Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-09 / 57. szám

3 Ilctfő, 1987. március 9. „Hz én hazám' A szegedi 600-as számú Móra Ferenc Ipari Szakmunkásképző Intézet a hét végén, szombaton rendezte meg a Magyarország az én hazám honismereti vetélkedő területi elődöntőjét. A vetélkedőn három megye, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád 28 csapata vett részt. Az országos döntőt Szekszárdon rendezik meg május 8—10. között. A továbbjutók: 600. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet (Szeged, felkészítő tanár: Bogdándyné Szőke Katalin), 624. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet (Szeged, felkészítő tanár: Pördi József). Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola (Kiskunhalas, felkészítő tanár: Krammer Balázsné). Környezettanulmány helyett 101 probléma Késő este: részeg ember arénázik a két emelet között megállt liftben. Emeletszerte nem akad'egyetlen lakó, aki segítséget nyújtana, hívna neki. A házfelügyelő másnap kérdezősködik többektől, miért nem szóltak időben neki. A válaszok alapcsoportjai: „mert nem mertünk kimenni a folyosóra", „gondoltam, majd szól más", „mi közöm van nekem hozzá?". „Házibuli": hangos zenével, énekkel, üvöltözéssel szórakozó társaság. Minden körülöttük lévő lakót zavarnak, de senki sem mer szólni nekik. Inkább a csöveket verik. Hogy még nagyobb legyen a zaj? Vagy azért, hogy meghallja a házfelügyelő, és menjen fel „rendet csinálni"? Várnak és mondják Ha tenni kell valamit, szinte mindenki a másikra i'ár, közben meg mondják a magukét. Például: nézzem csak meg, milyen szemetes a töltésoldal a ház körül, látni ott mindenfélét! Még patkányokat is! — Kérdezem, azt látja-e (sőt, figyelmezteti, bünteti-e) valaki, aki a ház ablakán dobálja ki a temérdek szemetet? S tessék mondani, biztos, hogy a ház mind a 159 lakásának tulajdonosa ismeri és betartja a lakóházak rendjére vonatkozó tanácsrendeletet, miszerint: „Az épületből tárgyakat kidobni, bármilyen folyadékot kiönteni tilos.'" Dörzsöltebb lakók azonnal replikáznak: a szemétledobóajtókon tavaly ősz óta nincs kilincs. Válasz az IKV-tól: a nyáron nem kis pénzért mind a tizenegy szintre felszerelt új zárszerkezeteket pár hét alatt megrongálták, leszerelték a házban. Más berendezések rongálása is „folyamatos". A főbejárati kapun se zár, se kilincs; kilököm-belököm. Az előcsarnokban a postaládák többsége felfeszegetve, hajlítottgörbített lemezeik közül rendszeresen lopják az újságokat. (Átkozott információéhség ...) Túl sűrűn törik az üveg a házban. Tavaly a hibák javítására az IKV nagyon sok pénzt költött. Azért fizetjük a lakbért — érvelnek a lakók. S aki rendesen fizet, annak jogos a panasza amiatt, hogy októbertől február közepéig nem volt, aki felmossa az emeleteken a lépcsőházat. Az a panasz is gyorsabb, rugalmasabb ügyintézést igényelne, hogy december óta gond van a tévéantennával. Házi perpatvarok Az IKV a bajok többségének orvoslásával igyekszik, az apróbb hibákat gyorsan javítják. Csak sokszor érződik a közmondás igaza, hogy gyen a helye (a háznak há„hamar munka ritkán jó", rom- bejárata van!), mi leAmi meg nem hamar van, gyen a dolga, mit tudna tenazzal sok az adminisztráció, ni, ki fizesse és miből, arról nagy a bürokrácia — pana- nemigen esett szó. Az IKV szolja az agilis, fiatal házfel- illetékesei megígérték, megügyelő, Sike Csaba. vizsgálják, van-e értelme, A bürokrácia vadhajtásait lehetősége portás alkalmazányesegetné az IKV házkeze- sának. lője Fazekas Károlyné is, A há2ban lakók nemigen amikor az ominozus tarjáni ígérgetnek, várnak. (A 159 101 epulet „kozállapotar-ról családból például jó, ha 10beszélgetunk. Az elém tett 15 mozgósítható lenne a ház listán jo nehany lakberhátra- környékének legalább egylekos van, tobb ezer forint- szeri rendbetételére.) Kevés tal is tartoznak — mégis itt „ jobbító szándék. „Illetékelakhatnak. Mert az „ügyme- Sek"-re számítanak. hogy net . felszólítják, hogy fizes- megoldják 101 problémájusen; letiltják a béréből; kez- kat. Még taIán azokat is> demenyezik a bérleti jogvi- amikhez ők maguk az illetészony felbontását — erre a kesek. Mert gondjaik jó rétartozo gyorsan befizet egy sze nyiltabb kiállással, a keveset a hátralékból, aztán rendbontók elleni összefokezdi elölről a „cirkuszt". , , ....... Ami persze nemcsak az IKV aassal (s nemi hatosae> se" gondja, hanem a lakáshiva- gítséggel) bizonyosan megtalé is. Kilakoltatás nincs, oldható lenne! Szólni, tenni Sőt, újra meg újra kerülnek kellene! olyanok is a problémákkal . . ! . ... „ .... küzdő házban, akikről pedig A 'a><ogyu!esen elkezdtek előre tudni lehet, hogy a re- néhányán. Erre hajlik az új nitensek számát gyarapit- házfelügyelő is, a ház kezeid • • lői is. A múlt héten a ház A renitenseket igen nehéz ... ... , ..„ ,. . ... (nem is merik, nem is akar- ..kozallapota.t' f.rtato latoják a többiek?) tetten érni. gátasaim során úgy tapaszSe a házbelit, se az idegent, taltam, egyelőre még keveA tetőtérben fel-felütött cső- sen vannak a „mozgósításvestanyát meg se igen merik . „ „..,.. ... . közelíteni. (Ha készülne egy hoz ' Különösen a szemleletzáróracs, akkor végre a csö- m°d <és néhány családnál az vezők se tudnák!). Ha a lép- életmód!) változtatása tűnik csőházi radiátornál alvót nehéznek. Ebben pedig nem vesznek észre, ahelyett, hogy , , , . , , szólnánk a házhpn lévő 7« lehet a vegtelensegig a maszólnának a házban lévő (!) rendőri körzeti megbízotti irodában, inkább sietve magukra zárják az ajtót. Igaz, a rendőrök nemigen avatkoznak bele a ház „belügyeibe". Közelségük tudata sem fékezi a hangoskodókat, verekedőket, házi perpatvarokat. S mintha nem bírna visszafogó, rendteremtő erővel a ház előtti téren szemetelökre, rendszeresen üveget törőkre, a bokrokat nyilvános WC-ként használókra, a posta, az ABC-áruház, a Patyolat, a fodrászüzletek bejáratát összerókázókra sem. Vajon miért? Csak a hivatásos. takarítókat kell (egyébként lehet!) elmarasztalni azért, hogy a 101. épület előtt, az Olajbányász téren évek óta mocsokban gázolunk? Ki az illetékes? Sok ottlakó is kérdezi, mit lehetne, kellene tenni azért, hogy nagyobb legyen a rend. A február 17-én megtartott lakógyűlésen (ahol a 159 lakástulajdonos közül 50-60 volt ott) felvetették, kellene sikra várni ... Szabó Magdolna Falbérletek Kevesen nézelődünk a Széchenyi téri „zöld villamos" oldalánál. A hirdetőtáblán kifüggesztett kínálatra igazán nem panaszkodhatunk. Ar ugyan egyik cetlin sincsen, de aki nem egészen mazsola, az a címből is tudja, mire érdemes mozdulni és melyikért nem éri meg egy lépést sem tenni. Gyanútlanul nézelődöm, amikor megszólít a negyvenes hölgy: — Diák? — Az életiskolában legföljebb. — Akkor tárgytalan. — Miért? Éppen beiratkozhatok valahová, ha nagyon szorít a cipő! Különben mennyi? — Ezerhárom. — De nem szóló? — Egyetemista fiú a szobatárs is. — Az is ezerhárom? — Meg a rezsi. De csak diákoknak adja a tulaj. Igaza van. Egy pályakezdő úgysem tudná kifizetni. — Ez egy amatőr — mondja a huszonéves fiatalember a bennfentesek magabiztosságával. — A profik, főleg, ha nincs ilyen zimankó, szabályszerű árverést tartanak olykor egy-egy lakásra. „Senki többet. .. Harmadszor!" Azé a kégli, aki a legtöbbet ígéri érte. Egy jó neppernek különben is 8-10 címe van egyszerre: házaspárnak, elvált embernek, külföldinek, gyerekkel vagy gyerek nélkül, annak egyre megy. csak az ár változó. Két lábon járó „lakáshivatal" egyik-másik. Hogy kitől kapják a részesedést? Ki tudja? Jobb, ha te sem nagyon firtatod ... A Belváros legszebb pontjára invitál a hirdetés. Az öreg ház barátságos főbérlőie hatvanas férfi, egyből a lényegre tér: — Ezerhétszáz a szoba, de ötödikéig mindig fizetni kell. Ha még nem házasok, az sem akadály, de akkor kétezerhárom. Ha még ezután is érdekel, készséggel megmutatja a „lakosztályt". Érdekel. Két heverő, egy ütött-kopott szekrény, asztal három székkel és egy kis polc — enynyi fér a tarifába. A falakat több albérlő látta már, mint piktor. Az előző lakó nagylelkűségének köszönhetően némi dekorációt is örökölhet az utód: egy kopott Napraforgók poszter, bizonyos Van Gogh úr műhelyéből és egy Koncz Zsuzsa-plakát. A bejárattal szemben kézmosó, fölötte házirend tizenkilenc pontba szedve. Egyetlenegy hamar megragad: „A mosdóban lábat mosni tilos!" A tulaj, látva tétovaságomat, gyorsan hozzáteszi: — Csak értelmiségieknek adom ki! — Ha visszajövök, majd elhozom a diplomámat. Az albérlet-közvetítő iroda vezetője nem csinál titkot az üzleti forgalomból: — öt iroda működik Szegeden, de egyik sem hal éhen. Hozzánk legalább százan bekopogtatnak naponta. Vannak, akik úgy jönnek, hogy még ma estére szerezzünk valamit, mert nincs hol aludniuk. Aki szerencsés, annak gyorsan találunk. Legnehezebb helyzetben az elváltak vannak. Ha férfi, akkor a gyerektartás mellett alig marad pénze. Ha nő, és egy-két gyerekkel próbálkozik, szinte reménytelen a helyzete. A főbérlők háromnegyede, ha meglátja a gyereket, becsapja az ajtót. .— Hogy kik adnak ki egész lakást? Sokan. A többség külföldön dolgozik, vagy más városban tanul. Akadnak olyanok is, akik „összeállnak" és máris szabad egy lakás. Ha nincs esküvő, jogszabály sem tiltja a két ingatlant. Elég régiek a rendeletek ahhoz, hogy teljesen elfelejthessék a valóságot. Én amondó vagyok, döntse el a piac, ki menynyit kér, ki mit hajlandó még fizetni. De adózzon utána! A lakáshiány, no meg a meglevők ára, felverték a tarifát. Egy másfeles panelért három és fél ezret minimum elkérnek, plusz a rezsi. Az igazság az, hogy senki sem nagyon firtatja az ellenőrzést, míg lakáshiány van, a hivatalok is behunyják a fél szemüket. Az illetékesek kevésbé látják sötéten a helyzetet. Városban ugyanis négyszázharminchat „állami" albérlet működik. Igazán szerencsés, aki a több száz vagy ezer sorban álló közül bekerülhet. Itt ugyanis öt-hatszázból ki lehet jönni havonta. De van kötelező előtakarékosság, hogy a továbbhaladás biztosított legyen. De jó is lenne, ha sokkal több lenne ezekből, csak hát ennyit bír el a város bukszája. A „maszek" albérletek diját rendelet írja elő. Mellőzzük most a tételes felsorolást, de egy passzus mégis ide kívánkozik: „A havi alapdíj legfeljebb a kizáróEkkora területen, ennyi résztvevővel, még nem rendeztek idegenforgalmi kiállítást Magyarországon. A március 20-tól 25-ig nyitva tartó Utazás '87 kiállításon 21 országból 144 utazási iroda, repülőtársaság, idegenforgalmi hivatal vesz részt. Az idei kiállítást a kőbányai vásárvárosban, 19 ezer négyzetméteren rendezik. Az idegenforgalmi vállalatok és a külföldi utazási irodák. légitársaságok, az A pavilonban, egy helyen ajánlják utazási programjaikat. Első alkolommal vesz részt az Utazás '87 kiállításon Kína és Ausztrália. Mindkét ország nagy távoLságra van Magyarországtól, így nem \s a tőlünki hozzájuk tartó utasforgalomtól várnak növekedést a szakemberek, hanem attól, hogy megismerve a magvar utazási irodák és a környező országok kínálatát, onnan jönnének többen Európába. E törekvéseknek egyik képviselője a CP AIR kanadai légitársaság is. Az északamerikai kontinensről, elsősorban persze Kanadából a házba portás Hogy hol le- szállítja az utasokat kontiUtazás '87 nensünkre, az Északi-sarkot átrepülve. A nagyobb utazási központokból pedig az ismert légitársaságok, köztük. a Malév repíti tovább az utasokat Európa repülőtereire. A korábbi évek hagyomáinyainak megfelelően, a jubileumi Utazás kiállítás — idén tizedik alkalommal — várja az utazni akarókat, és az érdeklődőket — nemcsak az utazásra, hanem a szabadidő hasznos eltöltésére, az egészséges életmód kialakítására is nagy figyelmet fordítva. A D pavilonban lesz a Vissza az egészséghez elnevezésű rendezvény, amely a természetjárással, a testkultúrával, az egészséges táplálkozással, az öltözködéssel, a testápolással és a sporttal egyaránt foglalkozik. Akik a kiskertekre szavaznak, és nem a rendszeres országjárásra, a külföldi utazásra: megismerhetik, sót, otthon hasznosíthatják is a kertészet mindennapi gyakorlatában bekövetkezett változásokat. Az első, és talán a legfontosabb: hogyan lehetne minél előbb a méreg nélküli kertészkedést ismét meghonosítani a hétvégi házak, nyaralók környékén. Az Utazás: '87 ideje alatt a MAV 50 százalékos kedvezményt ad azoknak, akik a kiállítás megtekintése miatt utaznak az ország bármely részéből Budapestre. Fontos tudnivaló, hogy a kedvezmény csak akkor érvényes, ha a látogató a MÁV standján, vagy a kijelölt helyen, az Utazás kiállítás helyszínén, a kőbánvai vásárvárosban érvényesítteti' a vonatjegyét. (A kijelölt helyen lebélyegzik a vonatjegyet.) Az Utazás '87 kiállításon alkalmi postahivatal működik, első napi és alkalmi bélyegzővel látják el a küldeményeket. A kiállítás március 20-án nyílik a nagyközönség számára, és március 2fl-ig várja a látogatókat, naponta 10 órától, este 6 óráig, Belépőjeevet felnőtteknek 20 forintért, gyemekeknek, diákoknak és nyugdijasoknak 10 forintért árusítanak. lagosan használt helységre jutó lakbérhányad kétszerese lehet." Számolunk: egy kisebb panelszobára kijön hétszáz forint — bútorhasználattal, ágyneműmosással együtt. De ki kerülgetne ennyiért egy idegent? Szavazunk: egy ezrest még reálisnak tartanánk. A valóságban az átlag ezerhét-ezernyolcszáz forint. Igaz, a rendelet elsősorban a tanácsi bérlakásokra vonatkozik. Az újszegedi villasoron a „főnéni" cigarettával a szájában kezdi sorolni a lehetőségeket. Az ember attól hanyatt vágódik, amit rálehel: — Külön bejáratú mind a három szoba fenn az emeleten. A legnagyobb kétezerhat, a közepes ezernyolc, a legkisebb ezerhat. — Nem panzióra gondoltam, albérletre. Nem sértődős, beljebb invitál. Ha megegyezünk, hatunkra jut egy fürdőszoba, de csak este kilencig használhatjuk, mert zavarja a férjét a vizcsobogás. Van még egy kétszer kettes konyha is, a legnagyobb előny viszont a külön bejárat, a függetlenség, sőt még vendéget is fogadhatunk. Gyerekről persze szó sem lehet. — De egy fél éyí lakbért előre kérek! Nálam ez a szokás. Már az utcán számolok; ha minden szobát sikerül kiadnia, az havi hatezer. Természetesen tisztán. Hiába no, nemcsak albérletben, de albérletből is élnek néhányan. Igaz, nem mindenki „panzió"-tulajdonos vagy nepper, aki rászánja magát, hogy kiadjon egy szobát: — Hat évig laktunk albérletben, végül szülői segítséggel jutottunk hozzá ehhez a másfeles panelhez — ömlik a szó ismerősömből. — Ne kérdezd, mennyiért, beleszédülnék, ha még egyszer ki kéne mondanom. Albérlőkből főbérlők lettünk. Háziurak. Pedig hányszor elmondtuk annak idején, ha egyszer a sajátunkban leszünk, sose kerülgetünk ide-» gent. Csak hát ... A részleteket a kezdő fizetésből is törleszteni kell. A rezsi is rengeteg, és éppen itt az ideje, hogy jöjjenek ti vállalt gyerekek. Az pedig nem olcsó mulatság. Összebarátkoztunk a fiatal párral, akik nálunk laknak. Ezeröt nekik sem túl sok, nekünk meg a részletekre nagyjából elég. Mi csak úgy hívtuk a férjemmel: falbérlet! Belonkemény falak veszik körül, aki ki akar szabadulni belőle. Ha nincs szülői segítség, vagy egy rakás pénz a bankban, aligha jut belátható időn belül lakáshoz az ember. Egyszer kiszámoltuk, ha kettőnk pályakezdő fizetését leraknánk, éppen tíz év múlva ki tudnánk fizetni egy átlagos, emberszabású lakást. Csak hát enni is, ruházkodni is kell addig. Mi még szerencsések vagyunk. Rafai Gábor Tudományos ülés A SZAB orvostudományi szakbizottsága és a SZOTE tudományos ülést rendez 10én, kedden délután 4 órakor a SZAB-székház dísztermében, ahol a SZOTE Ideg- és Elmegyógyászati Klinika munkatársai négy előadásban számolnak be munkájukról