Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-17 / 64. szám

t <3 Kedd, 1987. március 17. Bécsi dialógus 1 N^T^M^ 4 Bécs (MTI) Nyílt, építő párbeszédet folytatott a békéről a világ minden részéről érkezett mintegy 200 közéleti szemé­lyiség a hétfőn véget ért bé­csi dialóguson. A békeerők 14 éve működő nemzetközi összekötő fóruma immár ne­gyedszer rendezte meg a ta­nácskozást az osztrák fő­városban. „A háborúk és erőszak nélküli világért" volt a jelszava az idei há­romnapos konferenciának, amelyen a legkülönbözőbb világnézetű, pártállású sze­mélyiségek vettek részt Nyugat- és Kelet-Európából, Latin-Amerikából, Afriká­ból, Ázsiából, Ausztráliából. Nelly Maes, a belgiumi Flamand Nacionalista Párt parlamenti képviselőnője ar­ra mutatott rá hétfőn a saj­tó képviselői előtt, hogy a Szovjetunió új politikája nyíltabb légkört, újabb vi­talehetőségeket biztosít a békemozgalmak számára is. Ezt tükrözte a bécsi dialó­gus is: míg például hét ke­Marjai József megbeszélései Lipcsében Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, a ma­gyar—NDK gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság magyar ta­gozatának elnöke március 14. és 16. között az NDK-ban tartózkodott, ahol részt vett a lipcsei tavaszi vásár meg­nyitásán. A kormány elnökhelyette­se kinttartózkodása során a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés kérdéseiről és a szocialista gazdasági integrá­ció időszerű témáiról tár­gyalt Wolfgang Rauchfuss m i n iszterel nök-helyettes­sel, a gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság NDK-beli társelnö­kével, valamint Günther Kleiber miniszterelnök-he­lyettessel, az NDK állandó KGST-képviselőjével. Marjai József találkozott Gerhard Beil külkereskedel­mi miniszterrel, valamint az NDK kormányának több tag­jával. A vásár megtekintése során eszmecserét folytatott a magyar és NDK-vállalatok képviselőivel a kétoldalú vállalatközi kapcsolatok ta­pasztalatairól, a folyamatban levő kiemelt ügyekről, a ter­melési kooperáció és szako­sítás kiterjesztésének, to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről. A két kormány képviselői megállapították, hogy a vá­sáron bemutatottak jól érzé­keltetik a két baráti ország eredményes gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködésében eddig elért magas színvonalat, a kedvező ta­pasztalatokat. Megállapodtak abban, hogy a KGST-orszá­gok műszaki-tudományos fejlesztése 2000-ig szóló komplex programjának a kulcstechnológiák elsajátítá­sára és a termelésbe való gyors bevezetésére "irányuló célkitűzései megvalósításá­ban szorosabb együttműkö­dést alakítanak ki. A kormány elnökhelyette­se több találkozó keretében eszmecserét folytatott a lip­csei vásárra érkezett külföl­di személyiségekkel, köztük Wladyslaw Gwiazda lengyel miniszterelnök-helyettes­sel, Martin Bangemann NSZK gazdasági miniszter­ed, és Lothar Späthtal, Ba­den-Württemberg miniszter­elnökével. Marjai József hélfőn visz­szaérkezett Budapestre. let- és nyugat-európai or­szág képviselői közösen fog­laltak állást az eurorakéták ellen, egy gaulle-ista kép­viselő a francia konzervatív kormány ismert álláspontját hangoztatta arról, hogy Pá­rizs saját atomütőerejét nem kívánja csökkenteni. Az el­térő nézetek mit sem vál­toztattak- azon, hogy vala­mennyi részvevő hasznosnak ítélje a tanácskozást. - s A munkabizottságokban közös állásfoglalásokat dol­goztak ki többek között a biztonságpolitika, a békéért kvaló nemzetközi együttmű­ködés kérdéseiről. Nyílt le­véllel fordultak a bécsi utó­találkozó részvevőihez, üd­vözölve munkájukat, és ah­hoz sikert kívántak. A magyar békemozgalmat Balogh Andrásnak, az Or­szágos Béketanács elnökhe­lyettesének vezetésével kép­viselte küldöttség a tanács­kozáson. EGK—Magyarország Gazdaságról, kereskedelemről ® Brüsszel (MTI) A Közös Piac tagorszá­gainak külügyminiszterei hétfőn két napra tervezett tanácskozást kezdtek Brüsszelben. A napirenden szeiepel az EGK-bizottság­nak adandó, a Magyarország és az EGK közötti kereske­V.el mi-gazdasági együttmű­ködési egyezmény megtár­gyalására vonatkozó felha­talmazás kérdése is. A Közös Piac bizottságá­nak szóvivője szerint a kül­ügyminiszterek előrelátha­tólag csak tájékoztatást hallgatnak meg és véleményt cserélnek a tárgyalások elő­készítéséről. Döntést esetleg áprilisban sorra kerülő ülé­sükön hoznának és ekkor hatalmaznák fel a bizottsá­got a Magyarország és az EGK közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény megtárgyalására. A Magyar Nemzeli Bank árfolyamai. (Bankjegy és csekk) Érvényben: 1987. március 17-étől 23-áig Pénznem: vételi eladási árf. 100 egyi. Ft-ban Angol font 7 354,52 7 809,44 Ausztrál dollár 3 171,90 3 368,10 Belga frank 122,15 129,71 Dán korona 672,09 713,67 Finn márka 1 031,13 1 094,91 Francia frank 760,24 807,26 Görög drachma a) 33.31 35,37 Holland forint 2 240,21 2 378,77 ír font 6 756,05 7 173,95 Japán yen (1000) 306,89 325,87 Jugoszláv dinár 7,60 8,06 Kanadai dollár 3 532,25 3 750,73 Kuvaiti dinár 16 826,66 17 867,48 Norvég korona 671,27 712.79 NSZK-márka 2 530,62 2 687,16 Olasz Ura (1000) 35,60 37,80 Osztrák schilling 360,15 382,43 Portugál escudo 32,83 34,87 Spanyol peseta 36,04 38,26 Svájci frank 3 019,52 3 206,30 Svéd korona 724,13 768,93 USA-dollár 4 657,62 4 945,72 Ecu (Közös Piac) 5 249,20 5 573,90 a) vásárolható legmagasabb bankjegy címlet: (00-as Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos ár­folyamok változatlanul az 1986. movember 25-ei köz­lésnek megfelelően vannak érvényben A bécsi dialógus részvevői hétfőn délután közös vitát folytattak az európai utó­találkozón részt vevő több küldöttség képviselőivel. A találkozó vendégei között volt Erdős André magyar nagykövet is. Lázár György Békés megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke hétfőn kétnapos Békés megyei látogatásra Békés­csabára érkezett. A kor­mányfőt a délutáni órákban a megyeszékhelyen Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára és Gyulavári Pál megyei tanácselnök fogadta, s tájékoztatta az ország délkeleti megyéjének gazda­sági és politikai életéről. Békésben a .politikai lég­kör alkalmas arra, hogy eredményes munkát lehes­sen végezni — hangsúlyoz­ták a megye vezetői a köz­hangulatot jellemezbe. Az elért vívmányok (megtartá­sát illetően azonban itt is észlelhető aggodalom. Arról is tájélkoztatták a Minisz­tertanács elnökét, hogy az itt élók nagy figyelemmel, várakozással és szimpátiá­val követik a Szovjetunió­ban megindult változásokat. Lázár György programja ma, kedden délelőtt párt­aktíván folytatódik, amelyen a megye párt- és gazdasági vezetői körvonalazzák az 1987. évi' tennivalókat. Ezt követően a Politikai Bizott­ság tagja felkeresi a Békés­csabai Kötöttárugyárat és az Állami Gazdaságot. NATO—VSZ-tanácskozás CL Bécs (MTI) Pozitív, építő légkör jel­lemezte a NATO-hoz, illetve a VSZ-hez tartozó 23 ország képviselőinek hétfői, bécsi találkozóját. A 23 állam képviselői ezúttal negyed­szer tanácskoztak arról, mi­lyen keretek között legyenek tárgyalások az európai ha­gyományos haderők és fegy­verzetek csökkentéséről. Az olasz nagykövetségen tar­tott ülésen most is napiren­den volt az a kérdés, hogy a semleges és el nem köte­lezett országokat valamilyen formában be kell vonni ezekbe a tárgyalásokba. Emellett érdemi eszmecsere alakult ki a leszerelési man­dátum tartalmi kérdéseiről. A következő ülésre egy hét múlva, luxemburgi el­nöklettel, a bécsi spanyol nagykövetségen kerül sor. SZŰRÖS MÁTYÁS WASHINGTONBAN Megkezdte washingtoni megbeszéléseit Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB titká­ra, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki Dante Fascell, az amerikai képviselőház külügyi bizott­sága elnökének meghívására tesz látogatást az Egyesült államokban. Szűrös Mátyás hétfőn elsőnek Charles Wicknél, az Egyesült Álla­mok Tájékoztatási Hivatala vezetőjénél tett látogatást. Megbeszélésükön áttekintet­ték a két ország közötti tá­jékoztatási és kulturális kapcsolatok helyzetét. Világgazdaság Műszaki fejlesztés - állami támogatással Újfajta állami-vállalati együttműködés körvonalai alakultak ki Nyugat-Európá­ban a legfejlettebb technoló­gia alkalmazásával kapcso­latban. Állami segédlettel, de az állam közvetlen részvé­tele nélkül látják behozha­tónak a szakemberek azt a technikai szakadékot, amely ma elválasztja Nyugat-Euró­pát az Újvilág, illetve Japán műszaki színvonalától. Az Euréka és a vállalat Közismert, hogy az életjáró technológiát megtestesítő termékek gyártása sokkal lassabban bővült Nyugat­Európában, mint a konkur­renseknél: 1972 óta az Egye­sült Államokban ilyen ter­mékekből évente 7,6 száza­lékkal, Japánban 14 száza­képest a fenti összeg elenyé­sző, de a módszer — a vál­lalati tőkének a műszaki fejlesztés szolgálatába állítá­sa — azzal kecsegtet, hogy a fejlesztések rohamosan fognak bővülni. Nem a pénz ugyanis az, amit a technoló­giai ugrást végrehajtani kí­vánó vállalatok a legfőkép­pen várnak kormányaiktól. Az Euréka-programok jó­váhagyásakor (szemben a Közös Piac finanszírozta „központi" fejlesztési ter­vekkel) a kormányoknak nem is kell anyagi kötele­zettséget vállalniuk — mel­lesleg ilyet nem is tudná­nak, (hiszen az Eurékának nincs is konkrét, előzetes költségvetése. Az államnak persze lehetősége van arra, hogy a későbbiekben az adott program életképességé­nek függvényében finanszí­rozza a terveket. lékkai többet gyártottak, a nyugat-európai országokban Nem a pénz a legfőbb viszont 5 százalék alatt ma­radt a termelés bővülésének üteme. Ilyen háttérben dolgozták ki a nyolcvanas évek elején azt a műszaki fejlesztési koncepciót, amely az utol­érés stratégiáját hivatott megvalósítani, — mégpedig a vállalati fejlesztéseket ál­lítva a középpontba. Az Euréka néven ismert prog­ram kritériuma mindössze az, hogy legalább két ország vállalata, vagy kutatóintéze­te szövetkezzék, valamely terv megvalósítására, és hogy a tervek értelemszerű­en piacképes termékekben realizálódjanak, továbbá a programok — nem mellékes követelményként — polgári fejlesztési célokat szolgálja­nak. „Rövid időn belül nagy népszerűségre tettek szert az ilyen jellegű fejlesztések" — •közölte az Euréka-program Brüsszelben létrejött titkár­ságának vezetője. A 19 részt­vevő nyugat-európai ország — köztük a közös piaci tag­országok vállalatai — két év alatt 3,5 milliárd dolláros költségű tervet vázoltak föl, ebből 109 tervet javasoltak megvalósítani — többségé­ben a számítástechnika és a robottechnika alkalmazásá­nak kiterjesztését célzó el­gondolásokat. Igaz, hogy az amerikai csillagháborús program finanszírozására szánt 26 milliárd dollárhoz Jellemző, hogy ez a mód­szer mennyire tetszik a kor­mányoknak, amelyek közül Franciaország és az NSZK rögtön 200 millió dollárral támasztotta alá a vállalati fejlesztéseket. E két ország ugyanakkor ellenzi a Brüsz­szel által elindított és vezé­relt kutatásokat, fejlesztése­ket. Furcsa, de a vállalatok­nak is megfelel az, ha az ál­lamok visszafogottságot ta­núsítanak. A nyugat-európai vállalkozók szervezetének (UNICE) egyik képviselője egyenesen azt fejtegette, hogy a vállalkozók „a fej­lesztések technikai és pénz­ügyi kockázatának mértéké­ben" igénylik csak a kormá­nyok anyagi támogatását, de semmi esetre sem tartanak igényt a költségek 30 száza­lékos mértéket meghaladó kormányzati finanszírozásá­ra. Az Euréka tehát főleg a résztvevő vállalatok tőke­erejére, továbbá a pénz­piacon felvett hitelekre tá­maszkodik majd a tervek realizálásaikor. Találkozik tehát a vállalati gondolko­dás és az állam elképzelé­se, amit tükröz az is, hogy eddig az országok átlagosan a költségek negyedét, har­madát kívánják fedezni. Az adakozóbb NSZK és Franciaország a költségek felét is hajlandó kifizetni. Olaszország, Anglia vagy Svédország ennél jóval ala csonyabb terheket vállalna. A központi pénzekről való lemondást főképp az indo­kolja, hogy ily módon csor­bítatlan maradt a vállalatok döntési szabadsága. A Kö­zös Piac párhuzamosan fu tó, mintegy 8 milliárd dol­lárt mozgósító csúcstechno­lógiai fejlesztési terve ezzel szemben számos kedvezőt­lennek tartott vállalati kö­telezettséggel jár. A csúcs­technológia megvalósítójá­nak közzé kell tennie ku­tatási eredményeit, a sza­badalmak fölötti rendelke­zési joga is korlátozott. A brüsszeli tervékbe az álla­mok egyébként még abban az esetben is beleszólhatnak, ha egy fillér anyagi kocká­zatot sem vállalnak ma­gukra. Mégis a kormányok Máris érzékelhető, hogy a vonzóbb Euréka elvonja az erőket azoktól a .műszaki fejlesztési tervektől, amelye­ket a brüsszeli Közös Piac kíván megvalósítani, és amelyek állítólag fele rész­ben lényegében azonos ku­tatási-fejlesztési témákra vonatkoznak. Ennek főként a fejletlenebb nyugat-euró­pai országok nem örülnek, az ő vállalataik ¡ugyanis aligha juthatnak szerephez a tőkeerős vállalatokra ala­pozódó programokban. Mi­nél inkább hagyatkoznak a (piacra a fejlesztések, a résztvevő vállalatok annál inkább igénylik az állam piacszervező munkáját. Az egyik legfőbb gondja Nyugat-Európának éppen a piac széttördeltsége, a nem­zeti piaci határok meghatá­rozó volta. Az egységes szab­ványok, az azonos műszaki­és vámelőírások kidolgozá­sa, a gazdaság- és pénz­politika harmonizálása az államokra vár. A kormá­nyok hivatottak tehát arra, hogy a piac nemzetközivé tételével segítsék elő a tech­nológiai újdonságok keres­kedelmi sikereit. Marton János POZSGAY IMRE JAPÁNBA UTAZOTT Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára a japán kor­mány meghívására hétfőn Tokióba utazott. SZOVJET—KÍNAI VÍZÜGYI TÁRGYALÁS Szovjet—kínai vízügyi szakértői munkatalálkozót tartottak március 2. és 16. között Moszkvában. A talál­kozó a Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság kormá­nyának arra vonatkozó ko­rábbi megállapodása alapján jött létre, hogy vegyes bi­zottságot alakítanak, amely irányítani fogja az Arguny és Amur folyók határ men­ti szakaszai vízkészleteinek komplex felhasználását cél­zó tervek kidolgozását, A moszkvai munkatalálkozón megvitatták és egyeztették az idei . nyáron végzendő helyszíni tervező- és kuta­tómunkák tervét, s a meg­beszélések eredményeiről jegyzőkönyvet írtak alá. BEFEJEZŐDÖTT A SZOVJET ÚJSÁGÍRÓ­KONGRESSZUS A szovjet újságírók szö­vetségének VI. kongresszu­sa hétfőn befejeződött. A Moszkvában tartott három­napos tanácskozáson, ame­lyen a szervezet 85 ezer tagjának képviseletében több mint hétszáz küldött vett részt, megvitatták, hogy a szovjetunióbeli átalakítás milyen feladatokat ad a sajtónak, egyrészt a most zajló változások tükrözteté­sében és segítésében, más­részt a sajtó és az újságíró­szövetség munkájának fej­lesztésében. WEINBERGER MADRIDBAN Vasárnap éjszaka Madrid­ba érkezett Weinberger amerikai hadügyminiszter. Kétnapos hivatalos látoga­tása során arról - igyekszik majd meggyőzni a 6panyol vezetőket, hogy a spanyol­országi amerikai katonai támaszpontok fenntartása mind a Pentagon, mind az atlanti szövetség 6zámára fontos. MEGÉRKEZETT ARGENTÍNÁBA A SZENT JUPAT Hétfőn hajnalban megér­kezett Argentínába, Buenos Aires kikötőjébe Fa Nán­dorral és Gál Józseffel a fedélzetén a nehéz viharo­kat kiállt magyar tengerjá­ró vitorlás, a Szent JupáL A legénység fizikailag ki­merült, de ez érthető, hi­szen amióta az utolsó szá­razföldet, Új-Zélandot el­hagyták, 66 napot hajóztak egyfolytában. vu LÁTOGATÁSA Négynapos hivatalos lá­togatását befejezve hétfőn elutazott Szófiából Vu Hszüe-csien, a Kínai Kom­munista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter. SZAKÉRTŐI TÁRGYALÁSOK Hétfőn Genfben felújítot­ták az atomfegyver-kísérle­tek beszüntetésének kérdé­seivel foglalkozó szovjet­amerikai szakértői tárgya­lásokat. A szovjet tárgyaló­küldöttséget Andranyik Pet­roszjanc, az állami atom­energia-ügyj bizottság elnö­ke, az amerikai delegációt Róbert Barker, a hadügy­miniszter atomenergia-ügyi tanácsadója vezeti. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom