Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-31 / 76. szám

4 Csütörtök, 1987. március 26. Tanyai olvasókör Sokaknak talán már a kifejezés is szokatlanul cseng, hiszen előbb kénysze­rű, később a megváltozott társadalmi, gazdasági hely­zetből fakadóan, de a mű­velődésügyi irányítás figyel­metlenségé bcil következően is hosszú csend volt a vala­mikor virágzó olvasóköri mozgalom körül. Az utóbbi években egyre többet hal­Jani, olvasni arról, milyen fontos 'lenne manapság is, hogy olyan kisközösségek alakuljanak, amelyekben az emberek megbeszélhetik sa­ját és a közös dolgaikat, olyan társaságok, ahol a meleg emberi szó és az ér­tékes irodalom segítségével való tájékozódás, a művelő­dés az eszköz arra, hogy otthon érezzük magunkat a világban, s kiteljesítsük le­hetőségeinket. Az olvasó­körök ugyanis sohasem elé­gedtek meg csupán a kultu­rális felemelkedésért való munkálkodással. Ez — egész történetük bizonyság mellet­te — mindig összefonódott társadalmi, gazdasági nem­ritkán politikai törekvések­kel is. Megújuló társadal­munknak e nehéz időszak­ban még jobban szüksége van azokra a hajtásokra, amelyek e rügyekből pat­tanhatnak elő. Mindenütt akadnak olyan emberek, akik hajlandók tennj a kö­zért, akik — ha nem hiva­talos beosztásban bár, de — törődnek szűkebb s tá­gasabb környezetük jelené­vel, jövőjével. Ezt fölismer­ve, kezdeményezte a nép­front az olvasókörök alakí­tását. Hazánk más tájain 40-50-re tehető már számuk. Megyénkben elsőként Mind­szenten alakult meg már­cius 13-án az első, sok te­kintetben a legjobb hagyo­mányokat folytatni kívánó olvasókör, a helyi könyvtár és népfront szervezésében. örömmel adhatjuk hírül, hogy március 20-án a hatal­mas, Szeged környéki ta­nyavilág legszélén, az üllé~ si Sípos-malmi klubhelyi­ségben létrejött az első ta­nyai kör is, melynek neve az alapítók akaratából: ba­ráti olvasókör lett. Nem­csak a megyei és helyi nép­írontszervek, de tagság jó részének munkahelyet adó tsz, az ü 1 lési általános mű­velődési központ is támoga­tást íg«jrt munkájához. Az első beszélgetésen meg­jelent harminc környékbeli közül húszan írták alá az alapítólevelet. Mindjárt ve­zetőséget is választottak: el­nöknek Szabó Lászlót, tit­kárnak Soó s Jánost. Jó szándékú törekvéseikhez sok sikert kívánunk. Hajdú Géza Valenlyin Raszputyin: Tűz van! „Mit jelent ma az, hogy egy ember jó vagy rossz? Semmit. Elavult szavak, amik nagyapáink idejére emlékez­tetve maradtak meg a nyelvben, a kort idézik, amikor naivul és egyszerűen, lelke gesztusai alapján Ítélték meg az embert, azt vették figyelembe, képes-e vagy sem úgy átérezni a mások szenvedéseit, mintha a sajátja lenne. A mai mindennapok gyakorlatában már az is jó ember, aki nem tesz rosszat, kérés nélkül nem avatkozik semmibe és nem zavar meg semmit. Nem a jó iránti természetes haj­landóság a jó ember mércéje, hanem a kényelmes állapot jó és rossz között, a lélek állandó, kiegyensúlyozott foka. Söpörj a magad portája előtt ember, de annál tovább egy milliméterrel sem." Keserű szavak? Inkább nagyon is igazaknak tűnnek, manapság mifelénk sem igen lehet mást mondani, ha fe­lelősséggel szólunk. Persze szavalni könnyű, megszok­tuk is az ünnepi szónoklato­kat, ám azok sajna nem vál­toztatnak aj „igazságon. Leg­feljebb ideig-óráig elfedik a valóságot, de annak is ára van ébredéskor. Raszputyin a mai szovjet közélet fontos szereplője, aki nem csupán az irodalom eszközeivel szól bele a tár­sadalmi döntésekbe. Sokan tudják róla, hogy az északi folyók délre vezetését "meg­akadályozó társadalmi vita kezdeményezője volt, amint hogy egy Moszkvában emel­ni szándékozott gigantikus emlékmű építését is befolyá­solták tiltakozó szavai. Fél­reértés ne essék, mindenek­előtt író s ezáltal közéleti ember. Szavaival, írástudá­sával képes kifejezni mások véleményét is. Alkalmasint az ilyesféle értelmiségről ál­modoztak a szocialista társa­dalmak elgondolói, noha nem könnyű szerep . senki­nek. Raszputyinnak már je­lent meg nálunk regénye, méghozzá igen nagy sikerrel, egy csöppnyi szibériai falu kitelepítéséről. Pontosabban arról a sokféle emberi drá­máról. amely ezt a kénysze­rű kitelepítést kísérte, ami­kor az embereknek ott kel­lett hagyniuk őseik földjét, házát, minden megszokottat. Elbeszéléseit is megismer­hettük, amelyek a mai szov­jet társadalom életképeit, az emberek vívódását mutatják jó és rossz között. Ez a mostani kisregénye is gyorsan átolvasható, nem vesz több időt igénybe, mint egy esti tévénézés. Bizonyo­san szándékos ez a rövidség, •hiszen amúgy is sietősek napjaink. Meg a tárgy sem túri a terjengősséget, hiszen egy tűzesetről szól a leírás, egy szibéria bolt- és raktár­épület gyulladt ki és porig ég. Ennyi a történet magja, de ez a tűz felmérhetetlenül messzire világít. Igaz. ez képletesen és valóságosan is. „Jellegzetes emberfajta buk­kant fel az utóbbi időben: nem egészen reménytelen esetek, nem züllöttek el vég­érvényesen, nem a pénzt hajhásszák, azt nyomban cl is szórják, hanem mintha egy szektához tartoznának, amelynek tagjai ölökké úton vannak és elutasítóan, kö­zönyösen viszonyulnak a vi­lágon mindenhez. Ezek az emberek sosem kérnek segít­séget, de ők sem nyújtanak másoknak, s a lehető legegy­szerűbbre zsugorítják az élet által előirt rendet: se csa­ládjuk, se barátaik, se von­zalmaik és nehezükre esik minden, éppen mintha bün­tetésként szabták volna rá­juk az életet. Korábban azt mondták az ilyenekre, orvul elbántak velük, ma meg mintha felesküdtek volna a magányra. S, hogy mi törté­nik ezekben a lelkekben, ki­hez, kikhez tartoznak — ki­deríthetetlen.", Raszputyin egész munkás­ságának középpontjában ha­gyomány és modernség el­lentmondásos viszonya áll, s ebben keresi az ember he­lyét. Hogyan kell. lehet he­lyesen élni? Mit mondjunk a gyermekeinknek, milyen útra irányítsuk sorsukat? Egyál­talán lehetséges beleszólni az életébe, képesek elviselni segítő szándékainkat? Az író ebben a regényében egyetlen ilyen kölcsönös ösz­szetartozást tud felmutatni, a főhős és felesége majd em­beröltőnyi házasságát. Tisz­teletet érdemel ez a viszony, hiszen két ember önként vállalt, sors-próbúlta kapcsa mindig megragadó, csuk ke­vés. Már gyermekeikben sem folytatódik, nem is beszélve környezetükről a faluról, amelyben szinte oda-nem-il­lően egyedül vannak. Ma­gyarázat és válasz nincs, így alakult a történelem újab­ban sokfelé. Mi tagadás, ná­lunk sem ismeretlen jelen­ségekről van itt szó, eleget tapasztaljuk a — tudósul mondva — nagyvárosi ma­gányt. A szovjet írónak ez a könyve is természetvédő, er­döszerető, életoltalmazó. Nem mondható ez nála di­vatoskodó utánzásnak, na­gyon is kényszerűség szülte felismerést fogalmaz meg. Amiként nálunk is évtizede­ken keresztül, a természet legyőzése volt a meghirde­tett cél, úgy volt ez ott is. Későn riadtunk fel, nagyon súlyos ára van ennek a győ­zelemnek. Az élő viz tiszta­sága, a jó levegő, a fák zöld­je pótolhatatlan érték. Léte­zésüktől van rend a világ­ban, hiányuk rémisztő, ösz­szevisszaságot teremt az em­beri lélekben. Mindezek fel­ismeréséhez bölcsesség kell, ezért tanulságos Raszputyint olvasni, hiszen útbaigazít vívódásaival. (Magvető Ki­adó.) Tráscr László Kilencvenéves szénbányász­képzés Az iskolarendszerű hazai szénbányászképzés beveze­tésének kilencvenedik évfor­dulója alkalmából szakma­történeti emlékülést tartot­tak csütörtökön az első ma­gyar bányaiskola városában, Pécsett. A pécsbányatelepi Magyar Királyi Szénbányász Iskola 1896. novemberében kezdte meg működését, s évtizedeken át ez nevelte a hazai szénbányászat közép­vezetői utánpótlását. A szén­bányászat minden ágazatá­ban alkalmazható ismere­tekkel ruházta fel növendé­keit, képesítette őket az üzemi munka közvetlen ve­zetésére, ellenőrzésére, a munkások oktatására. Az emlékülésen köszöntötték az egykori pécsbányatelepi bá­nyaiskola megjelent hajdani növendékeit is. íjr Mi? Hol? Mikor? 1987. MARCIllS 31., KEDD — NÉVNAP: ARPAD A Nap kel fi óra 27 perckor, én nyugszik 19 óra 11 perekor. A Hold kel 7 óra fi perckor, ós nyugszik 21 óra 47 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 224 cm (áradó). Újítások az egészség­ügyben Több száz újítással jelent­keznek minden évben az egészségügyben dolgozók, ám javaslataik közül elenyésző az országosan is elfogadot­tak száma: tavaly mindössze 21 újítást ítélt alkalmazha­tónak az Országos Kórház­és Orvostechnikai Intézet. Az Egészségügyi Miniszté­rium legutóbbi felmérésének tapasztalatai szerint a leg­több javaslatot bevezetik ugyan az újító munkahelyén, de ezeket csak ritkán nyújt­ják be az ORKI-hoz, mert az újitó és az intézmények vezetése sem érdekelt anya­gilag az új berendezések, orvostechnikai eszközök, vagy munka- és üzemszer­vezési megoldások, vizsgá­lati módszerek széles körű elterjesztésében. Az egész­ségügyi újítások nem min­dig hoznak pénzben is ki­fejezhető hasznot, vagy meg­takarítást, mint az ipar­ban, söt a legtöbb javaslat megvalósítása kiadást jelent az intézménynek. HAZASSAG Vigh Attila ós Túrák Dólia Révész Pal László ós Balog Edit. Tomlsic Simo és Kocsor Ildikó, Ancsa Mihály és Holló Erika. Márton János és Gangli Marta Rozália, Kószó József és Ambrus Zsuzsanna Irén. Jakab Szilárd és Forgó Beáta Etelka. Neparáczki Pál és Tóth Rózsa Ibolya. Mathesz Gábor és Mar­kovits Ágnes Magdolna, Vigh István és Keresztes Mária. Kasztrier Lajos és Horváth Éva Zsuzsanna. Békési Gábor Zol­tán és Santa Edit Klara, Varga Sándor és Gyovai Marta házas­ságot kötöttek. SZÜLETÉS Torma Tibor Istvánnak és Re­kett-Nagy Maria Teréziának Ti­bor Róbert, Bózsó Imrének és Kalmar Irénnek Andrea. Husz­ka Jánosnak és Szimone Évá­nak Mónika Viktória. Csipö Gá­bor Lászlónak és Busa Eva Gyöngyinek Tamás. Tóth Bélá­nak és Hevesi Katalinnak Dáni­el Béla, Tóth László Bélának és Borsos Borbálának László, dr. Szabó Gábornak és dr. Ónodi Juditnak Marcell. Puskó Györgynek és Szeli Zsuzsanná­nak Csaba. Füz Istvánnak és Süke Katalinnak Norbert Ist­ván, Berényi Zoltánnak és Kap­rai Máriának Zoltán, Borbély Mihálynak és Petróczi Maria Magdolnanak Erzsébet, Borbély Mihalynak és Petróczi Maria Magdolnának Katalin. Farkas­Csamangó Gyulának és Horváth Adrién Edinának Dalma, Far­kas-Csamangó Gyulának és Hor­váth Adrién Edinának Szandra. Módra Imrének és Meleg Mária­nak Tibor, Benedek Andrásnak és Szűcs Ildikónak András. Gombos Zoltánnak és Patyik Máriának Kitti Kata. Palankai Tibor Incének és Molnár Tünde Máriának Viktória. Dobo Antal­nak és Hajból Katalin Piroská­nak Ildikó, Kovács László Jó­zsefnek és Hargitai Erikának Nóra. Szuromi Péter Púinak es Vígyikan Évának Péler Pal. Bo­do Attilának és Nagy Katalin Margitnak Dávid. Zavagyak Gá­bor Ernőnek és Kerekes Julian­nának Andrea, Kacsinta Tamas­Családi események nak és Fülöp Margitnak Roland, Kónya Károlynak és Németh Mariának Attila, Savanya Fe­rencnek és Tóth-Kovács Tündé­nek Tímea. Révész Józsefnek és Szabó Margitnak Eva. Kovács Bélanak és Bodai Juliannának Anikó. Kovács Bélának és Bo­dai Juliannának Ildikó, Süli Ti­bornak és Laczkó Erzsébetnek Norbert. Rácz Ferenc Antalnak és Kéri Máriának Péter, Beret­ka Józsefnek és Szélpál Judit­nak Gábor, Szabó-Bózsó Ist­vánnak és Sörös Mariának Re­náta. Monostori Marionnak és ördög Ildikó Franciskának Aliz, Kneip Lászlónak és Lengyel Ka­talin Máriának Rita Mariann. Kocsis Istvánnak és Mucsi Ho­nának Norbert. Molnár Sándor­nak es Kiss Margitnak Róbert, Soczó Attila Csabanak és sze­rencsés-Fekete Gabriellának Gabriella. Turdai Mihálynak és Tóth Erzsébetnek Gábor. Na­klts Györgynek és Laczi Ibolya Katalinnak Brigitta Krisztina, Marko Józsefnek és Bódi Kata­linnak Szabolcs. Filus Jánosnak és Szalai Erzsébet Ilonának Ta­más, Horváth Mihálynak és dr. Cscpregi Katalinnak Bettina. Kakuszi Lászlónak és Gera Eri­ka Terézianak László Szilárd, Ábrahám Zoltán Vincenek és Pap Erzsébetnek Sarolta Viktó­ria. Frank Antal Istvánnak és Gyuris Jolánnak Livia Jolán, Király Imre Lajosnak és Komló­si Evanak Gábor József. Halmai Lajosnak és Dani Gizeljának Zoltán. Kisimre Zoltánnak és Truez Zsuzsannának Krisztián Zoltán. Langí Józsefnek és Csá­nyi Gabriellanak Norbert. Ede­lényí Tibornak és Csasztvan An­na Ágnesnek Gábor. Jenei Zol­tánnak és Mihály Magdolnának Olga. Murka Tibornak és Varga Margitnak Teréz, Oláh Gábor Lászlónak és Kurucz Anikó Ri­tának Fruzsina Maria, Kovács Lászlónak és Tóth Máriának Dóra. Komócsin Lászlónak és Bozsó Juliannának Andrea. Hor­váth Ottónak és ZemencsLk Ju­liannának Ottó. Maszlag Antal­nak és Lázár Ilonanak Tibor. Jéga-Szabó Ferencnek és Bito Rozáliának Richárd. Vass Ist­vánnak és Zádori Rózsa Kata­linnak Bettina. Bleszák Gabor­nak és Závodszki Mártának Zsolt. Torgyik Istvánnak és Da­nis Eva Mariának Eva nevú gyermeke született. HALALOZAS Dombovári Sándor, Szeitz Ká­roly. Kóra Imre, Engi Jánosné Lázár Erzsébet, Molnár Dezső, Weber János, Pusztay József. Balázs Pélerné Herke Mária. Kutas Andrásné Torányi Irén, Pintér Mihály. Pigniczki János. Szűcs Györgyné Nagymihály Er­zsébet, Kránitz Istvánné Bogel Anna. Bognár Elek. Sziklai De­zsóné Zsemberi Rozália. Mészá­ros Ferenc, Sisák Jánosné Kor­mányos Franciska. Kószó And­rásné Csiszár Irén, Hegedűs Mi­halyné Papp Anna, Nyíró Ka­roly, Martus János András. Lamper Béla Karoly, Borosko­csonyi Istvanné Molnár Sarolta. Bogár-Szabó Sándor Györgyné Mészáros Ilona, Steincr Miklós­né Murvay Julianna. Tdmas Fe­renc. Gazdag Józsefné Terhes Erzsébet, Tapai Ilona, Tóth Já­nos, Friedmann Istvánné Boni­fárt Anna. Kiss Ernő Jenő, Szál­kái Antalné Tápal Maria. Tóin Danielné Tóth Ilona. Nagy Ka­roly, dr. Simon Akos Jánosné Simor Mária. Sári Antalné Vaj­da Jolán. dr. Szcpesy Gábor László, Ungi Sándor. Maesai Bé­la. Szalai Dániel, Kósa József Mihály. Csányi László, Dudás Károlyné Vecsernyés Piroska, Faragó István, Podonyi Ferene­né Pataki Rozália. Witner Má­tyásné Magyar Mária, Simon Ferenc, Juhász Jánosné Kertész Matild. Dankó Jánosné Kevevari Margit, Bunford Mihály, Antal János, Komáromy Julianna Ma­ria. Szarka János, Puskás Sán­dorné Podráezky Rozalia meg­haltak HETVEN ÉVE született Kállai Eva (1917—1957) tisztviselő, a munkásmozgalom mártírja. A fölszabadulás »után pártmunkás lett. 1950-ban a Köztársaság téri pártházba be­nyomuló támadok elől kiugrott az ablakon. A súlyos sebeibe halt bele. HETVENÖT ÉVE született Benkö Sándor (1912— 1971) belgyógyász, klinikai do­cens, az orvostudomány dokto­ra. Szakterülete volt a hacmato­lógia. Immunológia és az onko­lógia is. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Mary Poppins, I—II. rcsz. (II. dupla helyár!), délután fél 4. háromnégyed 6 és 8 órakor: Szörnyek évadja (színes magyar film). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Beszéld köntös (magyar film), negyed C. fel 8 órakor: Falfuró (színes magyar film. Csak 16 éven felülieknek!). Szabadság: fél 4 órakor: Mary Poppins. I—II. rész (színes, m. b. amerikai film. II. dupla hely­ár!) 6 és 8-kor: Kakukk a sö­tét erdőben (színes csehszlovák film). )| Kiskörössy halászcsárda: dél­után 4 és este 8 órakor: Csendőr és a földönkivülíek (színes francia filmvígjáték). Filmtéka: (Szabadság mozi, emeleti klubtermeben) fel 6 és háromnegyed 8 órakor: Ha­lalos szerelem (színes francia film). Éva presszó: este 8 órakor: A púpos (szines francia kaland­film). tlGYEI.ETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI. SEBÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhin ígt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebé­szeti-Klinika (Pécsi u. 4.), uroló­giai felvételt ügyeletet a II. kór­náz tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszünet' napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin art. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 10 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az ŰJszogcdl Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22­655. Egyéb napokon a Fül-Orr­Gége Klinika tart ügyeletet. (Szeged. Lenin krt. 111.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14­120. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 18.40: Vetélkedő 19.00: Tv-kalendárlum 19.10: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.110: Lottóhúzás 20.03: Drágakő a koronában — filmsorozat 21.00: Témák és dilemmák — Kontakt-magazin 22.15: Tv-napló ÜJ VIDÉK 16.45: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyermekműsor 18.00: Homutatjuk . . . 18.30: Tudományos beszélgetés l9.on: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.05: Drágakő a koronában — tv-filmsorozat 21.05: Jelzések 22.35: Híradó szerb­horvátul Rádió 8.20 9.44 10.05 10.45 11.02 11.30 12.30 12.45 13.02 14 10 14.25 14.30 15.00 15.20 15.50 16.05 16.30 17.00 17.30 17.45 19.15 20.00 20.40 21.30 22.20 22.30 BUDAPEST I. 8.55: Tv-torna 9.00: Iskola-tv 9.55: Delta — (ism.) 10.20: Fogságom naolója — történelmi játék — (ism.) 11.35: Mozgató 11.40: Juanita — 1. — (ism.) 12.40: Képújság 17.05: Hírek 17.10: Három nap tv-műsora 17.15: Az életrevaló kismalac — szovjet—gruz film — (ism.) 18.05: Kalendárium 1987 18.55: Kepüjsag 19.10: Esii mese 19.30: llirado 1. 20.05: Nyolc évszak — tv-fllm­sorozat — 2. 21.10: van öt perce? 21.15: Nemzetközi stúdió — világpolitikai vitaműsor 22.15: Híradó 3. BUDAPEST 2. 17.25: Képújság 17.30: Attitűd — (Hamburg) 13.00: Dél-alfOldl Magazin — a szegedi körzeti stúdió műsora 19.00: Edenl kertek — 13. — (ism.) 19.25: Tv-torna 19,30: Angol nyelvlecke (ism.) 20.00; Brahms: I. szimfónia — c-mull Op, 68 20.55: Híradó 2. 21.15: Budapesti Tavaszt Fesztivál '87 — Egy este l'arizsban 22,00; Képújság BELGRÁD 1. 16.45: Magyar nyelvű tv-napló 17.10: Krónika 17.30: Gyerekeknek 18.00: Művelődési műsor 23.30: 0.15: 4.20: 8.05: 8.50: 9.05: 12.00: 12.10: 12.33: 13.05: i4.oo: 15.05: 15.20: 15.30: 17.30: 18.30: 19.05: 20.00: 20.30: 21.05: 21.31: 22.00: 0.14: 0.15: 4.20: 8.12: 9.39: 9.53: 11.03: 12.45: 13.05 13.54 15.00: 15.25 16.00 17.00 17.30 18.30 19.05: 19.35: 20.00 21.00: 22.17: 22.48' KOSSUTH Társalgó Muzsika gyerekeknek Knllai Evara emlékezünk születésének 70. évfordulóján. F.neklő ifjúság Verbunkosok, nóták A százszázalékos nő — Vladimír Párat regénye — 3. Ki nyer ma? Telemann: a-moll versenymű blockflőtére, viola da gambára és vonósokra Puccini: Gianni Schicchl — egyfelvonásos opera Magyarán szólva ... Orvosi tanácsok Dzsesszmctódiák Elő világirodalom Részletek a Mecseki Ércbányászati Vállalat Koncert­fű vószenekarának Liszt-hangversenyéről Népzene Máltáról Versforgó Képek és jelképek Tér-idő — tudományos figyelő Beszélni nehéz... A Szabó család Gondolat Karmesterek zeneszerzői „álarcban" — 5. örökzöld dallamok Index — világgazdasági magazin Tíz perc külpolitika Szőkefalvi Nagy Katalin énekel Kb. szimfonikus táncok Éjfél után ... PETŐFI Slágcrmúzeum Tíz pere külpolitika — (Ism.) Napközben Hírek németül, oroszul és angolul Hidas Frigyes fűvós­művelbol Dunántúli népdalkörök énekelnek Popzene sztereóban Egy órában egy élet — Fred Astair — (ism.) Irina Ivanyiekaja zongorázik Könyvről könyvért. .. Csúcsforgalom Táskarádió Talpalávaló Csak fiataloknak! Bemutatjuk a Spandaü Balett együttest Szerdahelyi János nótáiból Thyl Ulenspiegel — De Cosier regénye — 7. Balázs Klári-portré Zencközelben a hallgató Éjfél után 3. MŰSOR A Magyar Rádió és Televizió Szimfonikus Zenekara játszik Gáti István klasszikus operettekből énekel Orosz zeneszerzők kamarazenéjéből Az oxfordi New College énekkara és a londoni Barokk együttes hangversenye Intermikrofon — (ism.) Reneszánsz kalandozások — 2. Végh Sándor és Schiff András hangversenye A Magyar Rádió és Televizió énekkara énekel Zenei tükör — (ism.) Fra Diavolo — részletek Auber operájából Iskolarádió Zenekari muzsika Na maternjem jeziku — a Magyar Rádió szerb­horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről In der Muttersprache a Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről Goraint Evans opera­áriákat énekel Az élet szerelme — Vaszilij Süksin két jelenete Uj lemezeinkből Népzene sztereóban Zenei panorama

Next

/
Oldalképek
Tartalom