Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-05 / 30. szám

Csütörtök, 1987. február 5. 5 Szakmunkástanulók a Parádi Üveggyárban A Parádi Üveggyárban — amelyet még II. Rákóczi Ferenc alapított — ma is első­sorban manufakturális jellegű termékeket gyártanak. A hagyományos minták és az üvegcsiszolási technológia megőrzésérc — csaknem 25 éve — a gyárban képezik a szakembereket is. Az eltelt idő alatt a tanműhelyből több mint száz. jól képzett, a régi hagyományokat is jól ismerő szak­ember került ki. Képünkön: Kakukk Bé­láné szakoktató (középen) és a harmad­éves üvegcsiszoló tanítványai, vízsgamun­káikkal. Párbeszéd a felsőoktatásról Tegnap, szerdán Szegedre látogatott Radics Katalin, az MSZMP KB osztályvezetője. Délelőtt találkozott Szabó Sándorral, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága zési folyamatról lehet szó. A felsőoktatás évtizedek múl­va megtérülő beruházás, ezért merülhet föl helyze­tünk romlásának veszélye, ha hosszabb ideig hathatós első titkárával, majd megbe- támogatás nélkül marad az szélést folytatott Koncz Já­nossal, a megyei pártbizott­ság titkárával. Szabó G. Lászlóval, a megyei tanács elnökhelyettesével és Kaposi Mártonnal, a Tiszatáj főszer­kesztőjével. Délután a tudo­egyetemi-főiskolai képzés és kutatómunka. Az OTKA (Országos Tudo­mányos és Kutatási Alap) mondhatni az utolsó órában sietett az alapkutatási tevé­mányegyetemen folytatott kenységekbol (is) élő felső­p^mpr/prpt r^knr,,, nőin oktatasi kutatóhelyek es mas hangoztak el akkor is, ami­kor a Művelődési Miniszté­riumnak a felsőoktatási kö­vetelményrendszerre és bér­politikára vonatkozó elkép­zeléseit vétózta meg a szak­szervezet. A lényeg azonban ilyen helyzetekben is: legyen folyamatos párbeszéd a ma­gasan kvalifikált szakembe­rek és a tudományos élet irányítói között. D. I. Kutatás a kollégiumban „Hogy mi történik egy kollégiumban, az a• tanárok és a , mindenkori hallgatók igényességétől függ" — mondta Erdélyi Ágnes, aki tanár a tudományegyetem Móra kollégiumában. „Meg a pénztől" — gondoltam magamban. Meghallgatva történetüket — mégis a ta­nárnőnek kellett igazat ad­nom. Tudniillik tény, ma­napság semmi sincs ingyen; ám rengeteg pénzeket el lehet herdálni, ha nincs bennünk igényesség, a mi­nőség felé való igyekezet. Ez utóbbi, az emberi minő­ség mégiscsak az alap, s nem szabad föladni a re­ményt, hogy előbb-utóbb érvényesülhet. S hogy mi­lyen élmény egy ilyenfajta „érvényesülés-történetről" hírt adni, amikor általában a kultúra, a szellemi-művé­szeti élet rang- és térvesz­téseiről szólnak a tapaszta­latok? Jóleső. Megerősítő. Ha apró is. de reményszikra a lehangoltságban. Fönti „személyeskedés" utón alább szigorúan tények következnek, bár nem kí­vánjuk titkolni: példát sze­retnénk fölmutatni. Tudás, magatartás A Móra kollégiumban — ¡igazgatója Vörös L ászióné — bölcsészek laknak, 20 éve. Sosem volt diákszálló, azaz olyan hely. ahova enni és aludni járnak a lakók. Részben tanári inspiráció, de nagyobbrészt az egyete­misták öntevékenysége ré­vén mindig is alakultak, működtek különféle szelle­mi műhelyek. Működtek például az úgynevezett szakszemináriumok, amelyek nagyon hasonlítottak a régi önképzőkörökre: tanári irá­nyítású, az érdeklődéseknek megfelelően szerveződött. eszmecserét Csákány Béla rektorral, Kristó Gyula tan­székvezető egyetemi tanár­ral, Nagy László tanszékve­zető docenssel és Balázs Mi­hály docenssel, majd sza­badpártnapon vett részt a bölcsészettudományi karon. A felsőoktatásban dolgo­zók gyakorta visszatérő kér­dése: a vezetők érzékelik-e, milyen következményekkel jár, ha az oktatásügy hátrá­tudományos műhelyek meg­segítésére. Mikor a JATE rektora arról számolt be, hogy mit tarthat az utóbbi esztendők legnagyobb sike­rének, joggal mondhatta, hogy ez aZ OTKA-pályázat­ból való részesedés. Az alap­tól kapott ötvenmillió javí­tott a kutatási lehetőségeken. Ez a pénzösszeg a hetedik ötéves terv időszaka alatt — nyokat szenved? Ez a kérdés az egyéb pályázatokból nyert negyvenmillióval — évente 20—30 millió forinttal növe­li a gazdálkodó egységek kö­zött kiosztható pénzt. 'Szó volt az oktatási tör­vény nyomán kialakítandó került előtérbe most is. Ki­váló történész mondta el, hogy a jelenkori pénzügyi helyzetben a társadalomtu­dományok képviselői meg­elégednének az elsőbbséget élvező gazdaság utáni máso- egyetemi szabályzatok nyil­vános vitáiról is. Bizonyos kérdésekben — például a dik hellyel. A Központi Bizottság osz­tályvezetője hangsúlyozta: a közoktatást hosszú távú be­ruházásnak kell tekinteni. Ennek a gondolatnak nem csupán a tudományos kuta­tás és a műszaki fejlesztés vizsgaidőszak megnyirbálása dolgában — eléggé heves pengeváltásra került sor az erdekeltek között, de a kompromisszum létrejötte után mindenki tárgyszerű terén kellene megfogannia, vitára emlékezhetett vissza. hanem mindenütt, ahol kép- Hasonlóképp kemény érvek A Művelt Nép r . Uj üzleteket nyitnak Üjabb boltokat nyit az tyáinak és szépségreceptjei­idén, tovább bővíti budaörsi nek kiadását, valamint az tankönyvraktárát, s könyv- Aranykéz kötősorozatot. készleteinek nyilvántartásé ra folytatja számitógépes há­lózatának kiépítését a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat. Preszter Sándor igaz­gató az MTI munkatársának elmondta, hogy a vállalat jó évet zárt tavaly. A könyv­forgalom több mint 20 szá­zalékkal nőtt az előző évhez képest, s az árbevétel meg­haladta a 2 milliárd 800 mil­lió forintot. A hanglemezek eladásából származó bevétel elérte a 235 millió forintot. A bolthálózat új üzlettel gyarapodott Debrecenben és Győrött, az utóbbi városban Vackor néven gyermek- és ifjúsági könyvesboltot is nyi­tottak. A vállalat tavaly 25 boltját újította fel. A vállalat az idén folytat­ja népszerű planétás ételkár­Kecskeméten két új nyitnak. boltot Beszédkultúránkért — a népfrontban Hogy milyen egy nép be­szédkultúrája, anyanyelvi műveltsége — semmilyen korban sem közömbös. Nap­pódzott trágárság visszaszo­rítására. Váljék demokrati­kussá a közigazgatási, hiva­tali érintkezés;, az állampol­jainkban, a fejlett tömegtá- gárok merjenek és tudjanak jékoztató eszközök korában, élni beleszólási jogukkal. Eh­a rádióban, a televízióban és hez természetesen meg kell a sajtóban vétett nyelvi hi- szerezni a bizonyítás, érve­bák hatása megsokszorozó­dik. Sajnos, beszédünk rpai állapotával egyáltalán nem lehetünk megelégedve. Hely­telenül hangsúlyozunk, hanglejtésünk rossz, hang­képzésünk elnagyolt. Pontat­lanul és hiányosan alkalmaz­zuk a nyelvi eszközöket, a pongyolaságok gyakran fél­reérthetővé sőt érthetetlen­né teszik a közlést. Nem megfelelően terjedtek el, ki sem kristályosodtak eléggé a társas nyelvi érintkezés új formái, normái. . Tegnap megalakult Szege­den a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának beszéd- és magatartáskultúra munka­csoportja. A munkacsoport a népfrontnak hat éve meghir­detett mozgalmához csatla­kozik. mely az egész társa­dalom figyelmét szeretné felhívni az anyanyelv foko­zott ápolására, a beszédkul­túra fontosságára, az elhara­lés, a világos,- célratörő fo­galmazás képességét. A sze­gedi munkacsoport pártfo­gásába veszi a Beszélni ne­héz köröket, s újabbak szer­vezésére buzdít. Anyanyelvi klubokat szándékozik létre­hozni, a KISZ Szép szó moz­galmával összekapcsolódva. Vállalja beszédmüvelő tan­folyamok szakmai irányítá­sát, módszertani segítséget is nyújt. Felveszi a kapcsola­tot a TIT-tel, a körzeti tévé­vel és rádióval, hogy beszéd­es magatartáskultúrával fog­lalkozó rovat születhessek. Avagy: változatok az értelmiségképzésben viszonylagos kutatói önálló­ságot, széles körű tájéko­zottságot, együttműködést igénylő műhelyekre tessék gondolni. Olyan témákra, amelyek kimaradtak az egyetemi oktatásból, s olya­nokra, amelyek a minden­kori magyar valóság meg­ismerését célozták. Vagyis: itt komolyan vették az ér­telmiségképzést. S abban a biztos tudatban, hogy a holnapi középiskolai taná­roknak újabb nemzedékeket kell majd „eligazítani", pél­dákat adni az értelmiségi létről — történelmi, irodal­mi, művelődés- és művé­szettörténeti, szociológiai, politikai, gazdasági témák­ról teremtettek tájékozódási alkalmakat. Nem ismeret­terjesztő, hanem tudomá­nyos színvonalú előadásokat szerveztek, vitáilak, önálló­an dolgoztak, kutattak. Mindennek persze hire ment, a kollégium „rendez­vényeire" már nemcsak böl­csészek jártak, sőt, nem is csak egyetemisták... A Kiváló Kollégium címmel megszerzett viszonylagos autonómia azt is jelentette, ihogy különféle pályázatok utján maguk teremtették elő az ehhe^ az aktivitáshoz szükséges anyagi fedezet nagyobb hányadát. A ma. ftyarországi vezető értelmi­ség olyan képviselőit hívták Szegedre, akiknek a szak­tudása személyiségjegyek révén felértékelődik: nyílt­szavú, turtásos, következetes embereket. Hogy a hallga­tók a tudás mellett maga­tartáspéldákat is kapjanak. Itt, Közép­Kelet-Európában Mindez nem azért került múlt időbe, mintha az lenne a ihelyzet: volt — nincs. Ép­pen ellenkezőleg, más is, több is történik, mint ed­dig. Csak azt szerettük vol­na érzékeltetni, hogy két évtizedes minőségi munka, s nem pusztán a szerencse az alap: jelenleg megfelelő pénzügyi feltételek között komoly, igényes kutatómun­ka folyik — a kollégiumban. A 'József Attila Tudomány­egyetem oktatóinak és a magyarországi, Közép-Kelet­Európával foglalkozó kuta­tóknak a bevonásával kuta­tási tematikát dolgoztak ki, majd — 1985 nyarán — pályázatot nyújtottak be az MTA Soros Alapítvány Bi­zottság titkárságának. Tavaly januártól, két évre szólóan, jelentós anyagi támogatást élveznek a következő témák önálló kutatásához: 1. Ma­gyarország és a közép-kelet­európai országok kulturális kapcsolatainak története; 2. Hatás- és befogadásvizsgá­latok különböző korokban, a kulturális és szellemi élet különböző területein; 3. A külföldi mágvar irodalom, a vele éfö nemzetek irodal­mának tanítása, kutatása; 4. A magyarországi nemzetisé­gek jelenének kutatása, öt­hét fős munkacsoportokat alakítottak, valódi műhelye­ket. Egyetemi oktatók irá­nyítják a munkát: IHa Mi­hály vezetésével az. erdélyi, Szajbély Mihály irányításá­val a vajdasági magyar irodalom kutatása folyik; Szőke Katalin és Bagi Ilona az orosz irodalommal fog­lalkozókat vezeti. Ötvös Péter, Balázs Mihály a régi magyar irodalom témáiban irányit. A Soros-ösztöndíj­ból finanszírozott kutatá­sokban konzultánsként segít nekik Sajti Enikő, Fried István. A koordinációt,szer­vezési és adminisztrációs teendőket Hoffmann Gizella •végzi. Vajdasági magyai', illetve szerbhorvát írókkal, költökkel készült interjúkat terveznek kötetben kiadni, neves (hazai és külföldi) Paszternak-kutatók bevoná­sával pedig egy verselemző •kötetet. Közép-Európáról történelmi, művészettörté­neti előadás-sorozatokat ren­deztek a munka segitésere, a következő szemeszterben a lengyel, a cseh irodalom­ról lesz hasonló sorozat. A szomszédos népek nyelvének elsajátítása érdekében nyelvtanfolyamokat szervez­tek. Pályázatokat hirdetnek önálló tanulmányok készí­tésére — amelyeket kötetbe gyűjtenek. A legkiválóbb hallgatóknak a külföldi ku­tatásokra is lehetőséget biz­tosítanak. Nagyon jó kap­csolataik alakultak az újvi­déki egyetemmel, rendszere­sen meghívják a legkivá­lóbb lengyel, cseh Közép­Kelet-Európa-kut;rtókat. író­kat. költőket — gyakran közösen a budapesti Eotvos kollégiummal. Szellemi tőkefelhalmozás Ennek a híradásnak itt a vége, a kollégiumi kutató­munka dandárja még hátra van, kézzelfogható eredmé­nyei (könyvek) — még ezu­tán jönnek. De: ami a még távolabbi jövőben válik ma­teriális haszonná — talán az ebben a legnagyobb ér­ték. A tudományos kutatói utánpótlás-nevelés csak az. egyik hozadék, nem érdek­telen persze; ám a mostani hallgatók többsége nem ku­u.tó, hanem középiskolai \\már lesz; egyszerrründ bizonnyal: értelmiségi. Olyan látókörű és magatartású em­berek, amilyenekkel pilla­natnyilag többnyire csak óhajainkban „találkozunk", pedig valóságosan szüksé­günk van rájuk. Sulyok F.rzsébet Május 7—12. Miskolci filmfesztivál Szerdán Miskolcon, a Kos- Az idei fesztivál a koráb­suth Lajos Művelődési Ház- biakhoz viszonyítva több új ban megtartotta első ülését mozzanattal, rendezvénnyel a 27. miskolci filmfesztivált bővül. Vele párhuzamosan előkészítő bizottság. Amint tartják meg a 6. országos György István fesztiváligaz- közművelődési filmfórumot, gató tájékoztatójában elmon- a hozzá kapcsolódó ifjúsági dotta: a május 7—12. között filmcentrum keretében pedig megrendezésre kerülő feszti- ifjúsági témájú amatőrfilme­válra hatvanhét rendező, il- ket vetítenek és vitatnak letve kollektíva nevezte be meg A fesztivál ideje alatt aLkolását. A versenyfilmek tobb szakmai tanácskozást és vetítése együttesen mintegy művész-közönség találkozót 27 órát vesz majd igénybe. is rendeznek. A KISZ KB pályázata Egyetemistáknak, főiskolásoknak kollégiumok, közös oktatói­hallgatói munkacsoportok tagjai és öntevékeny hallga­tói közösségek. Pályázni csak eddig még nem publikált munkával le­het. Az 1987. március 15-ig A KISZ Központi Bizott- összegeit bírálóbizottság ítéli sága pályázatot hirdet az oda. egyetemista és főiskolás fia­talok társadalomtudományi . F'a.yazni leMet valamely tevékenységének ösztönzésé- tarsadalomtudomany. téma­re. A KISZ KB társadalomtu­dományi alapja — amely 100 ezer forint — társadalomel­méleti, politikai, gazdasági és kulturális kérdések elmé­leti igényű vizsgálatával fog­lalkozó egyetemi, főiskolai hallgatók, illetve diákcsopor körben kidolgozott tanul­mánnyal. vagy részletes ta­nulmánytervvel, kutatási hi­potézis és vizsgálati program a KISZ KB Egyetemi és Fő­tervével, egy konkrét társa- iskolai Tanácsának (EFT) dalmi kérdés vizsgálatához Titkárságára (Budapest, 1388. szükséges előtanulmánnyal, Pf. 72.) beküldendő pályáza­valamint publikációs prog- toknak tartalmazniuk kell a rammal, tudományos diák- pályázók nevét, címét, az tok munkáiát kívánia seeíte köri konferenciára is szánt összeg esetleges elnyerése Í.T dolgozattal. illetve egyéb esetén a felhasználást javas­dokumentálható és értékel- latot és magát a pályázatot, hető munkával. ni, illetve jutalmazni. Nyer tes pályázat esetén az alap­ból odaítélt összeget fel lehet használni elemző munkák, javaslatok kidolgozásához, új témakörök vizsgálatához, három példányban. A bírálóbizottság döntésé­ről május 15-ig értesítik a pályázókat. A sikeres, ered­A KISZ KB társadalomtu­dományi alapjának pályáza­tán részt vehetnek egyetemi kutatásokhoz, vagy publiká- és főiskolai hallgatók egyé- menyes dolgozatok, vizsgála­ciók finanszírozására. Az nileg, emellett KISZ-szerve- tok publikálásáról — a szer­írásban benyújtott elképze- zetek és -alapszervezetek, zők egyetértésével — az EFT lések alapján az alap rész- tudományos diákkörök, szak- gondoskodik. <4

Next

/
Oldalképek
Tartalom