Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-05 / 30. szám
3 Csütörtök, 1987. február 12. Szűcs- és Szabói pari Szövetkezet Pályázaton nyert lehetőség Gazdasági számitások eredményei nem jósolnak nagy felfutást és kiugró eredményeket a hazai bőrés szőrmeipar számára. Ha az egész iparág teljesítménye nem is változik, azért az egyes gazdálkodó egységek között egészen bizonyosan lesznek átrendeződések. Jó néhány helyen érződik (majd?) a leépítés kényszere, de lehet példa a dinamikus termelésbővítésre is. A Szegedi Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet nagy exportbővítésre vállalkozoli Szerződésbe foglalták, hogy 5 év alatt megduplázzák a tavalyi kivitelüket, illa ez sikerül, az 1990-es évek elején 60—70 millió forintnyi értéket kasszíroznak majd konvertibilis valutából. Az elmúlt két évben a szabályozók nem különösebben ösztönöztek a nyugati piacok meghódítására. Mégis a szövetkezet tavalyelőtt az ötödével növelte eladásait, bivaly pedig 23 millió forintról 34 millióra ugrott az exportbevételük. Gerendás József elnök szerint a nagyobb piachoz jutásban döntő szerepe volt az áruválasztékuk jelentős bővítésének. Korábban leginkább a hörcsögbörböl készült termékeiket kínálták. Aztán Franciaországban pézsmakabátjaikkal nyertek vevőket. Az elmúlt évben Ausztrián és az NSZK-n kívül Olaszországban is értékesítettek. Ebben a szakmában az olasz piacon jelen lenni nem kis rangot jelent. A „területhódítás" a hatékonyság rovására ment. Mindenáron bizonyítani akartak és ezért vállalták ezt az áldozatot Ügy tűnik, a vevők elégedettek a minőséggel. A dolgozók megszokták már a magasabb követelményeket. Tehát kezdődhet újra a visszakapaszkodás legalább a korábbi hatékonysági szintre. A Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet a következő hónapokban tovább szélesíti áruskáláját. A termékekre Somogyi Károlyné felvétele Fz a bunda dollárt cr vevőt keresnek. Ügy tűnik, hogy a rubelért vásárolt alapanyagból készülhet olyan termek, amiért dollárt kap a népgazdaság. Növelik a nemes szőrmék részarányát. Hamarosan jelentkeznek nerc- és mormotabundából készülő újdonságaikkal. Pézsmabőröket vásárolnak az Egyesült Államokból. Ezek kikészíttetését •Nyugat-Németországban végeztetik el. A konfekcionálás a szegedi műhelyek feladata lesz. S a kész kábátokhoz Franciaországban keresnek vevgt. Remélik, igy dolgozóik munkája dollárrá változhat. A szövetkezet, számára csak az export jelentős bővítése hozhat biztos jövőt. A Tanimpex Külkereskedelmi Vállalattal megegye//.« született arrról, hogy a szegediek kapacitásuknak a zömét a külkereskedelem szolgálatába állítják. Erre a megállapodásra alapozva vettek részt az exportfejlesztő pályázaton, és nyertek pénzt a fejlesztésre A nagyobb termeléshez természetesen több alapanyag kell. A forgóeszközeik bővítéséhez a Kiszövtöl kaptak sok segítséget és — még tavaly — az MNB-töl hitelt. A Szegedi Szűcs- és Szabóipari (Szövetkezetnek a legfeszítőbb gondokat továbbra is az üzemi helyiségek szűkössége okozza. Nem feltet len ül kívánnak építkezésbe fogni. Ugy gondolják, talán lesz-a városban egy kihasználatlan, szűcsmunkára alkalmas, más számára feleslegessé vált, elfogadható állapotú épület... B.I. II „magyar tenger" holnapjáért Elsődlegesen továbbra is a Balaton vízminőségének védelmére kell áldozni az anyagi erőket — igy foglalt állást a Balatoni Intéző Bizottság elnöksége, amely szerdán Budapesten, az .Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal székházában tartotta ülését Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az OKTH. és a BIB elnökének vezetésével. A testület megtárgyalta a fejlesztési programból adódó feladatokat, amelyeket Rosta Sándor, a' BIB főtitkára terjesztett elő. Az ülésen elmondották, hogy a VII. ötéves tervidőszakban 19,2 milliárd forintot költenek a fejlesztésére, ebből 9 milliárd forintot a vízminőség közvetlen védelmére fordítanak. Ezt a célt szolgálja a kis*balatoni víztározó ülepítő és szűrőrendszere, amelynek építését az idén tovább folytatják. A II. ütem programja szerint a kis-balatoni tározó további 40 négyzetkilométerrel bővül 1992-ig. Folytatják a már megtisztított szennyvizek elvezetését más vízgyűjtő területre; rövidesen Balatonfüredet és Alsóörsöt is bekapcsolják az észak-keleti térség elvezető rendszerébe. A szennyvízcsatorna-hálózat 47 százalékkal bővül az üdülőtelepeken a tervidőszak vegéig. Folytatódik a csatornáMilliárdok a víz védelmére zás Keszthely keleti régiójában, Hévízen és Balatonföldváron. A lakosság és az üdülőtulajdonosok összefogásával csatornaépítő társulásokban folytatják a hálózatbővítést 11 településen, közte Zamárdibari, Balatonszárszón, Boglárlellén és Fpnyódon. Ez évben a korábbinál nagyobb összeget költenek 10 régi strand rendbehozására. Bővítik a keszthelyi és a Balptonrendes közelében < levő pálkövei strandot; új stranddal gazdagodik a Tihanyifélsziget, ez a halászkikötő szomszédságában lesz. •Megépül Siófok északi tehermentesítő útvonala, Balaton berény ben még ez évben befejezik az iidulőterüleli úthálózat korszerűsítését. Fonyód-Bélatelep pedig új nagyméretű autóparkolóval gazdagodik. Korszerűsítik a posta telefonhálózatát: rövidesen megkezdik Balatonlellén és Fűzfőn a korszerű távhívós crossbar-rendszerű telefonközpont szerelését, a nagyobb üdülőtelepeken bővítik a helyi és a helyközi hálózatot. Bejelentettek az ülésen, hogy a Balaton nyugati medencéjére. is kiterjesztik a távirányítású fénylámpás viharjelző rendszert. Az ülésen áttekintették a tavaly elkezdett 200 millió forintos kereskedelemfejlesztő program megvalósulását. .Eszerint idén es a jövő évben 20 ezer négyzetméterrel bővül a Balaton-parti üzlethálózat. alapterülete. Már az idei főszezonra elkészül a szántódj autós bevásárlóközpont és a balatonfüredi vásárcsarnok. (MTI) PikfáB a kényszer Meglehetősen fantáziátlan neveket tudunk adni az új fűszerpaprikáknak. Szegedi 20-as az egyik. Szegedi 80-as a másik, Kalocsai 801-es a harmadik. Talán nem is kellene megerőltetnünk agyunkat, és könnyebben megjegyezhető, sokkal kifejezőbb elnevezéseket is találnánk. Meglepő kérdéssel állítottam be a napokban az öthalmon székelő, de kalocsai központú, Kecskeméthez tartozó paprikíAieme.sitö központba: minek állítják elő az újabbnál is újabbakat, amikor mindenki tudja, hogy a Szegedi 20-as jó fajta. Sava-borsa, aromája, színe, mindene a legjobb, sokat is terem. Somogyi György és Szepesi Kornél felelgetett, meglepő nyugalommal. Kiderült, a 20asban is benrte van a kezük, két másik társukkal együtt nemesítették, és valóban ezt termelik a két körzet nagyobbik felében. — Dicsérjük először az újat, a 80-ast. — Keresztezéssel előállított törzs, csüngő termésállású, nem csípős. Bokra folyton ' növekszik, középmagas, elterülő. Levele többnyire sötétzöld, bogyója — csövének mondják inkább! — szabályos fűszerpaprika alakú és nagy. Festéktartalma, utóérleléssel, majdnem a duplájára növelhető. És a festékben a piros szín uralkodik! Korán érik, sokat terem. Egy hektár, intenzív körülmények között, 25—30 tonnát is adhat. — Bocsánat! Az intenzív körülmény most leginkább öntözést jelent. Csakhogy sokan vannak, akik azt tartják, öntözéssel romlik a minősége. — Nincsen igazuk. A növény természetes igényeit ki kell elégítenünk, hogy jó termést várhassunk. Ez pedig azt jelenti — itt grafikont mutatnak —, hogy július elején, július közepén és július végén nagyon érdemes jól megöntözni. Ha közben megázik, akkor természetesen nem kell. — Tudunk mindenhol öntözni? — Ez már fogósabb kérdés. Ha azt vesszük, hogy körülbelül négyezer hektáron termelik, akkor bátran mondhatjuk, ennél jóval nagyobbak öntözhető területeink. Többnyire nagyüzemekben növelkedik, legföljebb részesművetéssel, elvileg tehát igen. — Nézzük most a 20-ast! — Mivel íí magunké is, rosszat is mondhatunk róla. Jó körülmények között is csak 14—16 tonnát terem, de a termőkörzet átlaga 8—9 tonna körül van csak. Kint még nem tapasztalható, de tenyészkertben igen, hogy hajlamos a vírusbetegségekre. Es nem szereti, ha az átlagosnál hidegebb van. Két fagy közé szorulva terem nálunk a paprika. Fagyosszentek előtt kiültetni igen kockázatos. Magról vetni is úgy szabad csak, hogy a májusi fagyokig ne keljen ki. Irtózatos fenyegetés minden évben a Mihály-napja körüli lehűlés. Ha kicsit is A fűszerpaprikáról fagypont alá süllyed a hőmérséklet, azonnal elpusztul a növény. Es ha hűvös a nyár, s/.enved-görnyed, alig terem valamit, és az is csenevész. Áldás neki a forró nyár — ezért is lett homoki növény! —, a bőséges öntözést viszont bűn kihagyni ilyenkor. — Sokat emlegetjük mostanában az intenzív körülményeket. — Hatalmas ellentmondás húzódik meg a szó mögött. Tudja mindenki, hogy pátyolgatni kell a paprikát, mert kényes, de a termelés mégis a ridegebb szándék felé visz el, és innen diktálják az iramot a nemesitöknek is. Olyan fajták kellenek, amelyek a legmostohább körülmények között is a legintenzívebbek. Amíg a két véglet között játszik a mérleg nyelve, föltehetően nem marad kenyér nélkül a nemesítő. — Beszélünk az utóérlelésröl is, egyre többször, de nem csináljuk. A szárítók körül köldökmagasságig állnak ősszel a paprikakupdcok. Nem is olyan régen még fölfűzték vagy szütyőbe rakták, és az eresz alatt érlelték tovább. — A fűzés ma már valóban álom, a szütyőzés pedig azért se vált be, mert kiszedni nehéz belőle. Mi, a magunkét, szellős műanyagzsákokba rakjuk, és fölakasztjuk. Azt azonban mindenki .tudja, hatalmas pocsékolás fele festéktartalommal megszántani, amikor duplája is lehetne. Azelőtt éppen a jó festék és a bőséges szárazanyag-tartalom miatt volt verhetetlen a magyar paprika, erről lemondanunk nem szabad. Jöjjön tehát a nemesítő, és adjon olyan fajtát, amelyik a földolgozás mostohaságát is elbírja. Lesz még dolguk a jövő nemesitőinek is! Egyelőre két-három éves előnnyel rendelkezünk más országokkal szemben. A két végletet, a 20-ast és a 80-ast állítottuk párba az előbb, de nem azért, hogy tessék áttérni azonnal a jobbra. Azért se mondhatjuk, mert a 80-as még csak fajtajelölt, sok vizsgán kell még helytállnia, amíg nagy tételekben is termelhető lesz. Meg azért se, mert az ipar egyre, inkább több fajtából keveri össze a különböző normák szerinti minőséget, eleve szükség van tehát másikakra is. Kezd visszatérni például a csípős paprika ázsiója is. Illetve eddig is kellett, de inkább behoztuk máshonnan. Bőséges a választék, jó lenne, ha ahhoz nyúlna mindenki, amelyik nála legtöbbet terem. Sajnos, a mostani beosztásos rendszer még ennyi figyelmet se enged meg. — Hajdanában jött a műanyag ing, akármilyen vasalóval nem lehetett nekiesni, kitalálták tehát a hőszabályozós vasalót. Finomítottak a mosógépen is, de a műanyagot akkor is bűn volt gépben mosni. Elterjedt a szabályozós vasaló, és vele terjedtek a vasalást se kívánó ingek. Ugy tűnik, két szálon fut az előbbre lépés szándéka, hol ez jut előbbre, hol az. Megtanultuk ugyanígy a palántanevelést is, be is jött az a szisztéma, hogy vessük mindjárt a magot a termőhelyre. (Bár ez a legrégibb!) Vessünk vagy palántazzunk? — A termelő rákényszerül, hogy mindig a lehető legegyszerűbbet válassza. Kényszer diktálja, hagyjuk el a palántaneveléssel való bíbelődést, zutty bele a magot a gépbe, és kész. A két fagyhatár önmagában is beleszól ebbe, de a mi föladatunk is, hogy olyan fajta legyen, amelyik ezt is kibírja. A szélverést azonban nem lehet nemesítéssel megkerülni. A homokon minden évben van szélverés, és borzalmas károkat okoz. Mi tehát visszamennénk a szabályozós vasalóhoz akkor is, ha létezhet vasalatlan ing is: mindenképpen palántáznánk! Igaz, hogy sokkal fárasztóbb, még géppel is, de haszna szinte minden évben megtérül. Ahogy megtérül a kézzel szedésé, sőt meg kellene térülnie a zsákban érlelésnek is. Nemzedékek hatalmas igyekezete szülte a kedves növény világhírét, vétek lenne szertelen gépesítéssel agyonverni. Benedek Laci bácsi sok éve halott már, de még most is elővehetnénk azt az őrölt paprikát, amit ö gondozott nagy szeretettel és hozzáértéssel. Horváth Dezső Magyar - csehszlovák együttműködés Skála-Coop Pozsonyban A Skála-Coop megnyitotta csehszlovákiai külkereskedelmi vállalati irodáját Pozsonyban. A vállalat 1986 év végéig 1: árucsere-kapcsolatot hozott létre a csehszlovák állami és szövetkezeti áruházakkal és az iroda létrehozásával további forgalombővülést kíván elérni a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok terén. Dr. Imre István, a SkálaCoop vezérigazgatója, szerdai, pozsonyi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a vállalat nemcsak az árucserekapcsolatok hagyományos területein akar előbbre lépni, hanem a Skála-Coop kereskedőházi tevékenységével kapcsolatban közös termeltetési és kooperációs együttműködést is kíván megvalósítani partnereivel. 4987-ben Csehszlovákiában háztartási vegyi cikkeket, élelmiszereket, . konfekcióárut forgalmaz a SkálaCoop. Ellentételként pedig horganyzott áru, híradástechnikai cikkek, háztartási arufélesegek kerülnek a magyar vásárlókhoz löbb lesz a bőrházi ágy Az egészségügy 1987-es feladatairól és a bölcsődei dolgozók élet- és munkakörülményeiről tárgyalt az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége szerdán a szakszervezeti székházban. Az ülésen Medve László egészségügyi miniszter elmondta, a rekonstrukciók eredményeként idén — mintegy ezerrel — gyarapodik a kórházi ágyak száma. Ezerrel több hely várja majd az idős embereket a szociális otthonokban, s várhatóan száz új klubot adnak át az időskorúaknak. A bölcsődei helyek szama 550-nel emelkedik. Az AIDS-vizsgálatokra fordítható múlt évi 55 millió forint felhasználásán túl idén 86 millió forint a tervezett többlettámogatás — hangsúlyozta a miniszter. Ebből az összegből csaknem 40 millió forint a szűrési feltételek javítását szolgálja. Szintén kiemelt támogatást kap a családsegítő központok hálózatának kiépítése, a szociális ellátás tárgyi, személyi feltételeinek javítása. A bölcsődei dolgozók éle1és munkakörülményeivel kapcsolatban többen is elmondták, hogy a gondozónők csak úgy tudnak megfelelő biztonságot adni a gyermekeknek, ha körültekintő, szakmailag igényes munkát végeznek. Ebben döntő szerepe van a képzésnek, továbbképzésnek. Balesetek a vegyiparban A vegyipari vállalatoknál az elmúlt években nem sikerült visszaszorítani az üzemi balesetek számát — állapította meg a vegyészszakszervezet elnöksége szerdai ülésén, amelyen áttekintette, hogy az iparágon belül 1982 és 1986 között hogyan alakult az üzemi balesetek gyakorisága, melyek voltak a baleseteket előidéző okok. A vegyiparban évente átlagosan 3000-en, 3200-an szenvednek balesetet munka közben, annak ellenére, hogy a. vállalatok egyre többet fordítanak a munkavégzés biztonságának javítására.