Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-09 / 57. szám

2 Ilctfő, 1987. március 9. Nőnapi kitüntetési ünnepség a Parlamentben A nemzetközi nőnap alkalmából kitüntetési ünnepséget tartottak szombaton a Parlamentben. Az ünnepségen részt vett Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Dusehek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke is. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a kitüntetési ünnepségen megjelenteket. A nők társadalmi helyzetéről szólva kiemelte: lassacskán nyolc évtizede, hogy a koppenhágai nemzetközi szocialista nökonferencia a nőmunkásmozgalom összehangolására a mozgalom harci napjává, nemzetközi nőnappá nyilvánította március 8át. Azóta tartalmában és feladataiban sokat változott a nőnap, különösen a világnak az.on rész.eiben, ahol a népek a szocializmus építésén fáradoznak; ahol törvények biztosítják a nők gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális egyenjogúságát; ahol társadalmi méretekben elfogadott a nő és férfi egyenrangúsága. Hangsúlyozta, hogy o nők egyenjogúsága azonban nálunk éppen úgy, mint a világ más pontjain, jobbára még inkább csak lehetőség, mint társadalmi valóság. Nem egyszerűen többletterhek nehezednek a lányok, asszonyok vállára, de támogatásukhoz a törvények ereje gyenge, ha a közfelfogás mozdulatlan. Az egész társadalomnak egy új szemlélet kialakításán kell munkálkodnia, egy olyan emberibb szemléleten, amely a munkára jelentkező nőben nem a termelést hátráltató majdani anyát látja, hanem azt az asszonyt, aki gyermekének megszülésén és felnevelésén túl, azaz népünk és társadalmunk fenntartásán felül ad többletet tehetségével, munkájával. Mint mondotta, az Elnöki Tanács a mostani kitüntetésekkel is olyanoknak fejezi ki köszönetét, akik ezt a szemléletet személyes példájukkal is alakítják, akik nemcsak jó anyák és otthont teremtő, gondokban osztozó társak, hanem a társadalmat gazdagító munka legkülönbözőbb területein és a közéletben is kiemelkedő személyiségek. Végezetül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya elismerését tolmácsolva további jó munkát, jó egészséget és sok boldogságot kívánt az ünnepségen részt vett leányoknak és asszonyoknak. Losonczi Pál ezután átadta a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losoryzi Pál a 77. nemzetközi nőnap alkalmából, a béke védelmében, hazánk szocialista társadalmi rendjének építésében kifejtett munkásság elismeréseként kitüntetéseket adományozott. A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje kitüntetést kapta Bejczi Gézáné, az MSZMP Budapest XIV. Kerületi Bizottságának titkára. A Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillagrendjével Rónai Ilona rendőr ezredest tüntette ki. A Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést Császár Ferencné, a Józsefvárosi Közért Vállalat párttitkára és Szászi Béláné, a Magyar Televízió kereskedelmi igazgatóságának főgyártásvezetője vette át. Április Negyedike Érdemrend kitüntetésben részesült Várai Mihályné, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osztályvezetője. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést 6an, az ezüst fokozatot 13-an, a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést 34-en kapták meg, közöttük Juhász N. Mihályné, az MSZMP Hódmezővásárhelyi Városi Bizottságának munkatársa. Budapesten, a Legfőbb Ügyészségen rendezett nőnapi ünnepségen Legfőbb Ügyészi Dicséretben részesült Kárpáti Katalin szegedi városi ügyész. fiz Országos Béketanács ülése Az Országos Béketanács — Kztanyik B. László elnökletével — szombaton ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia székházának dísztermében. Az ülésen Kovács László külügyminiszter-helyettes áttekintést adott a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről és a magyar külpolitika fő törekvéseiről. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a kelet—nyugati viszonyban biztató jelek mutatkoznak. A legutóbbi szovjet javaslat nyomán lehetőség nyílott megállapodás aláírására az Európában elhelyezett szovjet, illetve amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták leszereléséről. Ez jelentősen mérsékelné a földrészen a háború veszélyét, és kedvezően hatna a fegyverzetkorlátozás más területeire is. Ez utóbbiak közül kiemelte az európai hagyományos haderők és fegyverek csökkentésének fontosságát, és méltatta annak jelentőségét, hogy erről a kérdésről is megbeszélések kezdődtek Bécsben, a Varsói Szerződés szervezete és a NATO tagállamai között. Szólt a helsinki folyamat bécsi utótalálkozójának eddigi tapasztalatairól, s aláhúzta, hogy a részt vevő államok megnyilatkozásai és az eddig beterjesztett több mint 100 javaslat jól példázza az európai biztonság és együttműködés ügye iránti elkötelezettséget, a folyamat életképességét és a továbbviteléhez fűződő közös érdekeket. Az előadó hángsúlyozta: e kedvező jeleknél is lényegesebb, hogy a nemzetközi viszonyok mélyreható fordulatának feltételei bontakoznak ki a Szovjetunióban zajló, forradalmi jelentőségű átalakulási folyamat, illetve a szovjet külpolitikában, biztonságpolitikában ezzel összhangban érzékelhető új megközelítések hatására. A magyar külpolitika aktivitásáról szólva a miniszterhelyettes kiemelte: legfőbb törekvésünk, hogy hozzájáruljunk a nemzetközi élet kedvező folyamatainak erősítéséhez. Magyarország a Varsói Szerződés szervezetének tagjaként aktív részese a fegyverzetkorlátozás, az enyhülés ügyét szolgáló kezdeményezések kimunkálásának. A bécsi utókonferencián hazánk képviselői annak érdekében tevékenykednek, hogy a helsinki záróokmány konkrét együttműködési területein a továbblépést elősegítő megállapodások szülessenek. Magyarország több javaslatot nyújtott be, és számos kezdeményezéshez csatlakozott társszerzőként. Ezek között van a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó jugoszláv, illetve kanadai javaslat is. Csatlakozásunk kifejezi azt a törekvésünket, hogy előmozdítsuk a találkozón részt vevő, különböző országcsoportokhoz tartozó államok minél több közös kezdeményezésének kimunkálását. De lépésünket indokolja a kérdéskör iránti különleges figyelmünk is. A magyar álláspont szerint — hangsúlyozta az előadó — az érintett államok közötti jó viszony fontos eleme a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogai minél teljesebb körű érvényesülésének elősegítése, az anyaországhoz fűződő természetes kapcsolataik zavartalan fejlődése, a béke, a biztonság, a népek közötti megértés. Míg ezek akadályozása nem kívánatos feszültségekhez vezet. Végezetül a miniszterhelyettes Magyarország kétoldalú kapcsolatainak fejlődéséről szólva a többi között kiemelte: Magyarország és az egyes fejlett, tőkés államok közötti találkozók jól szolgálják a Kelet—Nyugat párbeszéd folyamatosságának megőrzését, a bizalom építését, a nemzetközi légkör javulását. Ugyanakkor az együttműködés hozzájárul gazdasági elképzeléseink valóra váltásához, fejlődésünk meggyorsításához is. A XI. országos békekonferencia tapasztalatait értékelte Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára. Az OBT főtitkára áttekintést adott arról is. hogyan alakulnak hazánk békemozgalmi kapcsolatai a környező szocialista országokkal. Márciustól márciusig Az 1848-as március tizenötödike az idő múlásával legendává terebélyesedett a hazai köztudatban. Arról azonban már jóval kevesebbet esett szó, hogy az 1848— 49-es polgári forradalom és szabadságharc — elsősorban kényszerű okokból — távolról sem tudta beteljesíteni kiinduló törekvéseit. A nemzeti megmozdulás leverése után a terror, az elnyomatás évei következtek. Majd a 67-es kiegyezést követően megindult ugyan az ország polgári-kapitalista fejlődése, ám mindazt, ami történt, átszőtte a feudális visszamaradottság. E két tényező együttesen egy sajátszerűen hazai modellt produkált, telve ellentmondásokkal, égbekiáltó ambivalenciákkal, felemás megoldások — pontosabban: megoldatlanságok — tömegével. 1919 első felében ugyan felcsillant rövid időre a remény, hogy végre majd ami 1848-ban oly dicsőségesen elkezdődött, anynyi év után be is teljesedik. Ám a Magyar Tanácsköztársaság 133 napja aligha volt — lehetett — elegendő a gyökeres átalakításra. Ráadásul a proletárdiktatúrát hamarosan vérbefojtották. A régi rend restaurálásával létrejött ellenforradalmi — Horthy— rendszer pedig ott folytatta, ahol az Osztrák—Magyar Monarchia abbahagyta: menetelt tovább az ezernyi ellentmondással tarkított feudálkapitalista úton. Március 15. ellenben a nemzet haladó erői számára továbbra is a szabadság, a forradalmi változás szimbóluma maradt. Az évről évre ismétlődő megemlékezések jó alkalmat nyújtottak nem csupán a múltidézésre, hanem annak kapcsán a forradalmi gondolat, a szabadságvágy ébrentartására is. Igaz, a hivatalos rend is igyekezett kisajátítani, a maga céljaira hasznosítani 1848 legendáriumát. Március idusán esztendőnként fényes hivatalos ünnepségek sora követte egymást. A lényeg azonban a külsőségeken volt. Igaz ugyan, hogy a hivatalos szónokok március örököseinek vallották magukat. Ám csak szavakban. S £ szavak az idő múlásával egyre in/. A készülődés kább elveszítették eredeti jelentésüket. Fokozatosan frázissá silányodtak. Ilyen körülmények között készülődtek 1937-ben is március 15-e megünneplésére szerte az országban. A világ — az évtizedforduló nagy gazdasági válságán úgyamennyire túljutottan — már egy új háború felé menetelt. Ugyanebbe az irányba kormányozta az országot — miniszterelnökként — Gömbös, majd az őt követő Darányi Kálmán is. De kibontakozóban mindeközben egy — népfrontos jellegű — hazai nemzeti összefogás is. A Komintern VII. kongreszszusa a népfrontpolitika meghirdetésével nagy hatást gyakorolt a nemzetközi munkásmozgalomra, benne a magyar kommunisták tevékenységére is. A korábban oly sajnálatos — szektás elemeket is tartalmazó — elzárkózás 1936—37-ben már erősen oldódóban. S noha a mozgalom minden résztvevője még nem mindig egyforma hévvel és egyetértéssel reagál a társadalom különböző rétegeinek soraiban kibontakozó haladó törekvésekre, mindazonáltal a magyar kommunisták ekkor már jóval hatékonyabban tudnak kovászai lenni a hazai népfrontos jellegű összefogásoknak, mint az elmúlt években, évtizedben. A harmincas évek első felében szinte egy időben indul a falukutató — szociográfiai — mozgalom (legjelesebb képviselőit azonban csak a negyvenes évek elejétől kezdik majd „népi írókként" emlegetni) és a kommunista fiatalok behatolása a különböző diákmozgalmakba. A sorra napvilágot látó — valóban megrázó erejű — dokumentumok majd egy egész országot mozgatnak meg. Féja Géza „Viharsarok"-ja, Kovács Imre „A néma forradalom"-ja, Szabó Zoltán „A tardi helyzet"-e és „Cifra nyomorúság"-a valóban elementáris erővel hat a hazai — elsősorban értelmiségi — közvéleményre. S e műBudapesten a brit Sir Geoffrey Howe, Észak-Írország és Nagy-Britannia Egyesült Királyságának külügyminisztere . Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására, vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A brit diplomácia vezetőjét vendéglátója, Várkonyi Péter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Leonard Vincent Appleyard, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága budapesti nagykövete. A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat. főfoglalkozású házfelügyelői munkakör betöltésére, tanácsi bérlakással (cserelakással) rendelkező jelentkezőket keres, felvételre. Jelentkezés helye: Szeged, Jósika u. 27. Ügyintéző: Ágoston Sándorné, csoportvezető, telefon: 21-633/3L. A Szegedi, 4. Számú ügyvédi Munkaközösség, korlátozott számban jelentkezést fogad el Szeged, Hunyadi János sgt. és Bécsi krt. sarkán építendő 11) lakásos társasházra — a telekár előzetes befizetése mellett — melyben van: egyszobás, két és fél szobás lakás, és 3 db 45 m»-es üzlethelyiség. Telefon: 12-845. Személyesen: I. emelet, 2. ajtó. Czinege Lajos hazaérkezeit Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton hazaérkezett délkelet-ázsiai körútjáról. A kormány elnökhelyettese ellátogatott a Kambodzsai Népköztársaságba, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságba és a Vietnami Szocialista Köztársaságba, ahol a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottságok társelnökeként részt vett a bizottságok ülésszakain. vek ereje nem csupán agitatívságukban rejlik — hoszszabb távon egy mozgalomnak válnak (ideológiai) szervezőivé. 1932 nyarán nagy feltűnést kelt az ország egyik legelitebb intézményében, a budapesti Eötvös-kollégiumban leleplezett kommunista szervezkedés. A rendőrség ugyan lecsap a résztvevőkre. Ám a párt aktivistáinak behatolása a diákmozgalmakba tovább folytatódik. Az 1934— 35-ös úgynevezett tandíjreform-mozgalom is kommunista befolyástól vezérelten küzd céljaiért. Majd e harc egykori résztvevői — újakkal kiegészülten — a budapesti Egyetemi Körbe szivárognak be fokozatosan. És ott, 1936 őszétől kezdődően, lépésről lépésre előre haladva növekszik befolyásuk. A kommunista és baloldali gondolkodású fiatalok (Donáth Ferenc irányításával) — Béki Ernő, Pataki (Bachner) Ernő, Pollner György, Porga Lajos, Tettamanti Károly — 1937 elejére már lényegében átveszik az addig formálisan (és konzervatív keretek között működő) kör irányítását — és megkezdik előkészületeiket a tervezett akcióra. A később „népinek" nevezett írók mozgalma is mind erőteljesebben kibontakozóban. Rendszeres találkozóhelyük a budapesti Centrál kávéház. A „Centrál szerdák" mind több haladó értelmiségit vonzanak Féja Géza, Kovács Imre, Illyés Gyula. Kodolányi János, Sárközi György köré. Az immár egyetemi köri fiatalok ide is egyre gyakrabban látogatnak el, s rövidesen jó kapcsolatokat teremtenek a haladó írónemzedék tagjaival. A közvélemény persze keveset tud arról, mi folyik a háttérben, így aztán nem sejtik, hogy az 1937-es március 15-i ünnepségre új tizenkét pontos követelés-kiáltvány fogalmazódik, elsősorban a kommunista Donáth Ferenc és a szociográfius-falukutató Kovács Imre, valamint mások — köztük baloldali fiatalok és falukutató írók — közreműködésével. Hosszas tárgyalások után sikerül megegyezni a végleges szövegben. A megegyezés nem könnyű, hiszen különböző szempontokat kell összeegyeztetni. Így aztán az a sajátos helyzet áll elő, hogy — például — (mint Salamon Konrádnak — Márciusi Front történetét feldolgozó könyvéből tudjuk) a kommunista Haraszti Sándor áll elő mérsékelő javaslattal a népi írók javaslatával szemben, azzal az indoklással: egy népfrontos összefogás során tekintettel kell lenni minden tényleges — és potenciális — szövetséges szempontjaira. Papp Zoltán (Folytatjuk.) Kompkatasztrófa Szakcsoport kiemelt teljesítménybérrel kőműveseket (komplett brigádokat is), könnyűgepkezelőt keres. Jelentkezni lehet: 8—14 óra között, Szeged, Bíke u. 2/C. Telefon: 21-608. Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatokat — érintésvédelem — villámvédelem — vili. tűzvédelem végzünk kedvező áron: — 50—70 Ft óradíjért — villanyszereléssel is. Megrendeléseket levélben: Szeged, Pf.: 366-ra kérjük küldeni! $ Brüsszel (MTI) A belgiumi Zeebrugge kikötőjében péntek este szerencsétlenül járt egy brit komphajó. A* belgiumi kikötőből Nagy-Britanniába tartó komphajó, amint kifarolt a kikötőből és 180 fokos fordulatot tett, hogy orral nekivágjon a nyílt tengernek, elhibázott manőverrel a ki'kötől gátnak ütközött, és percek alatt féloldalra dőlt. A másik verzió: a gépkocsik behajózására szolgáló ajtó — a komphajó 36 kamiont és 84 személykocsit is szállított — valamilyen okból kinyílt, a víz bezúdult és a hajót az döntötte oldalára. A fedélzeten levő utasok egy része a jeges vízbe esett, többen megkapaszkodtak a korlátokban, sokan az oldalára dőlt hajó vízből kiemelkedő helyiségeiben rekedtek, ahol még maradt elegendő levegő. Ezek nagy részét tudták a helyszínre érkezett belga, holland és brit mentőalakulatok kimenteni. Nyitottak fel azonban olyan helyiséget, ahol csak holttesteket találtak. Megnehezítette a mentést a sötétség, a jéghideg víz, s az is, hogy éjfélkor megérkezett a dagály. 51-en életüket vesztették, 84-en eltűntek, 408an túlélték a katasztrófát. Az utasok zöme brit állampolgár.