Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-23 / 301. szám

76. évfolyam, 301. szám 1986. december 23., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 4* . T? Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint vege Vasúti racionalizálások — Szeged és a főváros vasúti összeköttetése — más városok és Budapest közötti kapcsolattal összehasonlítva — viszonylag jónak mond­ható. (Mintha a délelőtti órákban még egy vonat el­indulhatna azért erre a 200 kilométeres útra ...) A két és fél órás menetidő nem sok a hazai viszonyok kö­zött. Salgótarján 100 kilo­méterre van Pesttől, mégis oda ugyanennyi ideig megy a vonat. Ilyen jó vélemény­nyel már nem lehetünk a Szeged—Pécs között közle­kedő „gyorsról"... — Sajnos, a mellékvonala­inkon nem tudjuk a Buda­pest—Szeged közötti utazás­ban megszokott szintet biz­tosítani. A pécsi gyors me­netideje 5 óra. Ez minden­nek nevezhető, csak gyors­vonatnak nem. Ennek alap­vető oka a kerülő útvonal. Ráadásul Bátaszék és Pécs között a pálya állapota olyan, hogy nem lehet rövi­díteni a menetidőt. Itt sze­mélyvonatként vagyunk kénytelenek közlekedtetni. Ennek a vonatnak a kihasz­náltsága olyan alacsony, hogy még azt is érdemes volna megvizsgálni, érde­mes-e közlekedtetnünk. — Milyen változásokat várhat a közeljövőben a sze­gedi vasútigazgatóság terü­lefén a személyszállításban az utazóközönség? — Az új menetrendben azt, tervezzük, hogy pénteken, szombaton és vasárnap olyan vonatpárt közlekedte­tünk, ami délelőtt 11 óra körül indul Szegedről, és ugyanebben az időben jön el az ellenvonat Budapestről. A zsúfoltságot egyes vonatok­nál azért nem enyhíthetjük további kocsiknak a szerel­vényhez kapcsolásával, mert ezt a Nyugati pályaudvar vágányainak befogadóképes­sége nem teszi lehetővé. Azokon a vonalakon, ahol a személyszállításban a vasút igénybevétele csökkent, a rövid távú utazásoknál, gaz­daságossági szempontokon alapuló részletes vizsgálatba kezdünk. Ha ott jobban kifi­zetődő az autóbusz, akkor áttérünk arra. Az utazóknak továbbra is a vonatjegy árát kell kifizetni. De abban több lehetőséget látok, hogy a „piroska" szerelvényeink motorkocsiját csak szólóban közlekedtessük. Ez minden más megoldásnál olcsóbbnak látszik. Egyes vonalszaka­szokon szerelvényeink csak akkor állnak majd meg, ha le- vagy felszálló utas lesz. Szembe semmiképpen nem jöhet majd vonat, így a megállóhelyek jelenlegi sze­mélyzetét másutt tudjuk fog­lalkoztatni. Elképzelhető, hogy a sorompós útátjárók előtt megáll a vonat. Valaki megállítja a közúti for­galmat. A szerelvény átha­lad. Felszáll az, aki a védel­met biztosította, és így megy tovább a vonat. A vasút 1985-ben veszteséges volt. Racionalizálási programunk fontos része, hogy a személy­szállításban is keressük az olcsóbb megoldásokat. — Milyen más új megol­dások várhatók az egyik leg­régibb hazai gazdálkodó szervezet, a MAV életében? — Lesznek olyan vonala­ink. amelyeknek forgalmát vagy időlegesen vagy a nap Vasút: másfél évszá­zada tömegek éreznek iránta érzésekkel nem mindig magyarázható vonzalmat. A hazai gaz­daságban kivételezett helyzete teljesen meg­szűnőben van. Szoros költséggazdálkodás, sürgető racionalizálás a MAV-nak is feladata. A közvetlen környeze­tünkben meglevő gond­jairól. a várható válto­zásokról beszélgettünk Lovász Lázárral, a sze­gedi vasútigazgatóság igazgatójával. bizonyos szakában mind a személy-, mind az áruszál­lításban korlátozzuk. Ezzel próbáljuk csökkenteni a rá­fordításokat. Már a jövő év­ben az egész vasút területén mintegy 700—1000 fős lét­számcsökkentést tervezünk. Ez ennél lényegesen többet takar. Vannak nálunk olyan munkakörök, amelyben kró­nikus a hiányunk. Azt kel­lene elérnünk, hogy ez a hi­ány csökkenjen, és még így is összességében kevesebben legyünk. Nagyarányú a MAV-nál a túlóráztatás. En­nek jó része összefügg a kereseti színvonal biztosítá­sával. Szeretnék megállapo­dást kötni dolgozóinkkal: a munkaidő alatt előforduló •45—50 százalékos terheltsé­'get lényegesen növeljük, de ezért megkapják az eddigi túlórás fizetésüket is. Gép­parkunkat lízinggel próbál­juk frissíteni. — A közvélemény úgy tartja számon a vasutat, mint eléggé rugalmatlan, el­nehezedett szervezetet. — Van ebben igazság. A vasút nagysága miatt is ma nehéz az egyéni kezdemé­nyezéseknek érvényt szerez­ni. A kötöttségnek nagy­részt irányítási rendszerünk az oka. Ezen a területen is lényeges változások vannak kibontakozóban. A vasút­igazgatóságok a jövőben sokkal nagyobb önállóságot kapnak, mint eddig. Elkép­zelhető például, hogy a vas­útigazgatónak joga lesz me­netdíjkedvezményeket adni. — Mit tesz a szegedi vas­útigazgatóság a vonatkésé­sek csökkentéséért? — Általában a vasút te­vékenységét ez alapján mi­nősítik. Meggyőződésem, hogy a "késések 80 százaléka nem a mi dolgainkon múlik. — Hanem? — Útátjárókban történő baleseteken, öngyilkosságo­kon, eszközeink elavultsá­gán, felsövezeték esetleges leszakadásán. Az irányítás múlik rajtunk. Ha egy-egy vonattalálkozást nem terve­zünk meg pontosan, akkor keletkezik a késés. Kicentiz­tük már a lehetőségeinket. Minden tartalékot feléltünk a menetrendben. Nincs már beiktatva technikai szünet. A pálya állapota korlátozza, hogy mennyi lehet a sebes­ség felső határa. így a késés­ből semmit sem lehet behoz­ni. Üj anyagi ösztönzési rendszerrel is kísérletezünk a késések csökkentésére. — Hogyan alakult ebben az évben az áruszállítási te­vékenységük? — Talán a kezdődő ötéves terv bizonytalanságai miatt, az első félévünk nagyon-na­gyon gyenge volt. Június vé­gén, július elején kezdődött az élénkülés a forgalomban. Aztán megint volt egy hul­lámvölgy, és most, decem­berben hallatlanul erős a nyomás ránk. Ezért bizonyos sorrendet — már csak a lo­gikai alapján is — fel kell állítanunk. Pillanatnyilag az exportot tartjuk a legfonto­sabbnak. Belföldön nagyon odafigyelünk a lakosság el­látását szolgáló szállítások­ra. Mintegy 6,3 százalékkal nőtt az idén a mi területün­kön a tranzitforgalom. Ez a népgazdaságnak többlet de­vizabevételt jelent. Ennek a szállításfajtának a legjobb a vasút számára a nyereség­tartama is. Ha a ciklikussá­got sikerülne megszüntetni az áruszállításban, gondjaink nagy része megoldódna. Ál­lithatom, az éves szállítandó árumennyiség egyenletes el­fuvarozására elegendő a kapacitásunk. — Végezetül: mit vár 1987­től? — Sajnos, a vasút olyan helyzetben van, hogy a VII. ötéves terv teljes időszakára nem láthatja előre az összes lehetőségét. Az Állami Terv­bizottság úgy döntött, hogy bizonyos kérdéseket évente kell megvizsgálni, és ilyen­kor születik döntés a követ­kező év feladatairól. Jövőre talán valamivel jobb lesz a helyzetünk, mint az idén. Személyszállításban nem tervezünk növekedést. Job­ban figyelünk a gyorsvona­tokkal kapcsolatos igények­re. Áruszállításban kisebb volument tervezünk, mint amit az idén elérünk. Ennek elsősorban az az oka, hogy az építőipartól kapott meg­rendeléseink csökkennek. Az évek óta tartó szárazság is mérsékli a szállítási igénye­ket. Viszont nő a szállítási távolság, és bővítjük bizo­nyos szolgáltatásainkat, így bevételeink egy kicsit talán nőhetnek. A fenntartásban a fővonalakon lesz a hang­súly. Bőle István Új termék Üj termékkel bővült a nyergesújfalui Magyar Viscosagyár Netlon ter­mékcsaládja: megkezdték a személygépkocsik elaka­dását gátló, illetve indítá­sát megkönnyítő szőnye­gek gyártását. A szőnyeg a havas, illetve eljegesedett úttesten megkönnyíti a gépkocsivezetők dolgát: fokozza a meghajtott kere­kek és az útfelület közötti súrlódást, és ezzel elősegí­ti az indítást. Az új ter­mék már kapható a hazai üzletekben, és a kiküldött mintakollekció alapján je­lentős tételre kaptak meg­rendelést Svédországból. Lázár György munkaBátogatáson a Szovjetunióban Szergej Szokolov marsall magyar kitüntetése lAzár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a Szovjetunió kormányának meghívására hétfőn munka­látogatásra Moszkvába ér­kezett. Kíséretében van: Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Faluvégi Lajos minisz­terelnök-helyettes, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke és Marjai József miniszterel­nök-helyettes, a magyar— szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. Rajnai Sándor. hazánk moszkvai nagykövete a helyszínen csatlakozott a kí­sérethez. Lázár Györgyöt és a kísé­retében levő személyiségeket a szovjet főváros repülőte­rén Nyikolaj Rizskoo, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, Alekszej Antonov, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és más, hivatalos sze­mélyek fogadták. Lázár György este a ma­(Folytatás a 2. oldalon.) Egy mondat a teivtörvényből A fő cél: az abszolút energiamegtakarítás „Az új feladatok elsősorban az abszolút energiameg­takarítást, az energiatakarékos terhnológiák elterjesztését segítsék elő." Folytatni kell az energia­gazdálkodást ésszerűsítő programot — mondja ki a VII. ötéves tervtörvény. A lényegj eltérés az előző esz­tendők kormányprogramjá­tól az, hogy míg korábban az olaj más energiahordo­zókkal való helyettesítésére is volt lehetőség, mára az abszolút megtakarítás került előtérbe. Most is. mint az elmúlt években, pályázattal lehet elnyerni a különböző kedvezményeket — hitelt, állami támogatást, egyéb preferenciákat —, ám ma már csak abszolút megtaka­rításokat hozó megoldásokra. Az ország érdeke u""anis mindenképpen az. hogy a — villamos energia mellett — • a klasszikus tüzelőanyagok­ból — szénből, olajból, föld­gázból — takarítsunk meg minél többet. Fűtés biomasszával A program ezért helyez nagy súlyt az energiataka­rékos technológiák elterjesz­tésére. Hiszen például a fű­tés az összes felhasznált energiának mintegy harma­dát emészti fel, ugyanakkor a fűtési technológiák rend­kívül elmaradottak. Részben már létesítésük idején kor­szerűtlenek voltak sok he­lyütt, részben az évek, évti­zedek során elavultak. Eh­hez járul még, hogy a jelen lehetőségeit is csak kevés helyen használják ki, általá­ban korszerűtlen a fűtés módja is. De nemcsak a fűtésé ... A fajlagos felhasználás mér­séklése — vagyis az egy-egy termékfajta előállításához szükséges energiamennyiség csökkentése — szintén a klasszikus energiahordozók Mozdonyok exportra Harminc darab DVM—12 jelű dízel tolatómozdonyt készít a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár Vasúti Járműgyára a Belgrádi Vasútigazgatóság részére. A 600 kW teljesítményű, 80 km/óra sebességgel közleked­hető járművek a pályaudvarokon rendezési és személy­vonat szállítási munkákra is használhatók megtakarításához vezethet. Ezeket — ahol gazdaságosan mód van rá — úgynevezett megújuló energiaforrásokkal érdemes helyettesíteni. Ilyen a biomassza — különfele, főként mezőgazdasági mel­léktermékek és hulladékok, brikett, apriték stb. formá­jában —, a föld mélyéből felszínre hozható termálvi­zek geotermikus energiája, a szél- és a napenergia. A megújuló energiaforrások­ban világszerte nagy fantá­ziát látnak, arányuk azon­ban az ezredforduló tájékán sem lesz több a teljes fel­használás 3-5 százalékánál. Nálunk a tervidőszak végé­re, azaz 1990-re — zömében az akkor már évi egymillió tonnányi biomassza-felhasz­nálásnak köszönhetően — a megújuló energiaforrások mintegy 200 ezer tonna kő­olajjal egyenértékű, hagyo­mányos energiahordozó meg­takarítását teszig lehetővé évente. Kisebb fogyasztás — nagyobb fényerő A tüzelőanyag-megtakarí­tás állami programjának legfontosabb tétele, hogy az ország többletenergia-igé­nyét a fokozatosan bővülő paksi atomerőmű fedezi. Ahhoz tehát, hogy jelentős energiát takarítsunk meg, ezzel az átalakított energia­fajtával — a villamos ener­giával — is fokozottan kell takarékoskodnunk. A villamos energia zömét a tervidőszak végéig a ha­gyományos erőművek adják, s az átlagosan 33 százalékos erőművi hatásfok és a háló­zati veszteségek miatt, az el­égetett tüzelőanyagnak csu­pán alig harmada haszno­sul. Ami azt jelenti, hogy a villamos energiával való pa­zarlás — hőértékben szá­molva — háromszoros vesz­teséget jelent. A villamos energiával ma már könnyebb takarékos­kodni. Számos háztartási be­rendezés van, amely eleve energiatakarékos konstruk-. ció tömeges elterjedésük éppen ebben a tervidőszak­ban várható. Sokat tehetnének e téren a különböző üzemek. ha például a világítást techno­lógiának tié.intenék. Ha ezt is megfelelően tervezik, lesz elég fenyerő. s nem kevés energia válik megtakaritha­tóvá. Hiszen például a könnyűipari, gépipari üze­mek teljes energiafelhaszná­lásának 15-20 százaléka vi­lágítási energia, abból is a legdrágább, mert zömét fo­gyasztási „csúcsidőben" igénylik. Ha egyelőre kevés is a kö­vethető példa, már vannak jó megoldások. A Csepel Autógyár 20 ezer négyzet­méteres csarnokában példá­ul nátriumgőzös világítást alakítottak ki, ezzel — egyet­len üzem egyetlen csarnoká­ban — 300 ezer wattal csök­kentve a szükséges teljesít­ményt, úgy, hofey eközben a munkahelyek megvilágítása is javult. Sok a lehetőség Mindemellett a gyártási, előállítási technológiák kor­szerűsítése energetikai" ha­szonnal is jár. hiszen a mo­dernebb gépek, berendezé­sek, eljárások általában ke­vesebb energiával is beérik. S nemcsak az iparban van­nak ilyen 'lehetőségek, ha­nem a szállítás, a közlekedés terén is. Sót, a mezőgazda­ságban, ahol például a ga­bona- és terményszárítói; technológiájának fejlesztése ígéretes e szempontból — már vannag figyelemre mél­tó eredmények. Van, ahol a szárítást tartósítással vált­ják ki. van. ahol csökkentik a szárítás fajlagos energia­igényét, másutt mind tobb biomasszát tüzelnek. E mód­szereit elterjedésétől js sokat várnak a szakemberek. Az elmúlt tervidőszakban, sőt, az azt megelőző évek­ben elkezdődött energiagaz­dálkodási program tehát nem volt kampány. A mos­tani pedig szerves folytatása ennek. S aligha fejeződik be 1990-ben, hiszen az energiá­val való jó sáfárkodás egyre inkább szerves része kell le­gyen a tágabb értelemben vett. gazdálkodásnak. T, P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom