Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-10 / 85. szám
2 Péntek, 1987. április 10. 11 Gorbacsov Prágában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön délelőtt megkezdte hivatalos baráti látogatását Csehszlovákiában. Vele együtt érkezett a csehszlovák fővárosba felesége, továbbá Vaginm Medvegyev, az SZKP KB titkára és több más vezető 6zovjet személyiség. A ikét ország zászlóival feldíszített Prága-Ruzyne repülőtéren Mihail Gorbacsovot és kíséretének tagjait Gustáv Hasak, a CSKP KB fóti Útára, köztársasági elnök, Lubomfr Strougal miniszterelnök, Vasil Bilak KB-titkár, valamint a csehszlovák párt-, állami és társadalmi élet nagyszámú más vezető képviselője is üdvözölte. A repülőtérről a szovjet vezető, kísérete és vendéglátói a prágai várba hajtattak, A Hradzsin főtérén sok ezres tömeg jelenlétében a csehszlovák főváros legkedvesebb vendégeinek kijáró hagyományos fogad tatás í ünCsü törtök délelőtt a CSKP KB meghívására hivatalos baráti látogatásra Prágába érkezett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. népség zajlott. Ezután az SZKP KB főtitkára megkoszorúzta az. ismeretlen katona sírját, Klement Gottwaldnaik, a szocialista Csehszlovákia első államfőjének síremlékét és a szovjet hősi emlékművet. Mihail' Gorbacsov és Gustáv Husák csütörtöki megbeszélésén az elvtársi bizalom és nyíltság légkörében eszmecserét folytatott az SZKP és a CSKP tevékenységének, a két ország kapcsolatainak legfontosabb időszerű kérdéseiről, valamint nemzetközi problémákról. Mint az erről kiadott közleményben olvasható, Gustáv Husák részletesen tájékoztatta vendégét a XVII. pártkongresszus határozatainak teljesítéséről és a CSKP KB márciusi ülésén elfogadott intézkedésekről. Mihail Gorbacsov a Szovjetunióban végbemenő átalakítási folyamatról szólva rámutatott annak fontosságára, hogy ez a folyamat a párt kezdeményezésére indult el, és jellegét a kommunisták, a pártszervezetek határozzák meg. A szovjet vezető beszélt a gazdasági reform lépéseiről és az egész közélet önigazgatási elemeinek erősödéséről. A szovjet és a csehszlovák vezető nemzetközi kérdéseket érintve különösen nagy figyelmet fordított a közepes hatótávolságú európai rakéták felszámolásával, az európai béke és együttműködés szilárdításával üszszefüggö kérdésekre. * Gustáv Husák este a prágai várban díszvacsorát adott Mihail Gorbacsov tiszteletére. Javaslat A Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-tagországok katonai kiadásának moratóriumáról A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának március 24—25-i moszkvai ülésén elfogadták a VSZ tagállamainak a NATO-országokhoz intézett javaslatát a két katonai-politikai szövetség katonai kiadásainak moratóriumáról, A Román Szoeialista Köztársaság április 9-én juttatta el a javas« latot a címzettekhez. 4 A Varsói Szerződés *• tagállamai szilárdan és következetesen sikraszállnak határozott lépésekért és konkrét intézkedésekért a fegyverkezési hajsza megfékezése terén, a tényleges leszerelésre való áttérésért és a háborús veszély felszámolásáért. A leszerelési kérdések áttekintésének komplex megközelítését tartják szükségesnek, hogy a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek felszámolását a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkenése kísérje, a katonai kiadások megfelelő csökkentésével együtt. A katonai kiadások gyors növekedése fokozza a fegyverkezési hajszát, s ez komolyan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot; súlyos tehertételt jelent minden ország népének, függetlenül azok gazdasági fejlettségétől, fékezi a gazdasági és társadalmi haladást. A Varsói Szerződés tagállamai efölötti mély aggodalmukat kifejezve úgy vélik, hogy a katonai kiadások csökkentése, mindenekelőtt az atomfegyverrel és a jelentős katonai potenciállal rendelkező államok részéről, hatékonyan hozzájárulna a fegyverkezési hajsza megfékezéséhez, és a leszerelésre való áttéréshez. A felszabaduló eszközöket a társadalmi-gazdasági fejlődés — beleértve a fejlődő országokat — szükségleteire kellene felhasználni. 2 Ezen megfontolásból • kiindulva a Varsói Szerződés tagállamai a Politikai Tanácskozó Testület 1983. január 5-i, prágai ülésén elfogadott politikai nyilatkozatban javaslatot tettek arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai és a NATOországok kezdjenek közvetlen tárgyalásokat abból a célból, hogy gyakorlati megállapodást érjenek el a katonai kiadások befagyasztásáról, majd azt követő — százalékos vagy abszolút mértékű — csökkentéséről. Ezt a kezdeményezést megerősítette és konkretizálta a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége párt- és állami vezetőinek 1983. július 28-i moszkvai találkozója. A tanácskozás résztvevői ismételten felhívással fordultak a NATO-országokhoz, hogy kezdődjenek tárgyalások, és jöjjön létre megállapodás a katonai kiadások 1984. január 1-jétöl kezdődő befagyasztásáról, és ezeknek az azt követő időszakban történő tényleges, kölcsönös csökkentésére vonatkozó konkrét intézkedésekről. 1984. március 5-én a Varsói Szerződés tagállamai javaslatot juttattak el a NATO-országoknak, hogy haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről. Rámutattak az adott kérdés megoldásához vezető lehetséges kjxsekre is. A Politikai Tanácskozó Testület 1985. október 24-i, szófiai ülésének nyilatkozatában a Varsói Szerződés tagállamai megerősítették a NATO-oFszágoknak tett javaslatot a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről folytatandó tárgyalásokra. 3 A Politikai Tanácsko. • zó Testület 1986 június 11-i, budapesti ülésén elfogadott, a NATO-országokhoz, valamennyi európai államhoz intézett, az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének programját tartalmazó felhívásban a Varsói Szerződés síkraszállt azért, hogy a nukleáris leszerelés terén hozott konkrét intézkedésekkel egyidejűleg csökkentsék a fegyveres erőket és hagyományos fegyverzetet, az államok katonai kiadásaival együtt. A csökkentések eredményeként felszabaduló eszközöket nem lenne szabad új fegyverfajták létrehozására vagy más katonai célra fordítani; azokat a gazdasági és társadalmi fejlődés szükségleteire kell felhasználni. J A leszerelés problémái jára irányuló elvi megközelítéstől vezérelve a Vari sói Szerződés tagállamai felhívással fordulnak a NATOországokhoz; a kölcsönösség alapján mindkét katonai szövetség államai hirdessenek 1—2 évre moratóriumot katonai kiadásaikra. Egy ilyen intézkedés előmozdítaná az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentéséről folyó konkrét tárgyalások megkezdését, megteremtené a szükséges feltételeket ahhoz, hogy áttérjenek mindkét katonai-politikai szövetség tagállamai katonai kiadásainak tényleges csökkentésére. Hozzájárulna az államok közötti bizalom erősödéséhez, a világban kialakult gazdasági és politikai helyzet javításához. A Varsói Szerződés tagállamai kifejezik reményüket, hogy a NATO-országok a lehető legrövidebb időn belül kedvezően válaszolnak erre a javaslatra. Még tart az összeszorítás 0 Moszkva (MTI) Csak néhány centiméter hiányzik, hogy a Mir űrállomás és a Kvant asztrofizikai modul teljességgel, hermetikusan összekapcsolódjék — jelentették be csütörtökön este a repülésirányítási központban. Közölték, hogy miután a Mir dokkolórendszere „megfogta" a Kvant kapcsolódó részét, megkezdődött az úgynevezett összeszorítás. Ez a folyamat azonban nem fejeződött be teljesen. A műveletet gondosan elemzik, hogy kiválaszthassák a legmegfelelőbb módját az öszszekapesolásnak. Sarlós István Hágában 0 Hága (MTI) A Hollandiában tartózkodó magyar parlamenti küldöttséget csütörtökön fogadta Ruud Lubbers miniszterelnök. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, a delegáció vezetője tájékoztatást adott hazánk társadalmi, gazdasági helyzetéről. Utalt kétoldalú kapcsolataink kedvező alakulására, a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés fejlesztésére. A miniszterelnök szólt arról, hogy Hollandia fejleszteni kívánja gazdasági kapcsolatait a szocialista országokkal, közöttük kiemelten is Magyarországgal. Meghalt Győri Imre Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Győri Imre elvtárs, a munkásmozgalom régi liareosa, a Magyar .Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának volt titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, április 9-én, hosszan tartó betegség után elhunyt. Temetése április 14-én, kedden, 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tályvezetője, 1954-től az SZKP-főiskola hallgatója. 1957-től 1962-ig az MSZMP KB munkatársa, majd az agitációs és propagandaosztály helyettes vezetője. 1962ben rövid ideig a szegedi városi pártbizottság első titkáraként dolgozott, majd 1952-től 1974-ig az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkári tisztjét töltötte be. Ebben a munkakörében 12 éven keresztül szervezte, irányította a pártszervezetek, a kommunisták tevékenységét, szolgálta munkájával a megye gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődését. Ezt követően 1980-ig az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. 1980 és 1982 között az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője. 1986-ig, nyugdíjazásáig az Országos Közművelődési Tanács olnöke. Győri Imre 1966-tól 1985-ig tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának. 1963-tól 1985ig az Országgyűlésben képviselte Csongrád megye lakosságát, ebből közel két évtizedig hódmezővásárhelyi választóit. Munkásságát számos kitüntetéssel, többek között a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel és a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével ismerték el. Győri Imre 1924. április 21-én született Hódmezővásárhelyen, otgyermekes munkáscsaládban. 1938-ban a Gyomai Kner Nyomdába került tanoncnak. 1942-ben lépett a Szociáldemokrata Pártba és a nyomdászszakszervezetbe. A felszabadulás után Békés megyében járási párttitkár, 1946-tól a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége Ifjúsági Titkárságának munkatársa, majd az EPOSZ főtitkárhelyettese, 1951-tőL a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége agitációs és propagandaosztályának aloszÁ kormányszóvivő tájékoztatója A kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső részletesen is szólt az ipari szerkezetátalakítás feladatairól. Hangsúlyozta: a kormány ülésén hosszú vita folyt erről, mint az ipar egyik alapkérdéséről. Az Ipari Minisztérium közgazdaságilag, műszakilag, tudományosan jól alátámasztott előterjesztése tartalmazta valamennyi gazdasági tárca, a kereskedelmi kamara és más szervek, intézmények véleményét is. A kormány a vita során megállapította, hogy az ipar termelési szerkezetének korszerűsítésére elhatározott program megvalósítása érdekében még több s következetesebb lépésre van szükség. A teendők irányítása összkormányzati feladat volt eddig is, és az is marad. Az Ipari Minisztérium feladatul kapta Távirat Odesszába Odessza 43 évvel ezelőtt szabadult fel a német fasiszta megszállás alól. Ebből az alkalomból üdvözlő táviratot küldött Odesszába Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára és Papdi József, a megyei tanács elnöke. A. P. NOCSOVKIN elvtárs, az UKP Odessza Területi Bizottságának első titkára; A. V. PECSEROV elvtárs, az Odessza Területi Tanács elnöke, Odessza. Kedves Elvtársak! Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, a Csongrád Megyei Tanács, megyénk kommunistái és dolgozói nevében szívből köszöntjük önöket, Odessza hős város kommunistáit és lakosait, s velük együtt testvérmegyénk valamennyi dolgozóját Odessza felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából. A Vörös Hadseregnek a hitleri fasizmus felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelme óta a Szovjetunió töretlenül halad tovább a szocialista társadalom építésének lenini útján. E fejlődés különösen felgyorsult az SZKP KB 1985 áprilisi plénuma, majd az ezt követő XXVII. pártkongresszus után. Szívből kívánjuk, hogy Odessza terület kommunistái és dolgozói továbbra is sikerrel hajtsák végre a XXVII. kongresszus által kitűzött feladatokat, hozzájárulva ezzel a gazdasági-társadalmi fejlődés meggyorsításához, Odessza terület felvirágoztatásához. Elvtársi üdvözlettel: SZABÓ SÁNDOR, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára; PAPDI JÓZSEF, a Csongrád Megyei Tanács elnöke a munka következetes folytatását, további koordinálását, a konzultációt az érdekelt szervekkel, és azt, hogy a szerkezetátalakítás kérdéseiről folyamatosan tájékoztassa a kormányt. Az átalakítási program elsősorban a szelektív iparfejlesztésen alapul. Ettől azt várja a kormány, hogy javuljon a hazai ellátás, jelentősen bővüljön az export, s 4 kiviteli többlet lehetőség szerint a magasabb feldolgozottsága, vagyis értékesebb termékekből származzék. S általában: növekedjék az ipar jövedelemtermelő képessége. Ahogyan a kormányülés vitájában is elhangzott, a szerkezetátalakítás első eredményei néhány terülefen már érzékelhetők. A bányászati termelés például a hatékonyabb vállalatoknál összpontosul; erőteljesebben lehet és kel) folytatni az elavult vaskohászati berendezések már megkezdeti felújítását. Az ülésen szó esett az energiagazdálkodásban érvényesített követelményekről is, amelynek lényege, hogy 1 százalék termelésnövekedéshez? csupán 0,3 százalék többlet energiát használjanak fel. Tervezik, hogy az ipari szerkezetben az anyagok és az energia részaránya a jelenlegi 37 százalékról 1990-ig 35 százalékra csökken, ugyanakkor a feldolgozó iparé 63ról 65 százalékra, az ezredfordulóig pedig legalább 70 százalékra emelkedik. A feldolgozó ipar úgynevezett húzó ágazatai máris figyelemre méltó eredményeket értek el: miközben tavaly az ipari termelés 1,4 százalékkal nőtt, a járműipar 3,7, a híradástechnikai ipar 5, a műszeripar 4, a műanyag-feldolgozó ipar 3,5 százalékkal fejlődött. Ezeket a kedvező irányú változásokat kellene lényegesen meggyorsítani, felerősíteni — hangsúlyozta a szóvivő. A VII. ötéves terv kidolgozásakor jelentősen növekedett a tudomány és a műszaki fejlesztés támogatása, az erre fordított központi források összege — emlékeztetett Bányász Rezső a továbbiakban. A jelenlegi gazdasági nehézségek miatt azonban a kormányzat a kutatási-fejlesztési támogatások mérsékelt csökkentésére is kényszerül. De a csökkentések mértéke ezen a téren kisebb az átlagosnál. Továbbra is kiemelten kezeljük a kutatások fejlesztését, törekszünk a tudományos kutatók fokozottabb anyagi megbecsülésére. A jövőben azonban a támogatásnál következetesebben figyelembe kell venni a kutatásoknak a gazdaság modernizálásában, fejlesztésében betöltött szerepét, e területen is érvényt szerezve az erőforrások takarékosabb és szelektívebb felhasználásának — hangoztatta. A kormány mostani ülésén nem döntött a közúti sebességkorlátozás megváltoztatása ügyében — közölte a szóvivő. A Minisztertanács ugyanakkor megbízta a közlekedési minisztert és a belügyminisztert, hogy az érdekelt szakértők meghallgatása után terjesszen elő javaslatot, így föltehetően a következő kormányülésen születik e kérdésről állásfoglalás. Az alkoholfogyasztás korlátozására tett intézkedések eddigi tapasztalatairól szólva kiemelte, hogy számottevő csőkkenés még nem tapasztalható, ám kedvező tendenciák már vannak. Az elmúlt év első három hónapjához képest például idén a palackozott, égetett szeszes italok kiszállítása 17 százalékkal, a nem palackozott alkoholfajtáké pedig 20 százalékkal csökkent, örömteli fejlemény, hogy kevesebb az ittas állapotban okozott közúti baleset, különösen a halálos kimenetelű — hangsúlyozta Bányász Rezső. (MTI)
