Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-18 / 297. szám

4 Csütörtök, 1986. december 18. HHP HOI? MIKOR? „Használni akartak, nem lényleni" Ha megkérdezné valaki, melyik volt a nemzetet fog­lalkoztató legfontosabb kér­dés, a legtöbb ember a ma­gyarság meghatározását em­lítené. Egy nép azonosság­tudata, mindig más nemze­tekkel összehasonlításban, mások ellenében születik meg, az azonosulni vágyás és a különbözőség kettőssé­gében. Végül is, mi a magyar? A számtalanszor feltett kér­désre a nép nagyjai mindig megpróbáltak feleletet adni. Azt hiszem, a magyarságtu­dat érzelmi kérdés, vagyis magyar az, aki annak tudja, hiszi, érzi. hirdeti magát. A megzavart, erőszakosan be­folyásolt torz nemzeti éntu­dat a nacionalizmus. Törté­nelmi példákat e századból, a gépháborúk, a találmá­nyok, a kontinens méretű azonosságzavarok korából valamennyien ismerünk. A gondolkodó magyarok közül hárman segítenek el­igazodni ezekben a nem könnyű problémákban. A XIX. századi színigazgató, •kritikus és költő, Bajza Jó­zsef, a Sárarany, az Erdély írója és a Psalmus Hungari­cus komponistája. A Kritikai Lapok, az At­henaeum szerkesztője, a tisz­ta tollú, szigorú ítész, Bajza, „Szózat a pesti magyar szín­ház ügyében" címmel közre­adott fúzetnyi gondolatai máig sem idejét múltak. A reformkor lázában, seb­tében, program és műsor­terv nélkül vegetáló, a vál­ság kátyújában lábaló nem­zeti színházról írott sorok fundamentumai Bajza gon­dolatépületének. Nála jelentkezik először a magyar kultúra megméreté­se. mégpedig a német elle­nében. Ugyanez más-más körülmények között Móricz és Kodály műveiben is jelen van — a magyar műveltség megteremtése nemcsak nem­zeti büszkeség, hanem kul­turális létkérdés is. Bajza korában még nem a műsorterv, hanem a színház puszta léte forgott kockán. Kétséges volt a fennmara­dása a népszerűbb, fülbe mászó dallamokkal élő, sztá­rokkal csillogó német opera mellett. Magyar szempont­ból a vándorszínészet kraj­cáros romantikája már a múlté. A nyomorgó vándor­társulatok nem lehettek a nemzet nevelői, állandó, magas színvonalú hazafias művészetet kellett te­remteni. Ennek elméleti megalapozása, de a gyakor­lati (színházvezetés) gond­jainak taglalása Bajza mű­vének érdeme. Gondolatai kísértetiesen időszerűek, akár az adományok csörge­dezéséből felépülő (?) Nem­zeti Színházra, akár Thália szegedi hajlékára gondo­lunk. Művészet- és társadalom­központúak Móricz Zsig­mond írásai Is: 1923-ban 9 Shakespeare-előadást nézett •végig, benyomásait lapokban tette közzé. Nincs „örök" Shakespeare, mindig egy adott kor adott előadását néző, egyszeri kö­zönség van; hogy müveit ű.i­rafelfedezik, játsszák, értel­mezik, az a remekművek tit­ka, hatásuk nem fogy, hanem nő az idő pergésével. A Shakespeare-t színda­rabíró szemével is néző Mó­ricz tehetségét igazán novel­lákban tudta megmutatni. Az elviselhetőség határáig fe­szült, robbanó indulatokkal telített írásai, főleg a novel­lák, színdarabforma nélküli tragédiák. A feszültség nem tördelődik szét jelenetekké, nem oldódik a párbeszédek­ben. Színdarabjai ezzel szem­ben már egy kicsit népszín­művek, jelenetükben a kor­hoz kötöttség, a témák, a nyelvi megformálás miatt el­avultak — ugyanez az írói élmény a regényekben időt­lenül modern. Shakespeare-ben Móricz a mesét méltatja — noha az a leggyengébb része. A szín­pad, ahogy Móricz megjegy­zi, anyag volt a gondolat szá­mára — de a cselekmény az érzelmek megjelenítési for­mája volt — nem elsőrangú szempont! Mit lát meg Mó­ricz Shakespeare-ben? Az ő egyik erényét: a szenvedélyt! A világ nyűgeit lerázni aka­ró, az előítéletek ellen küzdő, a megkövesedett hazugságo­kat felrobbantó hőseit — a felfokozott érzelem hérosza­it: Hamletet, Leart, Othellót, Shylckot, Prosperót. Az angol író színpadon mutogatott Ál-Athénjében, angol-Rómájában, .London­Ciprusában, a királykaval­kádban az Erzsébet-kori Angliát csupaszította annak lényegévé: végzetesen, igaz­ságtalanul szilárdnak hitt feudalizmussá, ahol minden­kinek a törvény betűjével ki­jelölt helye van, az Antoniu­sok, a bukott forradalmak korává. „Ez a rend teher és bilincs" — mondja Móricz, de ez nemcsak Erzsébet Ang­liájára, hanem a kora Ma­gyarországára vonatkozik, ahol az Arielek uralkodnak, akik a durva parancsot fino­man teljesítik, önmagukat úgy szépítik-nagyítják, hogy más népeket primitívnek, barbárnak kicsinyítik. Ezt a kort szemléli a Ma­gyarság a zenében írója, Ko­dály Zoltán. A tagadás ós igenlés dialektikájában gon­dolkodik, amikor a zene nemzeti jellegét határozza meg. „A cigány, a legjava is, fél­művész, akkor van igazán elemében, ha félmúvészetet játszik." A nemzetközi szóra­koztató zene, a.sírva vigadó nótázás idegen hatásokról árulkodik, például a magyar­nak érzett Brahms-muzsika, amely minden zenei szúrdol­mánya, búsongása mellett is német, akárcsak a huszárru­hás bajor... A népdalnak érzett dzsent­roid dallamok, a középkori (német) mítoszokat végér­hetetlennek tűnő operákban újraálmodó Wagner éppúgy nem segítik önmaguk meg­találását, mint az angolszász, utánérzésekkel élő slágerze­ne. A tagadásról már szóltam. Az igenlést a magyar hang­szeres zene és dalkultúra közkinccsé tételében, a nép­daltanításban és -tanulás­ban, a népszerűsítésben lát­ja, magyar zenében, amely ötfokú dallamokra épülő hangzásvilágával! egyedülálló Európában. A XIX. század óta gyötrő gondolatot úgy fogalmazza meg valamennyiünk számá­ra. hogy akkor lehetünk (a művészetekben is) igazán európaiak, ha magyarok ma­radunk. (Magvető) Rozsnyai Jenő Országos karikatúra­pályázat A KISZ Kecskemét Városi Bizottsága és a Szalvay Mi­hály Úttörő és Ifjúsági Ott­hon idén is meghirdeti or­szágos karikatúrapályázatát belpolitikai témakörben amatőr rajzolók számára. Feltételek: a pályázat jeligés (név, cím, életkor külön bo­rítékban), és maximum há­rom alkotással lehet pályáz­ni, eddig még nem publikált rajzokkal. A beküldött ka­rikatúrák a kiállító tulajdo­nába kerülnek, és a zsűrizett alkotások részt vesznek ki­állításon. Díjazások: I. helyezés 30Ö0; II. helyezés 2000; III. helye­zés 1000 forint. Különdíjak: a Szalvay Mihály Úttörő és Ifjúsági Otthon különdíja a középiskolás korosztály leg­jobbjának; a Kecskemét vá­rosi úttörőelnökség különdíja az úttörő korosztály legjobb­jának és közönségdíj a kiál­lításon leadott szavazatok alapján. A pályázat beküldési ha­tárideje 1987. február 10. az alábbi címre: VI. országos karikatúrapályázat, KISZ Kecskemét Városi Bizottsá­ga, 6000 Kecskemét, Szabad­ság tér l/A. Hagyományok Tápén Siha biciklije Ha hihető az, hogy száza­dunk elején még gyalogosan mentek a tápaiak a radnai búcsúra, meg a közelebbi Szentkútra, akkor miért ne lenne igaz, hogy gyalogosan mentek el Makóra is sógort látni. Ezekből már az is ki­tetszik, hogy a tápaiak a kö­zelebbi és távolabbi földje­ikre is gyalogosan mentek, amikor gyalogmunkák vol­tak soron, kapálás, acatolás, csutkahányás, vagy éppen veteményezés. Ilyenkor a fo­gatos gazdák is szerettek gyalog menni. így legalább mindenkivel meg tudtak áll­ni egy kis diskurálásra, köz­ben a kezükben levő vagy a vállukra vett kapával ki­csapkodták a királydinnyét. A lovak meg otthon, a hű­vösre tett nyári jászolból ab­rakolgattak. Gyűjtötték az erőt nehezebb napokra. Hogy Tápén kinek volt elő­ször biciklije, nehéz eldön­teni. Vannak, akik az egyik, vannak, akik a másik egy­kori nagygazdát emlegetik. Vincze Mukká Pista bácsi naphosszat üldögél Szegeden, a Gál utcai buszmegálló pad­ján. Ül és vár, de a buszok mind nélküle mennek el. Tá­pén lakott, ott is született. Most a lányánál él, de ami­kor csak teheti, kiül a padra, és várja a tápai beszélgető cimborákat. A napokban én voltam Pista bácsi beszélge­tőtársa. „Apám gépész volt a Lele nagyapád gépinél. So­kan voltunk testvérek. Apám azt akarta, hogy mindnyá­jan tanuljunk ki valami szakmát. Géza asztalos, Fló­rián szabó, József meg én apánk mesterségét folytat­tuk: gépészök voltunk." Pista bácsi különös „leg"­gel dicsekedhet: Tápén ő az első lokomobilvezető-igazol­vánnyal rendelkező személy. Ebbéli vizsgáját 1914-ben tette. Ez azt jelenti, hogy a faluban ő szerzett először autó és erőgép-kezelő és -ve­zető jogosítványt, amelyek­ből az édesapjának csak az erőgéphez (magánjáró és tü­zes masina) volt papirosa. Pista bácsi viszont akár au­tót is vezethetett volna. Am mivel nékik autójuk nem volt, ha messzire akart men­ni, maradt az akkoriban új­donságnak számító bicikli. Mert az már neki is volt, mégpedig elsők között Tápé falujában. Azoknak a bicikliknek nem levegős, hanem tömör volt a kerékgumijuk. Ugyan­akkor olyat is látott, sőt haj­tott is, amelyiken a gumi helyett parafalánc szolgált. Nagy zajjal ment az utcán, hogy arra a biciklire csengő nem is kellett. Ügy zörgött, hogy a libák ijedtükben föl­repültek előle, a kutyák is szúkölve nyargaltak mellő­le. Aztán, az első világhábo­rú után, egyre-másra jöttek a modernebb kerékpárok. A második háborúban már nem egy tápai legény a biciklis században szolgálhatott, mert tudtak vele közleked­ni. A negyvenes évek vége táján már minden valamire­való gazdának volt biciklije. Sokan azzal jártak Tisza­kécskére, Vaj hátra, Dóéra gyékényt szedni, mások Oroszlámosba aratórészes­nek. A motorbicikli . is hamar megjelent Tápén. Az elsőt — Pista bácsi szerint — Miklós Siha Sándor vette a negyve­nes években. „Ügy mönt el mellettünk, mint a szél, pe­dig csak ötvennel hajtott. De hát, az akkoriban nagy se­bösségnek számított ám! Az vót az igazi!" Azután, ha va­laki olyan újdonságot vett, amilyen még másnak nem volt a faluban, azt mondták: „Ez az igazi, mög a Siha biciklije!" Ifj. Lele József A holnap lemezjátszója — ma Bemutató és vásár a Vidiaklubban Évtizedek óta jogos kí­vánsága a zenét szeretők­nek, hogy lakásukban is mi­nél csodálatosabb eredetiség­ben szólaljanak meg a zene­művek a technika segítségé­vel. A gramofonok világától hétmérföldes csizmákkal lé­pegetve hatalmas utat tett meg az elektronika az el­múlt évtizedekben. A szte­reóberendezéseket a Hi-Fi szinte megszólalásig eredeti hangminősége követte, mos­tanában pedig már a jövő lemezjátszója a digitális, lé­zeres technika is bekopog­tat a zenebarátok otthonai­nak ajtaján. A jövő techni­kája — mondják a hozzáér­tők. A Vidia Kereskedelmi Vál­lalat viszont már most — pontosabban december 19­én és 20-án lehetőséget kí­nál arra, hogy bárki megis­merkedhessek a Compact Disc digitális Hi-Fi lemez­játszóval. A Vidia-központ pince­klubjában (Kossuth Lajos sugárút 10—12.) most pén­teken és szombaton 10-től 16 óráig lemezjátszó-bemutató­val és -vásárral várják az érdeklődőket. Igaz, egyelőre csak előjegyeztetni lehet a helyszínen, de ígérik, hogy még az idén minden vásárló kézhez is kapja a lemezját­szót. Arról is érdemes szól­ni, hogy az eddig kínált ha­sonló masináknál lényegesen olcsóbban, tizenkilencezer kilencszáz forintért kínálják most a Videoton és a Dual cég kooperációjában készült lemez j átszókat. Mit tud a „Dual"? Előze­tesen néhány jellemző cím­szavakban: lézer hangszedő, mikroprocesszoros vezérlés, gyors músorkeresés, sokféle automatika és természete­sen tökéletes hangzásélmény. A többiről „élőben" a hely­színen érdemes meggyőződ­ni. És még valami: a speciális CD-lemezekért sem kell a szomszédba menni. Ígérik, a helyszínen ezekből is lesz bőséges kínálat, közel száz lemezt tartalmazó katalógus­ból fogadnak el rendelést. (x) 1986. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK, NÉVNAP: AUGUSZTA A Nap kel 7 óra 27 perckor, nyugszik 5 óra S4 perekor. A Hold kel 17 óra 26 perckor, nyugszik 9 óra 36 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz SS cm (apadó). KÉTSZÁZ ÉVE született Carl Maria von Weber (1786—1826) német zeneszerző, Wagner legnevezetesebb előfutá­ra. Fö müve a német mesevilág romantikáját megszólaltató Bű­vös vadász (1821). NYOLCVAN ÉVE született Zelk Zoltán (1906—1981) költő. 1921-től részt vett az erdé­lyi ifjúmunkás-mozgalomban, s mikor 1925-ben Magyarországra jött, tagja lett a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. 1926­ban letartóztatták, örökre kitil­tották az ország területéről, s Románlába toloncolták vissza: 1928-ban azonban újra Magyar­országra szökött, s esztendőkig álnéven élt. A háború idején megszökött. 1957-ben háromévi bortönre Ítélték, de 1958 októbe­rében már szabadlábra helyez­ték. Üjabb kötetei költészetének kiteljesedését bizonyították. HETVENÖT ÉVES •Tuies Dassin (sz. 1911) amerikai filmrendező. 1951-től Franciaor­szágban működik. Gengsztertör­ténetektől jutott el a társadalmi drámákig. NAGYSZINHAZ este 7 órakor: Macbeth (bér­letszünet) KISSZINHAZ este 7 órakor: Leánykereskedő (Vaszy Viktor 1. bérlet) MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Végtelen történet (szí­nes NSZK-film. III. helyár!) Szabadság: fél 4 órakor: Seriff az égből (színes kalandfilm. III. helyár!), háromnegyed 6 és 8 órakor: Flashdance (színes ame­rikai zenés film. III. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Végtelen történet (színes NSZK fantasztikus film, III. helyár!), negyed 6 és 8 órakor: A Saolin templom szent köntöse (színes kinal hongkongi kung­fu kalandfilm. Kiemelt helyár!). Kiskőrössy halászcsárda: (vt­deomozi) délután 4 és este 10 órakor: Hap-Ki-Do (szines hong­kongi karatefilm). Éva presszó: (Oskola u. video­mozi) este 9 órakor: Ellopták a haneomat (szines angol film). Kék csillag presszó: (Olajbá­nyász tér, videomozi) este 8 órakor: Halálos játszma I. (szi­nes hangkongi karatefilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér S. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. kórház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. L szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Le­nin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben törté­nik a sürgős esetek orvosi ellá­tása. GYERMEK FÜL-ORK-GÉGESZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az Üjszegedi Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22­655. Egyéb napokon a Fül-Orr­Gege Klinika tart ügyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 8 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY« SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. ÜHf/J 18.05: Srácok a tengerparton — 2. — (Ism.) 18.30: Környezetvédelmi magazin 19.10: tlj-Zéland madár­távlatból — (lsm.) 20.00: Arcok és városok — magyar építészek Amerikában 20.40: Ütőn, útfélen... — az Állami Népi Együttessel a Szovjetunióban 21.25: Híradó 2. 21.45: Megszállottak '86 22.45: Képújság BELGRÁD 1. 13.40: Elmulasztották. nézzék meg! 14.50: Bauer: Mónika nagy utazása 15.10: Művelődés 15.30: Az alkohol és a nikotin 16.00: Tájékoztató-mozaik 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Krónika 17.45: A 405-ös szoba — gyerekeknek 18.15: Szociális orvostan 18.45: Tv-kalendárium 18.55: Vetélkedő 19.15: A konyha nagy mestereinek kis titkai 19.30: Tv-napló 20*00: Politikai magazin 21.00: Miniatűrök 21.10: Szórakoztató műsor 22.15: Tv-napló ÜJVIDÉK 17.00: Hfradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekeknek 18.15: Ismeretterjesztés 18.45: Szórakoztató-zenés műsor 19.15: Nagy ínyencmesterek kis titkai 19.20: Rajzfilm 19.30: Híradó 2., magyarul 20.00: Tv-ftlm 21.10: Híradó 2., szerb­horvátul IMKxl BUDAPEST 1. 9.30: Tv-torna 9.35: Meghökkentő mesék — (ism.) 10.00: Uraim beszéljenek! — tv-játék — (ism.) 11.10: Képújság 15.40: Hírek 15.45: Tv-börze 15.55: Perpetuum mobile — (ism.) 16.30: Toronyóra — Benedek István műsora 16.50: Képújság 17.00: Kalász Mártonnal Filippinyl Éva beszélget 17.35: Sárga tengeralattjáró 18.25: Telesport 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: ön Jelölt! 21.10: Hírháttér 22.00: Zene, zene, zene 22.55: Híradó 3. 23.05: Himnusz BUDAPEST 2. 17.30: Képújság 17.35: Kerek világ — (ism.) 17,50: Hópelyhecske — NDK bábfilm KOSSUTH 4.30: Jó reggelt! — zenés műsor 8.05: Műsorismertetés 8.20: Koszorúk az országúton 8.30: Versenyművek 9.19: A Drezdai Filharmónia gyermekkórusának hangversenye 9.44: Muzsika gyerekeknek 10.06: Diákfelóra — Liszt Ferencről — 7. 10.35: Labirintus — zenei rejtvények fiataloknak 10.50: Verbunkosok, nóták 11.35: Valami történt — joseph Heller regénye — 9. 12.45: Helyzetjelentés 13.00: Kodály: Énekszó 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századal — Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem — (lsm.) 14.25: Zenei Tükör - kérdések, feleletek, újdonságok, érdekességek 15.00: Olvasókör 15.30: Félóra népzene — új felvételeinkből 16.05: Révkalauz 17.00: Svéd iskolapélda — riport 17.25: Szép ez is! Emlékezés — «. — (ism.) 17.36: Örökzöld dallamok 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Könyvújdonságok 18.30: Esti Magazin 19.15: A Rádiószínház bemutatója — Ismerkedő — Mándy Iván hangjátéka 19.41: Hamarosan halljuk őket — Kodály-ösztöndíjas zeneszerzők 20.00: Muzeális nóta­felvételekből 20.20: Hangfotó — Zelk Zoltánról — (ism.) 21.05: Loewe zenés játékaiból 21.30: Változatok — a történelemre 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Gounod operáiból 23.09: Hangszerek, hangszínek 0.15: Éjfél után ... PETŐFI 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Bundschuh István stájer citerán játszik 8.20: A Szabó család — (Ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Táncok fúvósokra 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: „Énekeltem én: Tóth Gáborné" 12.45: Dunántűit népdalkörök énekelnek 13.05: Nosztalgiabullám — Lawrence Welle 14.00: Betű tenger 15.05: Tudományos könyvespolc 15.10: Operaslágerek 15,45: Törvénykönyv — Gyámhatósági változások — (ism.) 16.00: Sting koncert­felvételeiből — I. / 16.41: Takács Béla nótákat énekel 17.08: A Makám együttes játszik 17.30: Kézfogások 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Ardl Liives színháza — Az emlékmű 21.51: A/, élő népdal — Tura — (ism.) 22.01: Böngészde a Zenei Antikváriumban 22.20: szórakoztató zene 0.15: Éjfél után...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom