Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-22 / 145. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEIMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 145. szám lí)S7. iúnius 22., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Mi bízatott rá ? A

villamoson csíptem el a párbeszédet. Valamikor, a csendesebb nappali órákban, amikor még beszélgetni i.s van kedvük az. embereknek. Egy asszony kérdezte a másikat; — Jönnek-e a fiadék nyáron sz NSZK-ból? — Nem tudom — hangzott a válasz.. — Megemelték az adójukat, több lett a lakbér Lehet, hogy az idén nem tudnak jönni. Hiába, ügy látszik, gondok a Világ. Európa más fertályain is lehetnek. Pedig hányszor meditálunk cl magunkban: milyen jó lehet arrafelé az élet. Egy-egy gazdagabb, gondokkal kevésbé terhes, a jövő elé tán kevesebb szorongással tekintő országban. Hisz mi végül is egy válságperiódus kellős közepén éppencsak eljutottunk — hosszas habozás utáa — addig, hogy most már végre valami komolyat tenni is kellene a kibontakozás érdekében. Tettek, vágyak, álmok, akarások szőtték mindig is a jövőt Vágyak, akarások, amelyek telteket szültek egy óhajtott eredmény érdekében. De vajon mélyen vágyaink, akarásaink vannak minékünk, s milyen tetteket fognak szülni, milyen eredménnyel? A szövedék tán leginkább különböző magánbeszélgetésekből áll össze, ha teljes képpé nem is. legalább sokszínű benyomásokká. Beszélgetésekből, életformákból, a világ látott-hallott megélt dolgaiból. Vannak mércéink? Nyilván akadnak szép számmal életmódra, célokra. S tán az sem véletlen, hogy szinte valamennyi a világ gazdagabb fertályáról származott el hozzánk. S ez természetes is, sőt, végtelenül hasznos is lehet a maga nemében. Mert mi más lelhetne a fejlődés mozgatórugója, ha nem a több és jobb utáni vágy? Vágyaink, valóságaink Végül i.s nem is terjednek túlságosan messzire. Egy szépen berendezett, kényelmes, tágíts lakás, lehetőleg kertes villában vagy belvárosi társasházban. Egy valamelyest is korszerűnek és használhatónak, tekinthető autó, telefon; némi szabadon elkölthető jövedelmi hányad, utazásra, öltözködésre; olyan emberhez méltó munka, amelyben megtalálhatjuk magunkat, örömünket és a tisztességes elismerést Es 11 biztonság, a magunk és gyermekeink jövőjét illetően. Nem, aligha kívánunk túl sokat az élettől. És hogy ez a lista sokszor mégis soknak, túlontúl is soknak bizonyul? Sajnos, mert olykor összeférhetetlen dolgok is szerepelnek benne. Vagyaink sorában. Mert az még csak hagyján lévőnek tekinthető, hogy e vágyaink olyan országok modelljeiből táplálkoznak, amelyekben az egy lakosra jutó nemzeti össztermék többszöröse a miénknek. (Hollandia — ha jól tudom — négymillió foglalkoztatottal tobb mint hatszorosát produkálja annak értékben, mint Magyarország ötmillió dolgozó polgára!) Bár az is kérdés, ha igényeinket mondjuk a holland viszonyokhoz mérjük, értelmesen cselekszünk-e? Egy történet jut erről eszembe, amelyet egy ismerősöm mesélt, hazatérve egy milánói kongresszusról. Ahol egy esti fogadáson sző esett a jövedelmekről is, ts ahol egy svájci egyetem munkatársa rémülten csapta össze a kezét, amikor meghallotta — no, nem a magyar, hanem — olasz kollégája keresetét: — Jó ég! Gyere át hozzánk, hatszor annyit kaphatnál .. Mire az itáliai válasza csak ennyi volt: — Olasz vagyok. De azt hiszem, nem is az igényekről, vágyakról érdemes manapság meditálni. (Hacsak azért nem. mert egy időre alighanem jó néhány vágyunk megvalósítását el kell majd hulusz,tanunk, ha szamot vetünk az ország reális helyzetével ) Engem inkább az az ellentmondás izgat, ami e vágyak, s a mindennapokban általában sajátosan értelmezett biztonság Iránti érzékenység közölt látszik feszülni. Mert a magunk és gyermekeink jövőjét leginkább akkor véljük biztosítottnak, ha minél kevésbé változik körülöttünk a világ, módszereivel, eljárásaival, társadalmi-politikai-közéleti játékszabályaival együtt. S mintha éppen ez lenne a legellentmondásosabb gondrendszer mifelénk. Jó. azt hiszem, mindenki érti azért lényegében, hogy amennyiben mi. vagy legalábbis gyermekeink, valaha is valóban könnyedért es biztonságosan úgy szeretnénk élni, mint ahogyan azt a nálunknál hatszor gazdagabb országok példája sugallja, föltehetően alapvetően meg kell Változtatnunk sok mindent. Az embereknek a munkához, eredményességhez, vállalathoz, államhoz való viszonyát, s fordítva. Mindezen változások közepette pedig eppen biztonságérzetünk keiül alapvetően veszélybe majd. Mert meg kell lassan szoknunk, hogy a biztonságot a haladás adja, amely nem más, mint folyamatos, időnként ugrásszerű változás. M

indez talán még sikerülhetne is. Hiszen végül i.s sikerülnie kell. Csak az a kérdés: mennyi van az emberre bizva? Vajon mennyire felel önmagáért és családjáért a holland paraszt, s menynyire a magyar mezőgazdasági termelő? Vagy a munkás. a tanár, a mérnök, a kisebb és nagyobb vállalkozó...? Mennyi jog es mennyi felelősség jut itt és ott az embernek? Hiszen a társadalmusodott. XX. századi embert alighanem leginkább a jogok és felelősségek ötvözete minősíti. Az, hogy mi bízatott rá, mi múlik rajta! Valószínűleg ezeket a kérdéseket is át kell rágnunk akarásaink es vagyaink okán. s céljaink érdekében. S/avay István Paprikás és próbatétel Péntektől vasárnapig egy országos, két megyei és egy városi rendezvényen vehetett reszt jó néhány száz fiatal Szegeden és környékén. Asotthalnion kempingtalálkozó, Szegeden Tisza-parti vetélkedő volt. Újszegeden a szövetkezeti KISZ-bizottságok vezetői, az ifjúsági házban a szegedi nagyüzemek ifjúságmozgalmi vezetői találkozhattak. A fiatalok összemérhették testi és szellemi tudásukat, elmondhatták véleményüket, kicserélhették tapasztalataikat. Tisza-parti sült malacok Az erdő királynője Az ásotthalmi strand és a Gárgyán-crdö nem előszói- ad találkahelyet országos és megyei rendezvényeknek. Legutóbb péntektől vasárnapig a dolgozófiatalok kempingtalálkozóján közel 3(>0-an vertek sátrat a közkedvelt kirándulóhely környékén. Megérkezésemkor szombaton már javában készülődlek megyénk dolgozó fiataljai a természetjáróakadályversenyre. A rajt előttj utolsó megbeszélésen sok Ismerőssel is találkozhattam. Mara Péter és Tóth Dezső szegedi testnevelő tanárok most erre az alkalomra illő öltözékben rendezték a sorokat. A sport, a turisztika, a közösségi élet ielkes szervezői. támogatói ők. Legutóbb Hronyecben, a téli sportok talán legszebbjére, a síelésre okították csetlő-botló, néha félelmetes sebességgel erdő felé száguldó tanítványaikat. A verseny színhelyére indulás előtt a szegedi Tisza Volán csapattagjai l'akanalas reggelihez invitáltak. A menü másnapos krumplipaprikás, bográcsban felmelegítve. Már túl voltam egytálnyi adagon, amikor dicsérve azt. kiderült, a tegnap esti főzöverseny díjnyertes • ételkölteményét ehettem. A rajthoz folyamatosan érkezteg és indulták el a csapatok. Feltűnő volt a zöld lombú kerek crdő szélén a narancssárga sapkás és overállos fiúkból álló öttagú legénység, akik — mint kiderült — már régi' „motorasok". A szerelést a Makói Lenin Tsz ajándékozta nekik, s csapatuk neve: Putyilov SC. A homokos talajú erdei ösvényen a rajtbíró indító szava után csak porfelhő jelezte erős indulásuk nyomát. A délután kispályás focival, röplabdázással, lábtengóval, a fiúknak Toldi Miklós-, a lányoknak amazonversennyel folytatódott. Este még meg kellett választaniuk azásotthalmi erdő királynőjét és a „lányok álmát-' i.s. így a legszebb fiúra — ha van ilyen — és a legszebb lányra — ilyen bizony szép számmal' akadt — fölkerülhetett a korona. Éjfélkor aztán elcsendesült a tábor, hogy a tegnap reggeli korai ébresztő után a tájékozódási futóversenyen is összemérhessék tudásukat. A szervezőknek, a megyei KISZ-bizottságnak, a megyei tanácsnak, a szakszervezetek megyei bizottságának ezzel a rendezvénynyel a turizmus, a természetjárás. a kempingezés, a természetben való sportolás népszerűsítése volt a célja. Megyénk természeti szépségeinek — így most Asotthulomnak — bemutatása is persze. Szombaton délután, pontosan 13 óra 58 perekor a Roosevelt téri közművelődési palota lépcsősorának méltóságteljes mozdulatlantágban és nématágban ülő kőoroszlánjai mögül fölcsendült Verdi Aida cimű operájának bevonulási indulója és ezzel megkezdődött a nyolcadik Tisza-parti disznóparti A szegedi üzemek közül a Délép. a posta, a MAV és a kőolajosok KISZ-bizottságainak 50—100 tagú csapatai az előző évekhez hasonlóan Vidám, játékos szellemi és gyakorlati feladatok megoldásában szándékoztak túltenni egymáson. S hogy volt miben vetélkedni, azt láthatta városunk apraja-nagyja, turisták, idegenek egyaránt A politikai, kulturális kérdéseket tartalmazó tesztlapok kitöltése, a villámkérdésekre adott válaszok közben, számtalan látványos gyakorlati feladatot oldottak meg H. G. Wells Láthatatlan ember cimű regényének — épp most játsszák a mozikban — filmrendezője is megirigyelhette volna a négv csapat egy-egy tagjának maszkját. Jó néhány kiló. jobban mondva kilométer géz került rájuk, s a katonai rohamsisak alól csak szemük, szájuk látszott. Vagy még az sem, amikor a múzeumtól a Dugonics térig és vissza beteghordó ágyon infúziós palackból málnaszörpöt szopogatva, a megengedett sebességi korlátokat már-már áthágva cikáztak a városon keresztül, a vasárnapi villamosvezetők és autósok nem kis örömére. Már tavaly is arra gondoltam. lehet-e még kitalálni olyan feladatot, ami még nem volt. A szervezők és főnökük. Bakó István, a Délepklub vezetője kifogyhatatlan az ötletekből. Természetesen most is szerepet kapott a szökőkút, de Isaura és oncio is fellépett négy példányban. Az is kiderült, hogy a 30 éves KISZ tiszteletére melyik csapat tagja tud messzebbre jutni 30 hosszú lépés eredményeképp. Kora este lett, mikor uz eredményhirdetés után a résztvevők nyílt színen, a terén közösen fogyasztották el a dijakat. A tobb száz éhes gyomorban a következők tűntek el: három sult malac — eredendően egészben, ropogósra sütve —. tíz kiló sült oldalas. 10 küó sült kolbász és tíz kilő. forrón párolgó virsli. A győztes posta csapatának a többiekkel együtt sikerült ezt a feladatot is jól megoldani. Döntés előtt A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága júliusi ülésén vitatja majd meg azt a jelentest. amely az ifjúságmozgalom politikái nevelőmunkájának helyzetéről szól. A felelős döntés, a feladatok helyes meghatározása érdekeben szombaton délelőtt 1» Szegedi Ifjúsági Házban 0 Hódikot. a Szegedi Textilművek. a Szegedi Ruhagyár és a Magyar Kenderipari Tröszt KISZ-bizottságának részvételével megyei fórumot rendeztek. Megnyitót és vitaindító előadást Germnnne Vastag Györgyi a KISZ Csongrád Megyei Ri/ottsá(Folytatás az 5. oldalon.) Toronyszerelés A szegedi postaigazgatóság Lenin körúti székháza tetejére közel harminc méter magas, rácsos antennatartó torony kerül. A hozzácsatlakozó híradástechnikai berendezésekkel együtt a települések közti telefonösszeköttetések bővítésé), a későbbiekben a nemzetközi televíziós műsorcserét, a stúdióinsszeköttctóst is szolgálja a rendszer Nagy László képein az összeszerelés pillanatait örökítette meg. a Püspök utcában magasodó daru kezelőjével készített beszélgetést a 3 oldalon olvashatják