Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-05 / 30. szám

4 Csütörtök, 1987. február 12. A vártnál nagyobb port kavart A család és a társadalom kapcsolatáról szóló vitánk a vártnál nagyobb port kavart. Egyre-másra érkeztek a hoz­zászólások, vélemények és ellenvélemények, s érkeznek most is. De minthogy nem szeretnénk tengeri kígyóvá nö­velni közös gondolkodásunk szüleményét, még kevésbé akarunk az ismétlés hibájába esni, ezúttal — megköszön­ve minden levélírónk bizalmát és égyüttműködését — utoljára nyújtunk át egy válogatott csokrot a „kimagva­zott" hozzászólásokból. S hogy így együtt mire jutottunk három hónapos „kerekasztal-beszélgetésünkön", azt hama­rosan megjelenő vitazárónkban foglaljuk össze. Nemzedékek harca? „Cs. Gy.-né levele kissé meghökkentett, melyben a fiatalok egyáltalán nem irigylésre méltó helyzetét oly élesen bírálta. Nos, nagyon röviden és tömören a vála­szom: régen a föld, most az idő a legdrágább kincs ... Valóban pénzcentrikus gon­dolkodásmódunk beszövi a bölcsődét, az óvodát, az isko­lát, az orvost és minden olyan létező dolgot, amely mindenekelőtt gyermekeink testi, szellemi fejlődését szol­gálja. Sajnos korrupciótól el­burjánzott világban élünk. Merthogy lassan alapfizeté­sünk a létminimumot sem fedezi. A kényszer nagy úr, ezért munkaidőn túl is egy­re keményebben kell dolgoz­ni ahhoz, hogy szinten tud­junk maradni. Ezek után jön a nagy kérdés! Ebben a törékeny, rohanó világban meddig lehet az ember te­herbíróképességét növelni?! Gondolom, nemcsak én len­nék kíváncsi arra a statiszti­kai adatra, hogy országos szinten hány százalékkal nőtt a neurotikus panaszok­kal küszködő emberek szá­ma" — írja R. A.-né. „Cs. Gy.-né levele alapo­san felháborított és mi taga­dás tollat is miatta ragad­tam. Én huszonöt éves „fia­tal" vagyok és három kis­gyermek édesanyja. Cs. Gy.­né leveléből az irigységet és a ma, sajnos súrún előfor­duló általánosítást érzem. Én 6 évig voltam eddig itthon, de nem váltam „alkoholistá­vá", és bizony hol találhatnék „olyan munkát, amelyet gye­rek, sőt, gyerekek mellett is lehet csinálni", idehaza. Én sajnos nem nevelhetek jó­szágot!, és nem is tudok a lakótelepen kapálni. A köny­nyú lakáshozjutásról annyit, hogy mi két és fél éves há­zasság után kaptuk a férjem vállalatától ezt a két és fél szobás lakást. A törlesztés 2016-ban telik le. Az erkölcs­telen életmódot szerintem a hitoktatássa.l nem lehet meg­gátolni. Erkölcstant pedig ma is tanulnak a gyerekek, lásd kereskedelmi iskola, csak ma az a neve, hogy eti­ka. Azzal viszont egyetértek, hogy a bűnözőket jobban meg kellene szorítani. Az or­vosokról írottakat sem lehet általánosítani, mert 'nem minden orvos törődik „csak akkor" a beteggel, ha „borí­ték" van a zsebében. Min­denesetre tény, hogy egyszer odáig is eljut a világ, ha ad­nak továbbra is." — olvas­suk Nyári Ferencné levelé­ben. „Felháborított Cs. Gy.-né és T. K. írása. Szeretném először is tudni, hogy van­nak-e nekik kiskorú unoká­ik? Mert ha lennének, sze­rintem ilyet nem írnának —" véli Kovács Józsefné. „Nem vád, hanem tisztelet és meebecsúlés illeti Cs. Gy.-nét őszinte írásáért. Sok mai fiatalasszonynak lehet­ne példaképe, az ő korosztá­lya igazán kivette részét a családnevelésből" — írja Farkas Lajos. H. A.-nak válaszol Bozoki Ferenc. „Magát nem is saj­nálom, de az édesanyját igen. Valóban igaz, hogy a múltban is dolgoztak a nők. Hiszen ezt én talán jobban tudom 58 évés fejjel, H. A. 20 éves. Maga nem sokára férjhez megy. Talán megkö­szöni édesanyjának, hogy fölnevelte. De a két kisebbre telik-e az édesanyjának az erejéből 1(1 órnzni? Minden elismerésem az ilyen édes­anyáké, akik sem időt, sem erejüket nem kímélve azon fáradoznak, hogy becsületes embereket neveljenek. És ne haragudjon H. A., gondolt-e arra, hogy ilyen munkatem­pó mellett az édesanyja meg­éri a nyugdíjkorhatárt? Én részemről nagyon kívánom, hogy egészségben érje meg". „Tennünk kellene már va­lamit, a 24. órában leszünk lassan. Ott az a sok sógor-koma. Annyi a hivatalokban az iro­dista, hogy oda is egy nagy cirokseprú kellene itt is, ha tisztogatást csinálnánk, ren­geteg pénzt meg lehetne spó­rolni. Ott rontottuk el a fia­talságot: a lány, ha férjhez megy, maradjon a gyerekek­kel. A férj keressen annyit, hogy eltartsa családját. Ne legyen a válás olyan köny­nyú. Ha elválik valaki, _ ne kapjon ^emmit, akkor meg­gondolja. Bizony ezt már nagyon nehéz lesz helyre tenni. De egy ország sorsa függ azon, hogy megszaba­duljunk ettől a sok kullancs­tól. Én is anya vagyok, fel­neveltem hét gyereket. Soha el nem mentem kéregetni, pedig egyedül neveltem őket, özvegyen. Dolgoznak." — olvassuk B. M.-né levelét. „Nagy öröm volna szá­momra, ha ez a vita nem mérgesedne el, és ha valaki magára ismer, nem harag­gal társulna e remek soro­zathoz. Én a negyvenes • kor­osztályhoz tartozom, igyek­szem haladni a rohanó vi­lággal. Igyekszem megérteni a fiatalabbakat, de meg kell mondanom: több tiszteletet érzek az „öregek" iránt. Bennük jobban él az ember­baráti szeretet. Az életnek van egy törvényes útja, és azt csak becsülettel, nagy nyugalommal, mértékkel le­het végigjárni." — javasolja Vass D. István. Az elvégzett munka a fontos Az anyák segítését, támo­gatását csak hangoztatjuk, de ennek érdekében nemigen történik semmi, sőt, talán az ellenkezőjét is mondhat­nánk. Ezen megállapításomra magyarázattal is szolgálok: eddig a házfelügyelök rugal­mas munkaidő-beosztásban dolgoztak. Ezt a rendszert egy ceruzavonással megvál­toztatták, oly módon, hogy 5 órától 11 óráig kötötté tet­ték a munkaidőt. A fennma­radó munkaidőt a munka szükségessége alapján min­denki maga határozza meg, illetve osztja be. A fiatalabb korosztályhoz tartozó házfelügyelők nagy része — ez nyílt titok — azért vállalta ezt a munka­kört, hogy gyermekeit meg­felelően el tudja látni, böl­csödébe, óvodába, iskolába indítani. Az új munkaidő­beosztással ez nemigen old­ható meg, mivel egyetlen gyermekintézmény sem fo­gad már hajnali 5 óra előtt gyerekeket. De ha fogadna is... Véleményem szerint nem a kötött munkaidőt, hanem a munka elvégzését kellene megkövetelni. „Egy házfelügyelő" Több feladat az Ideggyógyásznak Kétségtelen tény, hogy a Család ina válságban van. és nem képes megfelelően funkcionálni, fejlődni. Csak tovább ártanánk az ügynek, ha titkolnánk, hogy ez a krí­zis a társadalom egészének problémáival, kiegyensúlyo­zatlanságával függ össze, an­nak része. A társadalom nagyon so­kat vár a családtól. Elvár­ja, hogy értelmes és becsü­letes gyermekeket neveljen, és a szülők rendesen dol­gozzanak, ami csaknem min­dent jelent. Ugyanakkor a biztosított feltételek eléggé hiányosak. Sajnos, az az igazság, hogy társadalmunk eddigi története során a kis­közösségekre, és így a csa­ládra sem fordított megfe­lelő figyelmet. Elméleti téve­désnek tartom, hogy a csa­ládon belül végzett nevelő-, háztartási és egyéb munkát nem is tartjuk értékterem­tőnek. Lerágott csopt, de a csalá­di élet első alapfeltétele a lakás. Ennek megteremtése, egy átlagos ember számára ma teljesen kilátástalan vál­lalkozás. A mai árak mellett, egy nem is egészen megfele­lő lakás egy ember 20—30 évi jövedelmét emésztené fel; számításaim szerint a fejlettebb országokban 3—6 évit. A jelenlegi jövedelmek egyszerűen nem elegendőek a konszolidált családi élet költségeinek fedezésére. So­kan kénytelenek különböző többletmunkát vállalni, és 34 —30 százalékos esélyük van arra, hogy 45 éves korukra megrokkannak. Az előbbi alapkérdések mellett még nagyon sok fon­tos feltételt, illetve azok hiá­nyát lehefne említeni. A gyermekintézmények, az egészségügyi hálózat és má­sok gyakran nem felelnek meg a követelményeknek. Ha valaki azt akarja, hogy a gyermekei megfelelően be­széljenek egy idegen nyel­vet, különórákért kell fizet­nie, mert az iskola erre nem képes. Végül, még felvetném azt is, hogy az állam, azt irápyí­tás elsősorban bürokratikus és adminisztratív módon ke­zeli a családot. Pedig az öt­venes évek első felének ta­pasztalataiból tudjuk, hogy a családi életbe történő hatal­mi beavatkozás milyen sú­lyos következményekkel jár. Az . ezredforduló után szinte lehetetlen helyzetbe kerül a társadalom, hiszen a korfa koronája aránytalanul nagy lesz. Ez arra is utal, hogy a családdal kapcsolatos intéz­kedések 60—70 évre szólnak. Ha jól tudom, az utóbbi 15 évben két családjogi törvény is született. Most már — a legutóbbi törvény szerint — még nagyobb procedúrát kell végigcsinálni az amúgy sem ¡kellemes esemény kapcsán, aminek természetesen sem­mi értelme nincs, csak az ideggyógyászok munkája lesz több. Sisák István Az óvónő is anya Én is szeretnék hozzászól­ni az „Egy pályaelhagyó" jeligéjű, ismerős problémák­kal küszködő ismeretlen kol­léganőm írásához. Magam is óvónő vagyok. Tapasztalat­ból tudom, hogy azok a gye­rekek, akik korán kelnek, kiegyensúlyozatlanok, ide­gesek. Nálunk már szeptember óta bevezették a fél 7-es munkakezdést, és a fél 6-os ügyeletet. Csak példának: reggel fél 5-kor kelünk, az iskola háromnegyed 7-kor nyit, s azért nem előbb, mert az igazgató szerint csak ke­vés gyerek tartana rá igényt. Addig a gyerekem, néhány sorstársával együtt, három­negyed 6-tól az iskola előtt áll egy órát hidegben és sö­tétben. (A fél 6-os kezdésem­kor meg még többet.) Nem beszélve arról, hogy mire a tanítás kezdődik, háromne­gyed 8-kor teljesen kifárad, és az órákon álmos, passzív Nagy a valószínűsége, hogy én is pályaelhagyó leszek, pedig a szakmámat szeretem S mindezt egy olyan intézke­dés miatt, amit egy kis jó­akarattal lehetne korrigálni. „Egy másik pályaelhagyó" n hiány természetrajza Barátommal állunk a metsző hidegben a megálló­ban, és várjuk az autó­buszt. Toporgunk, hogy ne fázzunk. Ez azonban meg­gémberedett tagjainknak alig használ. Távolban az úton reményt keltöen két reflektor fénye tűnik fel kisvártatva, s azután még kettő. A szürkületben nem ve­hető ki pontosan, hogy a lámpák milyen járművekhez tartoznak. Ahogy közeled­nek, „szomorúan" konstatál­juk, hogy egyik sem autó­busz, hanem mindkettő „csak" hóeke. Így az egyik szemünk sír — mert fagyos­kodhatunk tovább —, a másik meg nevet — lám­;lám tisztítják az utat, s könnyebben lehet majd jár­ni rajta. A két hókotró lassan, egyenletesen halad­va végzi a dolgát. Már a megállót is elhagyták, ami­kor egy férfi szalad az út közepén a munkagépek után, megállítja a hátul hala­dót. Pár szót vált a veze­tővel, felkapaszkodva a lépcsőre. E párbeszéd ered­ményeként a hátsó hóel­takarító a kővetkező keresz­teződésben megfordul, és visszafelé kezdi tolni a ha­vat, így az egyik közeli ház előtt egy parkoló öblöt is készít, hogy autóval meg lehessen állni a forgalom akadályozása nélkül. — Hogy milyen élelmes ember ez a maszek zöldsé­ges! — jegyzi meg barátom, aki a környéken lakik, és időközben sikerült azonosí­tania az ismeretlent. Valóban: élelmes fickó lehet — valódi kereskedő — fűzöm tovább a gondo'.a­itai.mat az autóbuszon. Ugyanis e kis közjáték után mintegy varázsütésre a busz is megérkezett, és viszony­lag könnyen is indult, an­nak ellenére, hogy nem vol­tak rajta kevesen. A szó­ban forgó üzletben tulajdon­képpen mindenki jól járt: a hókotró vezetője, aki fel­tehetőleg pénzt kapott a plusz munkáért, a zöldsé­ges, akinek nem kellett ma­gának kiásnia a hóban ko­csija parkolóhelyét, az autó­buszvezetők, az utasok és a többi autó is. De én — örök elégedetlen — mégis berzenkedtem egy kicsit, éppen csak egy csep­pet. Hiszen megszokhattuk már: amíg valamiből hiány van (hókotró), s amíg van­nak, akiknek valamiből sok­kal több van, mint mások­nak (pénz), addig mi, a többség esetleg kárt szen­vedünk, ha nem is mindig jelentőset (egy másik busz­megálló megtisztításának elmaradása). S a ,¡kárpótlás" persze nem a mi markunkat ütötte... -esávás ­w | | • • r . •• rr Uj jegtoro Megtette első útját a kon­tinensen levő Észtország és a Hijumaa-sziget között az „Abelajd" nevet viselő új jégtörő komp. Naponta öt-hat alkalom­mal kell a kompnak meg­tenni a 28 mérföldes távol­ságot a tengerszoros nyug­talan vizein. A Rigai Hajó­gyárban készített új hajó egyszerre 200 utast és több mint 40 személygépkocsit szállíthat fedélzetén. A más­fél órás utazás alatt az utasok kényelmes utastér­ben helyezkednek t>l és büfé is rendelkezésükre áll. A hajó könnyen elbírja aa ötös erősségű hullámzást is. Mi? Hol? Mikor? 1987. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: AGOTA A Nap kel 7 óra 6 perckor, és nyugszik 16 óra 5« perckor. A Hold kel 10 óra 00 perekor, és nyugszik 0 óra 16 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 82 cm (áradó). SZÁZÖTVEN ÉVE született Kcrpcly Antal (1837— 1907) kohómérnök, akadémikus, több szabadalom kidolgozója. 1880-ban szabadalmaztatta a mész- és magnéziakötpsü tégla gyártási eljárását, 1884-ben pedig új rendszerű, kettős regeneratív 20.30: kavarókemencéjét. 17.55 : 18.no: ín.oo: 19.05: 20.00: HETVENÉVES Bognár József (1917) állami dí­jas közgazdász, akadémikus, egyetemi tanár, az MTA Világ­gazdasági kutatóintézetének igazgatója, a magyar gazdasági refoqjn egyik kidolgozója. HATVANÉVES Kovács János (sz. 1927) Jászai­díjas színész, érdemes művész. 1952-től a közelmúltig a Szegedi Nemzeti Színház tagja. NAGYSZÍNHÁZ Délelőtt fél u órakor: Világ­szezon (Nyugdljasbérlet). KISSZINHÁZ Délután fél 6 órakor: Három cilinder (Déryné 2. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után háromnegyed 6 és 8 óra­kor: Ne vedd el tőlem a napot! (színes francia film. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3. ne­gyed hat. és fél 8 órakor: Fekete nyil (színes szovjet film). Szabadság: fél 4 órakor: Orda­sok között (m. b. szovjet film), háromnegyed 6 és 8 órakor: Piszkos ügy (színes amerikai film. II. helyár!). Kiskörössy halászcsárda: dél­után 4 és este 8 órakor: Draku­la grófnő (színes angol kaland­film). Éva presszó (Oskola u., video­mozi), este 8 órakor: Trieszti lány (színes olasz film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es.) Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBESZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az. I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.). uroló­giai felvételi ügyeletet a II. kór­ház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnóttlakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon? 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Le­nin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben törté­nik a sürgős esetek orvosi ellá­tása. GYERMEK FUL-OKR-GÉGESZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az Üjszegedl Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül­Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS I.ELKISEGÉLY­SZOLGA LAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. Üíl Pfevé BUDAPEST 1. 9.05: Tv-torna 9.10: Teledoktor 9.20: Uj Reflektpr Magazin — (ism.) 10.20: Szia mami tO.SO: Nadrág és szerelem — tv-játék — (ism.) 11.20: Cervantes élete — 9. — (ism.) 12.05: Képújság 15.30: Hírek 15.35: Segitsük őket 15.55: Sorstársak 16.15: Tájkép 16.45: Képújság 16.50: Toronyóra — 9. 17.15: Alpesi si-vb — női órLás­mülestklás 18.45: Esti mese 19.30: Híradó 1. 20.05: Mentők — csehszlovák tv-filmsorozat — 3, 21.05: Panoráma 22.05: Van üt peree? 22.10: Híradó 3. 22.25: Műkorcsolyázó EB — férfi szabad­korcsolyázás BUDAPEST 2. 17.15: Két film a szegedi körzeti stúdióból 17.35: A vőfély Tv-torna Pannon Krónika Képújság Berlioz: Te Deum — NSZK film — (ism.) Az éjszaka élete — angol rövidfilm Az Espoo Combo (Finnország) — dzsessz­koncert 21.05: Híradó 2. 21.25: A ,.D" tényező — svájci bünügyi tv-filmsorozat — 3. 22.20: Képújság BELGRÁD 1. 16.45: Magyar nyelvű tv-napló 17.10: Krónika 17.30: Gyerekeknek 18.00: Művelődési műsor 18.40: Vetélkedő 19.00: Tv-kalendárium 19.10: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Politikai magazin 21.05: Könnyűzenei műsor 22.15: Tv-napló 22.35: Tv-galéria 23.05: Hirek BELGRÁD 2. 17.15: Alpesi si-vb 18.45: Zágrábi körkép 19.30: Tv-napló 20.00: Szórakoztató műsor 20.45: Hírek 20.55: Nadia — amerikai film 23.05: Dok.-film Ü.JVIDÉK 16.45: Híradó magyarul és sz.éi bhorvátul 17.30: Gyermekeknek 18.00: Újvidéki képeslapok 18.30: Az önigazgatás folyamatai 19.20: Rajzfilm 19.30: Híradó 2., magyarul 20.00: Panoráma 20.55: Műkorcsolya EB 22.25: Híradó 2., szerb­horvátul Rádió KOSSUTH 8.20: Jegyzet 8.30: Az esküvői köntös 8.52: Uj opcralemezeinkböl — Gluck: A rászedett kádi — egyfelvonásos vigopera 9.44: Száll a madar ágról­ágra ... — (ism.) 10.05: Diákfélóra 10.35: Muzsika gyerekeknek 10.50: Népdalok, néptáncok 11.37: A kelletlen leány — Veres Péter regénye — 15. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Békekonferencia volt Budapesten 13.00: Zenekari muzsika 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai — Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, A csok ,.— (ism.) 14.25 í operettfinálék 15.00: Szovjet irodalmi szemle 15.30: Filmzene 16.05: Révkalauz 17.00: Rádiószínház — Üzenet túlélőknek — Kopányi György hangjátéka 18.05: Ponehielli: Gioconda — Orák tánca 19.15: A Rádiószínház bemutatója — A szinész­királynö — Wiilam Butler Yeats színmüve 20.16: Népdalcst 2L10: A Magyar Rádió esztrád zenekara játszik 21.30: Kicsoda t>n? 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Hangportrék — rádiós emlékek fényében — Ernster Dezső 23.44 : George Malcolm csembalók ik o.io: Himnusz 0.15: — 4.20 : F.jfél után ... PETŐFI 8.05: René Kollo operett­felvételeiből 8.20: A Szabó család — (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Fúvószene táncritmusban 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: A Népművészet Mesterei 13.05: Nosztalgiahullám — Smiley Lewis 14.00: Lelátó — sportmagazin 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek — (ism.) 15.45: Törvénykönyv — (ism.) 16.00: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 17.08: Binder Károly zongorázik 17.30: Segíthetünk? 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05; Kaptam 29 percet — Bóiöezky József 21.35: Népdalkörök pódiuma — (ism.) 22.00: Húszas stúdió — monumentális apróságok 23.20: A mai dzsessz 24.00: — 0.14: Virágénekek 0.15: — 4.20: Éjfél után . ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom