Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-25 / 121. szám

Hétfő, 19S7. május 25. 5 *' 7 Kiállítás a Képtárban Népi játékszerek A századunk első felében számokat, gazdasági eszközöfelnövekedett parasztgyer- :ket. Maguk készítették a mekeknek kevés boltban, korcsolyát, szőr- és rongyvásárban vett játékszerük labdát, fakutyát, gólyalábat volt. Ez azonban nem jelen- A Horváth Mihály tette azt, hogy játéktáruk Képtárban kiálIitott utcai közel szegényes lett volna, játék- kétszáz jatékszer ízelít6l ad szerű) szolgálták a bogarak, a virágok, a sár, a ház körül található tört cserép, használt lim-lom is. Sárból készítettek „puskát" (lapos, kerekre formált sárdarab alját bemélyítették, s az a földre a századelő és a két háború Közötti időszak paraszti játékvilágából. A kiállításon nemcsak a gyermekek által készített, hanem vásárokon árult játékok is helyet kap, , . . tak: kis cserépedények, percsapva nagyot pukkant), ha- , k fogatlyús kocsi/ tor. zat. tányért, bögrét, sőt ba bát is. Baba készült a pi pacsból, bútor a bogáncsból. ¿^ork.^sz^rsVámök nyaklanc a papsajtból. Kukoricamorzsoláskor a csutkák lovakká „léptek elő", számukra az istálló is csutkából épült, a szülőktől kért názó figurák. Láthatók iskolában készített kis játékbúhintómodell. A legérdekesebbek talán a' bonyolult szerkezetű, századunk elején készült gépmodellek: a müködtethe, . i . ••> lő fűrészgép, cséplőgép, a rongyokbol varrt ruhaba ol- felveteU szövószél/ hajtható TMTOIUO NN/HIRT HOHO LOTT KN J töztetve pedig baba lett belőlük. Számtalan varrógép, kismozdony, s a ...... játékféle foidbn húzva szárnyát lebegkeszitesere volt alkalmas a kukorica szára is: szekér, ház, gémeskút, asztal, ökör, gereblye, hegedű, baba formálódott. Síp készült nádból, fűzfagallyból, puska a bodzaágból. A nagyobb, ügyesebb gyerekek szüleik segítségével, vagy önállóan is faragtak fából kiskocsit, csónakot, talicskát, utánozták a szülők által használt szertető repülőgép. A logikai játékok kedvelői sem csalódnak: a hat kis hasábból álló kocka összerakását ki is próbálhatják. A sárkánykészítők tizenháromféle szerkesztésével ismerkedhetnek meg, s a rongybaba készítése is leolvasható a ..babasarokban" látható rajzokról. Bárkányi Ildikó Megkezdődött a balatoni szezon A viharos időjárás miatt elmaradt a balatoni szezonnyitó tervezett kulturális és sportprogramja. Helyette fedél alatt, szűk körben tartották meg a szezonnyitó ünnepséget, amelyen Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője elmondotta, hogy az idén a tavalyinál nagyobb vendégjárásra számítanak. ,A Balatonnál jobban felkészültek a tömeges forgalom ellátására és kiszolgálására. Ezt célozva született meg két évvel ezelőtt az a kormányzati döntés, miszerint csaknem 300 millió forintos beruházással gyorsfejlesztési programot hajtanak végre a kereskedelmi hálózatban. Tavaly a bolthálózat a tervezett 2300 helyett már 3600 négyzetméterrel bővült. A parti kereskedelem hálózata idén több autós bevásárló központtal és ABC-áruházzal gazdagodik, s megnyitnak 11 új élelmiszerboltot is. Üj vásárcsarnokot kap ebben a szezonban Balatonfüred is. A gyorsfejlesztési program 17 000 négyzetméteres hálózatbővítése javarészben az idén megvalósul, s csak néhány beruházás befejezése húzódik át jövőre. István után Attila Szemernyi remény sincs, hogy egyhamar feladja a makacs eső. Az égen csak jellegtelen piszkos fehér réteg, nem is igazi felhők ki tudja, honnan a mérhetetlen utánpótlás. Csak az úszómedence azúrja ragyog zavartalanul a'pa'zsit középén, elképzelni engedi, milyen idilli kép fogadna, ha a mostaninál húsz fokkal melegebbet mutatna a hőmérő. Ahogy illene is a májusi hétvégén: telt ház népzenei műsorokat vonul- él — ez az egyetlen igazi tatjuk fel napközben szerte feladata egy művésznek. A a városban, a legjobbak pe- Hazatérés-lemez, az István, .dig, kifogástalan szcenikai a Kőműves Kelemen után a és hangosítási lehetőségek sort most Fehér László balmeliett gálaestet adnak a ladája folytatja, a Nemzeti Dóm téren. Ezt pedig éjsza- Színházban. Kevésszereplős, kai táncház követné az új- zenés színpadi mű — ha szegedi szabadtéri színpa- ezen túl leszünk Bródyval, don. Szeretnénk elérni, hogy veszünk egy nagy levegőt, helyett a műfaj minél tágabb teret és nekikezdünk az Attiláharomezer kozul így csupán kapjon, színvonalas körül- nak. néhány klubtag valasztotta mények közt tárulkozzék fél _ a Fonográf Country Klub a közönség előtt, szolgáltatásait. A budai he- _ A nemzetköziség mit gyek rejtekében megbúvó jelenf ~ - . szabadidőközpont legvon- J _ „ manvait, vagy valami újra ... melyet szintén a szabadtérire szántok, 89-re. Követitek az István hagyozóbb pontja ebben a pillanatban a finoman reprezentatív, ugyanakkor magától értetődően otthonos klubhelyiség, nem utolsósorban kellemes hőmérséklete miatt. Ide telepszünk hát Szö— Elsősorban a Duna számithatunk? menti népek folklórját, de kiterjesztjük egész Európá— Ertek már bennünket finom szemrehányások, hogy ra. Gondoltunk ír együttes- miért nem használjuk' ki az re, sőt csak szervezési kérdés, hogy esetleg távol-keletire is. A zene nyelve, különösen a népzenéé, bárhol a István sikerét, és kezdjük el feldolgozni a magyar történelmet, sorozatban. Nem, azért sem. A szegediek felrényi Leventével beszélget- világon bet(tgadható, az ál- kérése vistónt érzékeny húrt ni- tala kifejezett érzelmek át— Óhatatlan, hogy szege- élhetők — ezt szeretnénk dinek ne az István, a király bizonyítani a találkozóval. jusson eszébe rólad. Fris- _ Bizakodó vagy Pesebb témánk is adódik azon- dig épp a napokban hallóiban: úgy hallottam, hosz- tam egy zenetanártól, hogy szabb együttműködést ter- az autentikus népzenétől veztek a Szegedi Szabadtéri egyre inkább elhódítják a Játékokkal.- ... — Jó a kapcsolatunk a szabadtérivel, szóba került, hogy esetleg megint előveszik az Istvánt, mely 1984ben ment. Ezt azonban, legalábbis míg a Nemzeti Színház műsorán tartja, töröltük fiatalokat a rényletek" 3+2-féle „mependitett meg bennünk: Attiláról és a hunokról nem tudunk sokat, de a töredékekből összeállt egy kép. A kor a lényeg, és az, hogyan alakult akkor kelet és nyugat sorsa, amelyhez nekünk, magyaroknak is közünk volt valamelyest. Vitatott, milyen kapcsolatunk van Attila le— Erre azt mondom, hogy származottaival, de sokkal a tavaszi fesztivál táncházfontosabb, milyen erök moztalálkozóján százezer ember gatták az akkori történelfordult meg. itelje meg met Ehhez már csak hihetó mindenki, reménytelen-e az ügy. A 3+2-t hagyjuk, nem a napirendről. Üj darabot alkalmazhatunk büntető mutatunk be, két esztendő szankciókat A tinik inműlva, ám előtte, a jövő sze- kabb a rockért rajonganak, zonra, egészen más műfajt no de ez mindenütt a világon így van. A népzene tereszten- mészetes része a kultúrákísértc nak nálunk tűnik csak moshallva tohagyereknek. Az az érzéigazán. sem, különösen a vidéki fiaszántunk. Népzenét. — Aki az utóbbi dökben figyelemmel tevékenységedet, ezt nem lepődik meg Gyakran szerepelsz népzenei taiok körében. hisz elképzellemezek — Muzsikás, Sebestyén Marta, Kallós Zoltán — hangmérnökeként, sajat dalaid is erősen kötődnek a népi dallamkincshez. — Túl azon, hogy szeretem a népzenét, örülök, hogy a táncházmozgalom ahelyett, hogy apadna, egyre nagyobb közönséget hódít. Ez a tény arra késztet, hogy profi segítséget adjak, ami azért fontos, mert az esetlegesen hetö: szeretnék lerázni magukról a „fémjelet", mármint. hogy a folklór a vidékhez kapcsolódik. Budapesten ezzel szemben hihetetlen érdeklődés mutatkozik, a város újra felfedezi a népzenét. — Magad miért szavazol most már hosszú ideje e műfaj mellett? — Elsősorban a rock nyelvét beszélem, de már az első keretmesét kell kitalálni. — Annyit beszéltünk művekről, zenéről, alkotásról: az ám, mi a helyzet az előadó Szörényi Leventével? — Egyszer már elbúcsúztam. . A színpadi előadáshoz olyan összpontosítási készségre és fegyelemre, jól működő idegrendszerre van szükség, amivel már nem mindig rendelkezem. Elfáradtam, és kész. Nem állítom, hogy nem lenne érdeklődés, ha koncerteznék; kicsit önvédelem, hogy hallgatok. Így most jól érzem magam. Varjú Erika Sznobizmus '87 A

lighanem a sznobizmus a legvidé- zött mi mindig olyan elérhetetlen dolgokkibb izmus. A sznob lehet termé- ról beszélgetünk, mint egy újszegedi ház, szetesen fővárosi is, állhat csokor- egy működő autó és egy jó lemezjátszó, nyakkendősen, selyemingben az Operaház Pedig arról kellene már szólnunk, hogy büféjében, kezében karcsú pezsgőspohár- önmagunk ébren tartására sincs már ral — talpa alatt igazi, magyar provincia, elegendő pénzünk. Mivel reggeltől késő Azonkívül a sznobizmus a középrétegek délutánig dolgozom, és a hétvégeken csak és az annál tehetősebbek birtoka: egy pihenni vagyok hajlandó önmagam és szegény ember nem engedheti meg magá- tanítványaim érdekében, ezért csak esnak e gőgös luxust. Az értelmiségi két lénként olvasok. Ugyanakkor természetes okból nem lehet sznob: egyrészt szegény, igényem van arra, hogy mindig napramásrészt idegen lényegétől az effajta kész ismereteim legyenek a világról, ezért magatartás. Az értelmiségi túl is lát az megveszem a Délmagyart, a Magyar öltözködés és a jelenlét puszta, nominális Nemzetet, a Népsportot, a HVG-t, az Üj tényénél. Számára nem az a fontos, hogy Tükört, az ÉS-t, a Magyarországot, valaki volt még ott,« hogy ki vette még meg, mint a Jelenkort. Ha szorgos öpkorlatohanem hogy az ő világképét mennyiben zással csak két átlagos árú könyvet vásáegészitette ki, igazolta a látott, olvasott rolok, pusztán hetente tévedek be a momű. ziba, és csak egy alkalommal megyek el Látható, a sznobizmus: kultúrához való a színházba, akkor fizetésem közel húsz viszony, egyben a jelenség szintjén való százalékát költöttem minimális szellemi megrekedés. Mondják: mindig voltak és önfenntartásomra. Ha operaalbumot venlesznek is sznobok. Sem ez /a tény, sem nék, ha vásárolnék egy drágább könyvet, az, hogy a lényeglátók rajtuk is átlátnak, vagy ha Kaposvárra mennék egy szinhánem megnyugtató. Hiába tud ugyanis zi előadás megtekintésére, fölborulna a többet a világról az érettségiző öltönyé- magángazdaságom. Szóval ez a megalázó, ben feszengő pályakezdő mérnök, mint az nem a kétszintes magánház." aranyakkal cicomázott, páváskodó kis- * iparosné. ha a társadalom úgy folyósít E sorokat minden bizonnyal olvassa honoráriumot, ahogy éppen ma teszi. kisiparosné is, aki dühös, gúnyos, vagy Ha akarom, a sznob: jelkép. Mindene lesajnáló véleményeket szisszent most megvan ahhoz, hogy jelesnek éppen nem rám, és védencemre, a fiatol értelmiséginevezhető korunknak és azon belül egy, re. Neki üzenem — mert más úgyis mega közélet rangjára emelt magatartásnak értette már —, hogy nem ellene beszélek, szimbóluma lehessen. Vegyük a föntebb ö éntőlem nyugodtan megveheti a Szászk már pennára tűzött kisiparosnét! Jól vagv tányérokat a Képcsarnokban, sót. férjekihívóan öltözködik, föltűnően vásárolja ura fejéhez is verheti, ha már annyi az a különösen drága árucikkeket, drága au- idő. Továbbra is jarhat olaszba meg tóval jár, és csörgeti az aranyát. Mindez franciába, hogy lefotóztassa magát a teljesen normális a szocializmus azon Kadorón. meg a Notredám előtt. Ha van szakaszában, amikor a hiány, a túlzott rá pénze, tegye. De arra kérem, ne gonszabályozottság és a veszélyes tervezet- dolja azt, hogy a kulturális javak ilyen lenség hármas útjának találkozóján ki- jellegű fogyasztása többet ér egy kellemealakul a szabadverseny. Természetes do- sen hagymas hamburger elmajszolásánál. log, hogy fölüti csábos fejét a fogyasztói A kultúra mindig tart valahová, minexhibicionizmus is: a nehezen hozzáfér- dig ráépül valamilyen értékre, tudomáhetó javak látványos gyűjtése a mi pén- nyosan szólva: transzcendens mogalnpozes hősnőnk számára is vonzó, minden- zottságü. A kultúra igazi befogadója ezért napos elfoglaltság. Mondja is hajszolt csak az 'ehet, aki maga is formálója. Ha urának: menjünk már föl a Nemzetibe, megszemélyesíthető volna a kultúra, akaz Operába, vegyük már meg a Májmuni kódexet, fizessük már elő az Erdély-trilógiát, • hallgassuk meg Bécsben az újévi koncertet! Megteheti. Másik alaptípusunk megtestesítője, kit előbb a színházi folyosón szük öltönyékor biztosan nem arra a jelenlétrevüre lenne kíváncsi, amely a kiállítási megnyitón kerekedik, hanem a falakon elhelyezett tárgyak értelmére. Ilyen módori a mi emberiesített kultúránk . legföljebb odabiccentene a csődületben nyüzsgók»ben láthattunk, nem teheti meg azt, amit höz- fés "éma Párbeszédben nekikezdene - — ... a befogadáshoz. Ugyanis ez a termeszete. ^znobnak meg az egyszerű vásárlás. a kisiparosné. Következésképp a kultúra készítője, tervezője nem juthat hozzá önmaga alkotásához. Az értelmiségi a művelődéshez. Volt még egy ilyen kor? * Számolunk, mert matematikusnemzet vagyunk. Tanár ismerősöm, aki két-esz- . . ... . . , • tendeje dolgozik városunk egyik kiváló ak' Palyara kfrulo tehetseget tom.tgat középiskolájában, a következőket mond- meg netn hordott hatan ez a «»""gólya ta: „Vicces dolog lassan, hogy egymás koa birtoklás. De javára írható, hogy pénzével végül is támogatja a kultúrát. mivel megvásárol in a jónevűek produkciót. Jelszava" „Elvtárs, segítsd a befutottakat!" Hiszen sznob mecénást — Dlusztus Imre Irodalmi kávéház: évadzárás Fák, parkok, virágok Granasztói Pál, a nagy épí- gazdagon elláttok zöldfelülettel. Kertészeink közül kiA Royalban hétről hétre városok fölé emelkedik, a középületek környezetét <s működő szegedi irodalmi kávéház utolsó programját tész-esztétikus és -történész rendezik meg ma, hétfőn írja (1963): „Szegedhez fog- emelést érdemel Süvegh Mieste fél 7 órai kezdettel: haló ily egységes, formás hály (1859—1931). Pecz ArSzeged fái, parkjai és virá- város e korszakból Európa- m:n, Aláver IMiklos- es a fogai lesznek a főszereplók. bar. nincsen, s noha a maga szorgalmazó: Kállav Albert. Az est házigazdája. Bátyai kcia nemzetközi módján Az üjszegedi Liget, letrejöttot Jenő olyan vendégekkel be- épült újjá, lényegében mégis Vilifrios Reitzenstein ezredesszélget majd, mnt Fröhlich sajátságosan alföldi magyar r.ek. az itt állomásozó olasz András, az Asotthalmi Er- város maradt. Tágas, bősédőgazdasági Szakmunkáskép- ges- és nyugalmas — ár vadász zászlóalj parancsnokának és katonáinak kőző Intézet igazgatója, Ná- r.yas, fasoros terekkel s ut- szönhetjük, aki a vadont daskay Gábor, a szegedi cákkal, felettük az égbolt Kiss Ferenc Erdészeti Szak- vakító fényességével. GonUózépiskola igazgatója. Se- dozott, eleven és vidám, rege János, a városgond- Ügy hat e határtalan, gyorsrokság- vezetője, Tóth Mihály vonatból olykor lakatlannak megyei főkertész és; Vinczé- tűnő tájon, mint valami né Török Ilona okleveles oázis." kertészmérnök. A helyszí- Igen, óózis ez a város, nen Czene Imre kertész bé- ahol a más településekhez mulatja Amaryllis-virágait. kétest a környezet lényerövid idő alatt parkosította (lí'58) amit aztán a város tovább müveit es nagvobbittatott. Dc- Móra Ferenc már 1931-ben kesergett a zí.'A- és virágfogyatkozáson. Aztóp jött a kór, vagyis a korkovetelménv szabta épület- es útepitkezesek miatti fogyatkozás, amelyre Iechner Lajosék sznrgal- gesen szebb (Sokszor szebb Somorjai Ferenc <1900 — 1981) már korán felhívta a figyelmet Parkírozni vagy parkosítani cíxnü írásában (DM 1971). És valóban. 1973-tól kezdődően Szegeden is mindinkább siratjuk a fá^ mából és mérnöki tudásából lehetne), mert a fás és vigq- dagon jutott Szegednek, rágós növényzet időben felamely nemcsak városszer- zárkózott a város lelkéhez, kezetével, épületeivel, hanem lelkületéhez, a hausmanni a természetadta szépítő- elvekre (kis Párizs!) épült szerekkel messze a magyar alKotásműhöz. Zöld szigetetálait, egyébként igen jó pro- illés-számok, mint az Utcán, dukciókat kiemelheti az tartalmaztak népzenei eleamatőr skatulyából. A mű- meket. A Fonográffal infaj neves képviselőivel, Hal- kabb észak-amerikai stílust mos Bélával, Novak Ferenc- játszottunk, de ez már nincs cel és másokkal karöltve vállalkoztunk, hogy nemzetközi népzenei találkozót szervezünk Szegeden. A két többé. Állást kellett foglal nom, bármennyire sokféle muzsikál szeretek, nem művelhetem mindet. Képviselni nup sorún a legkülönbözőbb a kultúrkornyezetet, amiben Orvosok tanácskozása A hatvan ország képviselőit tömörítő Orvosok a Nukleáris Háború Megelőzéséért Nemzetközi Mozgalom, az IPPNW magyar tagozatának területi aktivistái a hét vér gén Pilisszentkereszten, a Magyar Nemzeti P.ank üdülőjeben tartottak szakmai találkozót, előkészületeként a május 29-étől Moszkvában megrendezendő VII. nemzetközi IPPNW-kongresszusnak. A tanácskozáson az atomenergia békés felhasználásának lehetőségei, aktuális külpolitikai kérdések mellett szó volt a csernobili szerencsétlenség orvosi tapasztalatainak értékeléséről is. ink, közkertjeink kialakítása kot. azzal együtt, hogy ma a rekonstrukció nagyarányú összes parkterületünk 359 fásítási tervének megvalósításával 1883 őszére fejeződött be, (megalkotván a Széchenyi, a Mátyás, a Dugonics, a Korcsolyázó (ma Ady Endre) és a Lechner teret, a Stefánia sétányt, a Mars tér és a laktanya udvai fásítását, majd a Szt György tér és a kör- valamiül a sugárutak fásítására, parkosítására is gondoltak összesen 4(111 ezer facsemetét dóival" az ültettek ki fél év alatt, de nyekrűí, a hektár kórüli. Ez azt is jelenti, hogy náiunk egy szegedi lakosra körülbelül 20 négyzetméternyi zöldterület jut. Az irodalmi kávéházban e program második neszekén'., a szünet utón, évadzáró kávéház.) beszélgetés következik, amelyben a házigazda D< monkos Ijászló beszélget az. irodaim) kávéház „gazeddigi eredméjovő terveiről, I