Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-17 / 64. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam 64. szám 1987. március 17., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Üdülőterületi tervek Szentesen 3 Vekerparton iKétiépcsős megoldások Megy az ember a Szentesről Kunszentmárton felé vivő úton, s alig hagyja maga mögött az utolsó házakat, hatalmas vízfelületre figyel föl a bal oldalon. Átlagos szélessége nyolcszáz, hosszúsága 2400 méter. Ha „csurig" tele a tómeder, 2,81 millió köbméter víz fér bele. Nem is egy tó ez, hanem kettő: a kisebbe vezeti be először a ter­málenergiát fűtőanyagként felhasználó szentesi téesz az úgynevezett csurgalékvizeket — azaz hűti a még langyos termálvizet, s a másikban, a nagyobbikban tárolja. Ter­mészetvédelmi okai vannak e kétlépcsős tarozásnak. Az a célja, hogy február 15. és október 31. között a nagy sótar­talmú termálcsurgalékvíz ne kerüljön az öntözővíz-háló­zatba, s tehermentesítse az úgynevezett vekeréri fő­csatornát. A vekerhátinak, vekerla­posinak, nagyhegyinek is nevezett szentesi termáltó — mely egyúttal belvíztáro­zó is — már a város 1978­as általános rendezési ter­vében „elsődleges üdülőte­rületként" szerepelt. Ami lefordítva annyit jelentett: a Szentesen élők számára ez a tó válhat lakóhelyükhöz közeli kirándulóközponttá, vízisport-bázissá, magán- és társasüdülő-teleppé. A két­lépcsős megoldások közül ez a második: a mezőgazda­ságban már értéktelenné vált termálvizek tava sza­badidős, pihenési, idegen­forgalmi célokat szolgálhat. A tópart északnyugati terü­lete kínálkozik erre, amely közvetlenül csatlakozik Szentes Nagyhegy nevű vá­rosrészéhez. A megbízást, hogy készít­sen tervjavaslatot a beépí­tésre, az üdülőterület kiala­kítására, a Csomiterv Kiss Lajos vezette tervezőcso­portja kapta, méghozzá is­mét csak „kétlépcsősen". Először előkészítő-feltáró vizsgálatot, úgynevezett ter­vezési programjavaslatot vártak tőlük a megbízók, majd annak alapján a vég­leges tervet. (Megalapozot­tabb döntésekre lesz úgy módjuk ^ város vezető tes­tületeinek, ha a nagyjából körvonalazott s megvitatott, átgondolt lehetőségekhez szabják konkrét elképzelé­seiket.) Nos, a tervezési folyamat első felén túl, s második szakaszán innen érdemes bepillantanunk a „program­csomagba". Eszerint a tá­rozó vize sportolásra alkal­mas, tehát csónakázni, evez­ni, szörfözni minden külö­nösebb gond nélkül lehet majd. Strandolásra abból a megfontolásból nem java­solt, mert a víz minősége változó, függ a hűtőtóbeli víztől, a belvizek mennyi­ségétől, milyenségétől. Ami a horgászati hasznosítást il­leti, ez ügyben a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóinté­zetnek, s a JATE Bioké­miai Intézetének haléletta­ni, szövettani vizsgálatai lesznek majd perdöntők. Azt már 1983-ban megfo­galmazták a vízügyi szak­emberek, hogy a termálvíz hatása a halakra nem ked­vezőtlen, életüket nem ve­szélyeztette a víz szerves­anyag-tartalmának növeke­dése. (Sőt, biztosítja a ha­lak táplálékát.) Megvizsgál­ták azt is, milyen hatással van a tó a környék termő­földjeire. Nos, a jó terep­adottságok, a vízzáró agyag­talajrétegek mérséklik a tá­rozó kedvezőtlen hatását. A talajon átszivárgó termál­víz sótartalma csökken, s nem szikesíti a területet, mert tavasszal és ősszel nem kerül az öntözővízbe. (Ügy tapasztalták, az egyébként változó vízminőség a nyár végére alakul a legkedve­zőbben.) Nem lesz akadálya — úgy tűnik — az üdülőte­rület fásításának sem, a környéken vett talajminták alapján az erdőmérnökök már meghatározták, mely fajták telepíthetők a Nagy­hegy és a termáltó közti, körülbelül 80 hektárnyi te­rületen. Ekkora az a sáv, amely két kilométer hosz­szan, s 400-450 méter szé­lességben beépíthető — vízi­sport-teleppel (tárolókkal, kölcsönzővel, kikötővel), if­júsági táborhelyekkel, a kereskedelmi, vendéglátó­ipari, szolgáltató hálózat üzleteivel, magán és társas­üdülőkkel, s persze, kem­pinggel. A részletkérdésekre ter­mészetesen majd az előké­szítő, feltáró vizsgálat utá­ni második fordulóban ad­nak választ a tervezők. A szentesiek már nyilván vár­ják ezt, hiszen a Csongrád Megyei Hírlap március 10-i számának egy hírében azt olvastuk: „A Spartacus SC vezető) most azt tervezik, hogy vitorlázó és szörf szakosztályt alakítanak ki hamarosan. Az anyagiak megteremtése után jó né­hány sporteszközt is besze­reznek majd, amelyeket kölcsönözhetnek az érdeklő­dők." Pálfy Katalin Á műszaki-tudományos haladásért A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetségének Országos Elnök­sége hétfőn Budapesten ülést tartott. A testület Fock Jenő el­nökletével megvitatta az MTESZ 1991-ig szóló cselek­vési programját. Az ülésen részt vett és felszólalt Be­recz Frigyes, a Miniszterta­nács elnökhelyettese is. A műszaki fejlődés meg­gyorsításét szolgáló, a szö­vetség tennivalóit meghatá­rozó cselekvési programot Tóth János, az MTESZ főtit­kára terjesztette elő. Az el­következő években a szövet­ség a műszaki értelmiség véleményét tükrözve hang­súlyosabban kíván részt ven­ni a műszaki-tudományos haladás céljainak kidolgozá­sában, s az azok eléréséhez szükséges feltételrendszer megteremtésében, A prog­ram a 33 tudományos egye­sület szakmai munkájának középpontjába hat fejlesz­tési téma kiemelt figyelem­mel kísérését helyezte. Ezek: az elektronizáció és informá­ciós technológiák, valamint a biotechnológiák fejlesztése, a gazdaságirányítási rend­szer további korszerűsítése, a gazdaságos anyag- és ener­giafelhasználást elősegítő el­járások bevezetése, a minő­ség javítása, s végül az or­szágos jelentőségű környe­zetvédelmi programok, ame­lyek szakvéleményezésére az MTESZ tanácsadó testületet alakít. A cselekvési program vi­tájában az elnökség tagjai hangsúlyozták, hogy az MTESZ-nek még határozot­tabban kell képviselnie a mű­szaki értelmiség érdekeit. Az országos elnökség a cselekvési programot elfo­gadta. (MTI) Feszített A Szegedi Vízművek és Fürdők szakemberei szerint: az idén is lesz nyár! A mos­tani fagyos márciusi napok­ban ebben néhányan talán kételkedünk. A régi híd lá­bánál, a SZUE nagyme­dencéjét viszont már el is kezdték felújítani. Júliusban — a tervek szerint — már az új feszített víztükrös me­dencében úszhatunk. A régi festett burkolatot is átvará­zsolják, kék-fehér színű csempék borítják majd a medencét. Jelenleg a vas­vázszerkezet szerelésénél tartanak, hamarosan követ­kezhet a betonozás. A nyolc és fél millió forintos költség­gel átvarázsolt medencéhez már csak víz, fürdőzők, no meg hosszú, forró nyár kell. Schmidt Andrea felvételei Szárnyaló baromfi Felmerül a kérdés, nem estünk-e át a ló túlsó olda­lára — hogy egy állati ha) sonlatnál maradjunk. — A szakemberek állítják, nem, sőt, a további tervek még merészebbek. Lássuk, mi ad­ja ehhez az alapot! Először is a kormány­program ösztönöz a férő­helybővítésekre, melyhez tá­mogatás is jár. A belföldi fogyasztáson túl az idén már minden mennyiséget le­kötött a külkereskedelem, sőt, többre is akadna vevő. A külpiacok prognózisa hosszabb távon jól tudjuk számos meglepetést tarto­gathat, de térségünk még akkor is versenyképes. A számok imponálók, míg az 1985-ös adatok szerint or­szágosan egy kilogramm fői­Csongrád megyében tavaly már az állatte­nyésztés bevételeinek negyedét a baromfitar­tás adta. A vágóbarom­fi-értékesítés öt év alatt 76 százalékkal nőtt. A mennyiség 83 százalé­kát a termelőszövetke­zetek adják. fi f«r>-"v>->­radó részben jelentős a nagyüzemekhez kapcso­lódó háztáji integráció, amely zömmel szintén nagy tételű árutermelés. Az idén további 4 ezer tonnás felfutás várható a szövetkezetekben, és megközelítik a 27 mil­lió tonnás mennyiséget. terméken 1 forint 80 fillér a jövedelem, megyénkben ez 5 forinttíO fillér. A különbség jórészt a kedvező energiaköltségek­ből adódik. A termálkincs nagy ajándék, csak ki kell aknázni. Ahol ez nincs, még ott is nagy tartalék az olaj­tüzelést felváltó gázfűtés. A téeszszövetség felmérése sze­rint a VII. ötéves tervben vázolt 13-16 ezer tonnás nö­vekedés megalapozott, sőt, több üzem jelezte, hogy to­vábbi 10 ezer tonnás terme­lésbővítésre vállalkoznának. A szárnyalást azért most mar' ideje abbahagyni, néz­zük meg a másik oldalt is, ki képes ezt a mennyiséget feldolgozni? A helyzet már az idén sem rózsás. A kisüzemekkel együtt 32 ezer tonna vago­baromfi az egyik pólus, a •másik a 30 ezer tonnás vá­gókapacitás. Ebből 24 ezer tonna a Szentesi Baromfi­feldolgozó Vállalaté, 2 ezer a Szegedi Üj Elet TSZ-6, ezer tonnát Jugoszláviában vágnak le, s 3 ezer tonnát a megyén kívülre szállitar nak. A torlódás viszont rendkívüli veszélyeket rejt, az átadás csúszása többlet­takarmány-igényt jelent, s az újabb állományt is ké­sőbb lehet beállítani. Az ipar sem ül ölbe tett kézzel. Szentesen az idén 6 ezer, jö­vőre további 2 ezer tonnás fejlesztés valósul meg, emellett ezer tonnával bő­víthető az Üj Élet Tsz vá­góhídja is, ha sikeriil ösz­szeszedni a rávalót. Ha utá­naszámolunk, a növekedés feldolgozói hátterének tarta­lékai kimerülőben. Ezért le­het indokolt más úton ke­resni a megoldást A környező homoki tér­ségben várható, hogy az olajra meddő kutak termál­hasznosítása erősödik, s ez a hajtatásos kertészet mel­lett a baromfinevelésben is nagy ugrásnak számit. Tár­sulás létrehozásának gondo­lata érlelődik a térségben. A termelő elemi érdeke a tel­jes vertikum kiépítése, kezd­ve a szülőpártartástól, a kel­tetésen, a broilernevelésen keresztül egv új feldolgozó üzem mielőbbi felépítéséig. Ez mind szép, de hol van­nak az ehhez szükséges százmilliók. Hogy nem a gazdaságok „széfjében", az biztos. De az is igaz, hogy bármekkora legyen is a pénzszűke, jövedelmező vál­lalkozáshoz eddig még min­dig lehetett forrást találni. Válaszút előtt állunk, vagy még magasabbra „szárnyalhat" a baromfi, vagy marad a kényszerpá­lya. Ez utóbbi esetben még egy példával gazdagíthatjuk elszalasztott lehetőségeink tárházat. Tóth-Szeles István J Aczél György a Szovjetunióba utazott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB Társadalomtudomá­nyi Intézetének főigazgatója, az SZKP Központi Bizottsá­gának meghívására hétfőn a Szovjetunióba utazott. Kísé­retében van Thürmer Gyula, a KB külügyi osztályának munkatársa. Agráripari tárgyalások Hétfőn Budapesten megkezdődött a magyar—szovjet agráripari állandó munkacsoport ülése. A találkozón a magyar küldöttséget Dobóczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezeti, a szovjet delegá­ció vezetője Gennagyij Romanyenko, a -Szovjetunió Agrár­ipari Állami Bizottságának elnökhelyettese. Az ülésen a partnerek megtárgyalják a közös munka elmúlt évi tapasztalatait. A két ország szakemberei egye­bek között a mezőgazdasági melléktermékek feldolgozásá­ra, a geotermikus energia kihasználására, az állattenyész­tési teljesítmények fokozásara végeztek közös tevékenysé­get. 1986-ban 210 magyar szakember és kutató utazott tai­nulmányútra a Szovjetunióba, mig onnan 135-en érkeztek hazánkba, tapasztalatszerzésre. Az ülésen áttekintik az idei műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés programját is. (MTI) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom