága márványból vagy kőből kifaragott csodálatos alakok voltak, melyeknek mindegyike annak idejében hírével és hatalmával kérkedő padisah volt. Itt-ott egy-egy bálványimádónak sírhelye. máshol egy-egy feslett erkölcsű pokolra költözött gyaurnak sírköve, minden szögletben köböl csinált koporsókban utálatos alakok, kik a piszkosoknak országszerte híres, a sátántól megszállott szentjei valának, s kiknek fejükre csillogó koronát, mellükre arany és ezüst kereszteket s kardokat tettek, ujjaikra pedig nagyértékű gyűrűket húztak ékességül. Végre az egész 'belseje tömve volt a világot elhagyott szerzetesekkel és a gyehennára költözött papokkal ... ennek szemlélete félelmet gerjesztő volt." Nem is tűrte a muszlim a számára ellenszenves kegyeleti hely pompáját — a háborúk pedig megpecsételték magának az épületnek sorsát. 1543-ban tíznapos ostrom után került török kézre Székesfehérvár vára; 1688-ban pedig Istulni Belgrád úgy lett ismét Székesfehérvár, hogy bazilikájának emlékét már csak romok őrizték. Mindez tény. a magyar történelemben nagyon i,s ismert szomorújáték kivonata. Persze a történelem nem romantikus ifjúsági regényiró, nem az emberiség szikráját is nélkülöző elvetemült gonoszokat állítja szembe a makulátlan jókkal. Sőt ,van annyira cinikus, hogy megengedje, a kárvallott végezze el a pusztítás tökéletessé tételét. Számos nemzedék különböző eszméket és műveltségi színvonalat képviselő tagjai közösen érték el azt az egyedülálló eredményt, hogy Magyarországnak királyi tömegsírja legven. BUZINKAY GÉZA Az elnőiesedés világjelenség BESZÉLGETÉS A MAGYAR NŐK ORSZÁGOS TANÁCSA OSZTÁLYVEZETŐJÉVEL Az utóbbi öt esztendőben fokozatosan esökkent hazánkban a foglalkoztatottak száma. Többen vonultak nyugdíjba, mint ahányan munkába léptek. Ugyanakkor egyre több nő vállal munkát, s így arányuk meghaladja a 46 százalékot. Teljesnek mondható a nők foglalkoztatása, hiszen 82 százalékuk dolgozik, — mondja Fazekas Sándorné, a Magyar Nők Országos Tanácsa társadalompolikai osztályvezetője. — Természetesen azokat is beleszámoltuk, akik gyermekgondozási segélyt vagy díjat kapnak, hiszen az is munkaviszonynak számit és egyébként is csak időlegesen vállalták főfoglalkozásnak a gyermeknevelést. És megközelítőleg csak 200 ezer no maradt otthon, s dolgozik a családon belül, a ház körül. Jobbára nem is egészen a saját elhatározásukból, hanem mert így alakult az életük, tehát kis településen élnek, sok a gyerek vagy beteget kell ápolniuk. S közülük is többen csak megszakítják a munkájukat, és később újra visszatérnek a gyárba vagy a földekre. — Egykor sok pályán nem nagyon lehetett nőket látni, ma viszont mintha nem volna egyetlen „tiltott" terület sem. — Valóban, ma már inkább az számit kivételnek, ritkaságnak, ha egv pályán nem találunk nőket. Ám azokat a munkaterületeket továbbra is elkerülik, ahol az egészségükre vagy a leendő magzat szervezetére káros tevékenységet kellene végezniük. Ezt természetesen rendszeresen elságban 40 százalék a nők aránya, tehát természetesnek mondható. Ugyanakkor a nem anyagi ágazatban már 63 százalékban ők töltik be az állasokat s különösen az egészségügyben és a kulturális területen dolgoznak nagyon sokan. Ha a pályákat, szakmákat vesszük sorra, akkor a fonók, szövők, kereskedők, valamint a bírói, gyógyszerész és egyes pedagógiai pályák azok, ahol a nők feltűnő többségben vannak. Egyébként érdemes részletesen áttekinteni a statisztikákat, hiszen azért említettem csak egyes pedagógiai pályákat, mert míg az általános Iskolában a pedagógusok 82 százaléka nő, addig a középiskolában már csak 59 százalékos az arányuk, s az egyetemeken, főiskolákban pedig már kisebbségben vannak a maguk 33 százalékával. — Önök szerint természetes, hogy az említett pályákon, szakmákban kialakult a női többség? — Semmiképpen sem, de sajnos az előítéletek továbbélnek, s gyakran a pályaválasztásnál is ápolnak efféle hagyományokat. Egyébként ez világjelenség, s így minden nemzetközi konferencián szerepel a témák között, de mindmáig egyetlen országot se . _...,, , ., , tudok mondani, ahol ez ügyben lenorizzuk, hogy ott meg velet- tört&U yolna valami áttörés. A lenül sé kapjanak^' thünkát. Az 1977-es országos konferenciánkon pedig azt kértük, hogy a munkavédelmi szakemberek folyamatosan kövessék nyomon, milyen új ártalmak keletkeznek vagy esetleg előfordulhat, hogy a korszerűsítés miatt egy munkakör már nem minősül veszélyesnek. — Gyakran halljuk azt a kifejezést is, hogy elnőiesedett egy pálya, s ezt többnyire sehol sem veszik szívesen. — A statisztikák szerint az iparban 44, mig a mezögazdaPARDI ANNA A szív romantikus megközelítése Mintha holtág lehetne a tengerben a szív olyan mintha meteoritmérnök ásna mozgásába eget a sziv olyan mintha a görög tragédiákból az ellentétek egységét elfogadná a sziv olyan mindig jóra törekszik \ cs a rossztól alig ver a sziv olyan sok-sok fényévre elszáll ha szeret de a földet se tagadja meg a sziv olyan mindig tiszta zsebkendőt töröl le a vérről de a sok salakot is elhordja a sziv olyan áruházakban lát spirálködöt a magyar anyanyelvüségtöl sokféle gravitációt a sziv olyan a belső elintézetlen ügyeket mindig visszapörgeti a sziv olyan a legsúlyosabb legágrólszakadtabb klorofill naphatásra bajsötétet asszimilálni a szív olyan Idősíkra odaállítja az idősokkokat a szív olyan felemelt két karja a vivő és veröér mindig az életet üdvözli a sziv olyan pedagógusok és a szülők jobb, hatásosabb felvilágosítására volna szükség, hogy ne mondják azt, hogy ez vagy az női pálya. A pedagógusoknál például különösen fontos volna, hogy több férfitanár legyen, mert a gyerekek nevelésében elengedhetett lenül szükséges az apakép. Különben azokon a pályákon, ahol a női többség kialakult, megfigyelhető, hogy az átlagosnál kisebbek a bérek. Tavaly például emelték a kezdő bírók fizetését, s biztos vasvok abban, hogy ezután a férfiak számára is vonzóbb Jesz majd a bíróság. Ugyanakkor ezekhez a pályákhoz több szociális segítséget kellene megítélni, így például lakást, s akkor bizonyosan több férfi vállalna fel. — Sokan viszont azt is kétségbe vonják, hogy szerencsés-e, ha teljes a nöi foglalkoztatottság, bár azt nem tagadják, hogy a családnak többnyire szüksége van a második keresetre. — Valóban, egyre gyakrabban hallunk hasonló vélekedést, de az ma már elképzelhetetlen, hogy az a nő. aki hasonlóan iskolázott, mint a férfiak, aligha elégszik meg az otthoni szerepekkel. Természetesen egy bizonyos periódusban, amíg a gyerekek felcseperednek vagy lehel az később, például kamaszkorban, amikor ugyancsak szükségük lehet az anyjukra, fontos, hogy otthon maradjanak. Évek óta javasoljuk, hogy legyen rugalmasabb a munkaidő. Sok munkahelyen az is megoldható, hogy 4—4 órát dolgozzanak, tehát megosszák a munkát. A fizikai munkaterületen persze ez jóval nehezebb. így dolgozhatnak. kereshetnek, s ugyanakkor eleget vannak otthon is. A gyermekgondozási segély és díj férfiaknak való megítélését is azért tartjuk nagy vivmánynak. mert lehetőséget kínál, hogy akárcsak hónapokra is, de átvállalják a terheket. Tudtuk, hogy nem lesznek túl sokan, így tavaly a 220 ezerből mindössze 600 esetben vállalták a férfiak, de nekik biztos segített. Minden pályán vannak ugyanis olyan pillanatok, amikor nem lehet elmenni, mert a karrierje látja kárát, s ha a férj ezt megengedheti magának, akkor miért ne lehetne otthon néhány hónapig a gyerekekkel ? DALIA LÁSZLÓ