Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-22 / 94. szám

4 Csütörtök, 1987. április 23. » <3 Mi hátráltatja Ont a munkahelyén ? Avagy: mitől lesz ideges a dolgozó? „Időnként elkap benn a harctéri idegesség." Ugye, sok­szor halljuk, sűrűn mondjuk? Hogy miért „harctér" a munkahely, s hogy mi minden hátráltatja és idegesíti ott a dolgozni törekvőt, arról kevesebb szó esik. Cipcljúk a fe­szültséget — legfeljebb egy-egy kacskaringós káromkodás­sal, sírós hisztivel vagy baráti panaszkodással könnyítve néha magunkon — igazából azonban nemigen teszünk el­len« semmit. Nem tudunk, nem akarunk, nem lehet? Két­lem! — S tudom, hogy az egyre több munka, a napról nap­ra nagyobb tempó mind több és több „tiszta ideg leszek tőle" helyzetet teremt. Ami hátráltat és feszít. Ha hagyjuk! Hosszú „ügyfélcsarnok", közepén oszlopsor, kétoldalt pultok, azokon belül egy| mással szembefordított író­asztalok. Az oszlopoknál be­szélgető várakozók, a pul­toknál vitatkozó, magyaráz­kodó ügyfelek és ügyinté­zők, a belső asztalsornál csengő telefonokat kapkodó, egymásnak, s a „pultosnak" aktaszámokat, rendelethivat­kozásokat kiabáló, adat­egyeztető, számológépeket és írógépeket verő, adminiszt­ráló, dolgozó nők. — Pontosabban dolgozni próbálók — javít ki közü­lük az egyik. — El tudja képzelni, hogy ebben a nyüzsgő hodályban mi mind a negyvenen teljes értékű munkát tudun^ végezni nap mint nap? Nem tudom elképzelni. De azt igen, amivel kolléga­nője folytatja: — Szóródik a figyelmünk. Ide kapunk, oda kapunk. Zavarjuk egymást is. Ezért aztán nagyobb a súrlódási felület, tóbb a vita, inge­rültség is van közöttünk. Ezt néha fokozzák az értet­lenkedő vagy arrogáns ügy­felek. Akik néha azt hiszik, hogy mi csak „piszmogunk", és türelmetlenkednek. Pró­bálnának csak meg ilyen •körülmények között ók itt dolgozni! — „Csak" ez hátráltatja, idegesíti az itt dolgozókat? Némi tanakodás — amo­lyan mondjuk vagy ne mondjuk — után: — Nem. Elsősorban ez, de rossz a belső munkaszerve­zés is. Van azért olyan, aki tényleg csak piszmog. Per­sze, hogy ideges tőle az, aki egész nap hajt. Az arányta­lan terhelés belső ellentéte­ket szül. Nem kifejezetten kollegiá­lis közösségi viszonyokat, nem ideális fönök—beosz­tott kapcsolatokat. Riport­alanyaim ezért kérték, „hagyjuk el" nevüket. (En­gem viszont épp az ilyesmi idegesít a munkám so­rán ...) Kenderi János már a munka kezdete előtt „ideg": — Belépek reggel három­negyed hatkor a sáros ud­varról a pár négyzetméter­nyi odúba átöltözni, és el­megy a kedvem mindentől. Az egyik szaki képen töröl a koszos munkáskabát ujjá­val öltözés közben, a má­siknak a pad szélére ragadt sáros lábnyomába ülök, a harmadiknak véletlenül én teszem el az asztalra dobált ruhakupacból az ingét... Naponta felhúzom magam azon, hogy miért nem érde­mel minden gyárban min­den munkás rendes öltözőt!? Ha rajtam múlna, akkor is csinálnék, ha kevesebb pucc jutna az irodákba. A művezető irodáját és munkakörülményeit azért nem kell mindenhol iri­gyelni. — Ez a tűzvonal — mond­ja Kósa Dénes, amikor a „harctéri idegesség"-ről faggatom. — Mindegy, hogy melyik vállalatot, gyárat jegyzik a munkakönyvébe, a művezető mindenhol két tűz közt van, és ettől ideges nap mint nap. Fentről jön a terv, az átütemezés, a „most rá kell verni" utasí­tás, a piaci érdekre hivat­kozás, meg a „kevesebb rá­fordítással kell dolgozni" jelszó. Lentről meg vissza­szól a melós, hogy nem akarja „átütemezni" állásra a gépét, neki folyamatos termeléshez kell anyag, kell jó gép. Nem érdekli, hogy nem szállít nyersanyagot a kooperációs partner, nincs alkatrész a gépéhez, ő dol­gozni és keresni akar. És nem úgy, hogy két hétig lö­työgve, két hétig orrvérzé­sig ráverve „hozzuk a ter­vet", hanem úgy, hogy egyenletes legyen a terhelé­se. Ha nem, akkor „tiszta ideg". Meg én is. Szerintem a középvezetőnél még a ta­karítónőnek is sokkal jobb, biztos nyugodtabb. * Megkérdeztem: — A takarítónőt tényleg nem hátráltatja, idegesíti a munkája során semmi? — Vérmérséklet kérdése — felelte Ilonka néni. — A vehemensebbek felbosszant­ják magukat azon, hogy ha­muval a szoba van tele, nem a hamutartók. Meg azon, hogy sáros cipő nyo­ma van a széken, rágógumi a mosdó feletti tükörre ra­gasztva, papírok szanaszét. A béketűrőbb ezért nem ne­veli a népet. Pedig de rá­férne a sok trehányra. Egy kis népnevelésnek még több értelme is lenne, mint pél­dául az olyan utasításnak — amitől én például napon­ta ideges vagyok —, hogy a kora reggel felmosott lép­csőházat délben, amikor a •legtöbben jönnek-mennek ott ebédezni, mossuk fel. Annál a mosásnál a szen­teltvíz slaggal se érne töb­bet. Legfeljebb egy sűrűn, könnyen mosható futósző­nyegdarab a bejárattól a lépcsőig. De hát az itt „hi­ánycikk". * Amiből egyébként bőven jut a kereskedőknek is. A hiánycikkeket hajszolok ha­ragja előbb-utóbb rajtuk csattan. Felelősségre őket vonják a vásárlók, ha vala­mi nincs. — S legtöbbször ettől le­szek ideges a munkám so­rán — állítja ismerősóm, a boltvezető. — Ha nem hi­szik el, hogy szívesen ad­nék, ha lenne, mert akkor nagyobb lenne az üzlet for­galma meg az én érdekelt­ségem, hasznom satöbbi. Miért kell a kereskedői mo­rált, a jóindulatot eleve két­ségbe vohni? * A jóindulatról hallottam másfélét is: — A jóindulat, az igazi kollegialitás hiánya hátrál­tat — panaszolta egy pálya­kezdő tervezőmérnök. — Kicsinyesnek tűnő emberi dolgok, tulajdonságok, pél­dául szakmai féltékenység, irigység, anyagiasság, pozi­cióféltés gátol. Az idősebb kollégák egy része ellen­drukker. Ha teheti, még be is tart. A fiatalok között is megy egymás bosszantása, a borstörés. S ha mindehhez még kifog az ember egy — finoman fogalmazva — „nem jó" főnököt.. * Hogy milyen az a „nem jó" vezető, aki nap mint nap képes „idegelni" a be­osztottjait, arra rövid két választ kaptam: — Idegesítő az a főnök, aki durva, embertelen stí­lusú. Aki nem veszi figye­lembe, nem érti meg a munkatársait, aki akarnok. — Hátráltatja a munkát az a vezető, aki nem tud munkát és embereket szer­vezni, aki kivételező, enge­dékeny hajlamú, akit apró szívességekkel le lehet ke­nyerezni. * „Apró szívességek". Ezek is lehetnek a napi munka során hátráltató, idegfeszítő tényezők. Ismerős orvosaim, barátaim felkeresésére nem kérvén az illetékes egész­ségügyi hatóság engedélyét — mert a munkám során az örökös engedélykéréstől is ideges vagyok — nev és helyszín nélkül a tapaszta­lat összefoglalója: — A klinikai (kórházi) osztályon kora reggel a nap már azzal indul, hogy vizit (műtét) előtt megvizsgálok és további vizsgálatokra küldök néhány korábban beprotezsált, berendelt be­teget. Akiket a kollégáim küldtek, a barátaim, a csa­ládom, a szomszédaim, a főnökeim, vezetők családtag­jai, ismerősei. Aztán nap­közben, ha telefonhoz kér­nek, már automatikusan matatok a zsebemben az előjegyzési naplóm után, hogy kinek az ismerősét mi­korra és miért ütemezzem, csak úgy, „apró szivesség­oől". Abban a biztos tudat­ban, hogy orvosi kötelessé­gem vele foglalkozni (véli ő); esetleg más betegek hát­rányára, és leginkább a sa­ját időm és energiám, szak­mai előbbrejutásom és az egyéni teljesítőképességem kizsákmányolása révén (tu­dom én). Valahogy feszít, uram bocsá' idegesít... Azt hiszem, joggal. Mi­ként mindaz, mj-fentebb le­íratott, mondhatnánk felpa­naszoltatott (s a hozzájuk hasonló dolgok, jelenségek), mint munkánkban nap mint nap hátráltató, idegesítő té­nyezők. Amiket „kiiktatni", megszüntetni a munkánk­ból, életünkből senki és semmi nem tud, csakis mi magunk, mersszel, szóki­mondással és akarattal. Hogy ne kaphasson el ben­nünket naponta benn a harctérj idegesség. Szabó Magdolna Sétálóutcák Moszkvában A szovjet főváros mind a 33 kerületének lesz saját sé­tálóutcája, vagy egész gyalo­gos píhenőövezete. A váro­si tanács pályázatot írt ki, a legjobb terveket társadal­mi zsűri bírálja el. A majdnem kilencmillió? Moszkvában nem könnyű egy ilyen feladatot teljesíte­ni. Moszkvában több mint háromezer utca, kis kereszt­utca, tér, sugárút és rakpart van, és mindeddig még csak az Arbat kapta meg a „gya­logos" státuszt. A mostani pályázaton részt vett építészeti kollek­tívák összesen 49 tervet mu­tattak be, amelyek közül a zsűri !8-at választott ki. A „sétálóövezetek" tervezőit leginkább a városközpont vonzotta. így például az egyik terv szerzői azt java­solják, hogy kapjon gyalo­gos státuszt a Puskin tér és a Szovjetszkaja tér közötti terület. Itt a már meglévő átjáró udvarokat pihenőöve­zetté lehetne átalakítani, a házak földszintjén pedig üzleteket, presszókat, szol­gáltató létesítményeket ki­alakítani. Egészen más, nagyobb át­alakítást és költségeket igénylő tervek azok, amelyek­nek készítői a gyalogos öve­zetek létesítését az új kerü­letekben tervezik. A Moszk­va folyó rakparti részén pél­dául a tervezők „romanti­kusak körútját" szeretnék kialakítani. Más kerületek­ben több kávézót, presszót, mozit, táncklubokat tervez­nek. Szeged a hazai lapokban 1986. Dugonics nyelvszemléletének módosulása 1788 és 1805 között / May István — Magyar Nyelvőr. — 1. sz. — AZ Etelka 1. és 3. ki­adása alapján. 1987. Százéves volt a Tisza Szálló / Polgár Kálmán Vendéglátás. — 3. sz. : 111. Gyorsítás Csongrádban / Dé­kány Lászó — Vendéglátás. — 3. sz. — A Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalatról. Szegedi Hegedűs a háztetőn — Nizzában / - huny - — Népszava. — ápr. 14. — Szerző: Hunyor Ágnes. — Franciaországi ven­dégszereplésre készül a színház. Eltemették Győri Imrét — Ma­gyar Hírlap. — ápr. 15. — Ua. Magyar Nemzet. Népszabadság, Népszava. — ápr. 15. — [Buda­pesten.1 Sárosl László idejekorán fclsze­reltea csomagtartót : Kutasi László, a Szeged SC új edzője / Thékes István — Népsport. — ápr. 15. — (Labdarúgás). Csodalabor Domaszéken / Ta­nács István — Népszabadság. — ápr. 13 — Biotechnológiai labo­1987/16. ratórium a Szőlőfürt Szakszö­vetkezetben. Pfaff-gépek a Szegedi Ruha­gyárban / Hunyor Ágnes == Nép­szava. — ápr. 15. Durkö Zsolt kiváló művész / S. H. K. = Pesti Műsor. — ápr. 15/22. — Szerző: S. Horváth Klá­ra. — A zeneszerzőről. Sportegyesületi közgyűlések : Szegedi VSE = Magyar Vasutas. — ápr. 16. Osnovnl obrazovnl centar u Descl / BorivoJ Rus — Narodne Novlne. — ápr. 16. : 111. Vetik a fűszerpaprikát — Ma­gyar Hírlap. — ápr. 17. — A táj­körzetben. — Ua. Népszava. — ápr. 17. Miért zárták he a szegedi bot­rányklubot? / Halász Miklós = Magyar Nemzet. — ápr. 17. — (A Magyar Nemzet megkérdezte). Mezőváros születőben : A többre vágyó Mórahalom / Ta­nács István — Népszabadság. — ápr. 17. : 111. Hírek a Dóm térről = Képes 7. — ápr. 18. — (43 sorban). Buóay György kolozsvári indu­lása / Polgardy Géza Refor­mátusok Lapja. — ápr. 19. : 1U. . Játék — tér — Játszótér : No­vember 7. Művelődési Ház. Sze­ged / Bodzsár Erzsébet — ÜJ Tükör. — ápr. 19. — (Kiállítás). Péter László két szegedi könyve / Varga Imre — Buda­pest. — 4. sz. — Ismertetés a Szegedi örökség és A szerette Város c. kötetekről. Erdei Ferenc és a Szegedi Fiatalok / Lengyel András — Forrás. — 4. sz. A Pusztaszer—Fehér-tói Táj­védelmi Körzet : Féltett kin­csünk / Orkonyl Ede — Föld és Eg. — 4. sz. : ill. Könyvek Csongrád megyéből / Péter László — Könyvvilág. — 4. sz. — (Kiadói térkép — Aba­újtól-Zemplénig). vámos Miklós — Világszezon / Szűcs Katalin - Kritika. — 4. sz. — Kritika a Szegedi Nemze­ti Színház előadásáról. Önállóság, valóság / Kazimity György. Kiss Pál = Munka. — 4. sz. : ill. — Beszélgetés a Hun­garohemp Magyar Kendcriparl Trösztről Berta István vezér­igazgatóval és Püspöki Mihály szakszervezeti ib-tUkárral Mi? Hol? Mikor? 1987. ÁPRILIS 22., SZERDA — NÉVNAP: CSILLA, NOCMI A Nap kel 5 óra 44 perrknr, és nyugszik 19 óra 42 perekor. A Hold kel 3 óra 42 perekor, és nyugszik 13 óra 2 perekor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz «33 em (apadó). SZÁZTIZENÖT EVE. 1872-ben e napon kezdődött Bu­dapesten az. clsri szoctaUstaclle­nys magyarországi bírósági eljá­rás, az úgynevezett „hűtlenség! per" főtárgyalás,-». A Párizst Kommün iránti rokonszenv ki­fejezésére a fővárosban 1871. jú­nius ll-én nagy tüntetést ren­deztek. Utána az Altalános Munkás Egylet vezetője ellen hűtlenség rímén vádat emélték. Vádlottjai között szerepelt Far­kas Károly, lléekmann István, Külföldi Viktor, Ihrlingcr An­tal, Politzer Zsigmond. A Vád­lottak megvédték szocialista meggyőződésüket, kiálltak a szervezkedési szabadság és a munkásság politikai jogai mel­lett. A bíróság bizonyítékok hiányában kénytelen volt okét felmenteni. NAGYSZÍNHÁZ Este 7 órakor: Hegedűs a ház­tetőn (Egyetemi teltházakció 1— 2. bérlet). KISSZI NII.AZ Este 7 órakor: Egy pohár víz (bérletszünet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Szerepcsere (szines ameri­kai filmvígjáték), fél 4 órakor: Katasztrófa földön, égen, t—II. rész (szines. m. b. szovjet film). 7 órakor: Piszkos tizen­kettő, I—f[. rész (színes, m. b. amerikai kalandfilm. II. dupla helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Boszorkányszombat (szi­nes magyar—amerikai mese­film), negyed 6 és fél 8 órakor: Csók, anyu! (szines magyar film). Szabadság: délután fél 4. há­romnegyed 6 és 8 arakor: Sze­repcsere (szines amerikai film. III. helyár!). Kiskőrössy halászcsárda: dél­után 4 és este 8 órakor: Jég­keblek (szines francia bünügyi film). Filmtéka: délután fél 6 és fél 8 órakor: A bolygók együttállá­sa (szovjet film). Éva presszó: este 8 órakor: örök visszatérés (szines francia film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma n balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbu­hin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi Ugyeletet az I. sz. Se­bészeti Klinika (Pécsi u 4.), urológiai felvételi Ugyeletet a II. körház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 10 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az Űjszegedl Gyer­mekkórházban van (Szeged, odesszai krt. 37.). Telefon: 32­655. Egyéb napokon a Fül-Orr­Gége Klinika tart ügyeletet. (Szeged, Lenin krt. 111.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 8 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 19.25: Tv-torna 19.30: Noé bárkája — (Ism.) 20.00; Budapesti körzoli stúdió 21.03: Híradó 2. 21.25: Az. Idegen gyermek — tv-játék 22.50: Képújság BELGRÁD 1. 16.45: Híradó magyarul és szcrbhorvátul 17.30: Twist Olivér 18.no: Ismeretterjesztő műsor 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő 19.no: Ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Mozgó képek 22.30: Híradó 22.53: Radar 23.55: Hírek ÚJVIDÉK 16.45: Híradó magyarul és szcrbhorvátul 17.30: Twist Olivér 18.00: Zene 18.30: Dok.-műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Sportszerda 22.30: Híradó szcrbhorvátul Rádió T * 0 Teve 9.00: 9.05: 9.50: 10.55: 15.45: 16.50: 16.55: 17.00: 17.10: 17.50: 18.00: 18.50: 19.10: 19.30: 20.05: 21,05: 22.10: 22.50: 16.40: 16.45: 17,15: 17.45: 18.40: 19.03: BUDAPEST I. Tv-torna nyugdíjasoknak Schütz-művek A „Fekete Macska" bandája — 3. — (ism.) Képújság Hármas csatorna Hírek A Közönségszolgálat tájékoztatója Hogyan közlekedjünk autópályán? Egy szó. mint száz Képújság Objektív A rózsaszín párduc — 8. Esti mese Híradó Senki többet? Harmadszor! „Az élet él, és élni akar .. .* '— 8, Zene — zene — zene Híradó 3. BUDAPEST 2. Képújság Felvételre ajánljuk — 6. Dlglt-alk — 2. — (Ism.) Berlioz élete — francia­magyar tv-film­sorozat — 3, Sportmúzeum Nasa obruzovka — a szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora KOSSUTH 8.20: F.co-mix 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Dalok Leninről 9.10: Nóták 9.49: „Tengert kéne, magunkban tartanunk" 10.03: A murányi kalnnd — Móricz z.slgmond színműve 11.07: Mi ez a gyönyörű? 11.28: Klasszikus operettekből 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.00: Nagy moslerck — világhírű előadóművészek 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Üjság 15.40: Vlagyimir Iljirs Lenin — Makszim Gorkij Írása 15.56: Hanglemez MK 16.05: MR 10—14 17.00: Mi közünk hozzá? 17.30: Népdalok 18.02: Sinka István: Lovasok opál mezőkön 19.15: Mégis kinek az élete? — Brian Clark drámája 21.03: Nyilvánosság és átépítés 22.20: Tíz oerc külpolitika 22.30: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 22.43: Báróvá lett jobbágyok 22.58: Operaest 0.15: — 4.20: Él fél után ... PETŐFI 8.05: Idősebbek hullám­hossszán 8.50: TIz perc külpolitika 9.05: Nabküzbeti 12.10: Polka-parádé 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Akár hl-fl, akár nem 15.05: Diákfoci 15.15: Zenerulett 17.08: Ötödik sebesség 18.00: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó­mérkőzésekről 18.50: Filmzene 19.05: Sikerlemezek CD-n 19.45: Az élő népdal 19.55: Könyvismertetés 20.05: Albumajánlat 21.05: Tudósítás bajnoki labdarúgó­mérkőzések röl 21.11: Zsak és foltja — (ism.) 21.51: A Rádió Dalszínháza — Barbara tejbár — zenés játék • 23.20: A mai dzsessz 24.00: — 0.14: Régi fúvósmuzsika 0.15: — 4.20: Éjfél után 3. MŰSOR 8.12: Dániel Chorzempa hangversenye 9.32: Zenekari muzsika 10.20: Éneklő ifjúság 10.41: Századunk zenéjéből 11.20: pillanatkép 11.25: Zengjen a muzsika 11.55: Róbert Devercux — részletek Donizetti operájából 13.05: Szonda — (ism.) 13.35: A félegyházi subaszücs 13.55: Kórusművek az, álmodozásról J4.25: Magnóról magnóra 15.05: A Budapesti Honvéd Helyőrség Zenekara játszik 15.39; A Beaux Arts trió felvételeiből 17.00: Lehoczky Éva opera­áriákat énekel 17.30; Hommage a szervánszky V. tétel: Finale 18.30: V materinskom jazyku — a Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Miskolcról 19.05: Iskolarádió 19.35; A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye Közben: Kb. 29.40: Külföldi tudósoké a szó 20.55: Pilinszky János verse 21.40: A C'appella Fidielnla együttes Purcejl­fantáziákat játszik 22.05: Arnold Schöoberg magyar hívei — 4. 22 38' Műhelyek az alkotók

Next

/
Oldalképek
Tartalom