Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

2 Kedd, 1987. május 5. Magyar-etióp külügy­miniszteri tárgyalások Berhanu Bajih, a Szocia­lista Etiópia külügyminisz­tere. aki Várkonyi Péter külügyminiszter moghi va­sara hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, hét­ión megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hósök terén. Ezután Várkonyi Pé­ter és Berhanu Bajih veze­lt'M'vel hivatalos magyar— etióp tárgyalásokat tartot­tak a Külügyminisztérium­ban. A szívélyes és baráti lég­körű külügyminiszteri tár­gyaláson Berhanu Bajih tá­jékoztatást adott a monar­chia felszámolását követő lársadalomátalakitó m u n k á ­ról és az ország előtt álló Lázár György fogadta Berhanu Bajiht | feladatok megoldására tett erőfeszitésekről. Szólt az afrikai kontinens helyzeté­ről, különösen Etiópia kap­csolatairól a szomszédos or­szágokkal. Megerősítette or­szága törekvését a Szomáliá­val és Szudánnal fennálló vitás kérdések rendezésére. Az etióp külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az afri­kai kontinens legfőbb politi­kai problémája a dél-afrikai kormányzat apartheid poli­tikája, amelynek megszünte­tése érdekében szükséges az afrikai országok közös fellé­pésének erősítése. Libanon Karami lemondott 0 Bejrút (MTI) A libanoni állami rádió hétfőn kora este megerősí­tette Rasid Karami kor­mányfő lemondásának hí­rét. Karami — akinek le­mondása egyben a kormány távozását is jelenti — nem volt hajlandó részletekbe bo­csátkozni azzal kapcsolat­ban, hogy a döntés milyen következményekkel jár Li­banonra nézve. Karami hangoztatta, hogy kormánya lemondásának okai gazdasági jellegűek. El­ismerte. hogy ő és minisz­tertársai egyaránt felelősek a libanoni átlagember gond­jaiért. Megerősítette azt a meggyőződését, hogy alap­vető politikai reformok nél­kül a bajokra nincs meg­oldás, igazi egyenlőséget csak az ország politikai struktúrájának gyökeres vál­toztatásával lehet elérni. Rasid Karami lemondása meglepetésként érte Liba­nont. Az országban hatalmi úr keletkezett: nincs kor­mány, az államfő pedig te­hetetlen. Nem világos, hogy Karami előzőleg tanácsko­zott-e Damaszkusszal: ez a kérdés döntő jelentőségű le­het a főváros biztonságára nézve. Genfi remények Kommentár Közelebb kerül-e egymás-, hoz a kot nagyhatalom ál­láspontja napjaink legsúlyo­sabb. a fegyverkezéssel és leszereléssel összefüggő kér­déseiben? Sikerül-e megta­lálni azt a legkisebb közi« nevezőt, ami bármilyen meg­egyezés alapfeltétele? Meg­leremtödnek-e az. újabb szovjet—amerikai csúcstalál­kozó feltételei? E kérdések jó részére (a sort termesze­lesen még hosszan folytat­hatnánk) manapság Genfben keresik a választ, abban a svájci konferencia városban, ahol ma ismét tárgyalóasz­talhoz ültek a Moszkvából es Washingtonból érkezett tárgyalódelegációk, hogy folytassák a hadaszati es ürfegyverekröl folyó meg­beszéléseket. Az újabb genfi menet elö­estején meglehetősen óvatos, tartózkodó, de a korábbiak­nál talán derűlátóbb han­gulat jellemezte a légkört Ebben oroszlánrésze volt azoknak a szovjet javasla­toknak. amelyek az elmúlt hetekben egy mindkét fél részére elfogadható komp­romisszum kialakítását cé­lozták, s amelyek minde­nekelőtt a közép- és rövid hatótávolságú nukleáris esz­közök felszámolását hozták elérhető közelségbe konti­nensünkön. Ehhez képest a most kez­dődő újabb forduló kemé­nyebb diót jelent, mivel — míg az eurorakéták ügyé­ben legalább körvonalazód­ni látszanak már egy eset­leges egyezmény keretei —, addig a stratégiai fegyve­rek. s elsősorban az űrvé­delmi tervekben egyelőre sokkal távolibbnak Játszik bármiféle megállapodás Csakhogy a politikára épp­úgy érvényes a „minden mindennel osszelügg' e'v, mint mondjuk a filozófiára, így kétségtelen, hogy a Pershingek és az SS—20­asok felszámolása úgyeben elért vé lemé n y köze 1 edés megkönnyítené e másik genfi tárgyalási lórum résztvevőinek munkáját is A túlzott optimizmus el­kerüléseié tanácsos talán megismételni: reményekről, kívánságokról ejthetünk csupán szót Genf kapcsán, hiszen számtalan ellentét, érdekütközés akadályozza egyelőre a megállapodást, kezdve az SDI problémakö­rétől a NATO-szövetségesek szempontjáig vagy az el­lenőrzés még tisztázatlan feltételéig. Mégis tény, hogy a megbes/élesek folytatódá­sa, a párhuzamos tárgyalási csatornák megléte esélyt, re­mélhetőleg jól kihasználha­tó esélyt kínál a két nagy­hatalomnak. Ha ehhez a szót értés szándéka, az el­engedhetetlen politikai aka­rat is csatlakozik, akkor a világ talán megindulhat egy biztonságosabb jövő fele vezető úton Szegő Gábor Várkonyi Péter méltatta Etiópia erőfeszítéseit az afri­kai egység erősítéséért, a kontinensen tapasztalható feszültségek felszámolásáért és tevékenységét az el nem kötelezett mozgalomban. Ha­zánk szolidaritásáról biztosí­totta az apartheid ellen küz­dő afrikai országokat és fel­szabadítási mozgalmakat. Is­mertette hazánk főbb kül­politikai törekvéseit, aktivi­tását Európában. A két külügyminiszter egybehangzóan ítélte meg a nemzetközi békével és biz­tonsággal összefüggő kérdé­seket. Támogatósukról biz­tosították a Szovjetunió bé­kekezdeményezéseit, konk­rét javaslatait a nukleáris fegyverzet csökkentésére. Megállapították, hogy a két ország kapcsolatai rendezet­tek, kiegyensúlyozottak, fej­lődnek, és további lehetősé­gek vannak a kölcsönösen előnyös együttműködés bő­vítésére. * Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke fogadta az etióp külügyminisztert. A ta­lálkozón áttekintették a két­oldalú kapcsolatok legfonto­sabb kérdéseit és kifejezték készségüket az együttműkö­dés fejlesztésére. A találko­zón jelen volt Várkonyi Pé­ter, Bognár Gyula, hazánk etiópiai, valamint Wondwos­sen Hailu, a Szocialista Etió­pia budapesti nagykövete. Ugyancsak a nap folya­mán fogadta az etióp dip­lomácia vezetőjét Szűrös Mátyás, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára. A megbeszélésen mindkét fél megelégedését fejézte ki az -MSZMP és az Etióp Dolgo­zók Pártja közötti együttmű­ködés fejlődésével kapcsolat­ban. Szűrös Mátyás Etiópia haladó külpolitikáját méltat­va megállapította, hogy va­lamennyi főbb nemzetközi kérdésben azonos a magyar es az etióp álláspont. Berha­nu Bajih tájékoztatást adott hazája belpolitikai esemé­nyeiről, és köszönetet mon­dott azért a szolidaritásért és támogatásért, amelyet a Magyar Népköztársaság, a közelmúltban nyújtott az éhínség leküzdéséhez. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen jelen volt Nagy Gábor külügyminisz­ter-helyettes, Bognár Gyula és Wondwossen Hailu. Várkonyi Péter este dísz­vacsorát adott az etióp kül­ügyminiszter tiszteletére. Szíriai—iraki párbeszéd El Bejrút (MTI) A kuvaiti Al-Kabasz című lap hétfőn megerősítette, hogy április végén titkos ta­lálkozóra került sor két régi ellenfél, Szaddam Húszéin iraki elnök és Háfez Asszad szíriai államfő között. A hírt először az amerikai Newsweek jelentette Ezer Weizman izraeli tárca nél­küli miniszterre hivatkozva. Ha igaznak bizonyul, akkor ez lehet az utóbbi évek leg­meghatározóbb eseménye a Közel-Keleten. Amerikai jelentések szerint a találko­zón elsősorban a muzulmán integristák egyre növekvő befolyásának korlátozásáról volt szó. Kiemelt helyen sze­repelt azonban a palesztin kérdés és egy esetleges kö­zel-keleti békekonferencia ügye is. Húszéin iraki elnök és Há­fez Asszad szíriai államfő megbekélése nemcsak a Kö­zel-Kelet általános helyzetét változtatná meg gyökeresen, hanem mélyreható követ­kezményekkel járhat az ira­ki—iráni háború alakulásá­ra Is. Közéleti napló MARJAI JÓZSEF Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Finn Köztársaság kormá­nyának meghívására hét­főn Helsinkibe utazott. Lá­togatása során megbeszélé­seket folytat a finn kor­mány vezetőivel, valamint a BERECZ FRIGYES Berecz Frigyes, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnö­ke hétfőn Szófiába utazott, FINNORSZÁGBAN politikai és üzleti élet kép­viselőivel a két ország kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­ről; mint a rendezvény fő­védnöke, részt vesz a május 5-én kezdődő magyar gaz­dasági napok eseményein. SZÓFIÁBAN ahol a két ország közötti együttműködés fejlesztésé­vel összefüggő kérdésekről folytat tárgyalásokat a bi­zottság bolgár társelnökével, Kiril Zarev miniszterelnök­helyettessel. ÜLÉST TARTOTT A NÉPFRONT ORSZÁGOS TITKÁRSÁGA A Hazafias Népfront Or- nak és az adórendszer át­szágos Tanácsának titkársá- alakításának irányelveivel. A ga Pozsgay Imre főtitkár ve- mélyreható eszmecserében zetésével hétfőn kibővített kialakult véleményeket az ülést tartott. Csehák Judit országos titkárság eljuttatja miniszterelnök-helyettes tá­jékoztatása alapján a részt­a Magyar Szocialista Mun­vevök megismerkedtek a káspárt Központi Bizottsága­nyugdíjrendszer változása- nak és a Minisztertanácsnak. VERESS PÉTER AUSZTRIÁBAN Veress Péter külkereske- együttműködési vegyes delmi miniszter a magyar­osztrák árucsere-forgalmi, gazdasági, ipari és műszaki bi­zottság VI. ülésére hétfőn Ausztriába utazott. Jean-Bernard Raimond Pekingben # Peking (MTI) Háromnapi« hivatali« lá­togatásra vasárnap Pekingbe érkezett Jean-Bemard Rai­mond francia külügyminisz­ter. A francia diplomácia vezetője tárgyalásokat foly­tat Vu Hszüe-csien kínai kül­ügyminiszterrel és Csaó Ce­jang miniszterelnökkel bila­terális és nemzetközi kérdé­sekről. Kínai forrás szerint a tár­gyulások elsőrendű célja a két ország közötti gazdasági és politikai kapcsolatok erő­sítése. Franciaország és Kí­na politikai kapcsolatai jók, de a franciák szeretnék ki­szélesíteni a konzultációkat világpolitikai kérdésekben. Ennek fontosságút húzta alá Vu Hszüe-csien kínai állam­tanácsos és külügyminiszter is azon a vacsorán, amelyet vasárnap adott a francia külügyminiszter tiszteletére. A kínai külügyminiszter hangoztatta, hogy Kína véle­ménye szerint kivétel nélkül minden országnak joga van beleszólni a nemzetközi biz­tonság kérdésebe, s nem le­het megengedni, hogy Euró­pa és Ázsia biztonságának ügyeben a két szuperhata­lomé legyen a végső szó. Ép­pen ellenkezőleg, tiszteletben kell tartani ebben a kérdés­ben az érintett térségek or­Sz-ágainak álláspontját. A francia külügyminiszter rámutatott, hogy minden ál­lamnak joga van saját biz­tonságának garantálásához, és a más államokkal való együttműködéshez a kölcsö­nös tisztelet és előnyök alap­ján. A francia politikus azt állította, hogy ezeket az el­veket nem veszik figyelembe Afganisztán és Kambodzsa esetében és reményét fejezte ki, hogy „mielőbb kivonják az emiitett két országból a külföldi csapatokat". A hivatalos látogatáson Pekingben tartózkodó Jean­Bernard Raimond francia külügyminiszter hétfőn tár­gyalást folytatott Csaó Ce­jang kínai miniszterelnökkel, Li Peng miniszterelnök-he­lyettessel, Cseng To-pin kül­gazdasági miniszterrel és Vu Hszüe-csien külügyminisz­terrel. A tárgyalásokon mindkét fél szorgalmazta a gazdasá­gi, a kereskedelmi és a mű­szaki-tudományi« kapcsola­tok fejlesztésének meggyor­sítását. A nap folyamán kí­nai—francia polgári és ke­reskedelmi jogsegély meg­állapodást irtak alá, kínai részről az első ilven egyez­ményt a népköztársaság ki­kiáltása óla. Csuo Ce-jang és Jean­Bernard Raimond állást fog­lalt a gazdasági és politikai kapcsolatok egyidejű javítá­sa és szélesítése melleit. A francia külügyminiszter át­adta Csuo Ce-jangnak Jacques Chirac miniszterel­nök személyes levelét. Nyolcvanöt éves az Ámerikai Magyar Szó El New York (MTI) Nyolcvanöt éves a haladó amerikai magyarság hetilap­ja, az Amerikai Magyar Szó A/ évfordulóról vasárnap sok száz érdeklődő részvéte­lével emlékeztek meg New Yorkban A jubiláló lapot, annak áldozatos munkát végző szerkesztőit, olvasó­gárdáját meleg szeretettel üdvözölte Házi Vencel, ha­zánk washingtoni nagyköve­te. valamint Kerékgyártó László, a Magyarok Világ­szövetségének főtitkárhe­lyettese, aki az „óhaza" üd­vözletet tolmácsolta Az ün­nepségen megjelent Bánlaki György, hazánk New York-i főkonzulátusának vezetője Az Amerika Magyar Szó az Egyesült Államokban még a század elején megjelent haladó magyar lap, az 1902­ben megalakított Népakarat utóda Megjelenésének nem­egyszer viharos évtizedei so­rán többszór változtatta meg nevét megjelent Uj Akarat és Magyar Jövő cím­mel is, mindvégig a haladó gondolatot képviselve. A lao kezdeményezései nyomán alakult számos magyar egye­sület. az anyanyelv, a magyar kultúra ápolására, öntevé­keny kulturális együttesek iöttek létre A lap elkötelez­te magát a szervezett mun­kások ugye mellett. Egyik korábbi szerkesztője, a szak­szervezeti mozgalomban ma is tevékeny részt vállaló Weinstock Lajos például él­harcosa volt az amerikai munkások társadalombizto­sításért vívott küzdelmének. A lap munkatársaként a vi­lághírű művész, a néhány éve elhunyt Gellért Hugó egyik szervezője volt a fa­sisztaellenes mozgalomnak az Egyesült Államokban, rajzait, a fasiszta rendszert leleplező karikatúráit az egész országban megismer­ték A második világháború idején együttműködött az Amerikai Magyar Szó szer­kesztőségével az Egyesült Államokban élő Bartók Béla, aki fellépett a lap által szer­vezett rádióműsorban is. A háború után kapcsolatban állt az újsággal a nemrég el­hunyt Nobel-díjas magyar tudós, Szent-Györgyi Albert is. aki tobb alkalommal részt vett. az Amerikai Magyar Pt-s ó'tal szervezett ünnepsé­geken. A vasárnapi megemlékezé­sen a láp jelenlegi főszer­kesztője. Deák Zoltán emlé­kezett meg a több mint nyolc évtizedről. Az emlékünnepségen Ma­gyarországról érkezett mű­vészek adtak , rendkívüli tet­széssel fogadott műsort Kal­már Magda kiváló művész és Marczis Demeter Liszt-dí­jas, érdemes művész, a Ma­gyar Állami Operaház tagjai — Gyarmati István zongora­kíséretével — az „óhaza" ze­nés üdvözletét tolmácsolták. Fellépett a műsorban Paul Woodiel hpgedűmüvész és Farkas Sándor, amerikai ma­gyar zongoraművész is A szovjet sajtó napján Alapításának háromnegyed százados jubileumát ünnepli ma a szovjet sajtó reprezentánsa, a Pravda, s e születésnap egyben az egész szovjet újságíró-társa­dalom ünnepe is. Az orosz proletariátus első legális, de többször is a föld alá kényszerített újságja 1912. május 5-én ke­rüli először az utcákra. Létrejöttét és működésének feltételeit két dolog segítette nagyban elő: egyrészt a pétervári munkások adományai, másrészt, hogy a lap szellemi gazdája és közvetlen irányitója V. I. Le­nin volt. Az ő tevékenysége határozta meg az új sajtóorgánum máig is érvényes funkcióját, szerepét a munkásosztály ügyéért vívott küzdelemben. Lenin szerint a lapnak a forradalmi tömegek agitátorának, propagandistájának és szervezőjének kellett lennie. A Pravda szó magyarul igazságot jelent, mintegy kifejezve az egész szovjet sajtó törekvését, hogy ne csak a jelenségekről tudósítson, hanem a bennük rejlő lényegről, az igazságról, a gazdasági-társadalmi folya­matokról adjon mélyebb elemzést. Különösen fontos ez most, amikor a szovjet társadulomban mély, való­ban gyökeres változásiig zajlanak, amelyek keretében új gondolkodásmód, új munkastílus kialakítását tűz­te ki a néptömegek támogatását élvezve a legfel­sőbb pártvezetés. Ebben a demokratizálási folyamatban a nyilvá­nosság, a „glasznoszty" az egyik legfontosabb biztosí­téka annak, hogy a megkezdett változások visszafor­díthatatlanog legyenek. S éppen a nyomtatott és elektronikus sajtó az, amelyik rendelkezik a nyilvá­nosság. a bírálat, s a legjobb tapasztalatok propagá­lása révén azzal a hatalmas eszköztárral, amely le­hetővé leszi, hogy motorja legyen a szovjetunióbeli átalakulásoknak. Annál is inkább szükség van erre. hiszen az átalakítás, vagy ahogyan az egész világon nevezik, a „peresztrojka" mostani, bonyolult idősza­kában különösen fontos a realitások objektív, sokol­dalú szemlélete. A Pravda részese volt az októberi forradalom előkészítésének és a győzelem kivívásának, egy új társadalom felépítésének és többszöri megvédésének. Egyúttal a szocialista újságírás példájává is lelt az­zal, hogy írásaival mindig a nép, a szocializmus, a béke ügyét szolgálta. Napjainkban pedig megnöveke­dett felelősség hárul mind az SZKP vezető orgánu­mára, mind pedig az egész szovjet sajtóra, hogy mi­nél hatékonyabban segítsék a gazdasági és társadalmi fejlődés gyorsítását szolgáló intézkedések sikerét A szovjet sajtó 75. születésnapján szívből kö­szöntjük a Pravdát, és sok millió példányban meg­jelenő laptársait, s kívánjuk, hogy eredményesen ve­gyenek részt a szovjet nép jólétének emeléséért, a békéért és a haladásért folytatott propagandamun­kában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom