Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-17 / 64. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam 64. szám 1987. március 17., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Üdülőterületi tervek Szentesen 3 Vekerparton iKétiépcsős megoldások Megy az ember a Szentesről Kunszentmárton felé vivő úton, s alig hagyja maga mögött az utolsó házakat, hatalmas vízfelületre figyel föl a bal oldalon. Átlagos szélessége nyolcszáz, hosszúsága 2400 méter. Ha „csurig" tele a tómeder, 2,81 millió köbméter víz fér bele. Nem is egy tó ez, hanem kettő: a kisebbe vezeti be először a termálenergiát fűtőanyagként felhasználó szentesi téesz az úgynevezett csurgalékvizeket — azaz hűti a még langyos termálvizet, s a másikban, a nagyobbikban tárolja. Természetvédelmi okai vannak e kétlépcsős tarozásnak. Az a célja, hogy február 15. és október 31. között a nagy sótartalmú termálcsurgalékvíz ne kerüljön az öntözővíz-hálózatba, s tehermentesítse az úgynevezett vekeréri főcsatornát. A vekerhátinak, vekerlaposinak, nagyhegyinek is nevezett szentesi termáltó — mely egyúttal belvíztározó is — már a város 1978as általános rendezési tervében „elsődleges üdülőterületként" szerepelt. Ami lefordítva annyit jelentett: a Szentesen élők számára ez a tó válhat lakóhelyükhöz közeli kirándulóközponttá, vízisport-bázissá, magán- és társasüdülő-teleppé. A kétlépcsős megoldások közül ez a második: a mezőgazdaságban már értéktelenné vált termálvizek tava szabadidős, pihenési, idegenforgalmi célokat szolgálhat. A tópart északnyugati területe kínálkozik erre, amely közvetlenül csatlakozik Szentes Nagyhegy nevű városrészéhez. A megbízást, hogy készítsen tervjavaslatot a beépítésre, az üdülőterület kialakítására, a Csomiterv Kiss Lajos vezette tervezőcsoportja kapta, méghozzá ismét csak „kétlépcsősen". Először előkészítő-feltáró vizsgálatot, úgynevezett tervezési programjavaslatot vártak tőlük a megbízók, majd annak alapján a végleges tervet. (Megalapozottabb döntésekre lesz úgy módjuk ^ város vezető testületeinek, ha a nagyjából körvonalazott s megvitatott, átgondolt lehetőségekhez szabják konkrét elképzeléseiket.) Nos, a tervezési folyamat első felén túl, s második szakaszán innen érdemes bepillantanunk a „programcsomagba". Eszerint a tározó vize sportolásra alkalmas, tehát csónakázni, evezni, szörfözni minden különösebb gond nélkül lehet majd. Strandolásra abból a megfontolásból nem javasolt, mert a víz minősége változó, függ a hűtőtóbeli víztől, a belvizek mennyiségétől, milyenségétől. Ami a horgászati hasznosítást illeti, ez ügyben a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézetnek, s a JATE Biokémiai Intézetének halélettani, szövettani vizsgálatai lesznek majd perdöntők. Azt már 1983-ban megfogalmazták a vízügyi szakemberek, hogy a termálvíz hatása a halakra nem kedvezőtlen, életüket nem veszélyeztette a víz szervesanyag-tartalmának növekedése. (Sőt, biztosítja a halak táplálékát.) Megvizsgálták azt is, milyen hatással van a tó a környék termőföldjeire. Nos, a jó terepadottságok, a vízzáró agyagtalajrétegek mérséklik a tározó kedvezőtlen hatását. A talajon átszivárgó termálvíz sótartalma csökken, s nem szikesíti a területet, mert tavasszal és ősszel nem kerül az öntözővízbe. (Ügy tapasztalták, az egyébként változó vízminőség a nyár végére alakul a legkedvezőbben.) Nem lesz akadálya — úgy tűnik — az üdülőterület fásításának sem, a környéken vett talajminták alapján az erdőmérnökök már meghatározták, mely fajták telepíthetők a Nagyhegy és a termáltó közti, körülbelül 80 hektárnyi területen. Ekkora az a sáv, amely két kilométer hoszszan, s 400-450 méter szélességben beépíthető — vízisport-teleppel (tárolókkal, kölcsönzővel, kikötővel), ifjúsági táborhelyekkel, a kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató hálózat üzleteivel, magán és társasüdülőkkel, s persze, kempinggel. A részletkérdésekre természetesen majd az előkészítő, feltáró vizsgálat utáni második fordulóban adnak választ a tervezők. A szentesiek már nyilván várják ezt, hiszen a Csongrád Megyei Hírlap március 10-i számának egy hírében azt olvastuk: „A Spartacus SC vezető) most azt tervezik, hogy vitorlázó és szörf szakosztályt alakítanak ki hamarosan. Az anyagiak megteremtése után jó néhány sporteszközt is beszereznek majd, amelyeket kölcsönözhetnek az érdeklődők." Pálfy Katalin Á műszaki-tudományos haladásért A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Országos Elnöksége hétfőn Budapesten ülést tartott. A testület Fock Jenő elnökletével megvitatta az MTESZ 1991-ig szóló cselekvési programját. Az ülésen részt vett és felszólalt Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A műszaki fejlődés meggyorsításét szolgáló, a szövetség tennivalóit meghatározó cselekvési programot Tóth János, az MTESZ főtitkára terjesztette elő. Az elkövetkező években a szövetség a műszaki értelmiség véleményét tükrözve hangsúlyosabban kíván részt venni a műszaki-tudományos haladás céljainak kidolgozásában, s az azok eléréséhez szükséges feltételrendszer megteremtésében, A program a 33 tudományos egyesület szakmai munkájának középpontjába hat fejlesztési téma kiemelt figyelemmel kísérését helyezte. Ezek: az elektronizáció és információs technológiák, valamint a biotechnológiák fejlesztése, a gazdaságirányítási rendszer további korszerűsítése, a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást elősegítő eljárások bevezetése, a minőség javítása, s végül az országos jelentőségű környezetvédelmi programok, amelyek szakvéleményezésére az MTESZ tanácsadó testületet alakít. A cselekvési program vitájában az elnökség tagjai hangsúlyozták, hogy az MTESZ-nek még határozottabban kell képviselnie a műszaki értelmiség érdekeit. Az országos elnökség a cselekvési programot elfogadta. (MTI) Feszített A Szegedi Vízművek és Fürdők szakemberei szerint: az idén is lesz nyár! A mostani fagyos márciusi napokban ebben néhányan talán kételkedünk. A régi híd lábánál, a SZUE nagymedencéjét viszont már el is kezdték felújítani. Júliusban — a tervek szerint — már az új feszített víztükrös medencében úszhatunk. A régi festett burkolatot is átvarázsolják, kék-fehér színű csempék borítják majd a medencét. Jelenleg a vasvázszerkezet szerelésénél tartanak, hamarosan következhet a betonozás. A nyolc és fél millió forintos költséggel átvarázsolt medencéhez már csak víz, fürdőzők, no meg hosszú, forró nyár kell. Schmidt Andrea felvételei Szárnyaló baromfi Felmerül a kérdés, nem estünk-e át a ló túlsó oldalára — hogy egy állati ha) sonlatnál maradjunk. — A szakemberek állítják, nem, sőt, a további tervek még merészebbek. Lássuk, mi adja ehhez az alapot! Először is a kormányprogram ösztönöz a férőhelybővítésekre, melyhez támogatás is jár. A belföldi fogyasztáson túl az idén már minden mennyiséget lekötött a külkereskedelem, sőt, többre is akadna vevő. A külpiacok prognózisa hosszabb távon jól tudjuk számos meglepetést tartogathat, de térségünk még akkor is versenyképes. A számok imponálók, míg az 1985-ös adatok szerint országosan egy kilogramm főiCsongrád megyében tavaly már az állattenyésztés bevételeinek negyedét a baromfitartás adta. A vágóbaromfi-értékesítés öt év alatt 76 százalékkal nőtt. A mennyiség 83 százalékát a termelőszövetkezetek adják. fi f«r>-"v>->radó részben jelentős a nagyüzemekhez kapcsolódó háztáji integráció, amely zömmel szintén nagy tételű árutermelés. Az idén további 4 ezer tonnás felfutás várható a szövetkezetekben, és megközelítik a 27 millió tonnás mennyiséget. terméken 1 forint 80 fillér a jövedelem, megyénkben ez 5 forinttíO fillér. A különbség jórészt a kedvező energiaköltségekből adódik. A termálkincs nagy ajándék, csak ki kell aknázni. Ahol ez nincs, még ott is nagy tartalék az olajtüzelést felváltó gázfűtés. A téeszszövetség felmérése szerint a VII. ötéves tervben vázolt 13-16 ezer tonnás növekedés megalapozott, sőt, több üzem jelezte, hogy további 10 ezer tonnás termelésbővítésre vállalkoznának. A szárnyalást azért most mar' ideje abbahagyni, nézzük meg a másik oldalt is, ki képes ezt a mennyiséget feldolgozni? A helyzet már az idén sem rózsás. A kisüzemekkel együtt 32 ezer tonna vagobaromfi az egyik pólus, a •másik a 30 ezer tonnás vágókapacitás. Ebből 24 ezer tonna a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalaté, 2 ezer a Szegedi Üj Elet TSZ-6, ezer tonnát Jugoszláviában vágnak le, s 3 ezer tonnát a megyén kívülre szállitar nak. A torlódás viszont rendkívüli veszélyeket rejt, az átadás csúszása többlettakarmány-igényt jelent, s az újabb állományt is később lehet beállítani. Az ipar sem ül ölbe tett kézzel. Szentesen az idén 6 ezer, jövőre további 2 ezer tonnás fejlesztés valósul meg, emellett ezer tonnával bővíthető az Üj Élet Tsz vágóhídja is, ha sikeriil öszszeszedni a rávalót. Ha utánaszámolunk, a növekedés feldolgozói hátterének tartalékai kimerülőben. Ezért lehet indokolt más úton keresni a megoldást A környező homoki térségben várható, hogy az olajra meddő kutak termálhasznosítása erősödik, s ez a hajtatásos kertészet mellett a baromfinevelésben is nagy ugrásnak számit. Társulás létrehozásának gondolata érlelődik a térségben. A termelő elemi érdeke a teljes vertikum kiépítése, kezdve a szülőpártartástól, a keltetésen, a broilernevelésen keresztül egv új feldolgozó üzem mielőbbi felépítéséig. Ez mind szép, de hol vannak az ehhez szükséges százmilliók. Hogy nem a gazdaságok „széfjében", az biztos. De az is igaz, hogy bármekkora legyen is a pénzszűke, jövedelmező vállalkozáshoz eddig még mindig lehetett forrást találni. Válaszút előtt állunk, vagy még magasabbra „szárnyalhat" a baromfi, vagy marad a kényszerpálya. Ez utóbbi esetben még egy példával gazdagíthatjuk elszalasztott lehetőségeink tárházat. Tóth-Szeles István J Aczél György a Szovjetunióba utazott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója, az SZKP Központi Bizottságának meghívására hétfőn a Szovjetunióba utazott. Kíséretében van Thürmer Gyula, a KB külügyi osztályának munkatársa. Agráripari tárgyalások Hétfőn Budapesten megkezdődött a magyar—szovjet agráripari állandó munkacsoport ülése. A találkozón a magyar küldöttséget Dobóczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezeti, a szovjet delegáció vezetője Gennagyij Romanyenko, a -Szovjetunió Agráripari Állami Bizottságának elnökhelyettese. Az ülésen a partnerek megtárgyalják a közös munka elmúlt évi tapasztalatait. A két ország szakemberei egyebek között a mezőgazdasági melléktermékek feldolgozására, a geotermikus energia kihasználására, az állattenyésztési teljesítmények fokozásara végeztek közös tevékenységet. 1986-ban 210 magyar szakember és kutató utazott tainulmányútra a Szovjetunióba, mig onnan 135-en érkeztek hazánkba, tapasztalatszerzésre. Az ülésen áttekintik az idei műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés programját is. (MTI) t