Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-14 / 62. szám

Cl VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 77. évfolyam, 62. szám 1987. március 14., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Március T

alán tízéves voltam, amikor apám meglepett egy könyvvel. A Képes Történelem sorozat „Forradalom és szabadságharc 1848—49" című kötetevei vonulhattam szobámba. Húsz évvel később sem felejtem el a borítóra nyomtatott huszárokat, Zichy Mihály „Feltámadott a tenger" grafikáját és az ezerszer átnézett képeket Dembinskyről, Bemről, Kossuthról, Perczel Mórról. Az előbb azt írtam: húsz év. Két évtized alatt nemcsak a könyv lapjai sárgultak meg, átalakult világunk is. Én a körtöltés melletti kiserdőöen játszottam háborúsdit „osztrákokkal", fiam pedig számítógép-programozásra készül. A kérdésem csupán annyi: a lakótelepkorszak idején, a technika soha nem látott fejlődésének korában, a jövőre készülve megfeledkezhetünk-e múltunkról? Aki a hetvenes években eltörölte a történelemérettségit, biztos ezt hitte. Én nem. Mert 1848 márciusát, a forradalmat, a reformokat vállaló hónapokat épp ma, 1987 tavaszán kell ismernünk. És épp a reformok miatt. Sokat írtunk már a KISZ KB felhívásáról — Jövőnk a tét! —, de most úgy érzem, újra erre kell hivatkoznom. Ma, nemcsak a több mint száz év miatt eltérő korban, a magyarság hétköznapjainak jobbítása ugyanolyan kötelező feladat, mint 1848-ban volt. A felhívásba foglalt mondatok — „A küzdelmet más nem vívja meg helyettünk. Saját magunknak és környezetünk alakításáért vállalni kell a harcot. Cselekvésre hívjuk tagjainkat, minden fiatalt!" — elhangozhatott volna akár a Pilvax asztalainál is. Elismerem, a párhuzam — mint minden összehasonlítás — valahol sántít, hisz most nem idegenekkel és nem fegyverrel kell küzdenünk, de a feladatunk talán épp ezért nehezebb. Hétfőtől hétfőig kell úgy megoldani dolgainkat, hogy a langyos víz forró legyen, hogy a topogásból végre elinduljon az a nagyon várt lépés. És még valami: a szabadságharc annak idején elbukott! Mint ahogy 500 éve szinte minden harcunk. A mai. hétköznapi háborút, amelyet világgazdasággal, értékarányokkal, munkafegyelemmel, a munka szerinti díjazással, meg még ki tudja mivel vívunk, viszont nem veszíthetjük el. E

zért ajánlom a komputerrel ismerkedő ifjúságnak is — lapozza át a Képes Történelem példaként emlegetett kötetét, hisz a díszes fotók, a dicsőségeinket rögzítő mondatok mellett megtalálja azt is, hol hibáztunk. És ha ismerjük gyengéinket, sokkal erősebbek vagyunk. Bátyi Zoltán Ifjúsági Díj Zsombónak Március 15. alkalmából pénteken a Parlament vadásztermében ünnepélyesen átadták az ifjúsági díjakat. Az ünnepségen részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. Varga-Sabján László, az AlSH elnökhelyettese megnyitószavát követően az ifjúsági díjakat Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke adta át. * Zsombó község életének szervezésében és az ifjúságpolitika célkitűzései megvalósításában elért kimagasló eredményekért a tanács kollektívája Ifjúsági Díjat kapott. Kisteleki Áfész fflz igényesebb ellátásért Kisteleken és a környező községekben az átlagot meghaladó mértékben nőtt a kereskedelmi forgalom. Az összes árbevétel, amely mapában foglalja a vendéglátás, a felvásárlás és az ipari tevékenység bevételét is, megközelítette a hétszázmillió forintot. A felfutás meghaladja a tíz százalékot. A kereskedelmen belül az élelmiszerek forgalma emelkedett nagyobb mértékben, 10 százalékkal. A vegyes iparcikkek és a ruházati termékek eladása csak 4—5 százalékkal haladta meg a korábbi értéket. A gazdálkodási eredményekben visszaesés tapasztalható. A húszmilliós nyereség mind a tervezettől, mind az 1985. évitől kevesebb. A legfontosabb ok a szigorúbb szabályozáson Is ívül, hogy a nagyobb (eredménytartalmú ipari tevékenység aránya csökkent. Az alaptevékenység jövedelmezőségének emelése továbbra is feladat. Bővült a szerződéses és a jövedelemérdekeltségű üzletek köre. Az elmúlt évben a dolgozók keresetszintjét 7 százalékkal tudták növelni. Az ellátásban alapelv volt a differenciált áruválaszték biztosítása, melyekbe beletartoztak az olcsó cikkek és a helyi árualapok is. A vásárlási körülmények is sok területen javultak. A ruházati áruk minőségi kínálatát a kisteleki iparcikkáiuházra koncentrálták, így sikerült az erősödő konkurenciának számító butikokkal felvenni a versenyt. Az iparcikkek közül a híradástechnikai készülékekből tudtak a korábbinál igényesebb választékot előteremteni. A kistermelők ellátását segítette, hogy megépült a mezőgazdasági áruház. így ma már egyhelyen lehet beszerezni a termeléshez szükséges eszközöket, vetőmagokat, növényvédő szereket. Fóliából és vázszerkezetekből 8 milliós foigalmat ért el a szövetkezet. A tüzelőkínálat is helyreállt, sőt év végére a szükEmlékünnepség A magyarországi demokratikus erőket egyesítő Márciusi Front létrejöttének 50. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendezett pénteken az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az MTA Történettudományi Intézete és a Magyar írók Szövetsége az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az eseményen részt vett Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője és Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára. A Himnusz elhangzását követő megnyitóiéban Kállai Gyula, a HNF OT elnöke emlékeztetett arra: olyan politikai mozgalom születésére emlékeznek, amely nemcsak nevében, hanem társadalmi és politikai céljaiban is szervesen kapcsolódott történelmi múltunk haladó hagyományaihoz, elsősorban 1848 —49 nagy történelmi művéhez. s a korabeli feladatok mellett a történelmi örökséget is magára vállalva formálni kezdte egy űj népi demokratikus, majd szocialista "Magyarország megteremtését. Pintér István történész, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos tanácsadója a Márciusi Frontnak a haladó erők tömörítésének, a fasizmus elleni küzdelemben betöltött szerepét méltatta előadásában. > Ezután felszólalások következtek. Az emlékülés Huszár Istvánnak, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete igazgatójának zárszavával ért véget. Az ünnepséget követően felavatták a Márciusi Front tiszteletére az egyetem Múzeum körúti oldalán elhelyezett emléktáblát. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Huszár István és Lakatos Ernő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviseletében Kállai Gyula és Pozsgay Imre, a Márciusi Front egykori tagjainak részéről Béki Ernő nyugalmazott tanár és Újhelyi Szilárd nyugalmazott nagykövet, a KISZ Központi Bizottsága nevében pedig Szilvásy György, a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsának titkára és Szalai Sándor, az ELTE KISZ-bizottságának titkára koszorúzta meg az emléktáblát. ségesnél nagyobb készletek alakultak ki. Az építőanyagok kereslete csökkent. A tápboltok tízmilliós forgalomesése figyelmeztető jel. A jövőben mindenképp el kell érni a minőség és a választék folyamatosságát, mert a hiányosságok visszavethetik az állattenyéztésben tapasztalható kisebb fellendüléseket. A használt gépkocsi-értékasítés bevált, az elkövetkezendő időszakban a szolgátatások bővítésére és az alkatrészellátásra is megoldást keresnek. A legjelentősebb felfutást a felvásárlásban érték el, amelyhez hozzájárult a zakcsoporti trendszer fejlődése. Fejlesztésekre 14 millió forintot költöttek, s az idén is folytatják a kereskedelmi hálózat megújítását. Kisteleken, ópusztaszeren, Csengelén így sikerült a vendéglátó egységek színvonalát növelni. A mostani legnagyobb beruházás a baksi ABC, a Tanya csárda bővítésére is saját erőből 3 millió forintot terveznek. A tagság és a szövetkezet között hagyományosan kialakult bizalom tartósságát mutatja, hogy nőtt a létszám, amely jelenleg meghaladja az 5 ezer 700 főt. Ar. idei 25 milliót meghaladó eredményterv teljesítéséhez számtalan anyagi és szervezési tennivalót ad. Kiemelt feladat a készletgazdálkodás javítása, az udvarias, kulturált kiszolgálásra való törekvés. A városi jogú nagyközség és környezete lakosságának jogos igénye a várost megközelítő ellátás. A szövetkezetnek az utóbbi idők fejlesztési ütemét feltétlen tartania kell, ha nem akarja a vetélytárs kereskedelmi szervezeteknek átengedni a számára is nélkülözhetetlen saját területét. T. Sz. I. Pályázat úttörőknek! A Magyar Úttörők Szöuetsége Szeged Városi Elnöksége, a Hazafias Népfront Szeaed Városi Bizottsága, a Balázs Béla Üttörőház, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél-alföldi Felügyelősége, valamint a Szeoed Megyei Városi Tanács V. B. művelődési osztálya pályázatot hirdet úttörőknek. Rajzoljátok le, milyennek látjátok ma, vagy milyennek képzelitek a várost, az erdőket, a mezőket, a Tiszát 1990ben, valamint azt, hogy milyen környezetben szeretnétek élni négy év múlva. Aki akar, fényképeket is készíthet, illetve rajzokat fényképpel. Az alkotásaitokat bármilyen módszerrel készíthetitek. Lehet festék, zsírkréta, ceruza, rostiron, montázs stb. A pályázaton egyénileg lehet részt venni, egy pályázó legleljebb két művet adhat be. Minden elkészült pályamunka hátoldalára írjátok fel a neveteket, lakcímeteket, az iskola nevét, az osztályt és az elkészült mű címét. A rajzokat normál A—4-es (295 mmx205 mm), vagy A— 3-as (410 mmx295 mm) méretű rajzlapra, a fényképeket először 6 cmx9 cm-es méretben készítsétek el. A fényképek kiállítási mérete 18x24 cm, melynek kidolgozásához a Balázs Béla Üttörőház segítséget nyújt. (A nagyításhoz természetesen szükség van az eredeti negatívokra.) A pályamunkákat a Balázs Béla Uttörőházba juttassátok el (Szeged, Kálvin tér 6.) 1987. április 15-ig. Május 15—30. között a pályaműveket kiállítják, és a kiállítás megnyitóján két korcsoportban (5—6. és 7—8. osztályosok) díjazzák. Első díj nyári táborozás, a második díj könyv és könyvutalvány, a harmadik helyezett könyvet és természetvédelmi plakátsorozatot kap A rák ellen az emberért Kigördült az Autófcr szerelőcsarnokából az az autóbusz, amely remélhetően egyszer majd szűrőállomásként járja a várost és környékét. A rák ellen, az emberért, a holnapért elnevezésű alapítvány számlájára a szegediek által befizetett 600 ezer forintból, valamint az Autófer szakembe'dnfíiiir ÍÚT/6 ':..„ Somogyi Károlyné felvétele reinck 200 ezer forint értékű társadalmi munkája révén elkészült rendelőt átvette a társadalmi koordinációs bizottság. Hogy a lakosság mikor veheti birtokába? Majd ha — közös erőfeszítéssel — sikerül berendezni a szűrőállomást a megfelelő eszközökkel.