Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

Szombat, 1986. november 92. 11 Televíziós produkciók Több hazai és külföldi levízió. A irodalmi alkotás televíziós jellegzetes változatának felvétele kez- meg, dödött meg novemberben a tv-film Örkény írásait jeleníti portrét rajzolva az alkotóról s azokról a törté­TV és a Mafilm műtermei- nelmi helyzeterői, amelyek az írásokhoz kapcsolódnak. A produkció rendezője Ész­ben. A jeles szovjet-orosz drá­maíró, Alekszej Arbuzov Tanya című drámájából Havas Péter rendez tv­játékot. A darab kétféle életfelfogás ütközését ábrá­zolja egy fiatal lány sorsá­ban. Arbuzov lélektanilag is hiteles képet rajzol az önmagát, munkáját és sze­relmét kereső, s ezért ál­dozatra is képes modern, XX-i századi nőről. A fő­szerepeket Kubik Anna és Koncz Gábor alakítja. tergályos Károly. Gyárfás Miklós Egy gaz­dag hölgy szeszélye cimű munkájából Nemere László forgat filmet. Az öreg hölgy — egy svájci milliomos fe­lesége — a Margitszigeti Thermal Hotelben látja ven­dégül egykori osztálytársait. Az érettségi találkozó né­hány napja alatt az elmúlt 40 év történelmi viharait átélt idős nők — alakjukat Gobbi Hilda, Gordon Zsu­örkény István születésé- zsa, Pártos Erzsi, Komlós Juci és Földi Teri formál­ja meg — emberileg is meg­mérettetnek. nek 75. évfordulójáról no­velláiból készülő összeállí­tással emlékezik meg a te­Diákok — Petőfiről Pénteken Pápán találkozót tartottak a Petőfi-emlékhe­lyek középiskoláinak küldöt­tei. Ez alkalomból hirdették ki a Petőfi Sándor Társaság középiskolások számára meg­hirdetett pályázatának ered­ményét is. A pályázóknak egy meghatározott és egy szabadon választott Petőfi­verset kellett írásban ele­mezniük, még Petőfi népda­lairól írtak, vagy pedig arra a kérdésre válaszoltak, ho­gyan él Petőfi és költészete saját nemzedékük tudatá­ban. A 2500 forintos első dí­jat Nagy Juditnak, a Pápai Türr István Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola tanulójának, és Tiszai Szi­lárdnak, a Nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium ta­nulójának ítélte oda a zsűri. Számítógép a gyógyászatban Holnap, vasárnap kezdő dik Szegeden a Számítás­technikai és kibernetikai módszerek alkalmazása az or­vostudományban és a biológiában címmel 13. alkalommal megrendezendő kollokvium. leti gerontológiáról, a fejlő­dési rendellenességek mate­— az orvos számára egyetlen gombnyomással lehívható. (A rendszer esetleg újabb információt kér, végül a szükséges beavatkozásra uta­Az első rendezvényt még Neumann János Számítógép- sítást ad.) Lesz szó az elmé­1970-ben Kalmár László kez- tudományi Társaság Cson'g­deményezésére tartották. A rád Megyei Szervezete és cél az volt, hogy mindenki- Orvosbiológiai Szakosztálya, matikai előrejelzésének mo nek fórumot biztosítsanak, valamint a SZOTE Számítás- (telijeiről. A számítástechnika aki az egészségügy valame- technikai Központja. segítségével ugyancsak mo­lyik területén számitástech- A tanácskozás magyar és deílezhetők a heterogén tu­nikával foglalkozik, es ma- angol nyelvű. Meghívott elő- morok is. (A sejtszaporodás sutt is hasznosítható eredmé- adók érkeztek az Egyesült matematikai modelljének nyeket ért el. Egy idő után Államokból, Ausztriából és felállításával megállapítható úgy megszaporodott az elő- az NSZK-ból is. A várhatóan melyik fázisban következik adások száma, hogy két tartalmas előadásokat szer- be a baleset, amely végül többnapos rendezvény is ki- dáig mintegy 350 résztvevő daganatok keletkezéséhez tellett a témákból. így egyik hallgatja végig, akiknek több vezet.) Téma a klinikai izo­éven most már — mindig mint a fele orvos. Néhány tópdiagnosztika nagy töme­más-más városban — az érdekesebb téma: Beszámoló gü adatmennyiségének fel­adatfeldolgozás jellegű, szer- működő orvosi laboratóriumi dolgozása és a gyógyszerada­vezéssel, nyilvántartással rendszerekről, a mérési hi- golás számítástechnikával kapcsolatos témák szakértői bák kiszűrésének automati- való tervezhetősége is. találkoznak, másik évben pe- kus módszereiről. Tanács- Az eiőgZör a kollok­dig Szegeden rendezik az adási rendszerekről is szól- vjummal párhuzamosan elmélettel, programozással, nak előadások, amelyekben egészségügyi softverkiállitást módszertani kérdésekkel fog- az adott szituációban — is rendez az' Egészségügyi .lalkozók tanácskozását. A máskor esetleg szakkönyvek- Minisztérium Szervezési kollokvium házigazdái a bői beszerezhető információ Tervezési és Információs Központja A Csongrád Me­gyei Tanács újszegedi okta­tási központjában 18 kiállító mutatja be termékeit, aján­latait. B. I. Ismeretterjesztők - Deszken Ezekben a hetekben köz­gyűléseken értékelik az el­múlt 5 évüket a TlT-szerve­zetek. A városi és a megyei előadót, a helyi TIT-tagok .¿ekélyke tiszteletdijára már nem futja, „társadalmi munkában", azaz ingyen küldöttértekezletekre készül- tartják meg az előadásai­ve most a községekben tat tják meg a közgyűlése­ket, amelyeken megválaszt­ják a vezetőket és a kül­dötteket is. kat. Ha pedig az eszköz­igényes és divatos tanfo­lyamokon kívánnak részt venni a deszkiek, Szegedre utaznak (például a TIT Deszken jártunk tegnap, számitógépes tanfolyamaira, ahol a községi mellett nem- vagy nyelviskolába). zetiségi TlT-csoport is mű­ködik. Vezetőik — Takács Pedagógusok, orvos, védő­im, könyvtáros, a község Péterné (aki a községi isko- politikai vezetői a TIT-cso­lában tanít), illetve Borivoj (aki a ház igazgatója) — számoltak be, hogy „közvélemény-kutatás Rusz port tagjai. Az elmúlt ev művelődési óta nincsenek közöttük az ag­— arról rárszakemberek. A téeszben saját bajok voltak, az új vezetés alap- arra az álláspontra helyez­ján, Deszk lakóinak igényeit kedett, hogy először a gaz­-kívánságait figyelembe daságot kell „rendbehozni'', véve szervezik a TIT-eló- nem újították meg az anya­adásokat és tanfolyamokat, gi támogatást is magába fog­Sokat? keveset? A számokat laló szerződést a TIT-cso­porttal, és nem TIT-tagok a mezőgazdasági középveze­tők sem. „Talán majd a évben" — csoport — a gyűlésen egyébként újjá­tekintve nehéz eldönteni. 'A látogatottság mutatói már „beszédesebbek", kide­rül belőlük, hogy egyre következő öt kevesebben kíváncsiak a reménykedett a (hagyományosnak mondható előadásokra. Egyértelműen választott — vezetője. kitetszik az adatokból, hogy Deszk népének kulturáló­dási igényei nagyjából •ugyanúgy változtak meg, mtnt a városlakóké, mint általában mindannyiunké. ,4 hagyományos TlT-elő­A szerbhorvát nyelvű TIT-előadásokat a deszki nemzetiségi lakosságnak át­lagosan harminc százaléka rendszeresen meghallgatja. Elsősorban az anyanyelvi kultúra ápolásában van adás csak akkor bizonyul nagy szerepe a mindössze vonzónak, ha az előadó or- hattagú szágosan ismert személyi- melynek ség, avagy ha mondanivaló­ját sokoldalúan, a modern TIT-csoportnak, hatóköre" mind­azonáltal igen széles. Az bizonyosnak tetszik, technikai eszköztár beveté- hogy még ennyire város­6ével tudja szemlélteltni. közeli községben is, mint Csakhogy meghívni az emlegetett úgyszintén. Ráadásul egyre több pénzbe! Viszont évti­zedek óta változatlan ösz­szegből „gazdálkodhatnak" a TIT-csoportok. meg Deszken másutt is), hogy ha évente 4-5 életét, alkalomra vidékről hívnak Neves embereket Deszk, szükség van a helyi pénzbe kerül: értelmiség szervezetére. Am eszközök az is biztos, hogy a pénz­hiány, a már hagyományos­nak mondható és ezért is egyre bosszantóbb „TIT­bürokrácia" nem könnyíti így történhet meg az ismeretterjesztésre (és nvilván kész pedagógusok és mások S. E. Támadásban a kommersz Nem kell mély szakmai elemzés hozzá, hogy észrevegyük: az irodalomban, a kü­lönböző művészeti ágakban támad a kommersz. Elég a könyvesboltok válasz­tékát végigböngészni, a mozik műsorát figyelemmel kísérni. Elönti már az utcai újságárusok standjait is az a sokféle könyv, amelyet bizonyos túlbecsüléssel lektűrnek neveznek, és meglehetősen drágán kínálja magát. (Könyvnek híviák, mert az irodalmilag értékes művekhez hasonló formában jelenik meg, bár van­nak, akik kétségbe vonják, vajon minden összefűzött vagy kötött nyomtatványt el kell-e könyvnek fogadnunk.) A könyvesboltok forgalma örvendete­sen kielégítőnek mondható, ami a forint­bevételt illeti. Nem tudom, a könyvter­jesztő vállalatok központjai milyen mó­don mérik hálózataik eredményességét; tartok tőle, hogy az általános nagy kom­mercializálódásban mindinkább háttérbe szorul annak vizsgálata, vajon a vállalati bevétel miből tevődik össze. Ugyanis ta­pasztalatom szerint, s ezt megerősítik azok a könyvesbolti dolgozók, akik szintén ag­gódva figyelik a folyamatos ízléseltolódást, a boltokban a nem éppen értéket képvi­selő irodalmi alkotások jelentik a forga­lom nagyobb hányadát. Természetes do­log. hogy a könyvterjesztés nem szorít­kozhat kizárólagosan az irodalmi vagy a szakirodalmi értékek árusítására, el kell, hogy adja a nagyközönséget igencsak ér­deklő hobbikönyveket, szakácskönyveket, utazási tanácsadókat, egyebeket, de már nem tekinthető ugyanilyen értékű, hasz­nos cselekvésnek, ha roDDant nacv forr""»­ben kínálja a lektűrként közreadott kü­lönböző irományokat. Nem elsősorban a labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatban kiadott és sajátos igényt kielégítő köny­vekre gondolok, hanem inkább a népsze­rű művészek életéről, intimitásairól meg­jelentetett, népszerű riporterek által ösz­szegyűjtött, különböző, nagy példány­számban közreadottakra, amelyeket igen sokan kizárólagos olvasmányaikként vesz­nek, olvasnak, s nagyon sokan azt hiszik, hogy hiteles irodalommal találkoznak. Ál­lítólag üzletnek sem rossz, ilyesmiket írni és forgalmazni. Hazánkban évente 65-70 millió ember jár moziba. Nem közömbös hát az sem, milyen összetételű a filmkínálat, milyen hányadot foglal el a kommersz, illetve az olyan, szórakoztató jellegű filmipari gyártmány, amelynek a művészethez igen kevés a köze, legfeljebb csak annyi, hogy hasonló technikai módszerekkel készül, és egyazon forgalmazási hálózatban kerül a tömegek elé. S mert ugyanannak a mozi­nak a vásznán jelentkezik a kommersz és a selejt, mint ahol az érték, sok eset­ben ejtheti tévedésbe a nézőt, azt a hitet táplálva benne, hogy filmművészetet kí­nálnak neki. A filmforgalmazásban a kommercializálódás meglehetősen régóta tart, de az elmúlt hónapokban minden eddigi méretet felülmúlt a kommersznel: a támadása. Bátran állitható, hogy a lát­ható filmeknek legalább 80 százaléka, vagy még ennél is több ehhez a kom­mersz, elsősorban a Nyugatról importált, nagyüzemileg gyártott filmipari termé­kekhez tartozik, s minden egyéb a meg­maradó 15-20 százalékos hányadba szorul. Természetesen ez úgy értendő, hogy nem a filmek számában van a torz arány, ha­nem az egyes filmek játszásának számá­ban, gyakoriságában. Mert hiába van, mondjuk, egy hónapban tizenkét új film, és azoknak csak, mondjuk, 40 százaléka sorolható a kommerszek közé, ha ezek a filmek 10-15-20-szor nagyobb előadás­számban találkozhatnak a közönséggel, mint az értékesebb művek. A kommersz támadása az értékek ellen talán itt a leg­nyilvánvalóbb. Más kérdés, hogy bizonyos bevételi kötelezettségek a forgalmazókat erre sarkallják, de nem kevéssé túl is hajtják a gazdaságosság elvét. A televízió műsorában is fellelhető a kommersz támadása az értékek ellen. Természetesen külön kell választanunk a hatalmas műsorfolyamból az esztétikai értékű vígjátékot, a bohózatot. Ha figye­lembe vesszük a televízióban látható té­véfilmek, tévéjátékok, különösképpen az importált művek, meg a moziktól ját­szásra átvett filmek nagy tömegét, a kommersz túlsúlya itt is szembetűnő és bántó. Nem ok nélkül fakadt ki a XVI. veszprémi tévétalálkozó szakmai vitáján a tévédráma sorsáért felelősen aggódó fő­osztályvezető, hogy van-e napjainkban létjogosultsága a tévédrámának, amikor olyan mértékű a kommersz támadása az értékek ellen, hogy az nemzeti drámamű­vészetünket veszélyezteti, a tömegízlést a leegyszerűsítés feié tolja el, ábrázolás­módjában a képregény felé tendál. Idestova két évtizede hivatkozunk a gazdaságosságra. Már elismertük azt is, hogy a kultúra is sok tekintetben áru. Szemet hunytunk és még mindig szemet hunyunk a videóval való visszaélés fölött, hogy kocsmákban, cukrászdákban, klu­bokban, és ki tudja, még hányféle nyil­vános helyen a videóval való szórakoz­tatás ürügyén igen sokszor olyan film­gyártmányokat vetítenek, amelyeknek be­mutatása nemcsak hogy nem kívánatos, hanem sokszor tételes jogszabályba is üt­közik. Itt már nem is a kommersz, ha­nem leginkább a perifériára szorult vagy azon kívül eső „művészetperemi termék" támad az értékek és az egyetemes jó íz­lés ellen. Vajon van-e. ha van. hol van a határa annak a tűrőképességnek, amely a nemzeti és az egyetemes kulturális érté­kek rovására a kommersz és a még an­nak sem nevezhető produktumok tömeges támadását nem képes visszatartani? Benedek Miklós Műsorajánlat Sebestyén szokott időben, este fél 7-től Juhász a 2. műsorban — többek kö­Zoltán (furulya), a népszerű zött a 25 éves Szegedi Aka­együttes tagjai démiai Bizottságról, egy ígé­erdélyi magyar népdalokat retes IKV-kezdeményezés­ről, a hazai videodzsungel­ben történő barangolásról, valamint vám- és rendőr­Folytatódik a NEMEZ- kórustalálkozón: TANFOLYAM a Bartók Bé- Márta (ének), és la Művelődési Központban: a következő foglalkozást Muzsikás ma, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel rendezik meg. adnak elő. A LIBIDÓ című japán HALLÓ, ITT 07! — ezzel a filmet vetítik a JATE címmel Szeged és Csongrád FILMESZTÉTIKÁI KÖRÉ- megye közbiztonságáról ren- sé8' ügyekről láthatnak tu­*TT?T,r X*—1 1 I t Z. — y^n . , , - . j * i o rl/xn 1 n ma, deznek beszelgetest a Sze­gedi Irodalmi Kávéház est NEK foglalkozásán szombaton délután fél 3 órai kezdettel az egyetem Ady jén, december l-jén, hétfőn téri épületének Auditórium Maximumában. Bevezetőt dósitásokat a nézők. A NASA OBRAZOVKA, a szegedi tévéstúdió szlovák mond Molnár István, a Filmtudományi Intézet osz­tályvezetője. KÓRUSHANGVER­SENYT rendez a JATE Ság­este 6 órától a Royalban. A nyelvű nemzetiségi műsora házigazda Salgó László december 3-án, szerdán 19 rendőr százados lesz, köz- óra 5 perckor lesz látható a reműködnek a Csongrád Me- kettes programban. Az adást gyei Rendőr-főkapitányság december 6-án. szombaton vezetői. Az deofilmet is amely a rendőrség munkáját vári Endre Gyakorló Gimná- mutatja be. ziuma holnap, vasárnap dél- James Stewart előtt 11 órától az egyetem lésével 1940-ben készült Dugonics téri központi épü­letének aulájában. A kórus­találkozó-koncertet abból az alkalomból tartják meg, hogy 80 esztendeje adták ki sza volán filmklubban de eloszor Bartók Bela es cember l-jén, hétfőn este fél Kodály Zoltán Húsz magyar népdal című gyűjteményét A résztvevőket Valkusz Pál, az intézmény igazgatója üd­vözli. a közreműködők: a Ságvári Vegyes Kar és Le­ánykar Martonné Szécsi Eva és Szécsi József vezényleté­vel, a békési Szegedi Kiss István Gimnázium és Szak­középiskola leánykara Se­bestyénné Farkas Ilona, az orosházi Táncsics gimnázi urn vegyes kara Miklós, továbbá a helyőrségi művelődési ott­hon Rúzsa Sándor népdal­egyiittesc és a SZOTE cite­razenekara Szécsi József ve­zényletével. Nemzetközi hí­rű vendégek is föllépnek a érdeklődők vi- reggel fél 9-től az egyesen láthatnak, megismétlik. A szegedi BARTÓK KÓ­RUS énekel Rozgonyi Eva főszerep- vezényletével december 1-jén, hétfőn délután fél 4-töI a Kossuth rádió KÓ­JiUSPODlUM című adásá­ban. A Művelődési Minisztéri­um, a SZOT és a Magyar Rádió műveltségi játékának, a MOSOLYGO PARNASZ­SZUSnak döntőjét sugároz­za a Kossuth adó december 2-án, kedden 19 óra 15 perc­amerikai filmet, Ernst Lu­bitsch SAROK ÜZLET című alkotását vetítik a Kossuth Lajos sugárút 52. szám alat­ti Dugonics moziban levő Ti­7 órai kezdettel. KAIRÓRÓL tart előadást Jakucs lAszló, a Collegium Polytechnikum I. foglalko- Ces kezdettel. A Szakszerve­zásán december l-jén, hétfőn zetek Csongrád Megyei Ta­este 8 órától a Hermán nácsának csapata, vagyis a Ottó Kollégi um társalgójá- szegediek a tolnai és a vasi csapattal mérik össze tudá­LEGSZEBB sukat a fináléban. A Magyar—Finn Baráti ban. A VILÁG ÉPÜLETEI — ez a cime 1nuTz°tráltLföldraSf'Xuiál Kör összejövetele holnap­Mosolygó sának, amelyet az érdeklő- "tán, hétfőn 17 órakor lesz szegedi d°k "december l-jén, hétfőn a városháza klubban. Meg­este 6-tól hallgathatnak meg emlékeznek a finn függet­a Juhász Gyula Művelődési Központban. A SZEGEDI REGIONA­LIS TÉVÉADÁSBAN — de­lenségi napról, majd „gyü­mölcsök és zöldségfélék sze­repe a finn és a magyar ét­kezésben" címmel tart elő­cember 2-án, kedden a meg- adást Hannu Niemi kutató, Hangoskönyvek stúdiója A Vakok és Gyengénlátók. Országos Szövetségének hangoskönyv-stúdiója nagy­teljesítményű Sony gyorsmá­solóval és mintegy 250 ezer magnetofonkazettával gya­rapodott. A korszerű eszkö­zök átadásakor pénteken Juszt Lajos egészségügyi mi­niszterhelyettes elmondta: a magyar állam és Soros György, az Amerikai Egye­sült Államokban élő közgaz­dász alapítványának anyagi támogatásával bővült a stú­dió kapacitása, s ennek kö­szönhetően az eddigieknél jóval több szépirodalmi, is­meretterjesztő könyvet és tankönyvet másolhatnak magnetofonkazettára. Jelen volt az ünnepségen Soros György, aki arról szólt, hogy alapítványával főleg a hát­rányos helyzetű embereknek, ez esetben vakoknak, gyen­génlátóknak, beteg emberek­nek kíván segíteni, megadva számukra a tanulás lehető­ségét, az „olvasás" örömét. A tervek szerint a követ­kező egy-két évben mintegy 200 művet „hangosítanak" a vakoknak, a gyengénlátók­nak, valamint azoknak az idős, beteg embereknek, akiknek nehezére esik a könyvolvasás. A Közművelődési Tanács egymillió forintos támogatá­sával az utóbbi években to­vább szaporodtak a könyv­tári hangoskönyvek. Jelenleg 35 könyvtárban mintegy 800 kazettára rögzített, tobb mint ötven irodalmi művet hall­gathatnak, illetve kölcsönöz­hetnek az olvasók, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom