Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-28 / 74. szám

70 Csütörtök, 1987. március 26. Műsorajánlat Az ORSZÁGOS ILLYÉS GYULA VERS- ÉS PRÓZA­MONDÖVERSENY megyei döntőjét rendezik meg ma, szombaton délelőtt fél li­kőr Újszegeden a November 7. Művelődési Házban (Odesszai körűt 42.). A HANGVERSENYEK A SOMOGYI KÖNYVTARBAN sorozatban a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. Szá­mú Gyakorló Általános Isko­lájának Bartók-kórilsa (ve­zényel: Erdősné Fagler Eri­ka), valamint a szentesi Mész Bárdos Lajos vegyes kara (vezényel: Nagy János) lep fel ma, szombaton dél­előtt 11 órakor. YARRY: ÜBÜ KIRÁLY című darabját mutatja be a békéscsabai amatőr szín­pad ma, szombaton délután 4 órakor a Bartók Béla Mű­velődési Központban. A rendező Steinvender József. A JATE filmesztétikai kö­rében az EGY TEENAGER NAPLÓJA című dán filmet tekinthetik meg ma, szom­baton délután fél 3-kor az auditórium maximumban (Egyetem utca 2.). VIDEÓZSÜR lesz az ifjú­sági házban ma, szombaton délután 5 órakor. A POPULÁCIÓGENETI­KÁRÓL tart előadást Sze­mere György egyetemi ta­nár a biológiai szabadegye­temen holnap, vasárnap delelőtt 11 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központ­ban. A ROYAL IRODALMI KÁVÉHÁZBAN Ne hagyj meghalni címmel József Aitilára emlékeznek 30-án, hétfőn este 6 órakor. Közre­működik Dobás Kati, Bács­kai János és Szirmai Péter, a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Rendező: Kun Zsuzsa. A Volán filmklubban a PUSKÁK című filmet vetí­tik hétfőn este fél 7-kor a Dugonics moziban (Kossuth Lajos sugárút 52.). A TIT irodalmi szabad­egyetemén DSIDA JENŐ költészetét elemzi Láng Gusztáv tanszékvezető főis­kolai tanár hétfőn este fél 8-kor a Juhász Gyula Mű­velődési Központban. Az MSZMP oktatási igaz­gatósága és a TIT művészet­politikai fórumán SZÍNHÁZI HELYZETKÉP címmel Gö­döllői Lajos, a Művelődési Minisztérium színházi osz­tályának vezetője tart elő­adási hétfőn délután 3-kor a Sajtóház klubjában (Ta­nácsköztársaság útja 10.). A Balázs Béla Stúdió filmklubban Balogh Gábor OTTHON című művét vetí­tik hétfőn délután 5-kor az ifjúsági házban. TÁNCHÁZAT rendez a Kaláris együttes hétfőn este 7-kor a Délép inter klub­ban (Vár utca 1.). A FILMTÉKA műsora:ma, szombaton Andrej Tarkovsz­klj rendezői sorozatban a Tükör című színes szovjet filmet, vasárnap a nagy si­kerű Montenegro című ju­goszláv alkotást, hétfőn a Gulyás-tesvéreknek első vi­lágháborús emlékek alapján keszített dokumentumfilm­jel (Én jártam Isonzónál), keddtől csütörtökig pedig a Halálos szerelem című fran­cia filmet vetítik. Veteránok köszöntése Gyapjas János, a szegedi munkásmozgalom ismert alakja a napokban ünnepli hetvenötödik születésnapját. Ebből az alkalomból köszön­tötte Bartha László, a me­gyei pártbizottság és Frak­nóy Gábor, a városi pártbi­zottság titkára. Az egykori nyomdászt mi is felkerestük. Újszeged, Székely sor. Az ablakban muskátlik. A kis­szobában az asztalon a fele­ség, Ilonka néni ajándéka, •narancssárga tölcséres virág, klivia. — Nem nevezhető virá­gosnak az életem. A szegedi nyomdában dolgoztam mint inas, kézi- és gépszedő, valamint korrektor. Innen is mentem nyugdíjba 1971-ben. Nem volt egy cseppet sem unalmas ez a négy évtized. Tizenkilenc évesen tagja let­tem a nyomdászszakszerve­zetnek és a Szociáldemokra­„Tudja fiatalember,, ma már egyedül élek, de csöp­pet sem magányosan. Három gyerekem, meg a sok unoka •mindig gondoskodik valami elfoglaltságról. Csak az a baj, hogy elgyengültek az izmok, nehezen mozdul már a lábam. Pedig fiatal korom­ban Franciaországig is el­gyalogoltam volna ..." Czikora Károly úgy sorol­ja ifjúsága emlékeit, mintha nem is nyolcvanévesen kel­lene felidézni a múltat. A munkásmozgalom veteránja 1907. március 26-án szüle­tett. Kubikos család gyere­keként hamar megismerte a nélkülözést, majd a négy elemi elvégzése után az egy­szerű munkások embertpró­báló életét is. Dolgozott ta­licskahúzó gyerekként a sze­gedi téglagyárban, később anyagfeladó lett, a 20-as, 30. as években pedig a MÁV pályamunkása volt. Tanult kőművesmesternél is, de ta Pártnak. Abban az időben mi nyomdászok azt szeret­tük volna, ha bérünket he­tente egy összegben fizetik ki. Ehelyett naponta csipp­csupp pénzeket kaptunk. — Úgy tudom, gyakran el­járt a Munkásotthonba. szerződését felbontotta — Dél-Franciaországba készült vendégmunkásnak. Erre a tervére emlékezett ma is olyan élénken, talán azért, mert ez a vágya meghiúsult. Így újra itthon kellett munkát keresnie. Előbb a csepeli kikötőben dolgozott, majd Szegeden az Ármente­sítö Társaságnál. Itt ismer­kedett meg a munkásmozga­lommal, s 1934-ben belépett a pártba is. Ekkoriban már aktívan harcolt a munkás­ság jogaiért, részt vett Sze­geden a munkanélküliek tüntetésének megszervezésé­ben. Később a választási harcokba kapcsolódott be, segítette az internáltak csa­ládtagjait. A felszabadulást követően elsők között jelentkezett polgárőrnek és maga is részt vett a polgárőrség szervezé­sében. Később a demokrati­kus rendőrség tagja lett. 1955-ben betegsége miatt szerelt le. A felszabadulás utan is több feladatot vál­lalt a kommunista pártban, igy például részt vett az alsóvárosi MKP szervezet megalakításában. Munkássá­gát több kitüntetéssel is el­ismerték, a Szocialista Hazá­ért Érdemrendet 1967-ben kapta meg. * Emlékeit tegnap délután a városi pártbizottságon eleve­nítette fel, ahol nyolcvana­dik születésnapja alkalmá­ból Koncz János, a megyei pártbizottság és Schmidt Jó­zsef, a városi pártbizottság titkára köszöntötte Czikora Károlyt B. Z. — Fiatalemberként való­ban rendszeresen hallgattam ott előadásokat. Ekkor kezd­tem ismerkedni a marxiz­mus alapjaival. A harmincas években hozzánk már járt a Népszava. A detektívek többször feltúrták a laká­sunkat érte. A felszabadulás után kértem a Magyar Kom­munista Pártba a felvétele­met. ezt követően hamarosan megválasztottak a nyomdai pártszervezet vezetőségi tag­jának, majd szakszervezeti bizalmi lettem. — Hogyan emlékszik a vasöntödei éveire? — Ott is létrehoztuk a pártalapszervezetet. Majd 1957-től újra a nyomdába kerültem. Mindig odahúzott a szívem. Évtizedekig vol­tam szakszervezeti tisztség­viselő. Elégedettnek érzem magam. Elismerték a mun­kám, hiszen sok egyéb ki­tüntetés mellett megkaptam a Szocialista Hazáért Ér­demérmet és a Felszabadu­lási Jubileumi Emlékérmet is. • B. E. Bemutató; április 4-én Restaurátor-vallomás Molnár Gál Péter a (régi és új szegedi) Csárdáskirálynőről A színpadon azt éneklik, hogy Hajmási Péter, Haj­mási Pál, a barométer eső­re áll — a sötét nézőtéren, a Csárdáskirálynő próbáján pedig — egyfajta „restau­rátori" minőségben — ott ül Magyarország egyik leg­nevesebb szakembere, aki­vel színházi kérdésekről szót váltani mindig rendkí­vül izgalmas vállalkozás: Molnár Gál Péter. — Az április 4-i bemutató szinlapján az áll, hogy a művet a bécsi Johann Strauss Theater 1915. no? vember n-i premierje alapján viszik színre, Bo­dolay Géza rendezésében, s Molnár Gál Péter által színpadra alkalmazva. Ez voltaképpen annyit jelent, hogy nem a jól ismert szö­vegkönyvvel kerül most a szegedi közönség elé minden nagyoperettek 'fegklassziku­sabbika ... — Az eredeti librettó több szempontból rendkívüli. Mö­götte ma már elfeledett, ám rendkívül érdekes intrikák, s egy sajátosan egyéni ízű világ, a Monarchia kísérte­tei sorakoznak. A bécsi pre­mier után a darabról elég baiátságtalan kritikák lát­tak napvilágot. És feltűnő módon, minél inkább az ud­varhoz közelállónak számí­tott egy lap, annál élesebb bírálatot közölt... Volt pél­dául olyasféle kitétel is, hogy „így megrágalmazni monarchiánk legfelsőbb kö­reit ilyen ízetlenségekkel." Ez nem kevesebbet jelen­tett (eléggé nyílt titok volt akkoriban), hogy valahogyan nagyon elevenbe talált ez a színielőadás. Igen sok oszt­rák főúr keveredett ugyanis mindenféle mesalliance-ba holmi táncosnőcskékkel, kis színésznőkkel, magának Fe­renc Józsefnek, a császár­nak a Burgtheater művész­nőjéhez, Schratt Katalinhoz való viszonyáról pedig még manapság is beszélnek-írnak olykor... A Csárdáskirálynő eredeti szövegkönyve tele van utalásokkal holmi kup­lerájra és egyebekre, nem is nagyon leplezetten birodal­mi szintre alkalmazván mindezt. Ami azt illeti: elég undok, elég szemtelen, rend­kívül csipkelődő ez a szö­veg. — Jócskán megédesedett későbbre. Az a változat, amin már mi felnőttünk ... — ... az Kellér Dezső 54­es átdolgozása. Csakhogy ne feledjük, az két zseni, Hon­thy Hanna és Feleki Kamill részére készült. Ebből lett azlán a későbbi nagy szé­,ria..l. Viszont 194!5 után Gáspár Margitnak kellett ki­harcolni, hogy a Csárdáski­rálynő egyáltalán újra ma­gyar színpadra kerülhessen. A korábbi változat maga volt a rothadt burzsoá szín­ház, a botránykő jelképe. — A jelenlegi jelszó tehát: vissza az ősforráshoz? — Igen, de megvizsgálni igyekezvén azt is: vajon mitől működött olyan jól az eredeti? Az egész Csár­dáskirálynő-mitoszban óriási szerepe van. Tudjuk, ez a mű, hogy úgy mondjuk, nem nagyon mély éppen, viszont a rpaga módján mégis rop­pant gazdag mondandót tar­talmaz. Minden néző kelle­mes megnyugvással bele­érezheti a maga világnéze­tét, és konstatálhatja, .hogy ké-em, az élet igenis, mind­azonáltal szép, szerelmesnek lenni jó és a világ tulaj­donképpen mégiscsak megy előre, bármi történjék is. A színház mint olyan pedig abból is áll, hogy tudatja velünk: hiába mondanak odafönn okosakat, ha lenn nem hallja meg a lélek... — A régi-új szegedi Csár­dáskirálynő restaurátoraként mit vár ettől az előadástól? — Húszegynéhány éve Makai Péter rendezésében láttam itt egy Csárdáski­rálynöt, emleKszem, Király Levente volt Báni gróf. A legjobb Bóni, akit életem­ben láttam. Vannak elévül­hetetlen dolgok: Király Le­vente most is szerepel. . . Egyébként Bajtay Horváth Ágota és Iván Ildikó föl­váltva lesz a primadonna, azaz Vereczky Szilvia, a to­vábbi szerepekben többek között Bognár Zsoltot, Tur­pinszky Bélát és Szirmai Pktcrt is láthatja a közön­ség. A Csárdáskirálynöben az is elévülhetetlen, hogy egyszerűen nem lehet meg­bukni vele. Fölcsendülnek a Kálmán-dallamok és ... Kü­lönben, gondoljuk csak el: 71 esztendeje már a pesti. Király Színház-beli bemuta­tónak is. A darab, ne is tagadjuk, tényleg halhatat­lanság-gyanús ... Amit most a rendező segítőtársával, Mira János díszlettervező­vel, meg a többiekkel mind­ehhez hozzátesz, az volta­képpen át hivatott kötni az elmúltat a jelenlevővel. — A szövegkönyv res­taurálásával is? — Egy idő után egy fest­ményre is sok minden rá­rakódik. Nemcsak por. de még mást is ráfestenek. Meg kell vallatni, hogyan is nézett ki eredetileg. Ezt próbáltam meg Domonko* László Két kötetben: műszaki fejlesztés - haladás A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent a Műszaki fejlesztés — társa­dalmi haladás címmel ta­valy Székesfehérvárott meg­rendezett országos elméleti tanácskozás anyaga. A két­kötetes munkában közlik a plenáris ülésen elhangzott három előadás szövegét, s a szekcióülések korreferátu­mait szerkesztve, teljes ter­jedelmükben, a hozzászólá­sokat pedig válogatva és rövidítve. (MTI) Az MSZMP Csongrád Me­gyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága az 1987/88-as tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leni­nizmus Esti Egyetemre. A pártoktatásnak' ez a formája hivatott a vezetői munkához előírt és a különféle értelmi­ségi pályákon szükséges ideológiai és politikai isme­retek nyújtására, valamint továbbfejlesztésére. Pályáz­hatnak párttagok és párton­kívüliek egyaránt. A résztve­vők tanulmányaik befejezté­vel bizonyítványt kapnak a végzettség elismerése a konkrét tanfolyamtípushoz kötve kerül dokumentálásra. Az érdeklődök az 1987/88-as oktatási évben az alábbi ta­gozatokra nyújthatják be pályázatukat. 1. Hároméves általános ta­gozat. Megismertet a mar­xizmus—leninizmus elméle­tével, a filozófia, a politikai gazdaságtan és a tudomá­nyos szocializmus tanulmá­nyozása révén. Elvégzését az állami, a gazdasági és a moz­galmi területeken dolgozók­nak, propagandistáknak, fia­tal értelmiségieknek, vala­mint a marxizmus—leniniz­mus iránt elméletileg érdek­lődőknek ajánljuk. A hallga­tók minden tantárgyból fél­évkor beszámolnak, az év végén pedig vizsgát tesznek. Felvételi feltételek: a mun­kahely és az illetékes párt­szerv javaslata; sikeres fel­vételi vizsga; orvosi javaslat. A felvételi vizsga szóbeli kérdéseit a jelentkezési la­pokkal egy időben a pályá Pályázati felhívás A Marxizmus—Leninizmus Esli Egyetemre zók megkapják. A felvételi vizsga ideje és helye: Sze­ged, 1987. május 15. (péntek) 14 óra, oktatási igazgatóság; Kistelek, 1987. május 11. (hétfő) 17 óra, városi jogú nagyközségi pártbizottság. (Erről külön értesítést nem küldünk!) 2. Kctcves szakosított ta­gozat. A tagozat a filozófiá­nak, a politikai gazdaság­tannak, a nemzetközi mun­kásmozgalom történetének, a magyar munkásmozgalom történetének mélyebb, elmé­leti-tudományos igényű ta­nulmányozását szolgálja. El­végzését egyetemi, főiskolai végzettségű értelmiségieknek — elsősorban pedagógusok­nak —, fiatal tudományos kutatóknak, újságíróknak, népművelőknek, propagan­distáknak és azoknak az ál­lami, gazdasági, mozgalmi területen dolgozó vezetőknek ajánljuk, akik számára az il­letékes irányító szervek ezt előírják. A hallgatók a tan­anyagból félévben beszámol­nak, az év végén pedig vizs­gát tesznek. Az alábbi szakok indul­nak : Szegeden: filozófia, po­litikai gazdaságtan, nemzet­közi munkásmozgalom tör­ténete, magyar munkásmoz­galom története. A felvétel feltételei a munkahely és az illetékes pártszerv javaslata, sikeres felvételi vizsga, or­vosi javaslat. A felvételi vizsga szóbeli kérdéseit a jelentkezési lapokkal egy időben a pályázók megkap­ják, amelyen a felvételi vizs­ga helyét és idejét is feltün­tettük, így erről külön érte­sítést nem küldünk! 3. Speciális továbbképző tanfolyamok (1 éves). Cél­juk: a korábban szerzett marxista—leninista művelt­ség felfrissítése és elmélyíté­se egy meghatározott konk­rét irányban, a társadalom­tudományok újabb eredmé­nyeinek feldolgozása és al­kalmazásának segítése. El­végzését azoknak a három­éves általános vagy szakosí­tott tagozatot végzetteknek ajánljuk, akiknek ideológiai­politikai tudását felfrissíteni, bővíteni, továbbfejleszteni szükséges, illetve akiknek politikai továbbképzése az állami előírások alapján ese­dékes. A hallgatók a tanfo­lyam végén a tananyagból beszámolnak. Az alábbi speciális tovább­képző tanfolyamok indulnak Szegeden: politikai rendsze­rünk időszerű kérdései (poli­tikatudomány), szociológia, művelődéspolitika, társadal­munk és az erkölcs (etika), esztétika, bevezetés a mar­xista valláselméletbe, gazda­ságpolitika, világgazdaság, nemzetközi politika, vezetési ismeretek, politikai nevelés, retorika. A felvétel feltéte­lei: a munkahely és az illeté­kes pártszerv javaslata, si­keres felvételi vizsga, orvo­si javaslat. A felvételi vizs­gához kérdéseket nem adunk ki, helyét és időpontját írás­ban közöljük. Altalános tudnivalók: A jelentkezési lapokat 1987. március 30-tól a mun­kahely szerint illetékes váro­si, városi jogú nagyközségi, nagyközségi pártbizottságok­tól lehet beszerezni. A kitöltött jelentkezési la­pokat — 2 darab saját névre megcímzett és bélyeggel el­látott borítékkal együtt — 1987. április 21-ig az illeté­kes városi, városi jogú nagy­községi pártbizottságokhoz kell eljuttatni. A tanév minden tagozaton 1987. szeptember l-jétől 1988. június 30-ig tart. A tandíj tanévenként: az általános tagozaton 300 Ft, a szakosított tagozaton 500 Ft, a speciális továbbképző tanfolyamon 600 Ft, melyet egy összegben a beiratkozás előtt csekken kell befizetni. A tanulmányi kedvezmé­nyek mértékére változatla­nul a 6/1981, XII. 29. (ABMH rendelkezése, illetve az ABMH 6001) 1982. (Mü, K. 3.) elvi állásfoglalása van érvényben, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom