Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-16 / 140. szám
77. évfolyam, 140. szám 1987. június 16., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Evi százmillió tonna Mi legyen a hulladékkal? Az országban — iparban, mezőgazdaságban — évente mintegy százmillió tonna hulladék, melléktermék képződik. E hatalmas mennyiségnek azonban mindössze a fele kerül vissza a gazdaság vérkeringésébe. A többi elvész. Ami nem csupán amialt baj, hogy a kidobott anyagokkal hatalmas érték megy veszendőbe, hanem azért is, mivel az évről évre növekvő mennyiségű szemét számos vidéken már erősen szennyezi a környezetet, s veszélyezteti a természet egyensúlyát. A hulladékok és melléktermékek eltüntetésére két lehetőség kínálkozik. Megsemmisíthetjük, eláshatjuk, vagy feldolgozhatjuk azokat. A választás persze nehezebb, mint ahogy az az első pillanatban látszik. Az <eltemetés. a megsemmisítés az egyszerűbb megoldás, még akkor is, ha ez a művelet is 6ok-sok pénzbe kerül. De a föld mélyére vagy egyéb biztosnak vélt helyre elhelyezett anyagok azért velünk maradnak, s ki tudja, hogy mikorra gyűlik össze belőlük környezetet sértő veszélyes mennyiség. A fele elveszik Néhány ide illő adat: jelenleg a hulladékártalmatlaxiítás legjobb, de legdrágább módszere az égetés. Am az idehaza keletkező — a környezetre így-úgy ártalmas — hulladékoknak a 75 százaléka nem égethető. Vagyis, mintegy 500-700 ezer tonnát más módon kell eltüntetni. Lerakó tel epeken például. Egyelőre azonban csak azt mondhatjuk, hogy Magyaroszágon lesz olyan lerakótelep, ahonnét nem kerülhet ki ártalmas szennyeződés. A hetedik ötéves tervben öt ilyet kellene kiépíteni-, a beruházás költsége azonban elérné a 4,5 milliárd forintot. Szóval, tulajdonképpen nincs más ésszerű lehetőség, mint a hulladékok, melléktermékek újrahasznosítása, ami végül is az alapanyagkészleteinket növeli. Erre pedig feltétlenül szükségünk van, hiszen erőforrásokból, nyersanyagokból egyre kevesebb van körülöttünk. És mégis, évente 50 millió •tonna feldolgozható anyagot kidobunk az ablakon Arról persze, szó sincs, hogy a melléktermékek hasznosítását óhajtó, támogató — 1981-ben meghirdetett — kormányprogram eredménytelen volna. A hatodik ötéves tervidőszakra kitűzött cél, nevezetesen az. hogy a feldolgozott hulladékok értéke az 1980-as 6,3 Mrd Ft-ról 1985-re 11,5 Mrd Ft-re növekedjen, teljesült. Persze ezt a látványos eredményt jelentős beruházások alapozták meg; e fejlesztések, bővítések költsége ez idő alatt meghaladta a 10 milliárd forintot. Kevés a pénz Jelenleg az iparban 29 millió tonna, a mezőgazdaságban 63 millió, az építőanyag-iparban 8 millió tonna hulladék ketetkezik. A képződő anyagok feldolgozását tekintve leghátrébb az építőipar áll, hiszen hulladékainak mindösszj- negyedét hasznasít ja, a másik két ágazat viszont a felét. Érdemes kiemelni az élelmiszeripart, ahol a melléktermékek 98 százaléka már feldolgozásra kerül. Az elképzelések szerint 1990-ben a hasznosított hulladékok értéke már el fogja érni a 18-19 milliárd forintot. Ennek szükségességét nem vitatja egyetlen szakember sem, ám jó páran közülük mégis kételkednek e cél elérhetőségében. A korábbiakhoz hasonló gyors ütemű fejlődést ugyanis nehéz lesz megvalósítani. Elsősorban azért, mert mára már elfogytak az egyszerűbb, így kevesebb pénzt igénylő feldolgozási módszerek. Magyarul: most ahhoz, hogy valamely vállalat a keletkező hulladékainak, . melléktermékeinek még nagyobb hányadát hasznosíthassa, a korábbinál lényegesen több forintra volna szüksége. S ilyen, lényegében lassan megtérülő, meg kevés hasznot hajtó fejlesztésekre, beruházásokra a legtöbb üzemnek, termelőszövetkezetnek ma sincs elegendő anyagi ereje. Mutatja ezt az is, hogy az idén eddig összesen hat, megvalósításra javasolt pályázatot kellett az illetékeseknek elbírálniuk. A gazdaságok tartózkodását természetesen nemcsak a nehéz anyagi helyzetük magyarázza. A vállalkozási kedvet mérséklik a tartós devizális nehézségek. Ez azért gond, mivel az e területen alkalmazható eszközök, gépek, eljárások zöme csak a fejlett tőkés országokból szerezhetők be. Am ezeken kívül problémát okoz a hulladékhasznosítási beruházásokhoz adható állami támogatások jelentős csökkenése is. Elfogadható módszereket A mezőgazdaságban évente körülbelül 400 ezer tonna eltüzelhető hulladék keletkezik, ennek hasznosítása — például a biobrikettgyártás bővítésével — az elmúlt időszakban számottevően javult. Kevésbé megnyugtató viszont az agrárterületen felgyűlt veszélyes hulladékok sorsa. Csak az élelmiszeriparból évente legalább 500 ezer tonna ártalmasnak minősíthető hulladék kerül ki; e mennyiség negyedének megsemmisítésére, vagy más, a környezetre nem ártalmas elhelyezésére egyelőre nincs elfogadható mód'szer. Ugyanígy nem megoldott a lejárt szavatosságú növényvédő szerek — ebből már összegyűlt 300 tonna —, illetve a kemikáliák csomagolóanyagainak — ebből is van vagy 500 tonna — szervezett összegyűjtése, tárolása és megsemmisítése. Ezért azonban aligha hibáztathatok az üzemek. H. I. Megkezdődtek a magyarkínai tárgyalások Ünnepélyesen, katonai tiszteletadással . fogadták hétfőn a Kassuth Lajos téren Csaó Ce-jangot, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkárát, az Államtanács elnökét, aki Kádár Janosnak, az MSZMP főtitkárának és Lázár Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatásra érkezett hazánkba. A magyar és kínai nemzeti zászlókkal fellobogózott téren Kádár János, Lázár György, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügy-, Kapolyi László ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Iványi Pál. a Fővárosi Tanács elnöke, valamint politikai, állami és társadalmi életünk több más vezető személyisége fogadta a magasrangű kínai vendéget, aki Maróthy Lászlónak, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének és Kótai Gézának, az MSZMP KB külügyi osz-, tálya vezetőjének kíséretében érkezett az ünnepség helyszínére. Ünnepélyes fogadtatás Koszorúzás — Díszvacsora Csaó Ce-jang Kádár Jánas társaságában fogadta a felsorakozott díszegység parancsnokának jelentését, majd a kínai és a magyar himnusz elhangzása után ellépett a • katonák sorfala előtt. A Kossuth Lajos téri tiszteletadást követően az Országházban megkezdődtek a hivatalos magyar—kínai plenáris tárgyalások. A magyar tárgyaló csoportot Lázár György vezeti; tagjai: Maróthy László, Marjai József, Veress Péter, Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár. Nyers József, az MSZMP KB gazdaságpolitikai asztálvának helyettes vezetője, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes. Gál Bálint, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, valamint Iván László, hazánk pekingi nagykövete. A Csaó Ce-jang vezette delegáció tagja Ven Csiapao, a KKP Központi Bizottsága Irodájánák vezetője, Cseng To-pin, külgazdasági, és külkereskedelmi miniszter, An Csi-ven, az Állami Gazdasági Reformbizottság tanácsadója, Csien Csi-osen külügyminiszter-helyettes. Délután Kádár János találkozott Csaó Ce-janggal. majd este díszvacsorát adott kínai vendege tiszteletére. A díszvacsorán pohárköszöntök hangzottak eb melyet a 2. oldalon ismertetünk. Csütörtökön Ülést tart a szegedi tanács Szeged Megyei Város Tanácsa csütörtökön reggel fél 9 órai kezdettel tartja soron következő ülését. A tanács végrehajtó bizottsága javasolja a testületnek, hogy tűzze napirendre és vitassa meg a múlt évi gazdálkodás tapasztalatairól, a tanács és népfront együtlműködésérői, a jogi és igazgatási bizottság munkájáról szóló beszámolni A tanácsülés nyilvános. Építés és közlekedés Az Országgyűlés építési és tő- és az építőanyagipar, a közlekedési bizottsága Sfa- közlekedés, valamint a posta (¡inger István elnökletével és a távközlés 1986. évi kölftartott ülést hétfőn a Parla- ségvetésének végrehajtásáról mentben. A testület az -pi- szól° Jelentést vitatta meg, illetve tájékoztatót hallgatóit Schmidt Andrcu felvételei Hőség Nehezen, de visszavonhatatlanul Itt az igazi nyár. A Szegedi Vas- cs Fémiinliidében ilyenkor is bőven kijut a hőségből és a vele járó, maró verejtékből. Viszont, a strandolok ürömére, hétágra süt a nap, éá a hőmérő harmincnegyven tokot mutat- Hacsak ...'? meg a hagyomány«« postái szolgáltatások helyzetéről és fejlesztéséről. Tavaly összesen 69 428 lakás épült, az. éves tervben előirányzottnál 4428-ca! több. Állami forrásból 7622. magánerőből 61 806 lakás készült el. Doros Béla, la Magyar Posta elnökhelyettese a zárszámadáshoz fűzött szóbeli kiegészítőjében kiemelte: tavaly teljesítette fejlesztési tervét a posta. Az éves tervet 25 százalékkal meghaladták a beruházások a távbeszélésben 31 400 főállomást kapcsoltak be. a belföldi távhívásban részt vevő helységek szama pedig 107-tel bővült A Magyar posta központjának tájékoztatója szerint az elmúlt évtizedekben a postaforgalmi szolgáltatások bővítésé es a társadalmi fejlődés következtében a postai küldeményforgalom is jelentősen növekedett. A posta évente mintegy 900 millió levelet kézbesít. A csomagforgalom hosszú ideig az 197(1 -es évek szintjén stagnált, ma csökkenő tendenciát mutat. A bizottság tagjait Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- es Természetvédelmi Hivatal elnjkc tájékoztatta azokról az időszerű környezetvédelmi kérdésekről, amelyek a közeli napokban kerülnek majd az Országgyűlés nyári ülés szakának plénuma ele