Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-20 / 299. szám

2 Csütörtök, 1986. december 2. Tanácskozik az Országgyűlés téli ülésszaka A jövő évi költségvetés főbb előirányzatai Az 1987. évi költségvetés a népgazdasági tervvel összhangban azzal számol, hogy 1987-ben a népgazdaság öszszes jövedelme — folyó áron számítva — 8-8,5 százalékkal gyarapodik. A pénzügyi előirányzatok arra épülnek, hogy fokozódik a belső gazdasági környezetnek a hatékonyság javítására ösztönző ereje, s a vállalatok, jövedelmi helyzete jobban tükrözi gazdálkodásuk .valós hatékonysági különbségeit; gyorsul a gyenge hatékonyságú tevékenységek visszafejlesztése; a központi eszközök azokat a vállalati fejlesztéseket segítik, amelyek a szerkezetváltozásokat, a technológiai korszerűsítést és az exportképesség javítását szolgálják; a bérek és a munkajövedelmek, illetőleg a teljesítmények közötti összhang javul; a 'költségvetési intézmények központi támogatása a népgazdaság jövedelemtermelő képasségéhez igazodva növekszik, s minden területen érvényesül az észszerű takarékosság. Az állami költségvetés bevételei 8,1 százalékkal, kiadásai 5,7 százalékkal növekednek. Az 1987. évi költségvetés 608,9 milliárd forint bevétel és 650,7 milliárd forint kiadás egyenlegeként 43,8 mitUárd forint hiányt mutat; ez a népgazdaságban létrehozott hozzáadott érték (GDP) 3,7 százaléka. Az állami költségvetés bevételeinek java része 1987ben is a vállalati gazdálkodó szervezetek befizetéseibői ered; az e körből származó, támogatásokkal csökkentett bevételek előirányzata 327,8 milliárd forint; ez 6,7 százalékkal több az 1986. évinél. A vállalatok összes befizetése 5,7 százalékkal növekszik; ezen belül a nyereségés jövedelemadó — a különféle adókedvezmények bővülése miatt — a nyereségnél mérsékeltebben, mintegy 9 százalékkal nő. a termelési adó, a vállalati gazdasági munkaközösségek teljesítménye után fizetendő különadó emelése miatt, az előző évinél gyorsabban bővül. A különbözeti termelői forgalmi adó összege viszont — a kőolaj belföldi termelői érának 1986-ban végrehajtott csökkentése és a hazai energiatermelés 'költségeinek növekedése miatt — kisebb az 1986-ban várhatónál. A vállalati támogatások 3,7 százalékkal haladják meg az 1986. évit. Ennek egy jelentős része — 02,2 milliárd forint — a fogyasztói árak tervezett keretek Iközötti tartása érdekében fogyasztót árkiegészítésként merül fel. E támogatások 9,6 százalékkal növekednek. A termelési támogatások előirányzata — a központi intézkedések hatására — 7,6 százalékkal csökken. A lakosság összesen 60,1 milliárd forintot fizet be az állami költségvetésbe. Az adó- és illetékbefizetések előirányzata 17,3 milliárd forint; ez az 1986, évinél 17,6 százalékkal több- Közülük a társaságok adóbefizetései — a nyereség alapján fizetendő társasági adó, a tagok személyi jövedelmét terhelő általános jövedelemadó, valamint a tevékenységük alapján fizetendő forgalmi adó — a legszámottevőbbek. Ezek összege 1987ben előreláthatólag 9,6 milliárd forint lesz, s ez 1,8 milliárd forinttal több az 1986. évinél. E bevételek növekedése — a szigorító jellegű adóintézkedések hatásún kivül — legfőképp az adózásra kötelezettek jövedelmének változásával, és tevékenységük bővülésével függ össze. Az új illejékszabályok hatásaként — bár az ingatlanszerzés illetékterhei számottevően csökkentek — a költségvetés illetékbevételei 1987-ben 13,5 százalékkal növekednek; előirányzatuk 3,2 .milliárd forint. A lakosság társadalombiztosítási és nyugdíjjáruléka a járulékköteles jövedelmek tervezett emelkedésével arányosan nöVékszik; a befizetés előirányzata 42,8 milliárd forint. Az állami költségvetés felhalmozási kiadásainak tervezett összege 39,4 milliárd forint; ez 2,1 milliárd forinttal több az 1986-ban várhatónál. Az előirányzat a beruházások közvetlen támogatásán felül fedezetet nyújt a magánerőből való lakásépítés növekvő támogatására és — az állami struktúrapolitikai célok érvényesítése érdekében — bizonyos vállalatok fejlesztési forrásainak 'kiegészítésére is. A társadalombiztosítási kiadások előirányzata 152,7 milliárd forint; ez 10,6'milliárd forinttal — 7,5 százalékkal — nagyobb az 1986os összegnél. A kiadások növekményének mintegy 80 százaléka a társadalombiztosítás rendszerében automatikusan érvényesülő népesedési tényezőkből és az átlagbérek emelkedéséből ered, Mérsékli viszont a kiadások növekedési ütemét az, hogy a nyugdíjasok száma a kow rábbi évekénél lassabban emelkedik, s hogv módosul a táppénzelszámolás rendje. A költségvetés 1987-ben nyugdíjakra 108,2, az anyák és a gyermekes családok támogatására 29,7. tápDénzre 9,8 milliárd forintot fordít. Az állami költségvetés keretébe tartozó központi költségvetési szervek egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és sportcélokra, védelemre és egyéb fegyveres testületek kiadásaira, valamint egyéb közkiadásokra összesen 117,9 milliárd forintot fordíthatnak; ez 7 százalékkai több az 1986-ban várhatónál. A költségvetési előirányzatok azzal számolnak, hogy a kedvezményezett oktatási. egészségügyi és szociális ellátási, tudományos kutatási és ifjúságpolitikai területeken a központi források fedezetet nyújtanak a bérfejlesztésekre, a kiadások automatizmus jellegű növekedésére és a fejlesztési többletekre. A nem kedvezményezett területek a maguk többletszükségleteit elsősorban saját többletbevételeikből és pénzmaradványaikból fedezik. A tanácsok támogatásának 1987. évi költségvetési előirányzata 79,6 milliárd forint, 6 százalékkal több az 1986-ban várhatónál. A tanácsok összes bevétele — az állam által átengedett, úgynevezett szabályozott bevételek, az állami támogatás és a saját, úgynevezett érdekeltségi bevételek együttes összege —• a központi számítások szerint — 166,3 milliárd forint lesz; ez 5,5 százalékkal több az 1986. évinél. Ebből előrr^.thatólag — működési és fenntartási kiadásokra 117,1, fejlesztésre 41,2, vállalati támogatásokra 8 milliárd forintot fordítanak, A működési és fenntartási előirányzatok 7 százalékkal haladják meg az 1986-ban várhatót. A többletek 90 százalékukban az egészségügyi, a szociális és az oktatási feH adatok megvalósítását szolgálják. A fejlesztésre szánt források zömét a tanácsok előreláthatólag a folyamatban levő beruházásokra fordítják; ezek között szerepel — többek között — a 492 ágyas debreceni megyei kórház és a 220 ágyas kaposvári kórház fejlesztése. Lázár György Á kedvezőtlen folyamatokért a kormány is felelős A2 állami költségvetés mér/ege 1987. évi Változás előirányzat (y) %-ban (x) adóbefizetései 271,9 101,6 Társadalombiztosítási járulék 106,3 105,5 Fogyasztáshoz kapcsolódó adók 119,3 116,4 összesen 497,5 105,7 Lakosság befizetései 60,1 113.4 Központi költségvetési szervektől származó bevételek 42,2 103,6 Eivonás elkülönített állami pénzalapokból 0,4 93,2 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő egyéb bevételek 6,7 96.8 Bevételek főösszege 606,9 106,1 Vállalati gazdálkodó szervezetek támogatása 38,7 92,4 Adó-visszatérítés és szocialista államközi elszámolások 68,8 107,0 Fogyasztói árkiegészítés 62,2 108,2 összesen 169,7 103.7 Felhalmozási kiadások 39,4 105,6 Társadalombiztosítási kiadások 152,7 107,5 Központi költségvetési szervek kiadása 117,9 107,0 Tanácsok támogatása 79,6 106,0 Elkülönitett állami pénzalapok támogatása 10,4 793 Nemzetközi pénzügyi Kiadások főösszege 650,7 105,7 Hiány 43,8 99,8 <x — 1986. évi várható * 100 százalékv (y — Milliárd forintban!) Bognár József előterjesztése A költségvetési bizottság elnöke, a törvénytervezet bizottsági előadója először az 1985. december 20-ai Országgyűlésen elhatározottak alapján létrehozott, az export növelésének feltételrendszerével foglalkozó Ad Hac Bizottság munkájáról számolt be a képviselőknek. Ezt követően Bognár József tájékoztatta a képviselőket. hogy az 1987 évi költségvetés és terv problémáit az Országgyűlés szakbizottságai, valamint kibővített ülésén a terv- és költségvetési bizottság részletesen megvitatták. A továbbiakban a gazdasági cselekvés szféráiról szólt. A vitában felszólaló Lázár György, a Minisztertanács elnöke elöljáróban arról szólt, hogy közvéleményünk egy része a kormányt — és nemcsak a kormányt — olykor azzal a bírálattal illeti, hogy túl sokat foglalkozik a gazdasággal, s emiatt az irányitómunkában háttérbe szorulnak más fontos társadalmi kérdések. A kormány elnöke utalt arra a meggyőző mindennapi tapasztalatra, amely szerint a társadalom igényeinek kielégítésében csak akkor, és csak olyan ütemben tudunk előre lépni, amikor és amilyen mértékben megoldjuk a gazdasági feladatokat, és ennek révén előteremtjük a szükséges anyagi alapokat. S mert éppen az anyagi alapok bővítésében egyre nagyobb szerepe van a hatékonyságnak, a műszaki fejlődésnek, a munkakultúrának, elemi érdekünk fűződik ahhoz, hogy növekvő figyelmet fordítsunk az emberi képességek kibontakozását, a tudás, a műveltség gyarapodását szolgáló feltételek biztosítására. Így kapcsolódnak egymásba. alkotnak szerves egységet a politikai, társadalmi, gazdasági érdekek! Lázár György szólt azokról a nemzetközi és hazai viszonyokról, amelyek között a gazdasági munkát végezzük, majd így folytatta: — Mint az önök előtt ismert, amikor a Központi Bizottság áttekintette a népgazdaság helyzetét, a XIII. kongresszus óta végzett gazdasági munka tapasztalatait, az eredmények számbavétele és elismerése mellett nagy figyelmet fordított gazdasági nehézségeink külső és belső okainak feltárására^ Az objektív és a szubjektív okokat sorra véve megállapította, hogy a kedvezőtlen folyamatok kialakulásában felelősség terheli a kormányt is. A kritika jogosságát elismerve a magunk felelősségét elsősorban abban látjuk, hogy az irányítás eszközeit és a vállalati magatartást meghatározó közgazdasági feltételeket nem tudtuk kellő időben és a szükséges mértékben a XIII. kongresszuson elhatározott gazdaságpolitika szolgálatába állítani. Ez az egyik oka annak, hogy az egyensúly javításában elért pozíciók megszilárdításához szükséges hatékonyságjavulás és az erre épülő gondosan megalapozott gazdasági élénkülés elmaradt, ami önmagában is komoly gondokat okozott. Ezt még csak tetézte, hogy ugyanebben az időszakban a külpiaci változásök és természeti okok miatt is súlyos veszteségek értek bennünket. S miközben a források közel sem érték el a tervezett mértéket, az elosztás terén — mint korábban annyiszor — most is teljesítettük, sőt valamelyest túl is haladtuk az eredeti előirányzatokat. Ennek is része van abban, hogy az utóbbi két évben ismét egyensúlyi problémáink keletkeztek. Beható és felelős elemzés alapján ismét kitűnt, hogy ebből a helyzetből egyetlen kivezető út van: a XIII. kongresszuson megfogalmazott gazdaságpolitika, és a VII. ötéves tervben konkretizált követelmények következetes érvényesítése. A gazdaságpolitikai követelmények érvényre juttatásában, a VII. ötéves terv végrehajtásához szükséges feltételek megteremtésében a kormánynak meghatározott felelőssége és tennivalói vannak. Erre nézve a helyzetből való kijutás, a tartalékok megmozdítása, a vállalkozói hajlandóság, a kockázatviselő készség fejlesztését kívánja. Ehhez pedig még több, nagyobb vállalati önállóságot kell biztosítanunk, ezzel együtt terei kell engednünk a gazdálkodás minőségétől függő jövedelem differenciáló, az egészséges munkaerőmozgást kiváltó hatásoknak is, Szeretném megismételni: népgazdaságunk teljesítőképességének növelése véleményem szerint döntően azon múlik, milyen gyorsan és milyen méretű változást tudunk elérni a vállalati gazdálkodás minőségében. A Központi Bizottság határo- kormány részéről is az erre zata pontos és világos el- való ösztönzés eredményeigazítást ad, amit a magunk sebb megoldását tartjuk részére természetesen köte- egyik legsürgetőbb feladalezőnek tartunk, és azon le- tunknak. Ugyanakkor szászünk, hogy a követeimé- mítunk rá —, és nélkülözhenyeknek megfeleljünk. En- tetlennek tartjuk —, hogy nek szellemében — folytat- a vállalatok, szövetkezetek va a már korábban elhatá- vezetői is alkotó módon jározott intézkedések végre- ruljanak hozzá a megújulási hajtását — további, konkrét folyamat meggyorsításához, lépéseket készítünk elő a az igényesség, a rend, a fetestületi munka és a szemé- gyelem erősítéséhez, a munlyi felelősség erősítésére; a kakultúra fejlesztéséhez. A fö folyamatok, valamint a pártszervezetektől, a szaknapj és a távlati feladatok szervezetektől, társadalmi összehangolásának megjaví- aktivistáktól, a szocialista tására; az átfogó — országos brigádoktól azt kérjük, ve— feladatok konkrétabb gyének részt a közös gonmeghatározására, végrehaj- dolkodásban, támogassák az tásának megszervezésére és igényes, az újító szándékú ellenőrzésére; a szervezeti, a vezetőket. jogi és az intézményi rend- A gazdaság élénkítésének szer egyszerűsítésére. Külön — adottságainkat figyelemis nagy figyelmet fordítunk be véve — nélkülözhetetlen a termelési szerkezet javitá- előfeltétele a nemzetközi sát, a hatékonyság növelé- munkamegosztásba való sét, a ráfordítások csökken- bekapcsolódásunk fokozása tését szolgáló — szám sze- — mondotta Lázár György, rint hat — központi gazda- s hazai teendőinken túl kiságfejlesztési program, köz- emelte: Külgazdasági kaptük az elektronikai alkatré- csolataink építésében megszek és részegységek gyár- határozó fontossága van a tásfejlesztésének, az energia- KGST keretében megvalógazdálkodási, az anyagtaka- suló szocialista gazdasági inrékosságot elősegítő techno- tegráció új, progresszív fológiák elterjesztésének, a lyamataiban való részvétemelléktermékek és hulládé- lünknek, kok hasznosításának prog- A KGST-tagállamokkal ramja végrehajtásának meg- meglevő kapcsolatok közül szervezésére. Ugyancsak a számunkra különleges jelenlegfontosabb feladatok kö- tősége van a Szovjetunióval zött tartjuk számon a gaz- folytatott sokoldalú és gyüdaságirányítási rendszer el- mölcsöző együttműködésnek, határozott továbbfejlesztésé- Ez az egyik magyarázata annek meggyorsítását. nak, hogy hazánkban fokoÜgy gondolom, a teljesség zott érdeklődés és őszinte roigénye nélküli felsorolásból konszenv kíséri a XXVII. is kitűnik, tisztában vagyunk kongresszuson elhatározott, a vele, hogy a gazdaság ered- szovjet gazdaság minőségi ményes működésének szá- megújítását szolgáló lépésemos fontos feltételét, ide ket, amelyek minden biértve a Hetényi elvtárs ál- zonnyal új lendületet adnak tal már említett, a jövedel- kétoldalú gazdasági kapcsomezőbb munkára serkentő lataink kölcsönösen előnyös ár-, bér-, pénzügyi viszonyo- fejlődésének is. E téren Jcat is elsősorban a kor- egyébként folyamatos és akmánynak kell biztosi- tív munka folyik, ennek tani. Ez nyilvánvaló, eredményeként az 1990-ig De tudatában kell lennünk» szóló hosszú lejáratú árufor— és most kérem, senki ne galmi megállapodás előértsen félre — nem a saját irányzatát már eddig több felelősségünket akarom ki- mint 800 millió rubellel sisebbíteni vagy másra hárí- került növelni. S ez még kotani, de az, hogy ténylege- rántsem meríti ki a lehetősésen milyen a gazdálkodás geket. minősége, eredményes-e vagy A továbbiakban a külpiaveszteséges, végső soron a ci teendőkről, a világpiaci jevállalatokná! dől el. lenlétünk fontosságáról is A jelenlegi, sok tekintet- szólt, ben következetlen, a gazda- Végül megállapította: A ságpolitikai törekvéseinkkel történelmi tapasztalatokra, ellentétben álló helyzetet — szocialista rendszerünk kibármilyen kényelmetlenség- meríthetetlen tartalékaira, gel is jár — azért kell fel- népünk szorgalmára és leszámolni, mert ha konzer- hetséggre építve erősíteni válódik a mai állapot, ha kell az önbizalmat, a hitet nem válnak láthatóvá és abban, hogy feladatainkat anyagilag is érzékelhetővé a képesek vagyunk megoldani. teljesítménykülönbségek, ak- S az elszántságot abban, hogy kor mérsékelt marad a gaz- meg is oldjuk, dálkodás javításában való * vállalati érdekeltség, és az Az előterjesztést élénk viarra irányuló készség, s ami ta követte. Fölszólalt Takács még rosszabb, rejtve marad Imréné Csongrád megyei az eredménytelen gazdálko- képviselő, a Szegedi Textildásért viselt felelősség. Ilyen művek pártbizottságának titköi ülmények között értelmű- kára is. (Felszólalását a 3. ket veszíthetik a vállalati oldalon ismertetjük.) önállóság növelésére tett lé- Az Országgyűlés ma, szompéseink is Márpedig a mai baton folytatja munkáját.