Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-21 / 17. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gazdatágpolitikai pártnapok A jövedelmek a kollektíváktól függenek Az új gazdasági év Indításakor, ezekben a napokban, országszerte pártnapokat rendeznek. Tegnap, kedden, az eseménysorozat nyitó munkásgyűlését a Taurus szegedi gyárában tartották. A rendezvényen megjelent Bartha László, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának tit­kára (s. Bodrogi Zsolt, a szegedi gyár igazgatója bevezetőjé­ben elmondta, hogy 1986 a gyár történetében nem a legsikeresebb év volt. Az olajárak csökkenése miatt visszaesett az egyik legfon­tosabb termékük, az olaj­tömlő iránti kereslet. Az ár­bevétel kiesését még tudták pótolni más termékek toko­zott értékesítésével, de a gyár nyeresége lényegesen elmaradt a tervezettől. A magyar gumiipar szerkezeti átalakítása napirenden van. Ehhez valószínűleg világ­banki hitelt is igénybe vesz­nek majd. A pénzintézet szakemberei már sorra lá­togatták a hazai gyárakat. S máris látszik, hogy tőké­hez csak kemény feltételek árán juthat gumiiparunk. Az egyik feltétel például a sze­gedi gyárban a 3 százalékos létszámcsökkentés lehet. Ezt nem leépítéssel kívánják elémi, hiszen a „természe­tes" fogyás is van ilyen mértékű. Az viszont való­színű, hogy a nem termelő munkakörökben foglalkoz­tatottak közül többeket a termelésbe irányítanak majd. A gyárnak vannak tartalé­kai a szervezeti rend fej­lesztésében. A felelősség egyértelműbb megállapítá­sára jobb lehetőséget teremt majd a döntési jogkörök el­határolása. A gyár fix költ­sége évente 300 millió fo­rint. Rendszerint 60-70 mil­lió körül alakul ugyanekko­ra időszak alatt az energia­felhasználás. Cél, hogy ezek a tételek a tavaly .mért ér­tékeket az idén se haladják meg. A Taurus szegedi gyá­rában a munkafegyelem ja­vításán a jobb szervezést értik. Az irányító a felelős azért, hogy a gép mellett állóknak folyamatosan ér­telmes munkájuk legyen. Ezután Hoós János, az MSZMP KB tagja, államtit­kár mondott beszédet. Szólt arról, hogy a kormányzat értékelése szerint a tavalyi „féloldalas" év volt. Telje­sültek az elosztás területére megfogalmazott elképzelé­sek. Sőt, a bérek még gyor­sabban is nőttek, mint azt a tervszámokban megjelöl­ték. S mivel az árszínvonal a kívánt szinten maradt, a reáljövedelmekben is erő­teljesebb volt az emelkedés, összességében a lakossági fogyasztás mintegy 3 száza­lékkal emelkedett, amely megegyezik a nagy prospe­ritás éveiben mért értékkel, A többletjövedelemhez vol­tak árualapok is. A termelés lassabban nőtt a tervezettnél. A várt 2-2,5 százalékos növekedés he­lyett a legjobb esetben 1 százalékos nemzetijövede­lemtöbbletet tud kimutatni a statisztika. Az előbbiekből nyilvánvaló, hogy az ország többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt. Ezért hiteleket vett fel, nőtt az adósságállománya. Nyilván­való, ezt a folyamatot tar­tósan nem lehet fenntarta­ni. 1987 legfontosabb felada­ta, hogy a teljesítmények és a munka utáni jövedelmek összhangba » kerüljenek. Többletjövedelem elosztá­sára csak ott lesz lehetőség, ahol lényegesen nagyobb lesz a termelés az elmúlt évinél. Ahol a növekedést nem tudják produkálni, ott a gazdaságiránvítás kényte­len lesz a jövedelmeket is a kisebb teljesítményekhez igazítani. Ha a Taurus sze­gedi gyárában a tervezett 7 százalékos bérfejlesztést si­kerül elérni, ez azt jelenti, hogy az itteni dolgozók re­áljövedelme szinten marad­hat. Erre az évre 7 százalé­kos áremelkedést tervez a gazdaságirányítás. Ez a gyengébben teljesítő válla­latoknál az életkörülmények romlását jelenti majd. Te­hát a jövedelmek a kollek­tíváktól függenek. A nemzetközi piacon való versenyben maradásért ke­ményen meg kell dolgozni. A jelenlegi életkörülménye­inket nem kell szégyellni, de be kell 'látni, hogy csak a munka javításával tartha­tók fenn. Ügy gondoljuk, a helvtállásnak megvan az alapja. Ha az ország a le­hetőségeivel jól sáfárkodik, a népgazdasági terv megva­lósulhat. Az előbbre jutás­ban nagy szerepe lesz azok­nak a gyáraknak, akik ed­dig is bizonyítottak. Ezek­nek á kormányzat a jövő­ben szabad utat ad, és biz­tosítja a fejlesztés lehetősé­gét is. Jó lenne, ha ezeknek a vállalatoknak köre széle­sedne. Ahol nem tudják fél­venni a versenyt, onnan át­menetileg, esetleg véglege­sen is munkaerőt és eszkö­zöket kell átcsoportosítani. Ez a következő hónapokban általános gyakorlattá válik. Az 1986. novemberi MSZMP KB-határozat szellemében a kormány és a pártvezetés azon dolgozik, hogy ne csak 1987-ben, hanem hosszú tá­von is megfeleljen a ma­gyar gazdaság a világgazda­ság kihívásának. A történe­lem során kihívások érték a magyar népet, lehet, hogy ez a mostani minden eddi­ginél nagyobb, de megvan a lehetőség a megfelelésre. 1987 fontos év ebben a fo­lyamatban. A „többet fo­gyaszt, mint amennyit ter­mel" tendenciáját meg kell fordítani. Ezért valószínű­leg áldozatokat is kell hoz­ni, de biztosak lehetünk ab­ban, hogy ha ezeknek áz eredménye látszik, a dolgo­zókollektivák készek lesz­nek az együttműködésre. B.I. Várkonyi Péter Norvégiába utazott Várkonyi Péter külügymi­niszter Knut Frydenlund norvég külügyminiszter •meghívására kedden hivata­los látogatásra Oslóba uta­zott. (MTI) Január 31-én Országos békekonferencia A XI. országos békekonferencia előkészítéséről és programjáról tartott nemzetközi sajtótájékoztatót, az Or­szágos Béketanács kedden, a Fórum Szállóban. A béke­konferenciát január 31-ére hívták össze, az Építők szék­házába. A délelőtti plenáris ülést követően 8 munkabi­zottságban folytatódik majd a tanácskozás. A szekcióülé­sek főbb témái: gazdaság, béke, nemzetközi együttműkö­dés: a biztonság és a leszerelés időszerű kérdései, fejlődés, szolidaritás. Lesz építőanyag Ma már eladatlan készle­tek is vannak, de csak a verseny szoríthatja kifogás­talan minőségre a gyártó­kat. Ezzel együtt fejleszté­seik azt a célt is szolgálják, hogy növekedjék a korszerű, hőtakarékos anyagok aránya, és csökkenjen az elavultaké. A tégla- és cserépiparban át­fogó rekonstrukció zajlik, 32 gyárban könnyítették a fizikai munkát, a tataiban például 16 millióról 21-re növekszik az éves cserép­gyártó kapacitás. Tavaly 15 téglagyárban ál­lították le a termelést, ott, ahol gazdaságtalan volt a gyártás, elavult a technika, és amelynek körzetében ez nem okozott ellátási gondo­kat. Az idén ezekből a ter­mékekből körülbelül az el­múlt évinek megfelelő vá­Az építőanyag-iparnak nemcsak az a feladata, hogy az egyéni vásár­lók igényeinek megfe­leljen, ám kétségtelenül ez a legfontosabb, meg­ítélése is jórészt azon múlik, mit talál a bol­tokban, áruházakban az építkező. Az elmúlt há­rom év alatt jelentős változás következett be, megszűnt a hiány. lasztékot és mennyiséget kí­nálnak, bár, ha az igények nagyon megnövekednének, a gyártók tudnának többet is termelni. Az égetett cserép terme­lői más piaci helyzetben vannak: ők nem tudnak annyit gyártani, ami el ne Behozták lemaradásukat Keddre sikerült behozniuk a havazás és fagyok miatt keletkezett elmaradásukat a záhonyi vasutasoknak. A ha­taLmas pályaudvaron felhal­mozódott árukból naponta ezer vagonnyit továbbítottak az ország belsejébe, s igy most már minden nehézség nélkül tudják fogadni a Szovjetunióból érkező és az oda irányított újabb szállít­mányokat Az üres vagono­kat igénylők kedden már rangsorolás nélkül megkap­ták a kért kocsikat. A forga­lom zavartalanságának hely­reállítása után a pályaudva­rok területén felhalmozódott hó eltakarítására vonták össze az erőket. Hozzávető­leges számítások szerint naponta 1500 tonnányit távo­lítanak el a sínek közül, a raktárak környékéről Öltönyök, bundák Szegedről A Szegedi Ruházati Szövetkezetből ta­valy 220 millió forint értékű kabát, öl­töny, divatáru került az üzletek polcai­ra. A külföldre szállított áruk értéke el­érte a 40 millió forintot Az itt készülő öltönyöknek elsősorban a hazai vevők örülhetnek, mig a női divatáruknak a svájci hölgyek is. Keresettek a szövetke­zet szőrméből készült termékel is. Ezeket elsősorban nyugatnémet megrendelésre készítik. fogyna. Az idén várhatóan 90 millió darabot készítenek, és nem biztos, hogy ez ele­gendő lesz. Bátaszéken vi­szont megteremtik annak feltételét, hogy a tetőrend­szer minden kiegészítő ele­mét is gyárthatják, és olyan kompletten kínálhatják, mint például Veszprémben a be­toncserepet. Megújulás előtt áll a ce­mentipar is. A váci gyár tel­jes korszerűsítése 1987-ben kezdődik el, első üteme 1990-ig tart. A hőtechnikai szabvány életbe lépése óta minden építkező megtanulta, mi az üveggyapot, és mire való. Ennek a hőszigetelő anyag­nak a gyártási feltételei is javulnak. Síküvegből, re­mélhetően, zavartalan lesz az ellátás, annak ellenére, hogy Orosházán, munkavé­delmi okok miatt, 1987 már­ciusáig leállítottak egy be­rendezést. Ezzel egy időben az ágazat vezetői intézked­tek, hogy szocialista import­tal '(NDK-beli, csehszlovák, lengyel üveggel) oldják fel az ott kieső termelést, és hogy egy esetleges hiány kö­vetkeztében ne növekedje­nek az árak. A falazóanyagok közül szép karriert futott be a ta­valy megjelent gázbeton, a Mátra Gázbetongyár termé­ke. A Kőszig kazincbarcikai gyárában, a rekonstrukció után, 1988-ban is készül majd ez a termék. Népsze­rűségét nemcsak annak kö­szönheti, hogy valóban kor­szerű, hanem annak is, hogy könnyebb, és gyorsabb vele a munka, mint a hagyomá­nyos falazóanyagokkal. A Mátra Gázbetongyárban egyelőre győzik a vásárlók „rohamát". Érthető, hogy amikor az építkezők már nem az egye­netlen ellátás miatt bosszú­sak, akkor jobban megnézik, mit kapnak a pénzükért. S ha az építőanyagok döntő többségének minőségével — különösen a korszerű tech­nikával készültekkel — nincs is gond, ezért sokak építési kedvét vetette vissza az, hogy az eternitpalák és a hullám­lemezek között talán soha nem volt annyi hibás, mint az elmúlt évben. A gyártási technológia felülvizsgálata után azonban az idén ez a gond is rendeződik. Végigpillantva az építő­anyaggyártók tervein, nincs oka az aggodalomra annak, aki az idén akar építkezni. Az alapvető épitőanyagokból lesz elegendő, ha kell, azon az áron is, hogy importárut szerez be a kereskedelem. Az áremelkedéstől tartó­kat is meg lehet nyugtatni: 1987-ben nem kerülnek töb­be ezek a termékek, mint 1986-ban. Ez azt jelenti, hogy az energiaigényes gyártású téglák, cserepek, a cement ezután is állami árkiegészí­tést kap, Sz. K, 77. évfolyam, 17. szám 1987. január 21., szerda Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint

Next

/
Oldalképek
Tartalom