Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-05 / 30. szám

3 Csütörtök, 1987. február 12. Szűcs- és Szabói pari Szövetkezet Pályázaton nyert lehetőség Gazdasági számitások eredményei nem jósolnak nagy felfutást és kiugró eredményeket a hazai bőr­és szőrmeipar számára. Ha az egész iparág teljesítmé­nye nem is változik, azért az egyes gazdálkodó egysé­gek között egészen bizonyo­san lesznek átrendeződések. Jó néhány helyen érződik (majd?) a leépítés kénysze­re, de lehet példa a dina­mikus termelésbővítésre is. A Szegedi Szűcs- és Sza­bóipari Szövetkezet nagy exportbővítésre vállalkozoli Szerződésbe foglalták, hogy 5 év alatt megduplázzák a tavalyi kivitelüket, illa ez sikerül, az 1990-es évek elején 60—70 millió forint­nyi értéket kasszíroznak majd konvertibilis valutá­ból. Az elmúlt két évben a szabályozók nem különöseb­ben ösztönöztek a nyugati piacok meghódítására. Mégis a szövetkezet tavalyelőtt az ötödével növelte eladásait, bivaly pedig 23 millió fo­rintról 34 millióra ugrott az exportbevételük. Gerendás József elnök szerint a nagyobb piachoz jutásban döntő szerepe volt az áruválasztékuk jelentős bővítésének. Korábban leg­inkább a hörcsögbörböl ké­szült termékeiket kínálták. Aztán Franciaországban pézsmakabátjaikkal nyertek vevőket. Az elmúlt évben Ausztrián és az NSZK-n kí­vül Olaszországban is érté­kesítettek. Ebben a szakmá­ban az olasz piacon jelen lenni nem kis rangot jelent. A „területhódítás" a haté­konyság rovására ment. Mindenáron bizonyítani akartak és ezért vállalták ezt az áldozatot Ügy tűnik, a vevők elégedettek a minő­séggel. A dolgozók megszok­ták már a magasabb köve­telményeket. Tehát kezdőd­het újra a visszakapaszko­dás legalább a korábbi ha­tékonysági szintre. A Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet a következő hónapokban tovább szélesíti áruskáláját. A termékekre Somogyi Károlyné felvétele Fz a bunda dollárt cr vevőt keresnek. Ügy tűnik, hogy a rubelért vásárolt alapanyagból készülhet olyan termek, amiért dol­lárt kap a népgazdaság. Nö­velik a nemes szőrmék rész­arányát. Hamarosan jelent­keznek nerc- és mormota­bundából készülő újdonsá­gaikkal. Pézsmabőröket vá­sárolnak az Egyesült Álla­mokból. Ezek kikészíttetését •Nyugat-Németországban vé­geztetik el. A konfekcioná­lás a szegedi műhelyek fel­adata lesz. S a kész kábá­tokhoz Franciaországban keresnek vevgt. Remélik, igy dolgozóik munkája dollárrá változhat. A szövetkezet, számára csak az export jelentős bő­vítése hozhat biztos jövőt. A Tanimpex Külkereskedel­mi Vállalattal megegye//.« született arrról, hogy a sze­gediek kapacitásuknak a zömét a külkereskedelem szolgálatába állítják. Erre a megállapodásra alapozva vettek részt az exportfej­lesztő pályázaton, és nyertek pénzt a fejlesztésre A na­gyobb termeléshez természe­tesen több alapanyag kell. A forgóeszközeik bővítésé­hez a Kiszövtöl kaptak sok segítséget és — még tavaly — az MNB-töl hitelt. A Szegedi Szűcs- és Szabóipari (Szövetkezetnek a legfeszí­tőbb gondokat továbbra is az üzemi helyiségek szű­kössége okozza. Nem fel­tet len ül kívánnak építkezés­be fogni. Ugy gondolják, talán lesz-a városban egy kihasználatlan, szűcsmun­kára alkalmas, más számára feleslegessé vált, elfogadha­tó állapotú épület... B.I. II „magyar tenger" holnapjáért Elsődlegesen továbbra is a Balaton vízminőségének vé­delmére kell áldozni az anyagi erőket — igy foglalt állást a Balatoni Intéző Bi­zottság elnöksége, amely szerdán Budapesten, az .Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal székhá­zában tartotta ülését Ábra­hám Kálmán államtitkár­nak, az OKTH. és a BIB el­nökének vezetésével. A tes­tület megtárgyalta a fejlesz­tési programból adódó fel­adatokat, amelyeket Rosta Sándor, a' BIB főtitkára ter­jesztett elő. Az ülésen elmondották, hogy a VII. ötéves tervidő­szakban 19,2 milliárd forin­tot költenek a fejlesztésére, ebből 9 milliárd forintot a vízminőség közvetlen védel­mére fordítanak. Ezt a célt szolgálja a kis*balatoni víz­tározó ülepítő és szűrőrend­szere, amelynek építését az idén tovább folytatják. A II. ütem programja szerint a kis-balatoni tározó további 40 négyzetkilométerrel bővül 1992-ig. Folytatják a már megtisztított szennyvizek el­vezetését más vízgyűjtő te­rületre; rövidesen Balaton­füredet és Alsóörsöt is be­kapcsolják az észak-keleti térség elvezető rendszerébe. A szennyvízcsatorna-hálózat 47 százalékkal bővül az üdü­lőtelepeken a tervidőszak ve­géig. Folytatódik a csatorná­Milliárdok a víz védelmére zás Keszthely keleti régiójá­ban, Hévízen és Balaton­földváron. A lakosság és az üdülőtulajdonosok összefo­gásával csatornaépítő társu­lásokban folytatják a háló­zatbővítést 11 településen, közte Zamárdibari, Balaton­szárszón, Boglárlellén és Fp­nyódon. Ez évben a korábbinál na­gyobb összeget költenek 10 régi strand rendbehozására. Bővítik a keszthelyi és a Ba­lptonrendes közelében < levő pálkövei strandot; új strand­dal gazdagodik a Tihanyi­félsziget, ez a halászkikötő szomszédságában lesz. •Megépül Siófok északi te­hermentesítő útvonala, Bala­ton berény ben még ez évben befejezik az iidulőterüleli úthálózat korszerűsítését. Fonyód-Bélatelep pedig új nagyméretű autóparkolóval gazdagodik. Korszerűsítik a posta tele­fonhálózatát: rövidesen meg­kezdik Balatonlellén és Fűz­főn a korszerű távhívós crossbar-rendszerű telefon­központ szerelését, a na­gyobb üdülőtelepeken bőví­tik a helyi és a helyközi há­lózatot. Bejelentettek az ülésen, hogy a Balaton nyugati me­dencéjére. is kiterjesztik a távirányítású fénylámpás vi­harjelző rendszert. Az ülésen áttekintették a tavaly elkezdett 200 millió forintos kereskedelemfej­lesztő program megvalósulá­sát. .Eszerint idén es a jövő évben 20 ezer négyzetméter­rel bővül a Balaton-parti üz­lethálózat. alapterülete. Már az idei főszezonra elkészül a szántódj autós bevásárlóköz­pont és a balatonfüredi vá­sárcsarnok. (MTI) PikfáB a kényszer Meglehetősen fantáziátlan neveket tudunk adni az új fűszerpaprikáknak. Szegedi 20-as az egyik. Szegedi 80-as a másik, Kalocsai 801-es a harmadik. Talán nem is kel­lene megerőltetnünk agyun­kat, és könnyebben megje­gyezhető, sokkal kifejezőbb elnevezéseket is találnánk. Meglepő kérdéssel állítottam be a napokban az öthalmon székelő, de kalocsai közpon­tú, Kecskeméthez tartozó paprikíAieme.sitö központba: minek állítják elő az újabb­nál is újabbakat, amikor mindenki tudja, hogy a Sze­gedi 20-as jó fajta. Sava-bor­sa, aromája, színe, mindene a legjobb, sokat is terem. So­mogyi György és Szepesi Kornél felelgetett, meglepő nyugalommal. Kiderült, a 20­asban is benrte van a kezük, két másik társukkal együtt nemesítették, és valóban ezt termelik a két körzet na­gyobbik felében. — Dicsérjük először az újat, a 80-ast. — Keresztezéssel előállí­tott törzs, csüngő termésállá­sú, nem csípős. Bokra foly­ton ' növekszik, középmagas, elterülő. Levele többnyire sötétzöld, bogyója — csövé­nek mondják inkább! — sza­bályos fűszerpaprika alakú és nagy. Festéktartalma, utó­érleléssel, majdnem a duplá­jára növelhető. És a festék­ben a piros szín uralkodik! Korán érik, sokat terem. Egy hektár, intenzív körülmé­nyek között, 25—30 tonnát is adhat. — Bocsánat! Az intenzív körülmény most leginkább öntözést jelent. Csakhogy so­kan vannak, akik azt tartják, öntözéssel romlik a minősé­ge. — Nincsen igazuk. A nö­vény természetes igényeit ki kell elégítenünk, hogy jó ter­mést várhassunk. Ez pedig azt jelenti — itt grafikont mutatnak —, hogy július ele­jén, július közepén és július végén nagyon érdemes jól megöntözni. Ha közben meg­ázik, akkor természetesen nem kell. — Tudunk mindenhol ön­tözni? — Ez már fogósabb kérdés. Ha azt vesszük, hogy körül­belül négyezer hektáron ter­melik, akkor bátran mond­hatjuk, ennél jóval nagyob­bak öntözhető területeink. Többnyire nagyüzemekben növelkedik, legföljebb ré­szesművetéssel, elvileg tehát igen. — Nézzük most a 20-ast! — Mivel íí magunké is, rosszat is mondhatunk róla. Jó körülmények között is csak 14—16 tonnát terem, de a termőkörzet átlaga 8—9 tonna körül van csak. Kint még nem tapasztalható, de tenyészkertben igen, hogy hajlamos a vírusbetegségek­re. Es nem szereti, ha az át­lagosnál hidegebb van. Két fagy közé szorulva te­rem nálunk a paprika. Fa­gyosszentek előtt kiültetni igen kockázatos. Magról vet­ni is úgy szabad csak, hogy a májusi fagyokig ne keljen ki. Irtózatos fenyegetés min­den évben a Mihály-napja körüli lehűlés. Ha kicsit is A fűszer­paprikáról fagypont alá süllyed a hő­mérséklet, azonnal elpusztul a növény. Es ha hűvös a nyár, s/.enved-görnyed, alig terem valamit, és az is cse­nevész. Áldás neki a forró nyár — ezért is lett homoki növény! —, a bőséges öntö­zést viszont bűn kihagyni ilyenkor. — Sokat emlegetjük mos­tanában az intenzív körül­ményeket. — Hatalmas ellentmondás húzódik meg a szó mögött. Tudja mindenki, hogy pá­tyolgatni kell a paprikát, mert kényes, de a termelés mégis a ridegebb szándék fe­lé visz el, és innen diktálják az iramot a nemesitöknek is. Olyan fajták kellenek, ame­lyek a legmostohább körül­mények között is a leginten­zívebbek. Amíg a két véglet között játszik a mérleg nyel­ve, föltehetően nem marad kenyér nélkül a nemesítő. — Beszélünk az utóérlelés­röl is, egyre többször, de nem csináljuk. A szárítók körül köldökmagasságig áll­nak ősszel a paprikakupd­cok. Nem is olyan régen még fölfűzték vagy szütyőbe rak­ták, és az eresz alatt érlel­ték tovább. — A fűzés ma már való­ban álom, a szütyőzés pedig azért se vált be, mert ki­szedni nehéz belőle. Mi, a magunkét, szellős műanyag­zsákokba rakjuk, és föl­akasztjuk. Azt azonban min­denki .tudja, hatalmas pocsé­kolás fele festéktartalommal megszántani, amikor duplá­ja is lehetne. Azelőtt éppen a jó festék és a bőséges szá­razanyag-tartalom miatt volt verhetetlen a magyar papri­ka, erről lemondanunk nem szabad. Jöjjön tehát a neme­sítő, és adjon olyan fajtát, amelyik a földolgozás mosto­haságát is elbírja. Lesz még dolguk a jövő nemesitőinek is! Egyelőre két-három éves előnnyel rendelkezünk más országokkal szemben. A két végletet, a 20-ast és a 80-ast állítottuk párba az előbb, de nem azért, hogy tessék áttérni azonnal a jobbra. Azért se mondhatjuk, mert a 80-as még csak fajta­jelölt, sok vizsgán kell még helytállnia, amíg nagy téte­lekben is termelhető lesz. Meg azért se, mert az ipar egyre, inkább több fajtából keveri össze a különböző normák szerinti minőséget, eleve szükség van tehát má­sikakra is. Kezd visszatérni például a csípős paprika ázsiója is. Illetve eddig is kellett, de inkább behoztuk máshonnan. Bőséges a vá­laszték, jó lenne, ha ahhoz nyúlna mindenki, amelyik nála legtöbbet terem. Saj­nos, a mostani beosztásos rendszer még ennyi figyel­met se enged meg. — Hajdanában jött a mű­anyag ing, akármilyen vasa­lóval nem lehetett nekiesni, kitalálták tehát a hőszabá­lyozós vasalót. Finomítottak a mosógépen is, de a mű­anyagot akkor is bűn volt gépben mosni. Elterjedt a szabályozós vasaló, és vele terjedtek a vasalást se kívá­nó ingek. Ugy tűnik, két szá­lon fut az előbbre lépés szán­déka, hol ez jut előbbre, hol az. Megtanultuk ugyanígy a palántanevelést is, be is jött az a szisztéma, hogy vessük mindjárt a magot a termő­helyre. (Bár ez a legrégibb!) Vessünk vagy palántazzunk? — A termelő rákényszerül, hogy mindig a lehető legegy­szerűbbet válassza. Kényszer diktálja, hagyjuk el a palán­taneveléssel való bíbelődést, zutty bele a magot a gépbe, és kész. A két fagyhatár ön­magában is beleszól ebbe, de a mi föladatunk is, hogy olyan fajta legyen, amelyik ezt is kibírja. A szélverést azonban nem lehet nemesí­téssel megkerülni. A homo­kon minden évben van szél­verés, és borzalmas károkat okoz. Mi tehát visszamen­nénk a szabályozós vasaló­hoz akkor is, ha létezhet va­salatlan ing is: mindenkép­pen palántáznánk! Igaz, hogy sokkal fárasztóbb, még géppel is, de haszna szinte minden évben megtérül. Ahogy megtérül a kézzel sze­désé, sőt meg kellene térül­nie a zsákban érlelésnek is. Nemzedékek hatalmas igye­kezete szülte a kedves nö­vény világhírét, vétek lenne szertelen gépesítéssel agyon­verni. Benedek Laci bácsi sok éve halott már, de még most is elővehetnénk azt az őrölt paprikát, amit ö gon­dozott nagy szeretettel és hozzáértéssel. Horváth Dezső Magyar - csehszlovák együttműködés Skála-Coop Pozsonyban A Skála-Coop megnyitotta csehszlovákiai külkereske­delmi vállalati irodáját Po­zsonyban. A vállalat 1986 év végéig 1: árucsere-kap­csolatot hozott létre a cseh­szlovák állami és szövetke­zeti áruházakkal és az iroda létrehozásával további for­galombővülést kíván elérni a két ország közötti kereske­delmi kapcsolatok terén. Dr. Imre István, a Skála­Coop vezérigazgatója, szer­dai, pozsonyi sajtótájékozta­tóján elmondta, hogy a vál­lalat nemcsak az árucsere­kapcsolatok hagyományos területein akar előbbre lép­ni, hanem a Skála-Coop ke­reskedőházi tevékenységé­vel kapcsolatban közös ter­meltetési és kooperációs együttműködést is kíván megvalósítani partnereivel. 4987-ben Csehszlovákiában háztartási vegyi cikkeket, élelmiszereket, . konfekció­árut forgalmaz a Skála­Coop. Ellentételként pedig horganyzott áru, híradás­technikai cikkek, háztartási arufélesegek kerülnek a magyar vásárlókhoz löbb lesz a bőrházi ágy Az egészségügy 1987-es feladatairól és a bölcsődei dolgozók élet- és munkakö­rülményeiről tárgyalt az Egészségügyi Dolgozók Szak­szervezete Központi Vezető­sége szerdán a szakszervezeti székházban. Az ülésen Medve László egészségügyi miniszter elmondta, a rekonstrukciók eredményeként idén — mint­egy ezerrel — gyarapodik a kórházi ágyak száma. Ezer­rel több hely várja majd az idős embereket a szociális otthonokban, s várhatóan száz új klubot adnak át az időskorúaknak. A bölcsődei helyek szama 550-nel emel­kedik. Az AIDS-vizsgálatokra fordítható múlt évi 55 mil­lió forint felhasználásán túl idén 86 millió forint a ter­vezett többlettámogatás — hangsúlyozta a miniszter. Ebből az összegből csaknem 40 millió forint a szűrési fel­tételek javítását szolgálja. Szintén kiemelt támogatást kap a családsegítő központok hálózatának kiépítése, a szo­ciális ellátás tárgyi, szemé­lyi feltételeinek javítása. A bölcsődei dolgozók éle1­és munkakörülményeivel kapcsolatban többen is el­mondták, hogy a gondozónők csak úgy tudnak megfelelő biztonságot adni a gyerme­keknek, ha körültekintő, szakmailag igényes munkát végeznek. Ebben döntő sze­repe van a képzésnek, to­vábbképzésnek. Balesetek a vegyiparban A vegyipari vállalatoknál az elmúlt években nem sike­rült visszaszorítani az üze­mi balesetek számát — álla­pította meg a vegyészszak­szervezet elnöksége szerdai ülésén, amelyen áttekintette, hogy az iparágon belül 1982 és 1986 között hogyan ala­kult az üzemi balesetek gya­korisága, melyek voltak a baleseteket előidéző okok. A vegyiparban évente átlago­san 3000-en, 3200-an szen­vednek balesetet munka közben, annak ellenére, hogy a. vállalatok egyre többet fordítanak a munkavégzés biztonságának javítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom