Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-16 / 114. szám

3 Szombat, 1987. május 16. Oktatás az Áutófernél Kiss Mihály egy diagnosztikai műszer használatát oktatja Munkatársak és szak­munkástanulók nagyon-na­gyon tisztelik az Autófer tanműhelyeiben Kiss Mi­hályt, aki 70 évesen is az idejének nagy részét a szak­mát tanuló fiatalokkal tölti. — Ha valami miatt egy reggel nem engednének be a portán, biztosan átmász­nék a kerítésen — ezekkel a szavakkal érzékelteti ragasz­kodását oktatói munkájá­hoz. — Mióta tanítja a fiata­lokat? — Amióta én felszabadul­tam, szinte azóta foglalko­zom tanulókkal. Az első inasaim ma már az unokái­kat hozzák hozzám. — Mitől van ma az okta­tónak tekintélye? — Hát, sok dörzsöltség kell mostanában. Nem is elsősorban a fiatalokkal, ha­nem a szüleikkel szemben. Noel Vilmossal, a vállalat személyzeti vezetőjével jól felszerelt tanműhelyekben sétálunk. Közben arról be­szélgetünk, mennyi pluszt ad a tanulásban az a tudat, hogy a kezdő kezek alól ki­kerülő munkadarabok nem­csak a gyakorlást szolgálják. A tanműhelyekben felújított futóműveket sebességváltó­kat szakoktatók irányításá­val beépítik a jármüvekbe. Zab Sándor iskolai oktató a karosszérialakatosok fog­lalkozásain ügyel. Vele ar­ról váltunk néhány szót, mennyit segít a szakma el­sajátításában a sérült leme­zek aprólékos domborítási fogásainak maradéktalan megismerése. S a szépérzék fejlesztése sem másodlagos három tanulóév alatt Fodor István, a fejlesztő­üzem vezetője rendszeresen tart foglalkozásokat a Tar­ján 3. Számú Altalános Is­kola 7. é*s H. osztályos diák­jainak. Közülük sokkal ta­lálkoznak a vállalatnál egy­két év múlva tanulóként. Kétségtelenül ez a pályára irányításnak egy eredmé­nyes módszere. A rövid séta után Noel Vilmos irodájában ülünk le beszélgetni. Itt tudom meg, hogy ebben a tanévben az Áutófernél 91 szakmunkás­tanuló gyakorlati oktatását végzik. Vannak közöttük esztergályosok, szerszámké­szítő lakatosok, de a zömük az autószerelő és karosszé­rialakatos szakmát tanulja. — Az itt végzők közül hányan lesznek a vállalat dolgozói? — Általában a fiúk két­harmada-háromnegyede a dolgozónk lesz. Ügy tűnik, az utóbbi években különö­sen a karosszérialakatosok álláslehetőségei szaporodtak meg. Az elöregedő jármű­park miatt mind többször kerül sor nagyjavításokra, felújításokra. Több munka­óra kell a lemezmunkára. A vidéki gyerekeket az állan­dó lakhelyükről csábítják a termelőszövetkezetek. — Van-e hiány valami­lyen területen az ifjú szak­emberekből? — A majdani középveze­tőkből lehetne több jelent­kező. Ezek képzését Szege­den, a Rózsa Ferenc szak­középiskolában végzik. De úgy tűnik, a dél-alföldi há­rom megyére kevés az éven­te itt érettségiző egy osz­tály. Így különösen örvende­tes, hogy saját dolgozóink közül a munka mellett most is tiíéftfcétféh járnak közép­iskolába ÍMőlük lehetnek jó művezetők. — Milye»'a kapcsolatuk az iskolával? — Azt hiszem, nincs gond ezen a területen Talán nem dicsekvés, ha azt mondom ebben egy kis szerepe van az én technikus-tanári múl­tamnak js Ahhoz, hogy a gyerekek eljussanak a szak­munkásoklevélig, szerin­tünk a munkahelynek a családi dolgaikat is részle­teiben kell ismerni Ezért kapunk nem zárt a szülők előtt. Az ö kívánságukra részletesen tanulmányoz­hatják tanulóink a személy­gépkocsik javítását, karosz­szériájának felújítását, pe­dig ez a terület nem tarto­zik kifejezetten az Autófer profiljába. A vállalatnál folyó okta­tómunka eredményességét, jelzi, hogy az idén a tanul­mányi versenyen városi el­ső helyezést szerzett Vidács János autószerelő-, Hajkó Pál esztergályos- és Tanács Zsolt szerszámkészítőlaka­tos-tanuló. Közismereti tár­gyak közül városi és megyei első lett történelemből Tóth Attila autóvillamossági sze­relő, anyag- és szakismeret­ből Szigeti Antal autószere­lő. A jövőben 2 milliós fej­lesztést terveznek az Áutó­fernél a tanműhelyekben. Az összeg felét pályázattal szeretnék elnyerni. A galé­rián műszeres szobát felsze­relnek, korszerű diagnoszti­kai műszerekkel. A karosz­szériások szerszámainak megújítására is gondolnak. B. I. Schmidt Andrea felvételei Karosszcrialakatos-tanulók munkában Sok munkát adunk Interjú Barna Sándor megyei főkapitánnyal a rendőrségnek Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán a bűnözés helyze- rok döntő részét például le­térői, statisztikai mutatóiról hallgattak beszámolót a kép- záratlan állapotban lopják el. . ... „ , ..., . ... , . , ... „. . . Régi frázis, hogy alkalom viselők Sem a legfőbb ugyesz, sem a Legfelsőbb Birosag szü®. & tolvajt, ez hivatalo­elnöke által elmondottak nem mutattak derűs képet. Sze- san úgy hangzik, a sértetti geden néhány nappal ezelőtt a megyei pártbizottság hí- közrehatás lehetőségét kell vott össze értekezletet, hogy minden érintett szerv, intéz- megszüntetni. Még mindig .• . J • 4 1 gyakori, hogy a kulcs a lab­meny felelőseinek bevonasaval probaljanak eredmenyt el- törlő alatt, vagy a villanyóra érni a bűnmegelőzési munkában Ez is fölvetette a kér- szekrényében van, a kiskapu dést: vajon Csongrád megyében milyen a közbiztonság belső részén egy szögön lóg, helyzete? Erről beszélgettünk Barna Sándor ezredessel, a renTfels^pólclnak^oírob dalán Az a kérdés is föl­merül ha sajat értékünkre változatlan marad a me- '«v vigyázunk, a társadalo­gyei bűnesetek száma. Az mera k] f|gyel oda? Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjével. — A közrendre lakos­ságunk igen érzékeny. Mit mond a statisztika cs a tapasztalat: jogos-e az a közérzet, hogy romlik a közbiztonság? — Igen, kétségtelen, hogy romlik á statisztikánk — kezdte válaszát Barna Sán­dor rendőrfőkapitány. — Megyénkben 1986-ban az előző évhez képest 12,7 szá­zalékkal volt több az is­mertté vált vétségek és bűn­cselekmények száma (5962), ez az országos átlagtenden­ciával nagyjából megegye­zik. — Ön szerint mi az oka ennek a nagymértékű romlásnak? — Két alapvető oka van. Ugrásszerűen emelkedett a gazdaság rendjét sértő cse­lekmények száma, másrészt nőtt a rendőri intézkedések hatékonysága és gyakorisá­ga is. Egy példa: a sűrűbb közúti ellenőrzések hatá­sára az 1985-ös 576-hoz ké­pest 1986-ban 686 esetben jártunk el ittas vezetés bűn­cselekménye miatt. — A bűnesetek számá­nak megfogalmazásakor hangsúlyozta az „ismertté vált" kifejezést, s a nö­vekedést részben az ellen­őrzés gyakoribbá válásá­val magyarázta. Ez azt je­lenti: ha még többet dol­gozna a munkával, amúgy is leterhelt állomány, még rosszabb lenne a statiszti­ka? — A közlekedés területén mindenképpen, hisz az it­tas vezetők száma a tudott­nál jóval nagyobb. Ennek oka főként az, hogy a köz­vélemény az italozás utáni autózást, motorozást még mindig bocsánatos bűnnek tartja. — Talán naiv a kérdés, de tudat alatt nincs olyan Önökben: „nem dolgozunk többet, hogy ne romoljon a statisztika"? — Szó sincs róla. Ha a földerítési aktivitásunk nem nőtt volna, 0,6 százalékos emelkedéssel a véleményem azonban, hogy az embereket nem a várható büntetés, vagy sú­lyossága riasztja vissza a bűncselekmény elkövetésé­től, hanem annak elkerül­hetetlensége. Minél több esetet derítünk tehát föl, an­nál kevesebben gondolhat­ják, hogy megússzák bün­tetés nélkül. — Hazánkba is elértek a kábítószeres bűncselekmé­nyek hullámai. Sokan úgy tartják: Szeged ebben „előkelő" helyen áll. Mi erről a véleménye? — Ez nem igaz, ezt hatá­rozottan állítom. Az úgyne­vezett kemény drogok élve­zete elvétve fordul elő, rend­szeresen nem lehet hozzájut­— Tavaly ön meglehe- ni. Az elmúlt öt évben osz­tás keserűséggel nyilatko- szesen, tíz- ezzeJ ^^olaloa ugyunk volt; negyszer kabi zott lapunknak a kozleke- tószerrel való visszaélés, dési morál alacsony szín- hatszor káros szenvedélykel­tés miatt intézkedtünk. Az egészen más kérdés, hogy sok esetben élnek fiatalok (és nem fiatalok) azzal a módszerrel, hogy gyógyszer­re alkoholt isznak, vagv — A kozlekedesi morál j<üionboáö növényekből házi módszerekkel kivont anyag­gal kábító hatást érnek el. Ez nem bűncselekmény, ez társadalmi kérdés. Ezzel együtt a kábítószer veszélye él, jókor fektetünk igen nagy hangsúlyt a megelőzés­re, de jelenlegi jelentőségét nem kell eltúlozni. vonaláról. A rendőrség következetes, és indokol­tan szigorúbb fellépése javított-e ezen? színvonala, ha lehet, még alacsonyabb. Igaz, hogy a szabálysértési ügyekben szi­gorúbban lépünk föl, jelen­tős (5-10 ezer forintos) pénz­bírságokat szabunk ki, s a szabályok durva megszegése, agresszivitás észlelésekor a vezetői engedélyt is bevon­juk. Mindennek azonban az eddig eltelt időben jelentős preventív hatását nem ér­zékeltük, ami azt mutatja: a közlekedési morált csupán büntetőjogi és rendőri esz­közökkel alapvetően meg­változtatni nem lehet. — Van-e magyarázat arra, hogy Csongrád me­gyében meredeken emel­kedett az emberölések és az emberölési kísérletek száma? Mi motiválja eze­ket a cselekményeket? — A magyarázat és a motiváció két pontban fog­lalható össze: alkohol éser kölcsi gátlástalanság. S hogy mit is jelent ez a nö­vekedés számokban: 1985­ben nyolc emberölés és négy emberölési kísérlet, 1986­ban tizenöt emberölés és hat kísérlet történt. Hozzá­tehetem: egyetlen eset sem maradt felderítetlenül. A to­vábbi erőszakos és garázda — A megelőzés mun­kájában mit ajánl a csa­ládnak, a szülőknek? — Egy dolgot: beszélgesse nek a gyerekükkel, hol volt mit csinált . — A bűnügyi felderítést tekintve hol áll Csongrád megye az országos „rang­sorban"? — Minden fontos mutató szerint első helyen vagyunk. Például nálunk legkevesebb a „tettes ismeretlen" zárású ügy százból harminchárom. Más kérdés, hogy a har­minchárom százalékot nem boldogítja, hogy megyénk első a statisztikában, csak azt látja, hogy az ő ügyét nem tudtuk megoldani. — Ismertek a rendőr­ség növekvő munkaterhei. Lehetséges a nagyobb ter­helés mellett megőrizni a rendőri munka színvona­lát? A színvonal megörzésé­Hétköznapok Miénk itta cselekmények száma egyéb­lényegében ként szinte nem változott, az hez ¿özponti segítséget is elkövetési módszerek azon- kapunk fejleszthetjük lét­ban durvábbak, kegyetle- számunkat. Ezenkívül a ju­nebbek lettek, s csaknem vulásnovábbi lehetőségét a minden esetben szerepe van végrehajtó állomány szak­alkoholnak, az alkoholi mai képzettségi szintjének növelésében látjuk. Tovább­, ra is azt szeretnénk, amit es évek óta: a rendőri szervek ,, mert nagyon szeret­jük. Fáival, sétányával, a városháza szökőkutak ra bo­ruló árnyékával; a szobrok­kal, trolik, buszok, autók zajával És persze az em.be rekkel, akik akiik közt elveszett az a két kölyök. Iskola utáni, alkalomhoz illő kosz a puló­veren, maszatos arcok, vi dám szemekkel. — Tessék, virág. Sok sze­retettel adjuk, — állít meg a villamos csörömpölést halkító kedvesség Már azt sem tudom, iniért siettem i Viróttnöm arcán iped.ig a legapróbb szeplő is moso­lyog. Ügy nyúl a két de­rékba tort, agyonfogdosot'c szegfűért, mintha a Hilton nagytermében egy szépség­verseny győztesének járó (trófea mellé kínálnák. S persze eldöntjük azonnal: a tavasz, ha késve is, de meg­erkezett, az emberiséig azért is jó, a jövő nemzedéke pe­dig Nos,-á jövő nemzedéke konok topogással jelzi — ez csak a kezdet, most rajtunk a sor Hiába, öregszem! — vág pofon a felismerés, ami­kor előhalászom legkisebb aprópénzemet, egy sárga tí­zest; A jjövő nemzedéke zsebre vágja, bólint, s való­színűleg a „megérte" kate­góriába sorolja ezt a tíz másodperces akciót. Mire cigarettát talál újjam, már nyomukat is felsöpri a szél. Hideg, csontig bontó májusi szél Hiába, a tavaszra úgy látszik mégis csak várni kell * Várni De nem minden­kinek Az öregember arcára örök .májust rajzolt a szesz, üveges tekintetével szinte fölboncol .minden buszra várót. S közben kiabál. „Is­meritek a történelmet? A Mátyást? A Rákosi Mátyást? A mákosi rátyást? A . " Hallgatunk. Szégyelljük, hogy egyáltalán vagyunk,­hogy rossz sorsunk ezen a szombat délelőttön a térre sodort. Es átkozzuk a tömeg­közlekedést Ugyan miért nem ment ¡már meg egy kó­bor, Üjszegedig szaladó já­rat? „Ismeritek ?!" — dül­Iöngélnek még hangosabban a szavak. Az elferdített név, az idétlen harsogás pilla­natok alatt fölpofoz a tro­lira. Hiába Nyálas szájjal tantorok utánunk, a kiabá­lás — „Ismeritek?" — sa­rokhoz, székekhez szorít. És hallgatunk tűrünk, gon­dolkodunk Vajon ha a rendszert szidná' Vagy ha az anyámat' Egy gyerek fölsír Talán épp erre gondolt? Vagy óvodás ¡képzettséggel is rá­döbbent: nálunk csak az elvirágzott tulipánfa tehetet­lenebb. Mert miénk itt a tér, és mi viseljük el Bátyi Zoltán az záló életmódnak. — A vagyon elleni a politikai szervekkel össz­hangban olyan keretek kö­zött tartsák a bűnözést, hogy az háttérjelenség legyen, s ne zavarja a békés építő­munkát. A közbiztonság romlása feszültség-előidéző tényező lehet, s ennek ki­— Tény, hogy gyakrabban emelt jelentőséget kell tulaj intézkedünk ilyen ügyek mi- donítanunk olyan időszak­ait. Meggyőződésem azon- ban, amikor a gazdasági ban, hogy rengeteg bűncse- életben sem megy minden a lekményt kis odafigyeléssel legjobban meg lehetne előzni. A moto- Balogh Tamás a korrupciós ügyek mint­ha megszaporodtak vol­na. Milyen tanácsokat fo­galmazna meg közhaszná­latra az állampolgárok­nak? Ismét az alkoholizmusról A Csongrád Megyei Tanács V: B. Alkoholizmus Elleni Bizottsága tegnap, pénteken megrendezett ülésén a reszt­vevők beszámolót hallgattak meg a gyámhatóságok tevé­kenységéről és a Csongrád városi bizottság megalakulása óta végzett munkájáról. A megyei főügyész tájékoztatót tartott az alkoholisták kötelező gyógykezelésének elrende­léséről hozott államigazgatási határozatokról, a kötelező intézeti gyógykezelés indítványozásával és elrendelésével kapcsolatos ügyészi, illetve bírói gyakorlat tapasztalatai­ról. A bizottság tagjai az ülésen megismerték az Állami Kereskedelmi Felügyelőség átfogó vizsgálatainak eredmé­nyeit is ft <

Next

/
Oldalképek
Tartalom