Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

Szombat. 1987. január 31. ' DM magazin Egy kísérlet másfél éve Ai előrehozott vizsgájú fakultatív osztály indításának célja annak a ku­tatása volt, hogy a fakultatív rend­szerű oktatáson belül miként valósít­ható meg intenzivebben a képesség és tehetség kibontakoztatása, általa a tanulók személyiségének fejlesztése s egyben a pályaválasztás hatéko­nyabb segítésével a reális életcél el­érése. Ismert, hogy a tanulók külön­böző adottságokkal és képességekkel rendelkeznek, ezért fejlődési ütemük sem egyforma. Különösen kimutat­ható ez abban az esetben, ha ehhez még a továbbtanulási szándékuk, életpályacéljuk is kapcsolódik. A tanulók teherbírása is különböző, az iskolának pedig az optimális fejlő­déshez az optimális terhelést kell biz­tosítania. Mindezek érdqkében a jó adottságokkal rendelkező, minde­nekelőtt szorgalmas tanulóknak, az úgynevezett előrehozott vizsgák ré­vén lehetőséget kívántunk biztosíta­ni a gyorsabb ütemű haladáshoz, az önállóbb tanulás képességének és készségének a kialakításához. A cél megvalósítása érdekében előrehozott vizsgájú osztályok kere­tében 3'típusú osztályt nyitottunk: matematika és fizika (lehetséges volt a két szak együttes felvétele is), ide­gen nyelvi és harmadikként általános jellegű, előrehozott vizsgájú osztályt a magyar, történelem, kémia, bioló­gia és a földrajz érdeklődésű tanulók számára. (Az elkövetkező tanéyben szülői és tanulói kérésre bioló­gia—fizika szakpár is indul). Az elő­rehozott vizsgájú osztályokban a tanulók heti 2 órával magasabb óra­számban tanulták a választott tan­tárgyat (tantárgyakat). A sláger: a biológia és a matematika A/ előrehozott vizsgájú fakultatív osztályok az 1985/86. tanévben az el­mondottak alapján a tanulók érdek­lődési körének megfelelően szerve­ződtek. S miután az iskolában nem akartunk kivételt tenni, a II—IV. osz­tályos tanulóknak is engedélyeztük az előrehozott vizsga letételét, melynek utólag külön is örülünk, mert ré­szünkre sok tanulsággal járt. Annak ellenére, hogy márciusban tudtuk csak ismertetni az általános iskolai tanulókkal e lehetőséget, az érdeklődés nagyobb volt a vártnál: 142 tanuló jelentkezeti felvételre, azaz az I. osztályos tanulók 51,6 szá­zaléka. Közülük 19 tanuló a kéttár­gyas matematika—fizika blokkra. (Az 1986/87. tanévben az arányuk 53,1 százalékra nőtt). A legnagyobb érdeklődés a matematika, a biológia, a német és az angol nyelvi csoportok iránt volt. A nyelvi tagozatokra je­lentkezésnél különösen növelte az ér­deklődést az a tény, hogy a II. osz­tály befejeztével a nyelvi tagozatból át lehet lépni más fakultációba, azaz nem kötelező négy évig a folytatása. (Pl. aki orvosi pályára készül, vá­laszthatja a III; osztálytól a bioló­gia—fizika fakultációt, mely felvéte­li tárgy az orvostudományi egyete­men. Azok közül pedig, akik pl. az előrehozott haladó angol tagozatra jelentkeztek, a második év végén so­kan elérik azt a szintet, hogy közép­fokú nyelvvizsgát tegyenek, s ez még inkább megkönnyíti a pályairányu­lásnak megfelelő tantárgyi blokk megválasztását. Mint kísérleti jellegű gimnázium, még javasoltuk, hogy a középfokú nyelvvizsgát fogadják él érettségi tárgynak jeles (5) érdem­jeggyel). Biológiai szeminárium . A következőkben bemutatjuk, hogy tanulóink miként éltek a vizsgák le­tételének lehetőségével. Az új okta­tásiforma a legnagyobb érdeklődést a III— IV. osztályos tanulók körében váltotta ki. (Bár Bordás Ferenc I. osztályos tanuló nyitotta meg a sort, aki 1986. január 6-án sikeres vizsgát tett a matematika I—II. osztályos anyagából. Miután így indulhatott az Országos Középiskolai Tanulmá­nyi Versenyen, képességét azzal iga­zolta, hogy a 4. helyen tégzett, mely egyben azt is jelenti: első osztályos korában elérte, hogy nem kell majd felvételi vizsgát tennie az egyetemen a matematika—fizika szakon ) A ta­Nemsokára két éve lesz, hogy a Délmagyarország hasábjain „A tehetség nem kallódhat el" cimű cikkünkben hirt ad­tunk arról, hogy az 1985/86. tanévben új típusú, úgyneve­zett előrehozott vizsgájú fa­kultatív osztályok induínak a Radnóti Miklós Gimnázium­ban. » ' nulók zöme szeptember elején, az új tanév kezdetén lette le a vizsgát, ami érthető, hisz a nyári vakációban is kínálkozott alkalom egy-egy tan­tárgy átnézésére. Az 1985/86. tanévben 75 tanuló jelentkezelt vizsgára, megfelelt kö­zülük 68. Akik nem feleltek meg — csak a jeles osztályzatot fogadtuk el sikeres vizsgának —, azok tovább folytatták a munkát a régi osztálykeretben. (Különben is, az előrehozott vizsga letétele nem kötelező.) S hogy mi történt a továbbiakban a sikeres vizsgát tett tanulókkal, azt a IV. osz­tályos biológia tantárggyal kapcso­latban ismertetem. Biológiából vizsgára jelentkezett 13 tanuló. Sikeres vizsgát tett II fő. A sikertelenül vizsgázó 2 tanuló a ré­gi keretek között folytatta tovább a munkát, I tanuló pedig nem kívánt tovább biológiát tanulni, átment a kémia fakultációra, mert vegyésznek készül. (A biológia elhagyásával nyert óraszámot tehát a felvételi ké­miatárgy továbbtanulására fordítot­ta.) A maradék 10 tanuló azonban olyan felsőoktatási intézményben akar továbbtanulni, ahol a biológia felvételi tárgy. Ezek számára — a tantárgy heti óraszámának megfele­lően — külön csoportot szerveztünk biológia szeminárium névvel, ahol alaposabban felkészülhetnek az érettségi és a felvételi vizsgákra, az országos versenyekre stb. A II—III. osztályos, sikeres előre­hozott vizsgát tett tanulók helyzete a következő: amennyiben kellő számú — 6-7 fő — tanuló tett egy-egy tárgy­ból sikeres vizsgát, úgy a biológiához hasonlóan külön csoportban kötelező jelleggel folytatják a tantárgy tanulá­sát; abban az esetben, ha mindössze 4—5 tanuló tett csak sikeres vizsgát, ugyancsak felmentettük őket az alap­tantervi órák látogatása alól, s egyéni tanterv alapján dolgQznak, de kéthe­tenként — illetve a tanulótól függően esetleg hetenként — I órás ellenőrző beszámolón vesznek részt, a kijelölt szaktanárnál. Az ellenőrzés tehát itt sem maradt el. Az 1986/87. tanév első félévi vizs­gáira zömmel — már 2 tanuló de­cember elején is tett vizsgát — janu­ár végén és február elején kerül sor. Az érdeklődés most sem csökkent. Ez ideig 42 tanuló jelentkezett előre­hozott vizsgára. Az eredmények alakulásában, az iskolai munka dinamikusabbá tételé­ben közrejátszottak azok a lehetősé­gek is, amelyek a kísérleti munkával együtt járnak. így többek között a speciális orosz tagozaton harmadik osztálytól lehetővé váll a fakultáció, a testnevelés mint fakultációs tan­tárgy is szerepelhet, s nem utolsósor­ban: nem kötelező a fakultáció. Ez­zel az engedménnyel vált igazán fa­kultatívvá a fakultatív tantárgy. Eredménye: a második félévtől mindazok a tanulók, akik nem óhaj­tanak továbbtanulni, az érettségire való jobb felkészülés érdekében le­mondták a fakultatív tárgyakat. Te­hát csupán azok választották, akik érdekeltek egy magasabb szintű tan­anyag elsajátításában, s IgyNárható­an emelkedni fog a fakultatív órák színvonala is. Az oktatási törvény szellemében Összegezve az elmúlt másfél év ta­pasztalafait, megállapítható: áz elő­rehozott vizsgájú fakultatív rendszer „mozgósítani" tudta a tanulókat, élénkebb, fegyelmezettebb a tanul­mányi munka. A kisebb csoportok­ban intenzívebb nevelő-oktató tevé­kenység vált lehetővé, s ez a tanulók­ból is több szorgalmat, nagyobb akaratot és tanulási kedvet váltott ki. S ha más tán nem is lenne e rend­szernek haszna, az elmondottak már önmagukban is komoly pedagógiai értéket képviselnek, holott lényegé­ben ez még igazában véve nem is az előrehozott-vizsgájú osztályok szisz­témája szerint dolgozó tanulók pozi­tívuma. Kíváncsian várjuk tehát, hogy mennyire és milyen formában alakul a helyzet, ha az 1985/86. tan­évben beiskolázott I. osztályos tanu­lók és az őket követő osztályok el­érik majd az érettségit. Az új oktatási törvény nagy szere­pet szán az iskolák valódi önállósága megteremtésének, s általuk minél több, „sajátos arculatú iskola kiala­kításának." S összhangban van azokkal az elvekkel is, hogy „A tö­megoktatás keretei között az egyéni adottságokhoz és képességekhez, va­lamint az egyén fejlődésének ütemé­hez igazodó pedagógiai eljárásmó­dokat honosítsunk meg, s az iskola­rendszer fejlesztésében a teljesít­mény és a minőség elvét juttassuk ér­vényre. A magasabb igényszint és a képességek differenciált fejlesztésé­nek követelménye érvényesüljön, s a középszer helyett egyre több magas színvonalon működő oktatási intéz­ményünk legyen." Az előrehozott ' vizsgájú osztályok a fenti elvek meg­valósításában nagy szerepet játsza­nak, s elősegítik egy, a tanulói képes­ségeket messzemenően alapul vevő, tartalmilag szabadabb mozgáslehe­tőségeket biztosító iskolai modell ki­alakítását. BÁNFALVI JÓZSEF VARGA IMRE: RADNÓTI ARPAS KAROLY Utazás Nézd! micsoda infláció nyomát őrzi a föld eltékozolva aranyál sírrá mélyül az öl Retinát vés az ablakon míg zúg a busz tova sötétből fényre negatív lenyomat lesz a fa Gladiátori hálóként — szikrás szigonyhegyek borul havazás rája el- bekövetkezett Csonttáj körül mit szemed ér tüze holddá békül ám a szélfútta laposon vetés feje ékül Megannyi lándzsa — eget tart bízón fejet emel megérkezel mert megjöhetsz mert jöhetsz: érkeze! A család vasárnaponként mindig a hallban evett. Köznapon mindenki érkezése sze­rint. a konyhában. A konyhának nagy tá­lalóablaka van. a tálalóablak alatt az ebédlőasztal, körülötte nyolc párnázott szék. s a kívánságra ké­szíttetett ebédlöszekrény hat méter szélességében az ebédlőasztal mögött van. A hall másik részében egy kis bárpult társaságában rézből készüli gurulóasztal­ka, előtte négy hatalmas fotel bársonyhuzattal, ame­lyek képcsarnoki alacsony asztalka körül vannak el­helyezve. A hall közepén mintegy hat méter hosszú és hat méter széles helyen akár táncolni is lehet, an­nál is inkább, mivel mindenfajta elektromos zene­szerszámmal föl vagyunk szerelve, amelyek közül legkedvesebb az elektromos orgona. A férjem hob­bija ez az elektromos orgona és a többi zeneszer­szám. én inkább énekelni szoktam. Hetenként egy­szer tanár foglalkozik velem, kicsit későn kezdtem az éneklest. már elmúltam harmincéves is. kizárólag hobbibol. legyen valami, ami kifejez engem; társa­ságban hasznát veszem- a hangomnak, bársonyos, tisztán csengő szoprán hangom van. és ma már kép­zett is. úgy-ahogy. Ma már tizenegykor hazaállított a férjem ebédel­ni. Én percek alatt tudok ételt varázsolni az asztalra, mirelitem, húsom mindig van a jégládában, de nem akarom most fölsorolni, hogy még mi-mindenem van ott és a jégszekrényben előkészítse. Mi egy feltö­rekvő család vagyunk, ha szépen fejezzük ki magun­kat; másoktól csipősehb megjegyzést is hallottunk: „Ezek az újgazdagok"... Rengeteget dolgozunk, de­hát most nem is a munkáról akarok beszélni, hu­szonegy év alatt eléggé hozzászoktunk egymás élet­stílusához. Van egy húszéves nagylányom, meg egy tizenhárom éves kisebb. — Ma hat órára legyél itthon. Hallasz? Hatkor lesz a vacsora! — A férjem rám se hederített, telje­Ünnep sen lefoglalta orgonajátéka. Elfelejtettem mondani, hogy ebéd után mindig szokott egy-két dalt játszani az orgonán. — Tehál hatkor lesz a vacsora! — ad­tam kezébe a sálját, hogy a szemébe nézhessek. — Vacsora lesz? Mi a fenének hívtál vendégeket? Tudhatod, nem érek rá, csak nyolc után. — Halkor lesz a vacsora! — kiáltottam utána, de már rántotta be az autó ajtaját maga mögött. Lát­tam rajta, idén se tudja, hogy az október 26-a a há­zassági évfordulónk napja. A huszonegyedik... Sír­ni nem szeretek; mióta anyám meghalt, nem esik igazán jól a sirás. dühöngeni pedig nem fogok, idén nem! Talán a lányom, az idősebbik csak gondolha­tott áz évfordulóra; dehát ő valóban csak hat órára szokott hazaérni a munkából. Annál inkább meglc­pődlcm. amikor Editkém az esőtől csuromvizesen már az ajtóban lekiabált hozzám a konyhába: — Anyu. nagyon éhes vagyok, stíriai metéltet en­nék, anyu, és sehol nem kaptam a városban! A lányom evett, miközben szemrebbenés nélkül megkérdezte: — Anyu, neked mért kell minden év­ben ekkora felhajtást csinálnod?! Most, persze, megint megbántottalak, pedig erről is ínam már ne­ked már vagy tíz oldalt, érzelgős vagy. vcszekedós, igen, igen. mindennek te vagy az oka... — Ezután másképp lesz. Editkém, csak arra kér­lek. vegyél a virágüzletben egy szál virágot, cs azzal gyere haza. — Meglesz. És természetesen előbb fogok haza­jönni, hogy á( tudjak öltözni. Erre a migy napra Na. szia. Ja. anyu. megint Írtam egy levelet neked, megtaláltad? — Bólintottam, mircö fölényes-öröm­mel válaszolta: — Látszik. Na. szia. A többi már gyorsan ment. Végre elszaladhat­tam a virágüzletbe a huszonegy s/áj piros rózsáért, amivel természetesen meglepem majd saját maga­mat... Valami bolonditó józanság is volt a inai na­pomban. ugyanakkor órómzuluitaghan élek. a nagy­lányommal most kezdek talán-talán emberi nyelven beszélni, a leveleiből, amelyeket nap mint nap az ágyamra helyez, legalábbis c/ derül ki. A lányom te­hát a levelei útján „nevel" engem, a kisebbik lányo­mat szerencsére én nevelem, és ki/árólag csak a/ért tudom őt én nevelni, mert őt konfliktusmentesen szeretem. Szeretem és megértem, mindig mellette ál­lok, soha nem szemben vele. elné/ö iv vagyok, ha úgy okosabb, szigorú nagyon ritkán, mert az én gye­rekeim a jő szóból értenek csak Sajnos, a nagyob­bik lányom világosított tol erről most már arra is vi­gyázok. hogy a férjemmel is megtaláljam a/t a lelki szálat, amely óss/ekót. és nem azt. amelyik elválaszt bennünket... Hat óra. Tündiké már itthon van. megcsókolt és simogatott, és s/ó nélkül átöltözött Lditkc. a nagyobbik lányom, valóban egy szál gerberát hozott nekem; semmi mást nem kaptam tőle. s ez nagyon ross/ttl esett, ennek ellenére Editkémet én simogat-' tam és csókolgattam össze, amiért nagypn hálás volt, viss/.acsókolt és azt súgta a fülembe: — Klassz vagy! — Amitől egészeitniegtnátnórosodtam. his/en erre az alkalomra csináltattam magamnak ezt a plüss hosszú ruhát, fekete, földig érő. rózsas/in vi­rággal a bal mell fölött... A férjem is berobbant hat órakor, és én szoborrá merevedett, már-már a föld alá süllyedni kés/ulő férjem elé mentem, karomat o/éllárva: — Van virág, piros rózsa, huszonegy s/ál, ha átöltöztél, megvacsorázunk... DÉR ENDRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom